Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-03 / 180. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2001. Augusztus 3., péntek Meglesett vadlesre menő gyerekek Árkort-bokron át jutottak el a magaslatig, ám kétségtelenül megérte fotó: ötvös imre (Folytatás az 1. oldalról) Megtorpan a menet. A félig-med- dig szikkadt sárban rálelünk egy szarvasnyomra. Később arról árulkodik a föld, hogy erre járha­tott egy őz, sőt egy vaddisznó a fi­aival. A fekvő kalászos is ezt iga­zolja, magyarázza Sípos Béla. Merthogy a koca azért heveré- szett el benne, hogy a kismalacok is elérhessék a számukra még magasan fészkelő magokat. Nem sokáig merenghetünk a történteken, mert az egyik kis­lány felsír. Valami rovar, vélhető­en darázs, megcsípte a vállát. A városlakók talán nem is sejtik, hogy a patikától jó kétórányi já­rásra is megtalálható a segítség. Gyorsan a csípés helyére egy lán- dzsás útifűlevél, ilyen - mondja a vadász - bárhol akad. Meg aztán a jó szó és a biztatás is elsőrangú orvosság. Ha minden kötél sza­kadna, adott a mobiltelefon. Ju­hász Miklós, a vadásztársaság elnöke a lel­künkre kötötte, bajban azonnal hívjuk, majd utánunk robog a terepjáróval. Beérünk az erdőbe. Éppen ideje, már csak­nem dél van, tik­kasztó a hőség. Itt viszont úgy érezzük magun­kat, mintha május volna. Ahogy bandukolunk a fák között, be­gyűjtésre ingerlő gubacsokra, gombákra bukkanunk. Egy víz­mosás mellett baktatunk, és meg­leljük a helyet, ahol a vaddisznók távollétünkkor szemérmesen ülő­fürdőt vesznek, vagy orrukig elhe­vernek az iszapban. Továbbgyalogolván elérjük a tisztást, s utunk legriasztóbb állo­mását. Toronyiránt, hegynek föl, a gyerekeknek csaknem vállukig érő, benőtt bozótoson átvágva juthatunk csak el a vadlesig. Tóth Lajos utat tör, hasonlatosan, mint a vadkoca a kalászosban, hogy a kicsikre jó világ legyen. Aztán odafönn a vadles látványa, s fő­leg, amit onnan, a tetejéből lát­ni...! Kit érdekel immár az össze­karistolt lábszára, a púposra da­gadt válla, a ropogós pirosra sült orra?Pláne, hogy tudjuk, Juhász Miklós kondérban főtt őzpörkölt­tel és palacsintával várja haza a sereget. S milyen pörkölttel! Erről csak Krúdy Gyula írhatna illő tisz­telettel. És hogy a vadlesés is megle­gyen, még egy igazi, hús-vér vad­kanról is gondoskodtak a vadász- társaság tagjai. Varga János egy évvel ezelőtt talált rá a magára ha­gyatott, akkor még csíkos hátú Röfire. Mint a mesebeli öreg néne az őzikét, ő is hazavitte, s csak­nem „kezesbáránnyá” nevelte a ma már jókora vaddisznót. Röfi úgy él a családjukban, mint egy szobakutya. Kedvence a túrós ka­lács, bár szívesen elropogtatja az éti csigát is, amivel a vendégeske­dés alkalmával Juhász Miklós há­roméves kis unokája, Dávidka kí­nálja. Arról is szólnunk kell, hogyan érkezett Röfi Juhászék udvarába. Egy Zsiguli hátsó ülésén utazott, akárcsak egy vezérigazgató, vagy bármely nagymenő. Annyira jól érezte magát az autóban, hogy csak egy cső kukoricával sikerült kicsalogatni onnan. Miként ven­dégségben a gyerekek, Röfi is te­repszemlébe kezdett. Végigsétált az asztalok között, elporoszkált Annus néni veteményesébe, az­tán a diófa tövében önfeledt tú­rásba fogott. Érzékelhetően neki is, mint mindnyájunknak, végre egy iga­zán jó napja volt. nécyessyzita Röfi, a vadkan, akár egy vezérigazgató Pontosítás Tegnapi, A tűzoltók mentik a menthetőt című írásunkhoz a Tűzoltók Egri Szakszervezete fű­zött észrevételt. A cikkbeli pon­tatlanságról írják: a tűzoltók nem katasztrófavédelmisek. Közleményükben leszögezik: „A Katasztrófavédelmi Igazgató­ságok csak katasztrófa esetén veszik át a - tűzoltók részvételé­vel is zajló - végrehajtás irányí­tását. Az életmentésekhez, tűz­esetekhez, a káresemények le­küzdéséhez a tűzoltóságok ren­delkeznek személyi és technikai feltételekkel.” ■ Új tag Lőrinci és körzete Szerda este ülést tartott az MSZP lőrinci térségi alapszervezete. Döntött arról, hogy a 4. számú or­szággyűlési választókörzet MSZP- s választási bizottságának közel­múltban megüresedett helyére új tagot választanak. Érsek Zsolt honatya lapunknak elmondta, hogy a jelenlévők egy­hangúlag a zagyvaszántói Fekete Lászlónak szavaztak bizalmat. ■ A kanyarból a mélybe zuhantak Meghalt a busz oldalának ütközött segédmotoros Augusztus első napján a sok súlyos közlekedé­si baleset azt jelzi, a rekkenő hőségben figyel­metlenek voltak a járművezetők. Egy ember meghalt, többen súlyosan megsebesültek. Heves megye Kovácsáé Hajnal Erzsébet r. főhadnagy, füzesabo­nyi kapitánysági sajtóreferens tájékoztatása szerint augusztus 1-jén, 10 perccel délelőtt 10 után, a 33-as és a 31-es utak kereszteződésében, Dormándon, a hevesi P. L teherautójával jobbra kanyarodva elso­dorta a kerékpársávból szabálytalanul az úttestre igyekvő biciklist, G. I.-né dormándi lakost. Az asz- szony csonttöréses súlyos sérülést szenvedett. Szerdán, nem sokkal délután két óra előtt a 3- as főúton, Kerecsend és Füzesabony között történt karambol. A kácsi B. M. munkaadója teherautójá­val miközben a 3-as főútra fordult ld, nem vette fi­gyelembe az elsőbbségadás kötelező táblát, sa K. T. miskolci lakos vezette személyautónak ütkö­zött neki. Az utóbbi jármű irányítója és utasa egy­aránt 8 napon túl gyógyuló csonttöréseket szen­vedett. A személykocsi eleje, s a teherjármű futó­műve összetört. Nagyobb sebességgel haladt az úton a megen­gedettnél az az egri 25 éves férfi, aki szerdán este 9 óra tájban Sírok felől érkezett volna Egerbe autó­ján. Egerbakta előtt egy éles kanyarban M. J. a gyorsaság miatt áttért a menetirány szerinti bal ol­dalra, áttörte a szalagkorlátot, s a 16 méterrel lej­jebb található szántásba borult. A jármű utasa, Sz. R. súlyosan, míg a vezető könnyebben sérült meg. Utóbbi ellen az Egri Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított. Mintegy 50 perccel később Dormándon ugyan nem sérült meg senki, az eset mégis tanulságos. A 33-as főúton Füzesabony irányából Besenyőtelekre iparkodott kerékpárjával - feltehetően ittasan - egy személy. A kerékpárúiról kihajtott a vele szemben jövő autó elé, amelyet Sz. G. egri polgár irányított. Utóbbi, hogy a váratlanul elé kerüli kerékpárost el ne üsse, balra rántotta a kormányt, s az út másik oldalán az árokba csapódott, majd továbbsodródva nekiütközött egy közlekedési táblának. A kerékpá­ros a gépkocsivezető felszólítása ellenére elhagyta a helyszínt. A rendőrség azonban hamarosan fel­derítette, tó volt az illető: K. L poroszlói lakos, aki ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztek. A balesetben vétlen ember autója totálkáros lett. Szerda este 10 órakor Hatvanban K. L. helyi la­kos a Wesselényi úton haladt segédmotor-kerék­párjával. A kereszteződésben a jobbról érkező busz fényeire reagálva blokkolva fékezett, ám így is beleütközött kétkerekű jármüvével a busz oldalába. Olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen elha­lálozott. A balesetek ügyében a rendőrség folytatja a vizsgálatot.____________________________j-yj Posztmodem mozi Megújult az Uránia Filmszínház Eger- A tervezéskor olyan építészeti alapformákat kerestünk, amik egy otthonos, intim felső tér kialakítá­sát teszik lehetővé - tudtuk meg Cséfalvay Gyula építészmérnöktől, aki feleségével, Botos Judittal ter­vezte az Uránia Filmszínház egy hete átadott új belső terét. - Az alaprajzban szereplő lejtős nézőtér helyett a háromszintes elosztás mellett döntöttünk, a székek elhe­lyezésekor íves, egymás felé fordu­ló széksorokban gondolkodtunk, mivel ez megtöri a korábbról is­mert merev formákat. Az építész hozzáteszi: Kiss La­jos igazgatóval egyetértettek ab­ban, hogy a terem hangulatában a meleg színeknek kell dominálni­uk, így a falak burkolata, a padló­szőnyeg mind az otthonosság érze­tének keltését szolgálta- A lágy burkolatok segítik a jobb akusztikát is - folytatta Cséfalvay Gyula. - Azok a belső építészeti megoldások, amelyek újdonságként hatnak - például az asztalok, a rajtuk elhelyezett lám­pák, a színpad lekerekítettsége és a nézőtérrel lépcsőkkel történő össze­kötése - a varieté funkciót szolgál­ják. Az építész a terv megálmodá­sához nem látogatta végig hazánk újabb mozijait, csupán a Motdin Rouge-t.- A revüszínházi kívánalmak eleve megkövetelték az elegáns belső tér kialakítását - indokolt -, így esett a választás a színházi gya­korlatban elfogadott bordó és arany falakra a zöld kiegészítő dí­szítésre. A két timpanonos ajtó is ez utóbbi funkciót szolgálja, hi­szen a kamarateremmel összenyit­ható a nagyterembe, az oldalsó pe­dig egy melegkonyhába vezet, amely az éjszakai szórakoztató produkciók bemutatásakor nyeri el funkcióját.- Az építéskor értek bennünket meglepetések - magyarázta az épí­tész -, hiszen a karzat bontásakor előkerültek az eredeti stukkók. Ezért úgy döntöttünk, hogy változ­tatunk a terven, és visszaállítjuk a régi formákat. így teljesült az a vá­gyunk, hogy a belső tér a modem formákat sorakoztassa fel, de a ha­gyományos építészeti elemek is je­len legyenek, vagyis kicsit eklekti­kus, kicsit posztmodem lett az Urá­nia belső stílusa. A közönség a bel­ső teret először a Filmművészeti Nyári Egyetem megnyitóján láthat­ta, ahol a vetítések és előadások ma érnek véget. ________(szuromd S zámlát vezetne a takszöv Eger Az önkormányzatok számláinak vezetését is szívesen vállalja az Agria Bélapátfalva Takarékszövet­kezet, az októberben esedékes számlaváltásig igyekeznek minél több települést megnyerni - erről is szó esett a pénzintézet minapi ügyféltalálkozóján. RáczMiklósné elnök-ügyvezető igazgató el­mondta: egyelőre csak Mikófalva számláját vezetik, de mivel a kör­nyék községeiben fiókokkal ren­delkeznek, az önkormányzatok­nak is előnyös lenne a kapcsolat. Az eseményen elhangzott: a szövetkezet 1967-es alapítása óta tavaly zárta a legjobb évét, 17 és fél millió forintos adózás utáni nyereséggel, a 2 milliárdot megkö- zelítő pénzforgalommal. ______■ N yári Gyöngyfüzér Gyöngyös A tavalyi nemzetközi nép­táncfesztiválkor felvetődött, hogy kívánatos lenne évente megren­dezni a találkozót, ám ez több ok­ból sem látszik kivitelezhetőnek. Épp ezért határozott úgy a Mátra Művelődési Központ és a Gyöngy Nemzetközi Néptáncfesztivál Ala­pítványának kuratóriuma, hogy a fesztivál nélküli nyáron is szer­vez vendégcsalogató, színes kul­turális programokat. A Nyári Gyöngy füzér elnevezé­sű sorozat szombaton kezdődik este hat órakor a Budapesti Szent István fúvószenekar koncertjével a Fő téri színpadon. Augusztus 15-én a „Három ter­ror", Maksa Zoltán, Ihos József és Ayala műsorára várják az érdek­lődőket a Puskin mozi kertmozi­jában, ahol szabadtéri fotókiállí­tás is nyílik a Mátra fotókör ren­dezésében. A megnyitó augusztus 16-án, csütörtökön lesz, ekkor lép szín­padra Szabó István pánsíp­művész, továbbá közös műsorá­val a losonci Kármán József Szín­ház és a Gyöngyösi Játékszín. Eközben a gyerekeket a kertmozi­ban a Garabonciás együttes mű­sora várja, este fél kilenctől a két színtársulat gálaműsora kínál szórakozást. Az augusztus 20-ig tartó soro­zatban találkozhat a közönség a Four Fathers énekegyüttessel, az Irigy Hónaljmiriggyel, Roy és Ádám együttesével, ír népzenei produkcióval, táncegyüttesek mű­soraival, óriásbábokkal, musica­lekkel, színházi előadásokkal. Már vásárolhatók jegyek azokra a műsorokra, amelyek nem ingye­nesek. ■ _____________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ H armincnégy éven át bábáskodott Rozália Szavalóverseny Az 1956-os forradalom és sza­badságharc 45. évfordulójára október 23-án Debrecenben ötö­dik alkalommal rendezik meg az Országos Forradalmi Szavaló­versenyt. A nevezőknek Pesti József: A vulkán peremén című verseskö­tetéből kell felkészülniük, amely az 1956-os szabadságharc teljes lírai dokumentumát tartalmaz­za. A kötetből két művet kell ki­választani, majd a verseny nap­ján az Aranybika Szállóban elő­adni. A kötetet a Mester Kiadó­tól lehet postai utánvéttel meg­rendelni. Nevezhetnek az általános is­kolások 7-8. osztályosai, közép- iskolások, valamint egyetemis­ták, felnőttek és nyugdíjasok. Valamennyi kategóriában az el­ső hét helyezettet díjazzák. A nevezéseket szeptember 21-ig lehet elküldeni a Mester Kiadónak Debrecenbe, a Pf. 74 címre. ■- Nagyon megható élményben volt részem a minap - meséli egy olvasónk. - A bükkszéki fürdő­ben azzal a bábaasszonnyal talál­koztam, akinél egykor születtem. Emlékezetem szerint egy időben Váraszón és környékén mindenki ismerte őt, hiszen a szülőanyák­nak ő volt az egyetlen segítsége. Idős kora ellenére most is fiata­los. Szeretném, ha írnának róla. Azt hiszem, a hozzá hasonló as­szonyok mindent tudnak az élet­ről. Ha elmennek a faluba, csak anynyit mondjanak: a bába Ró­záit keresik. Mindenki tudja, ki­ről van szó. Váraszón, a kis ház teraszán ül­dögélő Kovács Istvánné beljebb tessékel bennünket. Kissé bizal­matlanul kérdezi, mi járatban va­gyunk, miért érdekel bennünket az élete. Amikor elmeséljük neki, milyen útmutatás alapján érkez­tünk hozzá, szaporán bólogat:- Igaz, ami igaz, harmincnégy évig bábáskodtam a környéken, és valóban sok háznál megfordul­tam. Jól emlékszem a kezdetekre is. Fiatal lányként öt évig dolgoz­tam napszámosként, és nagyon kimerült voltam már, amikor meghallottam, hogy az előző bá­baasszony nem dolgozik tovább. Érdeklődésemre a jegyző bizta­tott, hogy tanuljam ki a szakmát, így kerültem huszonkét évesen Szolnokra a bábaképző intézetbe 1936-ban, ahol egy tanfolyam után hazajöhettem dolgozni.- Felelősségteljes dolog távol a kórháztól egy szülésnél szakszerű­en segíteni. Nem tartott attól, hogy adódhatnak komplikációk?- Anyáink is háznál szültek, és falun ez természetes volt akkori­ban, ám így is rengeteg előítélettel kellett szembenézni. Mivel az em­berek szegények voltak, sokszor azért is harcba kellett szállnom, hogy a steril körülményeket bizto­síthassam. Sok helyen még egy tiszta lepedőt is sajnáltak az asz- szonyok alá adni. Mivel ezen a környéken rendszeresen szőttek- fontak a nők, tudtam, hogy lennie kell tiszta vászonnak, így aztán, ha máshogy nem ment, magam vettem ki a szekrényből és vasal­tam az anyagot. Ha láttam, hogy nehéz szülés előtt áll az anya, fi­gyelmeztettem a családot, hogy or­vost kell hívni, vagy a kórházba szállítani a szülőt. Erről sokan hallani sem akartak. Csak amikor elmondtam, hogy így nem válla­lok semmilyen felelősséget, akkor voltak hajlandók segítséget hívni. Talán ennek is köszönhető, hogy harmincnégy év alatt minden cse­csemő egészségesen látott napvilá­got, és az anyákkal sem történt semmi tragédia. Erre nagyon büszke vagyok. Sok elismerést kaptam. Az akkori egri szülész­nőgyógyász főorvos is elismerte a munkámat, és hívott, hogy segít­sek az egri kórházban. Erre nem volt lehetőségem, hiszen nevelni kellett a három gyermekemet, költözésre nem is gondoltunk.- Akkoriban védőnőt sem al­kalmaztak a falvakban...- A munkámhoz hozzátarto­zott, hogy a szülés után is látogat­tam az anyákat, és tanácsokkal láttam el őket.- Hogyan telnek most a napjai? Egy pillanatra elcsuklik a hangja:- Két fiamat elveszítettem, és a családban sajnos, ezek után sincs FOTÓ: ÖTVÖS IMRE béke. Egyetlen vigaszom, hogy a faluban akadt egy becsületes csa­lád, amely a gondomat viseli 87 évesen. S hogy hol vannak a családtag­ok? Ez már egy merőben más tör­ténet, amit máskor, más formában hozunk nyilvánosságra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom