Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-18 / 193. szám
8. OLDAL Dobó várának évszázadai Püspöki székhelytől a végváron át a vilajet-központig Kétéves előkészítő munka után tegnap nyílt meg az egri vár gótikus palotájának emeletén az egri vár történetét bemutató állandó kiállítás. A Dobó István Vármúzeum munkatársai a tárlatot a XXI. század igényeinek megfelelően álmodták meg, feldolgozva az utóbbi két évtized új kutatási eredményeit, tárgyi anyagait, felhasználva a multimédiát. Lovagpáncél a várvédelem korából. Dobó István is hasonlót hordhatott FOTÓ: GÁL GÁBOR Látványos makett a várostrom időszakából A gótikus palota 600 négyzetméter nagyságú, nyolc kiállítótermében több száz év múltja köszön ránk. Az egri vár a magyar történelemben mindvégig jelentős szerepet kapott, s ezt reprezentálják az itt bemutatott leletanyagok, forrásmunkák, makettek és kiállított tárgyak. A tárlatvezetőnk, Fodor László régész, Berecz Mátyás hadtörténész és H. Szilassy Ágota művészettörténész oroszlánrészt vállalt abban, hogy ez a kiállítás két év előkészítő munka - épülettatarozás, restaurálás, anyaggyűjtés, szervezés - után létrejöhetett. Az első teremben a püspökség alapításának kezdeteiről megmaradt leletanyagot láthatjuk. Itt állították ki a Rotunda makettjét, a legelső épületet a várból. Szemben egy templombelső építészeti részletét láthatjuk, a következő terembe pedig egy románkori kapuzat rekonstrukcióján át juthatunk. A teremben gregorián zene szól, emlékeztetve Eger történetének legkorábbi évszázadára, a püspöki székhely kialakulásának történetére. A második terem a Zsigmond-kor világát idézi. A híres lovagkirály évszázadából került elő a régészek jóvoltából Alexandriai Szent Katalin szobra. A torzóban megmaradt gyönyörű alkotást a Dobó bástya környékéről ásták elő, hiszen a várerődítési munkálatok idején tömedék- nek használták. A megmaradt részek jel- képrendszeréből is megállapítható, hogy kit ábrázol az alkotás. E teremben hangsúlyosan jelen van Eger püspöki szerepe. A vitrin mögött láthatjuk II. Miklós püspök sírjának leleteit: három pápai bulláját, pásztorbotját. A harmadik terem a késő gótika, reneszánsz jegyében lett berendezve. Fodor László régész hangsúlyozza: az egri egyházmegye a leggazdagabb püspökségek közé tartozott, az itt vezetett udvartartás, az életvitel, építkezésbeli szokások semmivel sem maradtak el a királyi udvarétól. E korszak gazdagságát jelképezi az a majolika járólap, amelyet abban a budai majolikaműhelyben készítettek, amely a királyi udvarnak is szállított. A kiállított kályhacsempék - amelyek alakokat ábrázolnak, s ritkaság számba mennek - úgyszintén a fejedelmi pompát mutatják. Eme épületszámy is abban az időben kezdett épülni (1470) amikor a visegrádi királyi palota. A reneszánsz teremben érdemes még felfigyelni a fali kárpitok gazdagságára, amely a középkorban főképp a hidegtől védett, de térelválasztó szerepe is volt. A vitrinben láthatunk két kódexet is, de itt áll a Cifrakapu városrész városkapujának köve is, amelyről a településrész később a nevét kapta. A negyedik terembe vezető ajtót két lovagpáncél őrzi. A bordó falak közé belépve semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a végvárak korszakába érkeztünk. A jellegzetes lovagpáncél - amilyet talán Dobó A te István viselhetett - mellett két makettet is láthatunk: az egyik az ostrom előtti, a másik az ostromra készülődve az rém rendkívül gazdag magyar, török és nyugati fegyverekben, de a szemet mégis egy janicsár díszöltözék vonja magára, amely a török nagykövetség közvetítésével- érkezett Törökországból. A falon láthatjuk a Nagy Szulejmánról készült festményt, illetve a Dobó-címer másolatát. A sarokban egy ostromjelenetet láthatunk: egy német és egy magyar tüzér fordítja ágyúit az imitált török tábor felé. A zöld terem, azaz az ötödik már a végvári harcok időszakát idézi: 1552 és 1596 közötti időszakból látható itt magyar főtiszt és német muskétás, valamint a vár ezen korszakbeli állapotát bemutató makett. A hatodik terem türkizkék színeivel a török idők egri várát láttatja: Balkáni típusú, működő szeneskályha, és értékes régészeti leletek is felfedezhetők a vitrinek mögött. Bordó bársony emeli ki a török kupát és talizmánt, de két izniki tányér is került a vitrinbe az Iparművészeti Múzeumból. A textilek, törölközők a török hódoltság korában tapasztalható rendkívüli gazdagságot mutatják. A hetedik, a sárga terem a vár visszafoglalásának és a Rákó- czi-szabadságharcnak az időszakába kalauzolja el a látogatót. Megjelennek az akkor használatos magyar és császári fegyverek, várrajzok a bécsi Hadtörténeü Levéltárból, s középen három harang jelképezi a békére való törekvést. Az utolsó teremben számítógépeken láthatjuk a vár XVI. századi állapotát, hiteles méretekkel, térben ábrázolva. A gazdag, látványos, s hiteles tárlaton a Dobó István Vármúzeum munkatársai két évig dolgoztak. A rendezők szem előtt tartották, hogy a korábban lebontott kiállításhoz képest a püspökség szerepe hangsúlyosabb legyen, s bemutatják a legújabb kutatási eredményeket is. Dr. Petercsák Tivadar múzeumigazgató elmondta, hogy a kiállítók szándéka az volt, a látogató nyomon követhesse Eger fejlődését a püspökség alapításától a végvári harcokon át a vilajeti székhelyig, illetve a XIX. századig, az egri vár kultuszát megteremtő időkig. A több mint ötvenmillió forintért elkészített állandó kiállítást a Heves Megyei Önkormányzat mellett országos és helyi szponzorok, magánszemélyek segítették, de támogatást kaptak a budapesti Török Nagykövetségtől is. A korszerű, európai mércével mérhető nívón megszületett tárlat a későbbiekben tanórák tartására is alkalmas lesz, így a hazai és külföldi látogatók mellett a technika és a látvány segítségével már egészen kis korban is felkelthetik az érdeklődést a vár iránt. SZUROMI RITA 2001. Augusztus 18., szombat | Hamarosan megkondul Szent Mihály harangja Az egykori egri nagyharangot több mint fél évszázada, 1944-ben olvasztották be hadicélra. A Szent Mihályról nevezett néhai hangszer hatszáz mázsás utódja azonban hamarosan megmutatja erejét, csodálatosan mély, búgó hanggal szolgálva meg a megyeszékhely lakóinak összefogását. A 180 ezer márkáért, azaz huszonkét- millió forintért készülő harang újjászületése a hívek adományainak, több egri vállalkozás és az egri önkormányzat hozzájárulásának és Czakó István prelátus kanonok, az Egri Főszékesegyház plébánosa szervezőmunkájának köszönhető. A hatalmas bronzot egyelőre Rudolf Pemer passaui harangöntő mester műhelye rejti, így emberi szem még nem láthatta az óriást díszítő Szent Mihály, Szent László, János apostol és Szűz Mária, a Bazilika védőszentjeinek alakjait. A földbe ásott agyagformába július 31- én zúduló, kilencszáz fokon izzó érc ugyanis hetekig hűl a mélyben. Közben elkészül lábazata is, melyhez ötméteres, 40 centiméter vastag gerendákat használnak fel. A két méter magas, hat méter kerületű instrumentum szeptember végén, nyitott teherautón utazik Egerbe, így sokan megcsodálhatják Magyarország második legjelentősebb harangját. GÁL GÁBOR KÉPRIPORTJA
