Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-17 / 192. szám
Heves Polgármester: Kontra Gyula Alpolgármester: Budai Sándor Jegyző: Szabó Sándor Aljegyző: Fehémé Kovács Katalin Képviselő-testületi tagok: Balázs Ferenc, Budai Sándor, dr, Czakó Gábor, dr. Kamiczki István, dr. Nagy Ferenc, dr. Nagy Sándor, dr. Nagy Tamás, dr. Szabó János, Huszár Tibor, Kiss József, Lajkó Julianna, Lányi József, Lóié Mihály, Rab Béla, Surányi László, dr. Szabó József, Szalina Sándor, Szőke Emil. CKÖ elnöke Adu Gábor. Civil szervezetek: Hevesi Fúvós- és Majorette Együttes. Vez.: Lövei János Hevesi Sportegyesület. Vez.: Bettembuk József Hevesi Városvédő és -szépítő Egyesület. Vez.: Csikós Ferenc Nagycsaládosok Hevesi Egyesülete. Vez.: Tóth Lajosné Hevesi Nyugdíjasok gyesülete. Vez.: Bíró Béláné Vöröskereszt. Vez.: dr. Morvái István TIT. Vez.: dr. Kutas István Polgárvédő Egylet. Vez.: Deli Miklós Gazdakör. Vez.: Somodi Ferenc Kertbarátok Köre. Vez.: Zbiskó Vilmos Lovas Baráti Kör. Vez.: Baráz Gábor és ifj. Csikós Zsigmond Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesület Hevesi Szerv. Vez.: dr. Harangozó Imre Vadásztársaság. Vez.: Marsi József Horgászegyesület. Vez.: Kiss Tamás Térségben kell gondolkodni- Az önkormányzati törvény megérett az átalakításra - fogalmaz a város polgármestere, Kontra Gyula, a város jelene után érdeklődő kérdésünkre válaszolva. - Célszerű lenne áttekinteni a feladatokat, a hatásköröket és a finanszírozási rendszert is. Már az önkormányzati törvény elfogadásának évében, 1990-ben is érződtek a hiányosságok, mára azonban kialakult egy olyan helyzet, ami az önkormányzatok autonómiájának rovására megy. A normatív finanszírozási rendszer kezdetén csak néhány település szorult kiegészítő állami támogatásra, most több mint ezer. A támogatások odaítélésénél pedig szubjektív megítélések is közbeléphetnek, ami semmiképpen nem lenne megengedhető. Ráadásul Heves esetében is érvényesül a kistelepüléseket hátrányosan érintő pályázati rendszer: nem arra pályázunk, amire a lakosságnak igénye van, hanem arra, amire éppen pályázati pénzt juttatnak. A mi esetünkben szilárd útburkolatra lenne szükség, mivel az utak 30 százaléka még nem aszfaltos. Mégsem tudunk eleget tenni ennek a lakossági kérésnek, hiszen ha azt akarjuk, hogy legyen fejlesztés, azt kell fejleszteni, amire a kormány éppen ad.- Milyen megoldásra váró feladatokat kell teljesíteni még ebben a ciklusban ?- A szakorvosi rendelőintézet műszerezettségének fejlesztését éppúgy szem előtt kell tartani, mint a lakosság útépítésre vonatkozó kívánságát, illetve javítani szükséges a foglalkoztatási arányokon. A Ramónánál, illetve a háznpamál a női munkaerő el tud helyezkedni, de a férfiak foglalkoztatásával komoly gondok vannak. Ennek érdekében rendezzük meg évente az agrárfórumainkat, illetve tartjuk fenn a Vállalkozásfejlesztési Alirodát. Ugyanakkor a testvértelepülések vállalkozóinak bevonásával történő iparfejlsztést is fontosnak tartjuk.- Eveken át gondot jelentett a „túlméretezett” intézményhálózat...- A választások közeledtével ez lekerült a napirendről. Azt viszont tudomásul kell venni: arra kell törekedni, hogy az iskoláinkból olyan fiatalok kerüljenek ki, akik el tudnak helyezkedni a jelenlegi munkaerőpiacon.- A város térségi szerepe is közismert...- Csakis térségben lehet és kell gondolkodni, és a fejlesztéseket is ehhez kell igazítani. így adtuk át tavaly ősszel a regionális szeméttelepet, s közösen gondolkodunk a rekultivációban is. Jól működik a 17 települést tömörítő térségfejlesztési társulás is, hiszen látható, hogy egy-egy beruházás elindításakor csakis egy térség indulhat eséllyel. A város kulHEVES VÁROS 2001. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Bevételek: 1 689 863 000 FI 183 403 000 FI Átengedett bevételek Előző évi Kiadások: 1 689 863 000 R turális életénél fogva - zeneiskola, könyvtár, művelődési ház, középiskola - is központi szereppel rendelkezik, de a bíróság, a piac, az okmányiroda és az építésügyi hatóság is nálunk található, ami termé- szetesen erősíti ezt a központi szerepvállalást. ■ A hevesi dinnye ünnepe A zöldségtermesztési tanácskozáson mutatják be termékeiket a hevesi termelők A város augusztusi ünnepségsorozatának részeként rendezik meg az Eötvös József Középiskola aulájában a mezőgazdaságban dolgozók, helyi és környékbeli kistermelők agrárfórumát, a Dinnye és Zöldségtermesztési Tanácskozást. A térségben a hagyományos ipar átalakulása után egyre hangsúlyosabb szerepet kap a mezőgazdaság. A termelőket a hosszú évek óta tartó mezőgazdasági tanácskozások előadásain igyekeznek ösztönözni a hagyományos helyi termékek mellett a gyümölcs- és zöldség- termesztésre, amelynek biztos felvevőpiaca lehet az Európai Unió. Ugyanakkor a korszerű mezőgazdasági tanácsok mellett a tárolásra, a csomagolásra és a szállításra vonatkozó pályázati lehetőségekkel is megismertetik a hallgatókat. Az esemény hagyományosan visszatérő aktusa a legnagyobb érett görögdinnye termelőjének megjutalmazása. A nevezésre szánt dinnyékkel az esemény előtt lehet jelentkezni. Az idén augusztus 18-án, szombaton reggel 9 órától kezdődik a tanácskozás a középiskola aulájában. A rendezvényt Kontra Gyula polgármester nyitja meg, majd a mérés és lékelés után átadják a legnagyobb érett görögdinnye termelőjének a pénzjutalmat és az oklevelet. Ezután dr. Magda Sándor rektorhelyettes a fajta és az elérhető eredmény közti összefüggésekről tart előadást. Ezt kötőén Zoltai Béla, az FM Heves Megyei Hivatalának vezetője szól a hatékony növényvédelemből, majd dr. Dula Bencémé beszél a tápanyag-utánpótlás jelentőségéről. A nap utolsó két előadója, Saska Imre és dr. Vincze Ferenc a pályázati lehetőségeket ismerteti. Az agrárium ünnepe augusztus 20-án a központi parkban folytatódik, ahol mezőgazdasági termékbemutató és kiállítás látható egész nap. _________________■ A ugusztusban ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját a Hevesi Háziipari Szövetkezet. A nagy múltú kézműves cég a millennium tiszteletére ajánlotta fel, hogy textíliáiból berendezi a házasságkötő termet. Népi bútorokkal Dávid Sándor rendezi be a házasulandók termét. Az eseményt szombaton 11 órakor rendezik. A háziipar nem csak szűkebb térségünkben van jelen, hanem a Parlamentbe is szállítottak, sőt a közelmúltban Moszkvában is bemutatkoztak, öregbítve a város kézművesmúltját, s reprezentálva az itt születő értékeket. ■ Turizmus: fürdő és múzeum vonzásában Kulturális és idegenforgalmi központ Heves az utóbbi másfél évtized alatt a térség jelentős kulturális centrumává nőtte ki magát. Habár a Tisza-tó a város határához 25 kilométerre található, a településen mégis születtek olyan létesítmények, amelyek a kirándulókat idecsalogatják. A Sakkmúzeum Dobroviczky Ferenc magángyűjteményéből született, s az országban máig egyedülálló. Hasonlóképpen egy magángyűjtemény, a Hegedűs-hagyaték képezi az alapját a helytörténeti kiállító- helynek, amely az alkalmi tárlatokon kívül állandó néprajzi gyűjteményt is őriz. Gulyás István magángyűjtő felajánlásából létesült tavaly egy oktatástörténeti múzeum, amely a Középfokú Oktatási Intézetben látható. Ugyancsak megtekintésre érdemes a Hevesi Háziipari Szövetkezet kollekciója, viseleti és lakberendezési gyűjteménye, amelyet alkalmanként állítanak ki, de mintatermükben bármikor láthatók. A város egyik vonzereje a meleg vizű strand. A hosszú távú fejlesztési tervekben szerepel egy üdülőfalu kialakítása is, amelyet a Viczán-tavon átívelő híd kötne össze a fürdővel. A vendégeket apartmanházak és szálloda várná, s ezáltal az idegenforgalmi szezon időben is megnövelhető lenne. A milliárdos nagyságú beruházást egy nemzetközi érdekeltségű gazdasági társaság az önkormányzat bevonásával hozza létre. A városban - az idelátogató hazai és külföldi csoportok mellett - rendszeresen megfordulnak a testvértelepülések delegációi is: a nagyobb városi eseményekre érkeznek az olaszországi Breganzéból, a hollandiai Aalburgból és az erdélyi Csíkszeredáról és Gyergyócsoma- falváról is. ■ Pro Űrbe és díszpolgár Másfél évtizede hagyomány, hogy az augusztus 20-i ünnepségeken adják át életművükért, közéleti szereplésükért és a városért végzett munka elismeréseként a képviselő- testület által adományozott Pro Űrbe Heves és Heves Város Diszpol- gám kitüntetéseket. A rendelet szerint évente maximum két Pro Űrbe kitüntetés és ciklusonként egy díszpolgári cím adható ki. Pro Űrbe díjat kapott 1999- ben Kovács József címzetes kanonok és Ötvös Imre, tavaly dr. Harangozó Imréné és Mezei András, az idén pedig hétfőn délután fél három órakor Barcsik János nyugalmazott iskola- igazgató és dr. Sápi Ibolya, a szakorvosi rendelőintézet igazgató-főorvosa veheti át a kitüntetést. Az idén a város történetében másodszor adják át a díszpolgári címet. Dr. Szegő Imre gerontológus után most Kő Pál hevesi születésű Munkácsy- és Kos- suth-díjas alkotó kapja meg a magas elismerést. A Mester, akit a millennium évében a nemzet szobrászaként emlegetnek, egy korábbi nyilatkozatában abbéli örömének adott hangot, hogy lám, az ember időnként próféta lehet saját hazájában. Összeállításunk az AgroRoyal Kft. támogatásával készült. dm Szobrot avatnak Trischler Ferenc tervei alapján Kunos Mihály öntötte bronzba Szent István alakját Augusztus 20-án 16 órakor avatják fel Szent István király köztéri szobrát a Szent István parkban. A mű avatását egyéves előkészítő munka előzte meg. Testületi kezdeményezésre alakult egy ad hoc bizottság, amely a pályázatra beérkezett maketteket véleményezte, illetve összegyűjtötte a lakosság által a sza- vazóumába leadott véleményeket. A Képzőművészeti Lektorátus, az ad hoc bizottság, valamint a képviselő-testület javaslata alapján született meg a döntés, hogy Trischler Ferenc klasz- szikus felfogásban készült szobrának adjanak zöld utat. Az alkotás Kunos Mihály bronzöntő mester műhelyében nyerte el végleges formáját. Az alkotást Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke avatja, majd a katolikus és református egyház is megáldja, illetve fel- ■ szenteli. ■ A szkíta korban is lakottan A városban emberlakta település nyomait az időszámításunk előtti első évezredből, a szkíta korból találták meg a régészek. A honfoglalás korából gazdag női sírokat tártak fel a Kapitány-hegyen. Az Árpád-házi királyok idején Heves királyi várbirtok volt, ispáni központként világi igazgatást láttak el, s később főesperesi székhely szerepét is betöltötte. Nevét Hewes névalakban először 1203-ban említik az oklevelek. A területet előbb a Kompolti-, majd az Országh-család birtokolja. A település fejlődését segítette, hogy fontos kereskedelmi és hadi utak mentén feküdt, nem véletlen, hogy 1467-ben már városként emlegetik. Ekkor már vásártartási joggal is bírt, sőt kora középkori, a XIII. században épült templomának gótikus stílusjegyei ma is láthatók. A város virágzásának a török hódoltság vetett véget, amikor náhije- központ lett, s az oszmán birodalom fontos élelmezési centrumává lépett elő. Az Eger ellen vívott harcok közben palánkvárat is létesítettek, amelynek helye feltehetően a mai Ligetben volt. Eger eleste megpecsételte Heves sorsát is, a hevesiek északra menekültek, s településüket Kis Hevesnek, míg a töröklakta részeket Nagy Hevesnek nevezték el. A törökök kiűzése után a várost a bécsi kormányzat fegyverjog címén lefoglalta a kincstár számára, majd Glöcksberg Dietrich vásárolta meg. Az újra- népesítés idején reformátusok, tótok és 21 téglaégetéssel foglalkozó német család költözik Hevesre. Az élet azonban nem békés: rác támadásoktól és pestistől szenved a lakosság. A XIX. században több, országos jelentőségű főnemesi család is letelepszik Hevesen, köztük az Orczyak, a Szász-Coburgok. Ebben az időben két kastély és hat kúria épült a településen. Az 1860-ban végrehajtott tagosítás után Heves az ország legnagyobb dinnye- és dohánytermelő helye lett. Az újabb lendület az 1920-as években következett be, amikor az Újtelepen csaknem 700 telket osztottak ki. A második világháború a hevesiektől is nagy áldozatot követelt, csaknem négyszáz zsidót hurcoltak haláltáborokba. Újabb változások csak az 1960-as években következtek be, amikor megalakult a szociális otthon, az SZTK, a szülőotthon, bővült a strand, a gimnázium, megnyílt az állami zeneiskola és a helytörténeti múzeum. A település 1984-ben kapta meg ismét a városi rangot, 2000-ben Hild-díjat vehettek át.
