Heves Megyei Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-15 / 190. szám

MEGYE KÖRKÉP 5. OLDAL 2001. Augusztus 15.. szerda Őzek násza: veszély az utakon NEGYESSY ZITA Diólevél Hunyorítom a szemem, gyanakvással kém­lelem a rendszeres locsolás dacára sem üde zöld füvünket, s belém hasít a majdnem bi­zonyosság. Hogy meggyőződhessek balsejtel­memről, szinte futok a diófáig, és ahogy lehajolok, már tudom, nem vizionáltam ebben az őrjítő kánikulában, valóban az lapul a pázsiton, amit messzebbről is sejtettem: egy diólevél. Érzetre még nyers, ám valójában már elszáradt levél. Nem az ráz meg, hogy innentől újabb feladattal gazdago­dott a tevékenységi köröm. Mert mint tudjuk, a jó kertész (már ha annak számítok azáltal, hogy próbálok a növényeim kedvére tenni) nem hagyja a gyepen elrohadni a diólevelet, mert az a fűnek árt. Nem az hangol le, hogy a tavaly szerzett friss tapasztalataim szerint mostantól nem múlhat el nap hét­rét gömyedés nélkül. Az elmúlás érzése markol a lelkembe a lehullott első levél láttán. Amíg nem élhettem ily közel a természethez, azt gon­doltam, hogy augusztus végéig, sőt esetenként még szeptem­berben is tart a nyár. Hanem ez a sárgával erezett, fakó zöld diólevél arról vall, hogy hiába rekkenő a hőség, megkezdődött a visszaszámlálás. Akkor éreztem valami hasonló vészjósló fájdalmat, amikor azon kaptam apámat, hogy lassabban fut a busz után, mint én. Intett, hogy szaladjak csak, el ne késsek, neki van ideje megvárni a következőt. Amint felugrottam a busz hátsó ajtaján, s visszapillantottam rá, belém nyilallt a féltés: istenem, mennyi­re megöregedett szegény. Addig ezt sohasem vettem észre. Min­dig, mindenben, tudásban, erőben több volt nálam. Akkor is ilyen vigasztalhatatlanul szomorú lettem, amikor - alig néhány éve - ráeszméltem: ha anyu nem festi a haját, úgy szinte teljesen ősz. Most már a saját fürtjeim is csaknem fehé­rek, de ez nem bánt, sokkalta inkább a tudat, hogy apu után egyszer anyu is elmehet közülünk. A derűlátók szerint a kikelet nem márciusban kezdődik, ha­nem szeptemberben, amikor elültetjük a virághagymákat. Ha optimista volnék - bár lehetnék, vakon -, nem a lila, apró fejű krókuszok kibújtától számíthatnám a tavaszt, hanem ettől, a sárgára kiégett fűben talált lehullott diólevéltől. Szent Imre iskola Látnoki? A rendkívüli parlamenti ülésről közvetítő közszolgálati szpíker Orbán Viktort mint államfőt emlegeti. Mire gondolhat ilyen esetben a gyanútlan tévénéző? 1. Tájékozatlan a „lelkem”. 2. Ez a riporter tudhat vala­mit... 3. Kész van már a kinevezési dekrétum? _______ isikéi M ENETREND. A mai „vegyes” munkaszüneti nap, illetve az augusztus 20-ai ünnep körül az alábbiak szerint alakul a tömeg- közlekedés: az Agria Volán a munkanapi járatoknak megfele­lően közlekedteti mind a helyi, mind a helyközi buszait szer­dán és csütörtökön. Pénteken a hét utolsó munkanapjának, szombaton a szabadnapoknak, vasárnap munkaszüneti napok­nak, hétfőn pedig a hét első munkanapját megelőző munka­szüneti napoknak megfelelő rend szerint utazhatunk. A ked­di napon a hét első munkanap­ja lesz. A MÁV szerelvényei az érvényes menetrend szerint közlekednek. Augusztus 15-én Budapest és Esztergom között mentesítő járatokat indítanak, csakúgy, mint 20-án Mis­kolc-Budapest viszonylatában. FALUNAP HORTON. A közsé­gi könyvtár és a művelődési ház fennállásának negyvenedik évfordulója tiszteletére nagy­szabású falunapot tartanak au­gusztus 17-én és 18-án a telepü­lésen. A rendezvény pénteken este a „szokásostól eltérő” éj­szakai programokkal veszi kez­detét. A kétnapos eseményen a főzőversenytől a tűzijátékig, a lábszépségversenytől a sportig számos elfoglaltságot találhat­nak a résztvevők. MILLENNIUMI BÁL. Mezőtár- kányban millenniumi bált ren­dez a helyi Ifjúsági Kör a mű­velődési házban. A település millenniumi rendezvénysoro­zatának záróeseményét au­gusztus 18-án, szombaton 20 órától tartják. EGRI SZERZŐ. Fridél Lajos dedikálja Bükkaljai ösvényeken című művét az erdőtelki Pintér­tanyán megrendezendő megyei vadásznapon. A szeptember 1- jei eseményen számos más, a vadászat szépségeit bemutató könyvvel is megismerkedhet­nek a résztvevők. JIMMYRŐL BESZÉLNEK. Folytatódik a nyáresti beszélge­tések című talk-show sorozat a hatvani Grassalkovich Művelő­dési Központban. Lukóczki Gá­bor tévériporter vendégei au­gusztus 17-én 20 órától ezúttal az év elején elhunyt sztár, Zámbó Jimmy családtagjai lesznek. ■ (Folytatás az 1. oldalról) A biztosítók általában nem fizet­nek a vadakkal való ütközés után. Van lehetőség arra, hogy a gépjárművezetők casco biztosí­tást kössenek, és annak terhére tudják kifizetni a biztosítók a bekövetkezett kárértéket. Jelen­leg egyébként csak őzbakra le­het vadászni, ami szeptember 30-ig tart. Valószínűleg kevesen tudnak ar­ról, hogy egy Árpád-házi király, a nyolcévnyi uralkodást követően 1204-ben elhunyt Imre nyugszik a megyeszékhely várának baziliká­jában. Az Egri Lokálpatrióta Egy­let régi adósságot kíván törleszte­ni, amikor az idei fáklyás király­köszöntő felvonulást más civil szervezetekkel összefogva össze­kötötték Imre király emléktáblájá­nak felavatásával - hangzott el az eseménnyel kapcsolatos tegnapi sajtótájékoztatón a Senator- Házban. Habis László, az egylet elnöke elmondta: az ünnepség augusztus Az őz Hevesben előfordulási helyén, az erdős, dombos helye­ken, de főként a megye dél-hevesi pusztai részén alkot jó minőségű állományt. Az elmúlt 2000-2001- es vadászati szezonban 1800 elej­tett példányból egyebek közt a gyöngyöspatai területen is került kitűnő színvonalú állat terítékre. A megyében minden őznász- szezonban legalább tucatnyi ál­lat esik áldozatul a közúti forga­19-én, vasárnap este hat órakor a Dobó téren kezdődik, ahol a részt­vevők köszöntése után Réti Árpád szavalata következik, majd dr. Granasztói György, a Magyar Pol­gári Együttműködés Egyesület el­nöke tart ünnepi beszédet. Hegyesi Hudik Margit fellépését követően a jelenlévők felvonulnak a várba: itt hét órától dr. Seregély István egri érsek celebrál misét. A program este nyolckor zárul, ami­kor felavatják Árpád-házi Imre ki­rály gránitból készült emléktáblá­ját. Ezt közadakozásból állíttatja az egylet, a Szent György Lovag­rend, a Fertálymesterek Testületé, a Vitézi Rend és Eger Vára Baráta­inak Köre. Az emléktáblánál dr. lomnak. Ebben az időszakban a megye dombos, erdős vidékein napközben is számítani lehet az őzek jelenlétére, nemritkán két- három fős csapatokban vágnak át a közutakon. A fokozott figye­lemre az állatok védelme mellett amiatt is szükség van, mivel egy- egy ilyen 25-28 kilós jószág na­gyobb sebességnél a szélvédőn bevágódva komolyabb balesetet és sérülést is okozhat. ikji Renn Oszkár, a Szent György Lo­vagrend priorja, a lokálpatrióta egylet választmányának tagja mond beszédet, majd az érsek megáldja a táblát. A sajtótájékoztatón dr. Renn Oszkár és dr. Kozáry József törté­nész szavaiból kiderült, hogy Imre sírjának helyét ismerik a régészek, de a maradványok nincsenek meg, a sírkamrát vélhetően valamikor a múltban kifosztották. Az 1174-ben született Imre III. Béla fia volt, a krónikák elismerően nyilatkoznak a harmincesztendősen elhunyt tör­ténelmi személyiségről, aki annak idején a trónviszályok miatt harc­ban állt az Aranybulláról elhíresült II. Andrással. irénesi Tenk Tenken augusztus 17-én, pénte­ken délután három órakor kerül sor az általános iskola névadó ünnepségére. Az intézményben Török Margit polgármester kö­szönti a vendégeket, majd emlék­műsor keretében idézik fel Szent Imre herceg alakját és tevékeny­ségének történelmi jelentőségét. Ezt követően Pokomi Zoltán, volt oktatási miniszter, a Fidesz- MPP elnöke mond ünnepi beszé­Bükkszenterzsébet A község önkormányzatának leg­utóbbi ülésén egyebek mellett meghallgatták a falu első félévi gazdálkodásáról szóló beszámo­lót, majd döntöttek az iskolakez­dési támogatásról is. A határozat értelmében az óvodások 2000 fo­rintot kapnak, az általános isko­lásokat négyezer forinttal támo­gatja az önkormányzat. Ez utób­bi összeg azoknak a családoknak jár, akik gyermekeik után nem részesülnek kiegészítő családi pótlékban. A Tamaleleszen tanú­dét. A Szent Imre-szobrot és az ál­talános iskolát Menyhárt József esperes-plébános áldja meg és szenteli fel. A továbbiakban szórakoztató műsorral várják a helybelieket a Papszász-kertbe, ahol számos rendezvény követi egymást. A programok között szerepel az adácsi Zéta táncegyüttes bemuta­tója is, amelyen a Vidróczki nép­táncegyüttes zenekara közremű­ködik. ló diákokat egyébként a tanköny­vekhez is ingyen juttatják hozzá, s a bérleteiket is megváltja a hely­hatóság. A középiskolások 10 ezer forint, míg a felsőfokú okta­tási intézmények hallgatói 15 ezer forintos támogatást kapnak. A pluszjárandósághoz szük­ség van az iskolalátogatási igazo­lás bemutatására is. Összességében másfél miüió forintot fizetnek ki az erzsébeti diákoknak szeptemberig. Az évismétlésre utasított tanu­lóknak a tavalyi könyveiket kell használniuk. ■ Fedett uszoda: üres fél év? Eger- Úgy nehéz fenntartani egy intézményt, ha so­kan szívesen használnák, de senki sem akar fizet­ni érte - hangsúlyozta lapunknak dr. Nagy Imre, a megyeszékhely polgármestere annak kapcsán, hogy a közgyűlés bizottságai ebben a hónapban kezdik tárgyalni az Egri Uszoda Kft. féléves mű­ködésének értékeléséről szóló anyagot. A bizott­ságok után a gazdálkodásról szóló beszámolót az önkormányzat is megvitatja, várhatóan a követke­ző közgyűlésen. A polgármester elmondta: az üzemeltetésben komoly gondokat érzékelni, ám konkrétumokról csak akkor lehet beszélni, ha az anyag már a bizott­ságok elé kerül. Nagy Imre a létesítménybe „ma­gánemberként” ellátogatva nem látta, hogy zsúfo­lásig megtöltenék az emberek az uszodát. Felmerül a kérdés, mennyire volt megalapozott az a véleke­dés, hogy Egerben egy ilyen drága versenyuszodát kell építeni? Legalábbis - véli - óriási lakossági igény nem tapasztalható. Mint hírül adtuk, az üze­Téli és nyári számok meltetéshez ebben az esztendőben 30,2 millió fo­rintos támogatást nyújt az Ifjúsági és Sportminisz­térium, míg a városi önkormányzat - különböző csatornákon, például a sportegyesületek támogatá­sán keresztül - közel 100 mülió forintot fordít a fe­dett uszoda működésére. A februárban megalakult önkormányzati tulaj­donú Egri Uszoda Kft. ügyvezető igazgatója, Ver­mes Albán érdeklődésünkre cáfolta, hogy valójá­ban a támogatásokon kívül nincs bevétele a létesít­ménynek. A minisztérium által ígért pénzt az uszo­da még nem is kapta meg, holott arról a szerződést már hónapokkal ezelőtt aláírta a polgármester és a miniszter. Az igazgató szerint a tervekhez képest nem alakult rosszul a forgalom, bár igaz, hogy jel­legéből adódóan egy fedett uszoda a nyári meleg hónapokban „nem túlterhelt”. Ahogyan megtud­tuk, a sportolók közül a búvárúszók és az úszók csak a Bitskeyben edzenek, míg a vízilabdások in­kább a nyitott Bárány-uszodát választják. Az idei első fél évben az említett sportegyesületek többet használták a fedettet annál a keretnél, amelyet az önkormányzat biztosított számukra - várhatóan majd a második fél évben lehet rendezni ezt a kér­dést -, ugyanakkor, ha csak ez lenne a bevételek alapja, abból lehetetlen megélni. A „civilek” részé­re a felnőttbelépők továbbra is 500 forintba kerül­nek, a nyugdíjas- és a diákjegy 300 forint. Tízes gyűjtőben is vehetők jegyek, így csak kilenc belépő árát kell fizetni, s éves, illetve féléves bérletek is lé­teznek. Tavasszal a hét első öt nap­ján zajlottak az edzések, elsősor­ban a szombatot és a vasárnapot szánták a csak kedvtelésből úszó egriekre. Most bőven van hely az uszodában, s a tapasztalat az, hogy a strand helyett inkább a Bitskeybe jönnek azok, akik nyugodtan szeretné­nek úszni. A strand adataival a fedett uszoda nem versenyezhet, ahhoz pedig rövid időszak telt el, hogy a tendenciákról lehessen beszélni. ______irm) I dén januárban 1829 felnőtt- és 1911 diák-, illetve nyugdíjas­belépőt adtak el a Bitskeyben. Júniusban ezzel szemben csak 900 felnőtt- és 1300 diák- és nyugdíjasjegy kelt el. Királysír a várban Felavatják az Árpád-házi uralkodó gránitból készült emléktábláját Eger Támogatott iskolakezdés A pécsi, a szegedi táncosok, a Nemzeti Balett, a Közép-Európa Táncszínház és az egri Atellana (balra) után a fesztivál zárásaként hétfőn este az Állami Népi Együttes tagjai (jobbra) mutatkoztak be az egri Líceum színpadán. A Naplegendát, melyhez Nikola Parov komponálta a zenét, a néptánc hagyományos elemeiből építette fel az együttes rendező-koreográfusa, Mihályi Gábor, aki az ismert lépések látványát a néptánc világában szokatlan korszerű hang-és fénytechnikai megoldásokkal tette vonzóvá a közönség számára. A mozgőfilm nyelvezetét idéző munkájáért a Magyar Táncművészek Szövetségétől az Év legjobb alkotója címet kapta. fotó: gál gábor Három évtized Heves Három évtized közszereplését kö­szönte meg Szőke Emünek, a he­vesi Móricz Zsigmond Művelődé­si Ház igazgatójának, a képviselő- testület tagjának Kontra Gyula polgármester, aki ebből az alka­lomból könyvajándékot adott át. Szőke Emil harminc évvel ez­előtt kezdett dolgozni Kömlőn. Ezt követően Hevesen folytatta pályafutását. Kipróbálta magát az államigazgatásban, a politikában és a közművelődésben. Elvégezte a tanárképző főiskolát, majd az ELTE-n is diplomát szerzett. Mindeközben nem veszítette el kapcsolatát a művészetekkel: al­kotásaiból, linómetszeteiből folya­matosan nyünak kiállítások a me­gye művelődési házaiban. Az igazgatót a harmincéves munka- viszony mellett a napokban kö­szöntötték 50. születésnapja al­kalmából is. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom