Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-02 / 152. szám
■ ■■ 2001. JÚLIUS 2., HÉTFŐ K Ö R Z E T E 7. OLDAL HEVES E S Eredményes vásárhelyisek Kisköre Az elmúlt tanév szinte valameny- nyi tanulmányi versenyére neveztek a Vásárhelyi Pál Általános Iskola tanulói. A megmérettetésben szép eredmények is születtek. Az első osztályosok között a matematikai versenyek voltak a népszerűek, Oláh Éva egy első, Bodor Zsanett egy hatodik és Komócsin Gergely szintén egy hatodik helyet ért el a vetélkedőn. A mi hazánk Magyarország versenyben az országos döntő nyolcadik helyén végzett Oláh László a harmadik osztályból, évfolyam- társa, Szabó Renáta pedig A mi képtárunk versenyben lett országos hetedik. A Nagy verseny kis matematikusoknak országos vetélkedőjén Oláh László a 18. lett. Ugyancsak a harmadikosoknak hirdették meg a Lőrincze Lajos helyesírási versenyt, ahol Pacsa Laura megszerezte az előkelő harmadik helyet. A negyedikesek egy csoportja bejutott a megyei mesevetélkedő döntőjébe, míg a területi matematikai versenyen Vincze Balázs a harmadik helyet érte el. Szépen szerepeltek a felső tagozatosok is: A Kazinczy szépkiejtési versenyen Vízkeleti Zsolt harmadik, a Kaán László megyei versenyen Mucza Edina második, Grónás Petra harmadik lett. A Herman Ottó és a helyesírási verseny nyolcadik helyezettje pedig Tolnai Katalin lett. A megyei informaükai verseny előkelő első helyén végzett Lovász Tamás, míg a német nyelvi vetélkedőn Iván Emese remekelt. Emlékparkot alakítanak ki a hevesi szociális otthonban. A park kialakítását utóbb Csepcsányi László helyi vállalkozó segítette azzal, hogy egy parasztszekeret ajándékozott az otthon lakóinak, amely amellett, hogy látványos, sokakat emlékeztet ré- gi lakókörnyezetük hangulatára. __________________________________■ A nemesi kastélyok száz éve A Radics-kúria ma a hevesi háziiparnak ad otthont Heves Újabb kiadvánnyal gazdagodott a Hagyományőrző Füzetek sorozat. Ezúttal - a korábbi ígérethez híven - a szerkesztő, Gyimesiné Gömöri Ibna néprajzos-muzeológus folytatta a XIX. században épült hevesi kastélyok bemutatását, rövid családtörténettel kiegészítve. A város talán legismertebb épülete a Radics-kúria, amely ma a Házüpari Szövetkezetnek ad otthont. Az épületet az 1840-es években a Radics-család emeltette, címerük ma is látható: fiait melle vérével tápláló pelikán. A kúria a Radies utcában állt, amely 500 holdnyi birtoktestet is magában foglalt. A klasszicista jellegű épületben több, a vármegye életében jelentős szerepet játszó Radies is élt, köztük Pál főszolgabíró, Ferenc egri kanonok és István huszárkapitány. A kúria jellegzetessége a csehsüveg-boltozat, amelyet ma is őriz három helyiség. Ugyancsak klasszicista stílusban épült a Német-kúria, amely egykoron Pusztacsászon állt. Az épület érdekessége volt, hogy a konyhából egy kutat működtettek, s nem messze a háztól állt a család temetkezési helye. A tomácos kastélyt 1947-ben Novodomszky Pál lebontatta, a jó minőségű építőanyagot a fővárosba szállíttatta. Ugyancsak elpusztult az 1. számú általános iskola helyén álló egykori Nánásy-kúria, amely fasorral körülvett, utcafrontra néző épület volt egykor. Csodálatos virágültetvényekkel vették körül a Braun A jellegzetes tornác ma is épen látható fotó: gyimesiné Balázs-kúriát, a mai posta épületét. A kastélyt a rosban három kúriája volt. A Bocs- XIX. század végén emeltette a kör- kai út 24. szám alatti épületet nyék leggazdagabb zsidó családja, többször átalakították, ma alig le- A kert érdekessége, hogy két kúp hét ráismerni. A Madách úti kúria alakú virágágyás díszítette, maga- szintén nem látható manapság, sabban fekvő részein pedig jégver- ahogy a volt Mezőgép helyén álló met és pincét létesítettek. sem. Az egykori Couburg-kastély he- A kiadványból további érdekes lye nem tisztázott: valószínű, részletek tudhatók meg az egykori hogy az épület a tsz-irodaház mel- hevesi nemesi családok történetélett állt. A Mlinkó-családnak a vá- ről, lakhelyeiről. ________i-romh T ÁBOR. A Hevesi Múzeumi Kiállítóhely az idén is szervez honismereti tábort. Az általános iskolás gyermekek július 16-20. között részt vehetnek kerékpáros kiránduláson, ahol a környék nevezetességeit ismerik meg, régi hevesi térképeket tanulmányozhatnak, és megtudhatják, hogyan köpülték a vajat őseink. A foglalkozáson való részvétel ingyenes. ROMAFESZTIVÁL. Kiskörén július 7-én 9 órától rendezik meg a térség hagyományos romafesztiválját. A fiatalok szóló zene, zenekari zene, szóló tánc és prózai művek kategóriájában mutathatják be tudásukat. A vendégeket egész napos műsor szórakoztatja a helyi tájház udvarán felállított szabadtéri színpadon. EGYSZÁZALÉKOS. A Mozgáskorlátozottak Heves Város és Vonzáskörzetének Egyesülete köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a tavalyi személyi jövedelemadójuk egy százalékát felajánlották az egyesület működéséhez. A 47 ezer forintot színházlátogatásra és kirándulásra fordították. Legutóbb a napokban Sárospatakon és Tokajban járt 44 egyesületi tag. _____________■ M i zavarja a polgármester álmát? Kömlő egykor a dél-hevesi térség leggazdagabb települése volt. A nagygazdák, kisbirtokosok faluja az ötvenes években megkapta a kulák jelzőt. Mára a térség egyik legtöbb problémával küszködő faluja. Mi történt ötven év alatt? Miért nem alszik ma nyugodtan a falu polgármestere, Cseh József? Kömlő- A minap azt mondta egy szomszéd falu lakója: Nagyon csodálkozom Kömlőn, hogy tudott egy település így lesüllyedni - idézi a beszélgetés részleteit Cseh József polgármester. - A szomorú tényközlés előzményéhez hozzátartozik: a falu vezetője beszélgetni hívott. Nem azért, hogy napi dolgokról tájékoztasson. Hanem azért, hogy az olvasókkal együtt megtudjuk, miért alszik rosszul ma egy polgármester.- Kömlőt régen jó értelemben vett törtető emberek lakták - folytatja a faluvezető. - Mezőgazdasági kiállításokra jártak, díjat nyertek. Itt ugyan nem volt kastély vagy uradalmi birtok, de voltak nagy birtoktestek óriási gazdaságokkal. A falu ereje a mezőgazdaságban rejlett. Működött ipartestiilet, dalárda, színjátszó kör, a kömlői ember híres volt kultúraszeretetéről, szorgalmáról. A kollektivizálás után megkezdődött a lakosság számának csökkenése. Mindezt odáig vezetett, hogy a régen 3500 lakosú falu létszáma a nyolcvanas évek elejére 1900 lett. Iparunk soha nem volt, a föld már nem tudta eltartani a lakókat. A fiatalok a városba mentek, az öregek egy idő után követték a gyerekeket. A kilencvenes évek elején még 650 nyugdíjasunk volt. Ma négy- százötvenen vannak. Megjelentek az elhagyott üres lakóházak, amelyek idevonzották a kisebbséget. Tíz év alatt 416 új, gyökerek nélküli család érkezett Kömlőre. Mostanra, amikor a termelő- szövetkezet felszámolása is a befejezéséhez közeledik, ott tartunk, hogy a legnagyobb munkaadó az önkormányzat.- Az utóbbi 20 év alatt alaposan átalakult a falukép is.- A 265 hektáros belterületen régen 3500 kömlői lakott. Ma alig kétezren élünk rajta. Ezen a vidéken a nagygazdaságok miatt megszokott volt a széles utcafront, a nagy porta. Ennek az infrastruktúra kiépítésekor megéreztük a hátrányát. Míg más települések háza előtt néhány méterre kellett csak elvinni a vezetéket, addig itt hosszú kertek terülnek el a járda, az utca mellett. Ennek következtében nagyon magas volt az egy lakásra jutó költség a vezetékek elhelyezésekor. Ráadásul egyre több lakatlan ház vagy üres telek is tarkította az utcaképet. A Jókai utcában mára egy lakás maradt. Ha ebből is elköltöznek, akkor a Jókai utcánk megszűnt - ismerteti a szomorú tényeket Cseh József.- Azért a helyzet sokáig nem volt ilyen szomorú. Mikor kezdődött a település rohamos leépülése?- A kilencvenes évek elejéig nem volt baj. Emeletes iskola épült, új óvodánk és orvosi rendelőnk van. A kilencvenes évek elejéig valóban nem volt gondunk. Még a tíz évvel ezelőtti körülményekre sem panaszkodhatom. Külföldi néptánccsoportok jöttek a faluba, hagyományőrző együttesek alakultak, osztálytalálkozókra jártak vissza az elszármazottak, lettek közösségi ünnepeink, mint a kömlői kulturális napok, a lovasnap, vagy a hősök napja. De egyszer csak azon vettük észre magunkat, hogy utánpótlás híján megszűnt a dalárda, a külföldi együttesek fogadása, tuméz- tatása, programjának megszervezése elmaradt. Nem egyszemélyes felelősséget kell itt keresni. Inkább arról van szó, hogy azok az öregek, akiknek igenis fontos volt a hagyományőrzés, Kömlő arculatának megmentése, s akiktől lehetett tanulni, példát venni, azok egyre idősebbek lettek. Ma is ugyanúgy a falunkban élnek azok a naiv festők, akik Heves megyében elvitték Kömlő hírnevét, ma is érezzük azt, hogy a hat évfolyamot megélt helyi újságunknak milyen jelentősége volt. De manapság az önkormányzatnak egyre több a feladata, s kevesebb idő jut ezek menedzselésére. Az utóbbi időben már kilincselni kellett, ha azt akartuk, egy csapat összejöjjön. Nem mondok azzal sem újat, hogy lazultak az emberi kapcsolatok, a közösséghez való kötődés. Ma is szeretnek a kömlőiek beszélgetni, de az, hogy tartósan és rendszeresen egy közösséghez tartozzanak, ez hiányzik. Mondok egy példát. Régen rang volt visszakerülni a helyi általános iskolába. Csak úgy sikerülhetett, ha egy kicsit erre rásegítettek. Manapság nevelőhiánnyal küzdünk. A közösségek elvesztették spontaneitásukat. Egyre több a gond, az emberek maradnak a négy fal között.- Aztán azt is gyakran hallom - folytatja Cseh József -, hogy nőiért nem csábítunk ide egy üzemet. Hogyan? - kérdezem én? Az önkormányzatunk úgy él, mint egy átlagos kömlői család. Egyik napról a másikra. Az aktív korúak többségének iskolai végzettsége alacsony, szakképesítéssel nem rendelkeznek. A foglalkoztatásukra egyedüli megoldás a közhasznú munka, de én erre azt mondom, ez nem segít abban, hogy a polgárt visszavezessük a munka világába.- Aztán folytathatnám a sort: a szabad iskola- választás következtében ma 35 gyerek ingázik Hevesre és Besenyőtelekre. És nemcsak a nem cigánygyerek jár el. S ha már itt tartunk: az elmúlt három választási ciklusban nem sikerült olyan kisebbségi önkormányzatnak működnie Kömlőn, amely eredményes lett volna. Ez talán azért van, mert a romavezetőknek is a saját megélhetésükre kell figyelniük, ahelyett, hogy a közösség érdekében tudnának dolgozni.- Mindez az ide vezető háttér. Hol tart most a település?- Jelenleg 50-60 üres lakásunk van. Százezrekért lehet itt házat kapni, s ez nem használ annak, hogy a szellemi vagy fizikai tőkével rendelkezők települjenek be ide. S itt a lakásmaffia. A több gyermekre felvehető szociális támogatást néhány százezer forintért eladják. így nem épülnek lakások, de a pénz is elmegy. Nem gyarapodunk Annak a rétegnek, amelynek tartalékai voltak, szép lassan feléli. Akinek meg nincs, képtelen tartalékot felhalmozni. Mindennek az is lett a következménye, hogy a faluban rendkívül magas a bűnözés. Tíz képviselőből hat lakásába már betörtek. Az emberek félnek az utcán, félnek elhagyni házaikat. De tanúskodni is félnek. Utóbb a rendőrség már azzal próbálkozott, hogy információt vásárol, s természetesen titokban tartja az informátor nevét. Hát, kíváncsi leszek, mi lesz ebből? Aztán nálunk is megy a 100 százalékos uzsorakamat, lépni persze nem lehet, mert nincs, aki tanúskodjon. S ha már a közbiztonságnál tartunk: a környék legnagyobb fatelepítője 50 évvel ezelőtt a kömlői nép volt. Mi lett a következménye? Ide járnak fát lopni a szomszéd falvakból. Aztán megy a játékgépezés, a minimálbér bevezetése óta felvirágzott a feketemunka. Mit tudok tenni? Megvonom tőle a segélyt, és belekényszeríteni, hogy a kiesett jövedelmet lopásból pótolja? A nagy kertek, porták 30 százaléka nincs művelve. Talán a megoldás az lesz, hogy nem adunk segélyt annak, aki nem használja ki a kert adta lehetőségeket. De ha már itt tartunk, azt is kevésnek találom, ahányon a falu közéletében részt vesznek: Ha három önkormányzati ciklust számolok, akkor itt volt körülbelül 12 polgármester- és 60 képviselőjelölt. Ha az önkormányzati dolgozókat is hozzászámolom, akkor egy-egy közmeghallgatáson legalább 120 embernek össze kellene jönni. És van húsz-harminc. Nemcsak arra kellene törekedni, hogy bekerülünk-e a húsosfazék közelébe, hanem folyamatosan Komlóért kellene politizálnunk, dolgoznunk, szót emelnünk.- Mindezek nagyon igaz gondolatok. De azért megoldásnak is kellene lenni...- Úgy érzem, a kormánynak bátrabban kellene támogatni azokat a községeket, akik ilyen helyzetbe kerültek, mint mi. Miért kell mindent összepályázni? Adni kellene, hogy ezt a hátrányt leküzdjük. Mert mi nagyon leszakadtunk. S félek attól, hogy a kétéves költségvetés elfogadása után a leszakadásunk megpecsételődött. De nézzük, miért nem alszunk mi nyugodtan: Budapesten, Gyöngyösön, Egerben egy családi ház felépítése 10-12 millió forintba kerül. Kömlőn is. Ha eladják, Budapesten a tulajdonos megkapja érte a 20 milliót, Egerben a 15 milliót. Kömlőn a másfelet. Ennyit ér itt egy élet munkája. Ki a felelős? Kihez forduljak? Ki ad kártérítést a kömlői embernek azért, hogy itt egy élet munkája tizedrész- ét éri annak, mint a városban? Egy dolog miatt nem adom fel: hiszem azt, hogy a kömlői gyökerekkel rendelkező ember az utolsó pillanatig tenni, harcolni fog azért, hogy ez a falu megmaradjon. ____ _____ SZUROMI RITA