Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-28 / 175. szám
y ri MPÍlLÉmíD! BMP Ili ryr> r f Tj-i 10. OLDAL az uJ Évezredben 2001. Július 28., szombat Polgármester: Nyúl György Mb. jegyző: Fazekas Erzsébet Korelnök: Zsidei László A képviselő-testület tagjai: Bendó Ferenc, Bodonyi József, Bodonyi László, Csömör László, Danyi Sándor, Göblyös Miklós, Gunics Jánosné, Király Attila, Sütő László. Kisebbségi önkormányzat elnöke: Csík Gyula Tagok: Bangó Károly, Burai Pál, Danyi Sándor, Farkas Andor. Tamaörs a megye déli részén terül el. Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú terület, évek óta csökkenő csapadékmennyiséggel. A falun a Tama folyik keresztül. Határában bronzkori szarmata és középkori telep nyomait figyelték meg, de egy honfoglalás kori temető néhány sírját is feltárták. Az első írásos emlék 1262- ből való, amikor a települést az Aba nembeli Kompolt kapta adományként. 1552- ben örökösödési szerződéssel Országh Mihályé lett. A török hódoltság alatt a hatvani szandzsák katonai adózási felügyelet alá tartozott. Később Nyáry Pál, majd Koháry István, Haller Sámuel, aztán a Bossányi, az Orczy, a Szunyogh és a Török család birtoka volt. 1709-ben a Tarnaörs- pusztán levő kuruc táborban hunyt el Vak Bottyán generális, emlékét kopjafa őrzi. A majorfalu azután jobbágyközséggé alakult. A nagy múltú mezőgazdasági tevékenység, elsősorban a szántóföldi termelés ma is jellemző a falura. Gyors ütemben fejlődtek Nyúl György polgármester tősgyökeres tarnaörsi. Hosszú ideig mint villany- szerelő mester tette ismertté nevét, 1994 óta a község első számú vezetője:- A rendszerváltást követően voltam önkormányzati képviselő, alpolgármester, és hetedik éve polgármesterként irányítom a szülőfalum életét - mondta a Hírlapnak. - Heves megye legdélibb csücskében, a leghátrányosabb helyzetben levő település a miénk. Ez a lakosság összetétele miatt van így, mert az 1860 lakosból jelenleg több mint hatszáz személy a kisebbséghez, a cigánysághoz tartozik. Emiatt munkanélküliséggel is küzdünk. A jászsági önkormányzatokkal összefogva pályázatot nyertünk, és húsz falubelit foglalkoztatunk a közmunka-programban. Ebben a gesztor Jászapáti önkormányzata.- Az elmúlt évtizedben hogyan fejlődött a falu?- Gyors ütemben. Az első beruházás egy ivókút létesítése volt, majd a vezetékes gázrendszer és a telefonhálózat teljes kialakítása következett. Ehhez kapcsolódott Tarnaörs 14-15 kilométer hosszú úthálózatának korszerűsítése. A Heves Megyei Vízmű Rt.-vei nyolc községgel közösen vas-mangántalanító berendezést építettünk. Ezzel jobb minőségű lett az ivóvizünk. Az elmúlt évek kiemelkedő fejlesztése volt a 75 férőhelyes új óvoda, amely korszerű, és községünk büszkesége. Sajnos, ezért inkább megrovást kaptam, hogy a kisebbségnek építettük. Ezt vállalom, és köszönet azoknak, akik támogatták, mert az intézmény a kisebbség gyermekeinek felzárkóztatását segíti elő.- Milyen újabb beruházásokat valósítanak meg?- Községünk helyzete stabil. Jelenleg a jászsági hulladéklerakó fejlesztésének egyik részese Tarnaörs. Szeptembertől megkezdődik a szerződött szemétszállítás. Ehhez a lakosság segítségét kérem. Azon is dolgozunk, hogy a már említett 4-500 méter útra aszfalt- szőnyeg kerüljön, és folytatjuk az ivóvízrendszer felújítását is. Az önkormányzatunkhoz tartozó intézmények folyamatosan működnek. Tevékenykednek a civil szervezetek, a sport-, a horgász-, illetve a tűzoltó-egyesület, a polgárőrség, melyek munkáját az önkormányzat a lehetőségei alapján támogatja. Háziorvos, fogorvos dolgozik, gyógyszertár működik, és megtalálni nálunk a tarnamérai áfész, illetve a takarékszövetkezet kirendeltségeit is. Vannak eredményes vállalkozók is a faluban, akik főleg építőipari, kereskedelmi és A KÖZSÉG 2001. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK FŐBB MUTATÓI Bevétel: 166 877 000 FI Kiadás: 166 877 000 F! mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak, és működik a Tarnaörs-Erk Agrárszövetkezet is. Az itt élő emberek dolgosak, szorgalmasak, és a következő időszakban is lesz mit tenniük községünk továbbfejlesztésére. Az anyákért, a gyerekekért Segítség és védelem a nevelésben A község új óvodájában találni az anya- és gyermekvédelmi tanácsadót, melyet Somodiné Balázs Andrea védőnő vezet. Idén január 1-jétől dolgozik itt, és irányítja a helyi gyermekjóléti szolgálatot is. Mint elmondta, a tavalyihoz képest idén megnövekedett a kismamák száma Tarnaörsön. Az esztendő első felében tíz szülés volt, és év végéig további 17 várható. Külön érdekességnek számít, hogy két kismama ikerterhes. Egyébként a falu egészségügyi helyzete kielégítő. A gondozottak rendszeresen eljárnak a szakorvosi vizsgálatokra, Gyöngyösre és Hevesre. A terhes kismamák körében egészségügyi okok miatt van veszélyeztetettség. Ezekre fokozottan figyelnek. Az örsiek óvodájába 79, az iskolába 224 gyerek jár. A védőnő rendszeresen ellenőrzi ezek egészségi állapotát, és korcsoportonként szűrővizsgálatokat is javasol. Ezeket a község háziorvosával, dr. Székely Emese Máriával közös végzik. Somodiné Balázs Andrea a gyermekjóléti szolgálatot is ellátja Tarnaörsön, amelyet az 1998-ban elfogadott törvény szellemében folytat. Igyekszik elősegíteni a gyermekek védelmét és a családban folytatott nevelést. Mint védőnő, közvetít azoknak a gyerekeknek a hozzátartozóinál, akiknek magatartási zavaraik vannak az iskolában. Ezt azért teszi, hogy közös megoldást keressenek az említett zavarok megszüntetésére. Az elmúlt időszakban jó kapcsolatot alakított ki az önkormányzattal, az óvodával, az általános iskolával és a háziorvossal. Már szeptember 5-re készül, amikor anyatejes napot rendeznek a faluban. Erre különböző cégek képviselőit, orvost és anyákat hívnak meg. Előadásokat terveznek például a helyes táplálkozásról, a bőrápolásról, illetve az anyatej jelentőségéről. Tavaly októberben avatták fel a falu központjában a fából faragott Szent István- szobrot. Tállyán készítették a nemzetközi alkotótáborban a Képzőművészeti Alapítvány közreműködésével. A különleges alkotás Tarnaörs egyik dísze lett. ■ A felújított templom A falu jelenlegi római katolikus templomának alapkövét 1789-ben rakták le és 1810-ben készült el. A műemlék jellegű gótikus szentély és hajófalak felhasználásával barokk stílusban épült. 1936-tól önálló plébániaként működik. A templomot az 1990-es évek második felében összefogással újították fel az Országos Műemléki Felügyelőség hozzájárulásával, a hívek adományából, az önkormányzat, illetve az egri érsekség támogatásával. A kivitelezést a tarnaörsi Bodonyi László által irányított közmunkások segítségével végezték el. Az azóta felmerült technológiai hibákat idén őszig kijavítják. __________■ B úzából, napraforgóból: jövedelemforrás Bizakodnak az agrárszövetkezetben Bár az esőzések többször is megszakították, befejezéséhez közeledik a búza aratása a Tarnaörs-Erk Agrárszövetkezetben. Tavaly őszszel a korábbi évekhez képest jobb időjárási viszonyok között, 888 hektáron vetettek kenyémek- valót az örsi határban.- A jól előkészített talajba fémzárolt magvak kerültek - erősítette meg Gunics János elnök. A növények jól teleltek, majd az idén tavasszal - a szövetkezeti üzletrészről szóló törvény alkotmány- bírósági eltörlése után - megfelelő banki támogatáshoz jutottak, így lett pénzük a tavaszi fejtrágyázásra is, ami jótékonyan hatott a búza fejlődésére. Jelenleg a piacon alacsony a búza ára, és a kereslet is mérsékelt iránta. Ezért a betakarított termést az agrárszövetkezet tárolóiban helyezik el. Később, a magasabb felvásárlási ár reményében kívánják értékesíteni. A hozam igen jó, a tavalyinak két és félszerese, hektáronként 4-4,5 tonna. Ha sikerül eredményesen eladniuk a búzát, akkor stabilizálódhat a szövetkezet helyzete. Az esők a kapások, elsősorban a napraforgó fejlődésére is kedvezően hatottak. A nagyüzemben hatszáz hektáron vetettek belőle. A terméseredmények biztatóak, javíthatják az agrárszövetkezet helyzetét. Jól is jön ez, mert az elmúlt két év ár-, belvíz-, valamint aszálykárai után eredményes évet zárhatnak majd 2001-ben. Ahol Széchenyi is járt 1976-ban törölték a hazai műemlékek jegyzékéről a tarnaörsi Orczy-kastélyt. A II. világháború után tönkrement, és nem újították fel. Még 1722-ben báró Orczy István, a jászkunok kapitánya építette 42 szobával, hatalmas istállóval, lovardával és üvegházzal. Az egykori impozáns barokk épületre már csak a ma Őrsön élő idősebb korosztály emlékszik, pedig híre messze földre eljutott. Bél Mátyás, korának neves írója és pedagógusa így írt róla: „Dísze a falunak az Orczy- ház, amely a Tarna-patak partján várkastély formára épült. Amerre a patak folyik, öntözi a szépen gondozott Or- czy-kertet, melybe különböző fanemeket ültettek. A kerthez csatlakozott az épület díszesebb, emeletes szárnya, a tulajdonos sok szobájával és lakóhelyiségeivel, kilátással a kertre és a Mátra lábáról kibontakozó síkságra. Délről van a körülfalazott udvar, majd ismét egy épületrész következik. Ezt magas torony ékesíti és részben falak veszik körül. Kapuja fölött kőbe vésve olvasható, hogy ezt a kastélyt Orczy István kapitány létesítette... ” Talán kevesen tudják, hogy itt töltötte életének utolsó éveit báró Orczy Lőrinc költő és irodalompártoló. 1789-ben bekövetkezett halála után az általa építtetett katolikus templomban temették el. A tarnaörsi kastélyban vendégeskedett egykor Kazinczy Ferenc nyelvész, gróf Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”, és Jókai Mór, a kiváló író is. Tarnaörsön sokan büszkék a falu új óvodájára, amelyet 60 milliós beruházással tavaly ősszel adtak át rendeltetésének. A létesítmény az egykori Orczy-kastély helyén áll, és segíti a falubeli kisgyerekek nevelését. Az épületben kapott helyet az anya- és gyermekvédelmi tanácsadó is. ■ A nagy előd Tarnaörs fejlődését jelentősen előmozdította a tarnazsadányi születésű Nagy János, aki 1922-ben vállalkozóként telepedett le a községben. A Tárná mellett kétemeletes, gázmotorhajtású hengermalmot építtetett. A malomnál 286 méter mély artézi kutat fúratott, melynek meleg vizét gyógyvízként itták. Néhány évvel később 25 méter hosszú és nyolc méter széles, betonmedencéjű, kabinokkal ellátott uszodát is létesített. A Tárná régi medrét halastónak alakította át, a mellette levő területen pedig gyümölcsöst telepített. Kezdeményezésére sok szegény család házhelyet kapott. 1930-ban három tantermes téglafalú iskolát létesített. A neves vállalkozó az 1940-es évek végén hunyt el, és a sírja a tarnaörsi temetőben található.
