Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-04 / 154. szám

§§ m 2001. Jűuus 4., SZERDA MEGYE I KÖRKÉP 5. OLDAL Végső kétségbeesés A kukában kotorászó hajlékta­lan reménytelenül zárja le a so­kadik szemetes fedelét. Karját a magasba emeli és belekiabál az utcai forgatagba:- Ha akarjátok mindenkit megdobok kővel, de könyörgöm, legalább egy valaki dobjon visz- sza kenyérrel!____________ib.k.i KONCERT A BAZILIKÁBAN. Az Egri Bikavér Ünnepe alkalmá­ból július 7-én este 8 órától a Ba­lassagyarmati Dalegylet ad kon­certet a bazilikában. A Bach- és Kodály-müvek tolmácsolása után a Cambridge University Simphony Orchestra Beethoven 7. szimfóniáját adja elő. Vezé­nyel Ember Csaba és Tom Young. ROMAFOLK FESZTIVÁL. Kis­körén e hét végén szombaton délelőtt 9 órától immár hetedik alkalommal rendezik meg az Or­szágos Romafolk Fesztivált. A produkciók között szerepel au­tentikus cigányzene és tánc, va­lamint próza és versmondás. A versenyzőket és az érdeklődőket a szabadtéri színpadon várják a szervezők. A KERESZTÉNYDEMOKRÁ­CIÁRÓL. Egerben a Keresztény Ifjúsági Klub és Galériában pén­teken este 6 órától dr. Varga László országgyűlési képviselő, rendkívüli meghatalmazott kö­vet tart előadást A keresztényde­mokrácia helyzete és helye Ma­gyarországon címmel. FESTMÉNYEK A KÖNYV­TÁRBAN. A Bródy Sándor Me­gyei és Városi Könyvtár aulájá­ban csütörtökön délután négy órakor Nagy Ernő festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás. A műveket Herczeg István grafi­kusművész ajánlja az érdeklő­dők figyelmébe. ÁTKÉPZÉSEK. Július 15-től húsz tiszanánai lakost képeznek át. A támogatást Phare pénzek­ből fedezik. A képzés a résztve­vőknek ingyenes lesz, s a tanfo­lyam helyben végezhető el. A jelentkezők kerámiakészítő, szövő-fonó és parkápoló végzett­séget szerezhetnek egy év alatt és arra is lehetőségük van, hogy a szakma mellett az esetlegesen hiányzó általános iskolai tanul­mányaikat is befejezzék. A ké­sőbbiekben ösztöndíjjal is támo­gatják a résztvevőket. EVITA A SZÍNPADON. A Sze­gedi Szabadtéri Játékok közönsé­ge nyolc estén keresztül láthatja a világhírű Evita rock-musicalt Korognai Károly rendezésében. A látványos előadás 50 táncos és 100 statiszta közreműködésvei a múlt század első felének Argentí­náját varázsolja a Dóm színpadá­ra. A nagyszabású produkció jú­lius 5-6-7-8-án és 12-13-14-15- én tekinthető meg. __________■ N yári idegenforgalmi vizsgálat Heves megye Immár többéves bevált gyakorlat, hogy nyaranta több közreműködő hatóság részvételével folyamatosan zajlanak a megyében az idegenfor­galmi főidényhez kapcsolódó vizs­gálatok. A július elsejétől indított el­lenőrzések célja, hogy főként a nyá­ri főszezonhoz kapcsolódó szolgálta­tások, vállalkozások ellenőrzésével biztosítsák a helybeliek és a Heves­be látogató nagyszámú turista ellá­tásának zavartalanságát. A vizsgála­tot végző szakemberek megjelené­sére elsősorban az idegenforgalom által igénybe vett, sűrűn látogatott üdülőhelyeken, vízparti, ületve hegy­vidéki pihenő-nyaraló területeken le­het számítani, így a Tisza-tó környé­kén, a Mátra és a Bükk vidékén vagy épp a megyeszékhelyen, de a ki­emelt turistacélpontok mellett bár­hol másutt is előfordulhatnak. A vizsgálatok egyik kezdemé- nyezője és szervezője a Heves Me­gyei Közigazgatási Hivatal Fogyasz­tóvédelmi Felügyelősége, ahol meg­tudtuk, hogy az ellenőrzések a szolgáltatások igen széles körét érintik, az utazási irodáktól, a ke­reskedelmi szálláshelyekig, kem­pingekig, a vendéglátóegységektől a személyszállító, taxi szolgáltatá­sokig és ide sorolhatók a mutatvá­nyos tevekénységet végzők és esz­közeik, például a vízicsúszdák is. A fogyasztóvédők ellenőrzéseik, pró­bavásárlásaik során többek közt együttműködnek az APEH, illetve a tisztiorvosi szolgálat szakembe­reivel. Utóbbiak főként azt veszik alaposabban szemügyre, hogy a vendéglátóhelyek, büfék és kiszol­gáló létesítményeik, a mellékhelyi­ségek megfelelnek-e az élelmiszer­egészségügyi, valamint a higiénés előírásoknak, hiszen a nyári meleg­ben amúgy is kedvezőbbek a feltét­elei az emésztőszervi megbetegedé­sek, járványok és fertőzések kiala­kulásának. A Tisza-tavi ellenőrzés során a szolnoki vízirendészet ille­tékesei is közreműködnek. Az akciókról Bisztriczki László, a megyei fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség igazgatója előzetesen csak annyit árult el, hogy azokban előreláthatóan a szomszéd megyék fogyasztóvédelmi szakemberei is részt vesznek majd. Mint indoklá­sul kifejtette: a Heves megyei fel­ügyelőket az évek során jórészt már alaposan megismerhették az érintettek, így nehéz „rangrejtve”, inkognitóban bemenniük egy ke­reskedelmi, vagy vendéglátóegy­ségbe, vagy beülniük egy taxiba. A vizsgálatsorozat részeként a késői órákban éjszakai ellenőrzésekre is lehet számítani, ahol a fogyasztó- védők mellett a munkaügyi fel­ügyelőség szakemberei a fekete­munka kiszűrése miatt néznek kö­rül vendéglátóhelyeken, hogy az ott dolgozók rendelkeznek-e meg­felelő munkaszerződéssel, illetve az alkalmazás feltételei és körül­ményei megfelelnek-e a hatályos munkaügyi szabályozásnak. _________________________(M V agy eszünk, vagy fűtünk Július elsejäöl átlagosan 12 százalékkal többet kell fizetnünk a földgázért. Ugyancsak ettől az időpont­tól a társadabmbiztosítás által támogatott gyógy­szerek körében hétszázalékos áremelkedést érvé­nyesítenek a gyártók. A bejelentett áremelések va­lamennyi magyar családot érzékenyen érintik, kü­lönös tekintettel a kisnyugdíjasokat. Alábbi körkér­désünkben arra voltunk kíváncsiak, hogyan véle­kednek a megyénkben élők a változásokról. Suha Lászlóné, bükkszéki nyugdíjas:- Megszoktuk már, hogy időről időre minden drágul, s hogy ez ellen semmit nem te­hetünk. A férjem túl van egy infarktuson, engem leszázalé­koltak, tehát mindketten rend­szeresen gyógyszert szedünk. A rezsi kifizetése után har­mincezer forintunk marad ha­vonta. Ebből kell megélnünk. Épp most indulok a totózóba a szokásos egy da­rab lottószelvényért. Csak eb­ben reménykedhetünk... Prokaj János, biztonsági őr:- Mást se hallunk a tv-ben és a rádióban, hogy milyen jó ütemben fejlődik a gazdaság. Sajnos ebből én és a családom semmit nem érzékelünk. Míg a béreink nem közelítenek az uniós átlagbérekhez, minden áremelés sokkolóan hat. A negyvenezer forintos minimálbér is csak a papíron létezik, mire kéz­hez kapja az ember, jó ha harminc marad belőle. Gál Józsefné, ostorosi nyug­díjas:- Mostantól kezdve, ha be­köszönt a tél, vagy eszünk, vagy fűtünk. A múlt évben a téli hónapokban 26 ezer forint rezsit fizettünk. Idén nem tu­dom, hogy gazdálkodjuk ki a ház fenntartásának költségeit. A nyugdíjunk minimális, s emellett a 16 éves fiunkat is taníttatni kell. Szabó Sándomé, Egerszalók:- Teljesen reménytelennek látom a helyzetün­ket. Évek óta egyre nehezebben élünk. Falura költöztünk a városból, hogy konyhakertet tudjunk művelni és így egészítsük ki a jövedel­münket. De ez sem segít. A kisunokám súlyos beteg, sok gyógyszerre van szüksége, de egyre drágábbak a készítmé­nyek. Mi egész életünkben dolgoztunk és most is min­dent megteszünk, hogy bol­doguljunk, de hiába minden. Azt érzékelem, hogy egyre lejjebb csúszunk. Az áremelések tovább rontják a helyzetünket. ___________________________________________________(BARTAI Árvízkárosult gyerekek vakációja _______BARTA KATALIN N yári Mikulás Gyerekkorunkban jót szórakoztunk azon, hogy mit hoz a nyári és mit a téli Mikulás? A nyári Mikulás természetesen sílécet ho­zott, aminek használatára legalább fél évet kellett várni. A képzeletbeli téli Mikulás pedig magától értetődő­en fürdőruhával, napszemüveggel, és strandlabdával lepett meg. Akkoriban jókat kacagtunk a képtelen ötleteken, és úgy éreztük: bármilyen buta játék is ez, mégis nagyon szórakoztató. Azóta kissé megokosodva, s a világ történéseit figyelve rájöt­tem, ez a játék sem nem buta, sem nem szórakoztató. Nálunk sokkal okosabb emberek már régen feltalálták, és ma már senki nem lepődik meg azon, hogy az ötvenszázalékos kedvezmény­nyel kínált fürdőruha ősszel vásárolható meg, a legmenőbb síoverádl pedig a jövő nyáron szerezhető be fél áron. Tinédzser lány voltam már azon a nyáron, amikor saját kis kopottas ruhatáram kellékeit felmérve irigykedve lapozgattam egy elegáns divatlapot, s megbámultam egy csinos kis nyári ru­hát. Elképzelhető hát az az izgatott remegés, amit a karácsony­fa alá tett hasonló ruhácska láttán éreztem. Merthogy a nyár vé­gi leértékelésben a mama mégis teljesíthette a kívánságomat. A következő nyáron azonban be kellett látnom, hogy a divat átlé­pett a vágyott darabon, ami végül úgy landolt a szekrény alján, hogy egyszer sem használtam. Mindez arról jutott eszembe, hogy ezt a régi piaci trükköt mi­lyen ügyesen át lehet vinni a nélkülözhetetlen dolgokra is. Itt van például a július elsejétől esedékes 12 százalékos gázáreme­lés. Megszoktuk már, hogy az energia árának emelését rendre a tomboló nyár közepén jelentik be, amikor senki sem fűt. A pol­gár akár úgy is érezheti, hogy ily módon háromhavi gázpénzt spórolhat meg. Egyébként is ilyentájt az ember könnyelműbb, és hajlamos megfeledkezni a kemény téli hónapokról, s talán az emelést sem érzi olyan drámainak. A baj csak akkor kezdődik, amikor rájövünk, hogy a gáz nem hasonlítható össze egy szezonális ruhadarabbal, mert egy­előre aligha megy ki a divatból. Továbbá arra sincs remény, hogy lavinaszerű gázárzuhanásról szóljanak a híradások. S ha mindezt alaposan átgondoljuk - hiába a kánikulai hőség - már­is vacog a fogunk. „Gyorsjelentés” a pénzről PÉTERVÁSÁRA A helyi önkormányzati képvise­lők korábbi felvetéseinek eleget téve költségvetési „gyorsjelentést” készített a legutóbbi testületi ülés­re a városi polgármesteri hivatal. Amint azt dr. Benkár József jegy­zőtől megtudtuk, ez nem egy fél­éves beszámolóhoz mérhető sú­lyú anyag, mindössze információ arról, hogy pillanatnyilag hogyan áll Pétervására. A gyorsjelentés az idén január elseje és május vége közötti adatokat tartalmazza, amelyekből kitűnik, hogy a város kiadásai az említett időszakban meghaladták a 150 millió forintot, a bevételek ugyanakkor több, mint 154 millióra rúgtak. Ezek legnagyobb hányada a személyi jövedelemadó helyben maradó ré­széből, illetőleg az állami támoga­tásokból származott. A kiadások­nál 23 milliós tételt jelentenek a személyi juttatások, 24 milliót a dologi kiadások, 17 milliót a társa­dalmi és szociálpolitikai juttatá­sok. A társult önkormányzatok támogatása közel 74 millió forint. A képviselők az információs anyagot jónak találták, a jegyző szavai szerint egy hasonló készül majd valamikor ősszel is. A testület ezen kívül tájékozta­tást hallhatott a körzeti igazgatá­si feladatok ellátásáról, a városi okmányiroda tevékenységéről. Utóbbi összesen tizenhat telepü­lés - a város mellett Erdőkövesd, Ivád, Kisfüzes, Váraszó, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos, Szúcs, Mátraballa, Mátraderecske, Bükkszék, Szajla, Terpes, Fedémes és Istenmezeje - több mint tizenhatezer lakóját szol­gálja ki, ám nem jellemző, hogy olyan tumultuózus jelenetek ala­kuljanak ki a hivatalban, mint például a megyeszékhely ok­mányirodájában. Az irodában öt ügyintéző dolgozik, ügyfélhívó rendszer működtetésére nincs szükség. Problémát időnként csak a számítógépes hálózat meghibásodása okoz. Az ülésen Tóthné Nagy Ildikó intézményvezető beszámolt a helyi óvoda kihasználtságáról, a tárgyi és személyi feltételekről, a 3-7 éves gyerekek személyiség- fejlesztéséről és az iskolai előké­szítés hatékonyságáról. Döntés született egy önkormányzati tu­lajdonú, szolgálati célú bérlakás 1,3 millió forintba kerülő felújítá­sáról iS. (RM) Beköltöztek az első lakók a gyöngyösi Kapisztrán Szent János Ferencesrendi Tartomány kolostorának nemrégiben felújított ke­leti szárnyába, az Autista Segítő Központba. Az otthon, melynek létrehozásában a német katolikus püspöki kar Renovabis szer­vezete, valamint a szociális és az oktatási tárca is közreműködött, először tíz 4-7 éves gyermek elhelyezését biztosítja. Később iskolával, speciális szakképzővel és lakóotthonnal bővül az egyházi intézmény. A már nem tanköteles korú fiataloknak majdan egy városhoz közeli területet is vásárolnának, ahová farmergazdaságot képzeltek el. fotós oál Gábor Informatika: egy másfajta toll Tegnap délután diplomakiosztó ünnepséggel fejeződött be a 31. Műemlékvédelmi Nyári Egyetem programsorozata, ame­lyet az ICOMOS és az idén 160 éves TIT közösen szervezett a noszvaji oktatási intézetben. Eger, Noszvaj Az idei nyári egyetem témája a műemlékvédelem és az informati­ka kapcsolatának bemutatására, a számítógépek széles körű alkal­mazására épült. A rendezvényso­rozat elnöke Mezős Tamás, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem Építé­szettörténeti és Műemléki Tan­székének docense volt, aki az egy­hetes programon hallottakat foglal­ta össze.- A nyári egyetem hallgatósága olyan informatikai lehetőségeket ismert meg a rendezvény ideje alatt, amely bár eddig is létezett, de széles körben nem volt ismert - fog­lalta össze a docens. - Arról termé­szetesen mindenki tudott, hogy az informatika milyen óriási lehetősé­geket ad a műemlékeseknek is, ám az alkalmazás határai még a gya­korlott szakemberek számára is hoztak meglepetéseket.- A nyári egyetemre érkeztek olasz vendégek. Ott hol tart a mű­emlékvédelemben használható in­formatika fejlettsége?- A számítógépek, az alkalmaz­ható programok a világon minden­hol egyformák. Lényeges különb­ségek abban láthatók, hogy van, ahol minden műemlékes asztalán van számítógép és rendelkezik internetes elérhetőséggel. Ez alap­vetően anyagi kérdés.- Mikorra tudnak a hazai szak­emberek lépésjkátianvézí^aköve- telménnyeltár kri&sts# ci r.R- A hazai műemlékvédelemben továbbra sem azon lesz a hang­súly, hogy milliókat költsünk in­formatikai fejlesztésre. Az infor­matika eszköz, de nekünk képzett szakemberekre van elsősorban szükségünk.- A műemlékvédelem egy kon­zervatív szakma: sokan ma is in­kább kézi rajzolás megoldását vá­lasztják...- Ez egy korosztályi probléma. Akik ma végeznek az egyetemen, azok esetében követelmény a szá­mítógépes diplomamunka, de ak­kor sem nélkülözhetőek a gépek, ha többfajta látványtervet kell be­nyújtani. Akinek szüksége van rá, az még 60 évesen is megbarátko­zik a programokban rejlő lehetősé­gekkel. Ettől függetlenül mindig azt hangsúlyozom: a számítógép a műemlékes kezében nem csodaesz­köz, legfeljebb egy másfajta ceruza. _______________________________(SZUROMI) Eg erszalók A Tisza menti Guhksról érkezett, árvízkárosult gyerekeket lát ven­dégül az önkormányzat, az álta­lános iskola, és a lakosság. Lachata István iskolaigazgató el­mondta: két éve, ugyancsak az ár­víz után már fogadtak ugyanerről a településről iskolásokat, s tavaly a szalóki gyerekek táborozhattak Gulácson. Az idén, ismét átszakí tóttá az áradat a gátat, így újra vár ták a gulácsiakat a vakációra.. Az általános iskola épületé rendezték be „hotelnak”, ehhez ; katasztrófavédelmisektől kaptal pokrócokat, párnákat, lepedőket Huszonnyolc diákot és a kíséri hét pedagógust szállásolták el itt Elvitték a vendégeket a hőforrás hoz, lovagolhattak a plébános ú, lovain, elutaztak Hollókőbe, Tar­ra, Párádra, Kisnánára, Egerbe. Bebarangolták a Mátrát és a Bük- köt. Járműről is az önkormányzat gondoskodott. A helyi fagylaltos ingyen fagyi­val, a vendéglős ingyen vacsorá­val várta a gyerekeket. A lakosság pedig összeadott hetvenezer fo­rintot az egyéb költségekre. ______________________________(NÉGYESSY)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom