Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-27 / 174. szám

2001. Július 27., péntek MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Kisgazda-hír A szakértők szerint idén jó ter­més várható gabonafélékből és szőlőből. Bor és búza tehát már lesz bőven, a békesség magvait azonban a jelek szerint elfelejtet- ték elvetni. ______ib. m Ú JRA METSZET. Ma este fél 7- kor újra jelentkezik a Tv Eger kulturális ajánlóműsora, a Met­szet. A műsor vendége Kis La­jos, aki az idei Filmművészeti Nyári Egyetem programjairól be­szél. Összeállítást láthatnak a Dobó téren megrendezett kö­zépkori piacról, ahol mutatvá­nyosok és komédiások szóra­koztatják az időutazókat. A könyvajánlóban Gonda Zsig- mond kínál olvasnivalót. VÉRADÁS. A Magyar Vöröske­reszt Eger Területi Szervezete, a TESCO Áruház és a Vértranszfúziós Állomás vér­adást szervez július 28-án, szombaton délelőtt 11-től 16 órá­ig a TESCO Rákóczi úti bejáratá­nál. Az önkéntesek tb-kártyával és személyi igazolványukkal je­lentkezhetnek a helyszínen. PARK. Képviselő-testületi hatá­rozat döntött arról, hogy Heve­sen a bíróság előtti területen fel­állítandó Szent István-szobor miatt nem nevezik át a térséget Szent István térnek, csupán a park kapja meg első királyunk nevét. A döntést a testület tagjai azzal indokolták, hogy ha az egész teret átkeresztelik, akkor a házakat is át kell számozni, ép­pen ezért költségkímélés szem­pontjából csak a park veszi fel államalapítónk nevét. Hamis nyilatkozat tízmilliókról A régió vám- és pénzügyőrei a bűnözés ellen (Folytatás az 1. oldalról) A jogellenes cselekedetek tár­gya a legtöbb esetben jövedéki termék, azaz cigaretta, alkohol. Emellett gépkocsik, textil- és élelmiszeripari termékek eseté­ben is meglehetősen sűrűn vol­tak kénytelenek megállapítani jogsértést a vámhatóságok. Fel­fedeztek olyan szabálysértése­ket és bűncselekményeket is - mint a jogosulatlan kereskedés szabálysértése, vagy a magán-, illetve közokirat-hamisítás bűncselekménye -, amelyek­ben az eljárás más hatóságok jogkörébe tartozik. Ez 15 szá­zaléka az összes feltárt ügynek. A Vám- és Pénzügyőrség regio­nális parancsnoksága alá tarto­zó vámhivatalok június végéig idén több mint kétmillió forint bírságot szabtak ki, amelyek 91 százalékát fizették be. A pénz­bírság átlagos összege 18 ezer forint körül mozgott. A regionális parancsnok - nyilvánvalóan okulás céljával - néhány jellegzetes esetet is megemlített. Januárban példá­ul az egyik vámhivatalnál egy nagy értékű tehergépkocsi vámkezelését indítványozták. A vizsgálat során kiderült, hogy a vámkezelési indítvá­nyon szereplő vámérték nem egyezik meg a külföldi vám- igazgatás által hitelesített, származást igazoló számla sze­rinti értékkel. Egyébként itt az elkövetési érték csaknem tíz­millió forint volt. Szintén janu­árban deviza-bűncselekmény gyanúja miatt indult ismeretlen tettes ellen eljárás. A feltárt tényállás szerint egy hazai gaz­dálkodó az exportból származó követelést kétszer is devizaha­tósági engedély nélkül import­tartozásba írta jóvá. Ez 5,6 mil­lió forintos értéket képvisel. Februárban az az eset adott munkát a vámosoknak, amikor egy német honosságú és forgal­mi rendszámú tehergépjármű árufuvarozást végzett egy ma­gyar gazdálkodónak. A vám- vizsgálat fényt derített arra, hogy ezzel a szállító kocsival már hetek óta fuvaroznak, ám a fuvareszköz vámkezelését nem kérték. Végül csempészet miatt indult eljárás hatmillió forintos elkövetési értékre. Májusban kuriózumnak szá­mító történetet jegyezhettek fel a regionális parancsnokság egyik szervénél: külföldi ál­lampolgárok tizenöt védett ro­vart kívántak behozni orszá­gunkba, bejelentés nélkül. Ki-' sérletük kudarcot vallott. Egyébként az ízeltlábúak esz­mei értéke egyenként tízezer fo­rint. A legnagyobb értékű jogsér­tés ahhoz az élelmiszer-ipari berendezéshez fűződik, ame­lyet júniusban valótlan árunyi­latkozat-adással kívántak a bel­földi forgalom számára vámke­zeltetni. A vámvizsgálatkor be­nyújtott okmányokból kiderült, hogy a gazdálkodó a tevékeny­ségi engedély megszerzésére előírt kötelezettségét óhajtotta így kikerülni. A berendezés ér­téke egyébként meghaladja a 34 millió forintot. ________________________i-uwn A törvényszegők búnlajstroma Elsődlegesen olyan bűntények szerepelnek a listán, mint a csempészet, a vámorgazdaság, továbbá az adó- és társa­dalombiztosítási csalás. A szabálysértési kategórián belül a vámszabálysértés a leggyakoribb, de előfordultak olyan esetek is, amelyek során a devizával kapcsolatos előíráso­kat szegték meg. Bírság helyett beruházások Miniszteri elismerés a Mátrai Erőmű Rt.-nek MÉHÉSZEK GYŰLÉSE. Az Eg­ri Méhész Műhely Egyesület ren­dezésében gyűlést tartanak szombaton reggel 9.30-tól a Me­zőgazdasági Szakközépiskolá­ban. Az összejövetelen megvita­tásra kerül az egyesület érdekvé- ueimi munkája, annak szellemi­sége. A továbbiakban bemutat­ják a méhlefújással végzett méz- elszedési technikát is. ZÁSZLÓ MÁTRABALLÁNAK. A községben augusztus 12-én rendezik meg a millenniumi emléknapot, amikor is Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter hozza el a falunak a kormány ál­tal adományozott zászlót. Az er­re az alkalomra készült Millen­niumi Csodaszarvas emlékmű­vet - Király Róbert alkotását - délután egy órakor avatják fel. HASTÁNCFESZTIVÁL. Az Egri Végvári Vigasságok keretében ma délelőtt 10 órától a várban kezdődik az I. Egri Hastáncfesz- tivál, melynek keretében szóló, valamint csoportos bemutatók követik egymást. Az egész na­pos rendezvény az este hat óra­kor kezdődő bástyamászó ver- sennyel ér véget. ___________■ ( Folytatás az 1. oldalról) Ha nem mondják, akkor fel sem tűnt volna, hogy tulajdonképpen épített természeti kör­nyezetben járunk. Mindaz, amit láttam, jól példázza, hogy a társaság milyen erőfeszíté­seket tesz azért, hogy megfeleljen mind a ha­zai, mind a nemzetközi normák szerinti kör­nyezetgazdálkodás elvárásainak - összegez­te tapasztalatait újságírók előtt dr. Boda Ilo­na államtitkár asszony, azt is bejelentve: a levegő tisztaságáért, illetve a környezet hely­reállításáért végzett munka elismeréseként a Környezetünkért miniszteri elismerést adta át Valaska Józsefnek, a társaság igazgatósága elnökének. A rangos díj természetesen nem csupán a vezetőnek, hanem a teljes erőmű­nek jogosan jár. Valaska József az első félévi eredmények­ről adott tájékoztatást. Mint mondta, a vizs­gált időszakban az ország villamosenergia-fo- gyasztása egy-nyolc százalékkal növekedett, míg a Mátrai Erőmű a tervezettnél 5,1 száza­lékkal termelt több áramot.- Hazánkban a második legolcsóbb ener­giatermelők vagyunk, s ebben a minőségünk­ben a továbbiakban is igyekszünk az ország importenergia-függőségét csökkenteni - jelen­tette ki az igazgató, hozzátéve, hogy 2001-2002-ben hét-, illetve nyolcmilliárd fo­rintot szánnak környezetvédelmi beruházá­sokra, ebből mintegy hárommilliárdért - re­ményeik szerint már 2002 közepétől - a kén- leválasztóra rákötik a két kisebb blokkot is. Ezzel évente további 50 ezer tonna ártalmas anyag légkörbe jutását akadályozzák meg. Az igazgatóság elnöke arról is szólt, hogy a társaság üdvözli a Nemzeti Földalap létrehozá­sát, s a rekultiváció, a tájrendezés után a terü­leteiket az alapnak kívánják adni, semmint áron alul értékesíteni olyan befektetőknek, akik révén „nemzetgazdasági szempontból nemkívánatos tulajdonosi struktúra” alakulna ki. Mindezt többek között az is indokolja, hogy a területek egy részéhez még a kilencve­nes évek előtt kisajátítással jutott a társaság, így a földek az alap révén „ugyanoda kerülnek vissza, ahonnan jöttek”. Az elnök szerint ez is bizonyítja, hogy a társaság a jövőben is a nem­zetgazdasági érdekeket szem előtt tartó, jól működő vállalkozásként kíván dolgozni. A működés minőségét pedig az is mutatja, hogy jelenleg 3240 embernek adnak munkát, s a ha­vi átlagkereset meghaladja a 160 ezer forintot. Újságírók kérdéseire válaszolva az is el­hangzott, hogy a társaság az idén mintegy 300 millió forint környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. A következő évtől azonban már az új szabályozás szerint lényegesen emelkedne a tétel - főként, ha beruházásaik nyomán nem csökkentenék a kénkibocsátást -, s a mai szennyezési értékeket figyelembe véve jövőre 1,2, a következő évben 2,6 milli­árd forintos bírságra kellene számítaniuk. A szennyezést csökkentő beruházások, illetve az államtitkár asszony által említett rendelet nyomán viszont a bírság összege gyakorlati- lag nulla lesz. _________________iespéi S ZILVÁS ISTVÁN Kérdezze meg...-Hogy vagy?- Nem tudom, ma még nem voltam orvosnői Ez a kurta párbeszéd jól példázza, hogy ho­nunkban - egészségügyi szempontból leg­alábbis - kétféle ember él Az, aki már volt orvosnál s ezután két­ségbeesetten rádöbbent, hogy hányféle baja van. S van, aki még nem vizsgáltatta meg magát alaposabban, így nem is tudja, milyen nyavalyák rejtőznek a testében. Abban viszont valamennyien egy­formák vagyunk, hogy katasztrofális az egészségi állapotunk. Szem­léletesen támasztja alá mindezt az a tény, hogy napjainkban a nők átlagéletkora 75, míg a férfiaké 66 esztendő, ami jócskán elmarad az Európai Unió országaiban élőkétől, de még a környező kelet-eu­rópai átlagoktól is. Az intő adatok arra késztetik az egészségügyi kormányzatot, hogy az életkor növelése érdekében a megelőzésre - vagyis a lakos­ság széles körű szűrésére - fektessék a hangsúlyt. Orvosi körökből származó számítások szerint a daganatos betegségekre vonatkozó szűrőrendszer bevezetésé követő 5-7 év ebekével egy-egy esztendő­ben 2100-2200-zal csökkenthető a rákos halálozások száma Megfe­lelő odafigyeléssel a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya is. Ez a kezdeményezés már csak azért is figyelemre méltó, mert ha­zánkban mindig is nagyobb támogatást kapott a gyógyítás, mint a megelőzés, holott hosszú távon az utóbbi a kifizetődőbb. Az más kérdés, hogy csak pénzzel nem lehet megoldani az egész­ségügyi gondokat. Az életkor hosszúságát befolyásoló tényezők kö­zött ugyanis számos olyan akad, ami nem kizárólag anyagi ráfordí­tás kérdése. Ilyen az állandó stressz, a hajszob életmód, a munka­helyi bizonytalanság, a nyugtalan társadabni légkör, a kilátástalan­nak tűnő jövő. Ahhoz, hogy a tervezett program valóra váljon, min­denre kiterjedő vábozásokm van szükség. Akkor talán a következő évtizedben 3-4 évvel növelni lehet majd a honi átlagéletkort. Ennek érdekében azonban komoly szemléletváltozásnak keü be­következnie: az embereknek igényesebbeknek kellene lenniük egész­ségi állapotukm, a gyógybókat pedig érdekeltté keü tenni a szűrő- vizsgálatok propagálásában és elvégzésében. Korábban történt ugyanis, hogy az agbáció hatására az egyik hölgy bekopogott a nő- gyógyászati szakrendelésre.- Mi a baja? - hangzott a kérdés.- Semmi.- Akkor meg mit keres itt? - mordult rá a túberheb orvos, s kérte a következőt. Ennek ellenére azt tanácsolom, mindenki kérdezze meg orvosát a szűrővizsgálatok lehetőségéről. Gyógyszerészé viszont csak óvato­san, mert sokkhatás érheti az embert, amikor a fehér köpenyes sze­líden közli a megelőzéshez szükséges patikaszerek árát. Közel hozzák az Uniót Az Európai Információs Pont két éve nyílt meg a Külügy­minisztérium támogatásá­val. Tegnap sajtótájékozta­tón ismertették eddigi tevé­kenységüket. Eger Az iroda az érdeklődők, a szakem­berek, a diákok, a lakosság számá­ra információkkal szolgál az euró­pai uniós kérdésekről, az EU mű­ködéséről, intézményeiről, a ma­gyar csatlakozási folyamatról. Az EIP-iroda nemcsak kiad­ványok útján nyújt tájékoztatást, hanem tevékenységei között lakos­sági fórumok, konferenciák, ren­dezvények, vetélkedők szervezése is szerepel. Kiemelt figyelmet for­dítanak a fiatalok tájékoztatására, mivel ők azok, akik már európai uniós állampolgárok lesznek. Ezért indították el az Európa-tante- rem programot is. Ilyen tantermek találhatók már Hatvanban, Boconádon, Rózsaszentmárton- ban és Apcon. Az EIP tevékenységével megis­merkedhetett már a Hatvani Ex­po vásárlátogató közönsége, leg­közelebb pedig az augusztus 22- től 26-ig tartó Vásár Agriában ki­állításon is részt vesznek. A ter­vek között szerepel az Európa ízei Egerben rendezvény meg­szervezése augusztus 10-12. kö­zött, nyolc vállalkozó kedvű étte­rem segítségével. így az Arany Oroszlán étteremben svéd, az Eg­ri Est Caféban spanyol, a Fehér Szarvas étteremben francia, a Gyros étteremben görög, a HBH Bajor Sorházban és az Unicornis étteremben német, az Imola Ud­varházban és a Szenátor-házban pedig olasz konyhaművészeti re­mekek kerülnek majd a vendégek asztalára. Az ősz folyamán további Euró- pa-tantermeket nyitnak meg Kiskö­rén, Detken, Hevesen, Verpeléten és Egerben. _________________■ Ö tven év emlékkönyve Egy tanítóképzős osztály története Eger Szép ajándékkal lepte meg egy­kori osztálytársait 50. évfordu­lós találkozójuk alkalmából Somfai Tibor nyugalmazott ta­nár. Egy könyvecskét kapott minden egykori, még élő hallga­tó a kezébe, amely Visszaemlé­kezés, egy tanítóképzős osztály élete 1947-2000 között címmel jelent meg. A pedagógus úgy gondolta: osztálytársainak nem is adhatna kedvesebb meglepetést, mint is­meretségük immár több mint fél évszázadának írott dokumentu­mát. Ezért látott hozzá, hogy összehívja azokat a tanítóképzős hallgatókat, akik 1947-ben még az Érseki Római Katolikus Taní­tóképző Intézet és Líceum falai közt indultak a diploma meg­szerzéséért, s végeztek az Állami Tanító és Tanítónő Képzőben. Az egykori hallgatók az indulás évé­ben ötvennégyen voltak, végül harmincegyen végeztek, többsé­gük tanár lett. A magánszorgalomból írt emlékkönyvben Somfai Tibor visszaemlékezik az első évek nehézségeire, a gyakori nélkü­lözésekre, a gyomorkorgástól hangos osztálytermekre, s fel­eleveníti a későbbi életpályá­kat, valamint az ötévente meg­tartott osztálytalálkozók hangu­latát is. Az előszót osztályfő­nökük, Járosi András írta, a már nem élő barátok életpályá­ját családtagjaik adták közre. A tanítóképzős osztály az 50. évfordulós találkozón emlék­zászlót kapott, amelyet minden jelenlévő kézjegyével látott el. ■ Az első külföldi út emléke: csoportkép a pomponos lányokkal Fúvósok sikere Gyöngyös, Mazamet Először szerepelt közösen külföl­di fesztiválon a mátraaljai Bá­nyász Kubúráért Alapítvány Fú­vószenekara és a budapesti Szupernóva majorett-csoport. A Dél-Franciaországban meg­rendezett Európai Majorett-fesz- tiválon a kontinens tizennégy or­szágának 700 táncosa és zenésze vett részt. A programot immár 14. alkalommal rendezték meg a francia forradalom tiszteletére. A fúvósok a magyar zenekul­túra remekműveivel, menet-, il­letve térzenével szórakoztatták az ünneplő közönséget. A mátraaljai és a fővárosi cso­portnak az idei volt az első külföl­di közös szereplése, amellyel nagy sikert arattak a gallok föld­jén. A felejthetetlen szereplésen túl a zenészek saját CD-jükkel is megajándékozták a város polgár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom