Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-26 / 173. szám

m 2001. Július 26., csütörtök M E G Y E I KÖRKÉP 5. OLDAL A pénz szaga Ezer koronát evett meg egy svéd kutya, de idővel - a biológia tör­vényei szerint - hiánytalanul visszaadta a lenyelt pénzt. A mintegy 30 ezer magyar forint­nak megfelelő összeget a hatéves bullterrier két ötszáz koronás bankjegy formájában kapta be - és úgy is juttatta vissza. Szeren­csére nem rágta meg alaposan, de az ebet megjárt bankjegyek valamelyest megsárgultak. Mi a tanulság? Legjobb trezor a kutya, csak épp tisztességes kamatot nem ad a betétekre, át­utalni se lehet, s egészen apró címletekben tud csak visszaadni -no és a pénzre várni kell. Azon­ban biztonságos. A pénz, a köz­keletű híresztelésekkel szemben, nem káros az egészségre. Vi­szont némi szaga azért van. A kiutalt összeget legelőbb a pénz­mosóknak kell kézbe venniük. _____________________________________l-HOS) V ÉRADÁSOK. A Magyar Vörös- kereszt egri területi szervezete és a Vértranszfúziós Állomás ma Kerecsenden 10-től 14 óráig az általános iskolában, a hevesi te­rületi szervezet pedig július 27- én, pénteken, 9-től 12-ig Kömlőn, ugyancsak a helyi tan- intézményben szervez véradást. A donorokat arra kérik, hogy tb- kártyájukat és a személyi igazol­ványukat vigyék magukkal. JÓGÁZÓKNAK. Az egri Megyei Művelődési Központ Jóga-klubja tábort szervez július 30-tól au­gusztus 4-ig a szentléleki turista­házban, szlovákiai magyarok részvételével. A tábort Csendes Erzsébet (Kassa) nemzetközi jó­gatanár, gyógytornász vezeti. GÁZPÉNZ. Bükkszéken ma 14 órakor ül össze a testület, hogy a települést érintő időszerű kérdé­sekről határozzon. Az önkor­mányzati képviselők a gázközművagyonért kapott pénz elosztásáról is döntenek. JÁTSZANI IS ENGEDD! Ma a játéké a főszerep az Egri Polgár- mesteri Hivatalban. A Városhá­za dísztermében országosan is­mert előadók és helyi szakem­berek részvételével, a Módszer­tani Továbbképző Bölcsőde és a mentálhigiénés csoport közös szervezésében rendezik meg azt a szakmai napot, melynek témá­ja a játék. Ezúttal adják át Az év legjobb gondozónője kitüntető címeket is. SZÜRETI KÉSZÜLŐDÉS. Feldebrőn az idén is megrende­zik a szüreti napokat. A telepü­lés önkormányzata ennek érde­kében több pályázatot is be­nyújtott, s a Heves Megyei Ön- kormányzat nemzetközi kap­csolatok és idegenforgalmi bi­zottsága 50 ezer forintos támo­gatást szavazott meg az ese­ményre. __ __ __ ■ V ízi baleset ellen felügyelet (Folytatás az 1. oldalról)- Épp ezért nem lenne célszerű odavezényelni egy közhasznú munkást, vagy foglalkoztatni a nyári szünetben mondjuk egy testnevelés szakos főiskolai hallgatót, aki kimenthetné a fuldoklót?- Az ötlet nem rossz. Persze ennek költségei vannak, de ha az idén nyáron már nem, remélhető­en a képviselő-testület is támogat­ja, hogy jövőre valósítsuk meg. Bélapátfalván is történt már tragédia a tóban. Miután az ön- kormányzat fejleszteni kívánja a tó környékét, s az idegenforgalmi hasznosítására törekszenek, meg­kérdeztük Barta Norbertét: mi­ként próbálják megelőzni a bal­eseteket?- A következő szezonra bizto­sítani szeretnénk az állandó fel­ügyeletet, mert csak a táblákkal a fürdőzőket visszatartani nem le­het - felelte a polgármester. - Be- szerzünk egy akkumulátoros csó­nakot, mert az lényegesen gyor­sabb, mint az evezős, és a kör­nyezetet sem szennyezi. A jármű­vet felszereljük mentőövvel, s a parton is gondoskodunk elsőse­gély-szolgálatról. Többször fog­lalkoztunk már a gondolattal, de az idei költségvetésben még nem szerepel ez a kiadás. Azon le­szek, hogy jövőre ez a tétel már ne maradjon ki. * Egerbaktán a bányató különö­sen veszélyes. Nemcsak azért, mert hirtelen mélyül, hanem azért is, mert a part egyik szaka­sza valósággal csábít a kaszka­dőrmutatványokra. S a lehető­séggel élnek is a fiatalok. Több méter magasból vetik alá magu­kat a habokba. Érdeklődésünkkor sem a pol­gármestert, sem a jegyzőt nem ta­láltuk az irodában, egyéb elfog­laltságuk miatt. De azt megtud­tuk, hogy a tavat és környékét, amely egy cég tulajdona, egy őr­ző-védő kft. munkatársai felügye­lik éjjel-nappal. S bár ezer éber őr sem lenne elég ahhoz, hogy visz- szatartsa a fürdőzőket, szeren­csére az utóbbi években nem tör­tént baleset. inégyessyi Virágzásnak indul a parlagfű Egymilliós bírság is kiszabható a mulasztókra Napokon belül megkezdi virágzását a parlag­fű. Most még van lehetőség arra, hogy - töves­tül kitépve a gyomnövényt - hatástalanítsuk az allergénbombát, mert virágzás után már minden hiába, a légkörbe jutó pollen megke­serítheti az arra érzékenyek életét. Heves megye A Heves Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat vezetőjét, Rüü Csabát arról kérdeztük, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak a gyomnövény-mente­sítésre, illetve miként szankcionálhatók azok a ha­nyag gazdák, akik elmulasztják kötelességüket.- A szolgálat elsősorban a külterületek védel­méért felelős, a belterületi részeken a jegyző dol­ga az idevonatkozó rendeletet betartatni. Az álta­lános gyakorlat, hogy a gyomnövényeket virágzás előtt kell lekaszálni. Tavaly augusztustól szolgála­tunknak is lehetősége van államigazgatási eljárás keretében fellépni a mulasztókkal szemben. Elő­ször felszólítjuk az illetőt, majd ha nem történik semmi, helyszíni szemle után határozatban ren­deljük el a közérdekű védekezést. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén mi elvégezzük a mentesítést, ám a felelőtlen gazda költségére. Amennyiben ez sem jár eredménnyel, akkor növényvédelmi bír­ságot szabhatunk ki 20 ezertől akár egymillió fo­rintig terjedően - mondta Rüll Csaba.- Az eltelt egy év alatt hány ilyen jellegű bírsá­got szabtak ki?- Tíz esetben büntettünk. A bírság legkisebb összege 20 ezer, a legmagasabb százezer forint volt. Általában elmondható azonban, hogy a na­gyobb nyilvánosságnak, a felhívásoknak és a szi­gorodó jogszabályoknak köszönhetően az elmúlt időszakban lényegesen javult a helyzet.- Mit tehetnek azok, akik a belterületen észlel­nek gyomos részeket?- Mielőbb forduljanak a település jegyzőjéhez, aki az önkormányzati rendelet alapján köteles el- jámi a szabálysértővel szemben. ______ ibartai T élre lesz víz az utcában Mónosbél Egymillió-hatszázezer forintot ka­pott a falu önkormányzata a Heves Megyei Területfejlesztési Tanácstól - területi kiegyenlítést szolgáló támo­gatás címén - arra, hogy megold­hassa az ivóvízhálózat kiépítésű. Miután a településen már van szennyvízvezeték - ezt a közelmúlt­ban adták át -, meglepőnek tűnhet, hogy egyes lakásokban még veze­tékes ivóvíz sem volt. Mint Varga Sándomé polgár- mester elmondta, az Arany János utca lakói valóban csak az udvari kutakból meríthettek. Az önkor­mányzatnak régi terve volt a ge­rincvezeték telepítése, ám ezt csu­pán önerőből nem valósíthatták meg. A lakosságot sem akarták ter­helni ezzel, mert rájuk egyéb költsé­gek is várnak, ha majd a gerincveze­téktől a lakásig megcsináltatják a bekötést. Az önkormányzat pályá­zatával 1,9 millió forintot remélt, de örülnek az 1,6 milliónak is. A kü- lönbözetet kiszorítják a község költ­ségvetéséből A polgármester asz- szony a napokban bekéri a kivitele­zők árajánlatait, s a képviselő-tes­tület jóváhagyása után megkötik a szerződést. A feltételben az áll majd, hogy a munkával szeptem­berben keü végezni. így még a tél beállta előtt ivóvizük lesz az Arany János utca lakóinak, s azok is jól járnak, akik itt vásárolnak építési telket. in. z.) ___________TARI OTTÓ Lőrinci Jól emlékszem, az elmúlt évszázad hetvenes éveiben Kecel volt a mumus, az országszerte elítélendő példaként emlegetett település. A bélyeg az azóta kimúlt szocialista tényfeltá­ró riportműsomak, a Kék fénynek köszönhetően került az otta­niak homlokára: az említett időszakban - legalábbis a tudósítá­sok sugalmazása alapján - mintha minden bűncselekményt ott követtek volna el. Hol primitív bűnbandát göngyölítettek fel, hol egy régóta körözött köztörvényes akadt rendőrkézre, hol meg a szabadidejüket „hasznosan” eltölteni szándékozó zsiványok cse­lekedetei kaptak széles körű publicitást. Akkoriban vált szálló­igévé a „keceli unatkozók” jelzős szerkezet, nem kis derültséget keltve a közvéleményben. Pedig vélhetően nem egyébről lehetett szó, mint hogy az akko­ri sajtó erős ottani kapcsolatokkal, s talán egy, a többieknél agi- lisabb, rámenősebb munkatárssal rendelkezett - akiből nem hi­ányzott a korabeli, a mainál rejtettebb, de a köztévé kizárólagos­ságának eredményeként hatékonyabb bulvárszemlélet sem -, akinek az adott körülmények közepette módjában is állt „elad­ni” a portékát. Azóta párszor jómagam is megfordultam az Al­földön, s bátran állíthatom, az elhíresült nagyközség - vagy az­óta város? - se nem jobb, se nem rosszabb, mint a többi közeli és távoli település. Mindez - ha már áthallásokat keresünk - a megyénkben Lő­rincire nézve is igaz; akkor is, ha legfiatalabb városunk neve mostanság nem az elért eredményeivel, vívmányaival összhang­ban került a regionális és országos média vezető hírei közé. (Va­jon melyik önkormányzat dicsekedhet az utóbbival... ?) Mert sok­kal jelentősebb érdeklődésre tarthat számot az évek óta húzódó pemyehányó-ügy, a vezetőségnek az a döntése, miszerint a macs­kákat pórázon kell sétáltatni, netán, mint legutóbb, egy pornó­sztárként ismertté vált pártember. Aligha találunk olyan témát, amely az említettekkel vetélkedhetne, s feltehetően ugyanígy gon­dolják ezt az olvasók, a nézők is, akik a fentiek miatt, nem pedig a járdaépítésekről beszámoló hírek okán állnak sorban az újsá­gosstandoknál. Lőrinci sem sötétebb hely, mint Kecel, Bácsalmás vagy Puszta- mérges, persze, meglehet, hogy nem is jobb. Legfeljebb itt a pozi­tív híradások mellett - mellett, és nem helyett! - olykor a negatí­vumok is a felszínre kerülnek. Merthogy a világ nemcsak fekete és nemcsak fehér. Megvadultak a lovak A kocsirúd ölte meg a vezetőt A Kápolnai úton hajtott foga­tával a helybeli P. J., aki - mi­után lovai váratlanul megva­dultak - először elvesztette uralmát a kocsi fölött, majd lezuhant a bakról. A megva­dult jószágok ezután egy 23 éves fiatalember halálát okozták. Kál Az eset kedden a kora éjszakai órákban történt, amikor a lovas kocsit hajtó P. J. a Kápolnai úti ABC-áruház elé ért. Ott a lovak - eddig ismeretlen okok miatt - megvadultak, s a fogattal együtt csaknem egy kilométeres szaka­szon vágtázni kezdtek. A hajtó nem tudta megfékezni őket, már csak azért sem, mert az eszeve­szett száguldásban lezuhant a bakról. A két ló ámokfutása ezután vég­zetessé vált. Miután az útra merő­leges vasúti betonkerítés hiányos szakaszán átvágtattak, a sínek mentén visszakanyarodtak a Gár­donyi Géza utcába, ahol belero­hantak az egyik, éppen ott közle­kedő személygépkocsiba. A jobb oldalra befogott ló az autó tetején át igyekezett továbbfutni, a másik viszont hatalmas erővel rántotta magával a kocsirudat, amely az ablakot áttörve behatolt az utastér­be, s halálra sebezte a járművet ve­zető S. A. 23 éves helyi lakost. A szerencsétlenül járt személygép­kocsi utasai közül az egyik nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, a másik épségben élte túl a nem mindennapi esetet. Az előzetes megállapítások szerint a gépkocsiban hozzávető­legesen 600 ezer, a lovas fogat­ban pedig körülbelül 200 ezer fo­rint értékű kár keletkezett, s a balesetben megsérült az egyik megvadult ló is. A baleset ügyében - mint arról Kovácsáé Hajnal Erzsébet r. fő­hadnagy, sajtóreferens lapunkat tájékoztatta - a Füzesabonyi Rendőrkapitányság közlekedési alosztályának munkatársai foly- tatják a vizsgálatot. _________esi V ersengtek a falfirkáitok Eger A város több éve harcol a mű­emlékeket is elcsúfító falfirká­tok ellen. A rongálások elleni ad hoc bizottság ötlete alapján ko­rábban a vár mellett lévő aluljá­ró falát jelölték ki arra, hogy a fiatalok kiélhessék a festés ilyen formája iránti vágyaikat. Az ele­inte mutatós alkotásokat azon­ban hamarosan értéktelenné tet­ték, összefirkálták. A polgár- mesteri hivatal most ismét lefes­tette, megtisztíttatta a falat, és annak kidekorálására graffiti- versenyt szervezett tegnap. Mint azt dr. Horuczi Csaba al­polgármester elmondta, ezúttal nem jelentkeztek sokan a felhí­vásra, így csak a fal egy részét tették legitimmé a rajzolók szá­mára. Az elképzelések szerint azonban a város több részén alakítanának ki szabad falakat, így például a viadukt betonfelü­letére nagyobb táblákat helyez­nének el. Az alpolgármester hozzátette, hogy a város középületeinek megtisztítására szolgáló projekt - melybe a társas- és családi há­zakat is be szeretnék vonni - több tízmillió forintjába kerül a megyeszékhelynek. Az idén erre a célra kétmilliót különítettek el, jövőre még nagyobb összeget szánnak a takarításra. így szeret­nének üzenni a graffitiseknek, hogy nem tűrik a falfirkákat. A tegnapi verseny résztvevő­inek művei azonban ez alól ki­vételek. Az öttagú zsűri végül úgy döntött, hogy az első díjat és az ezzel járó vásárlási utal­ványokat megosztva Szilágyi Rudolfnak és Magyar Dániel­nek ítéli oda. A többi négy rajz alkotóit pedig kosárlabdával ju­talmazták. (ELEK) '.. ' A jövőben csak az erre a célra kijelölt helyen tűrik el a falfirkákat FOTÓ: PILISY ELEMÉR Öregdiákok a siketek intézetében Eger A Mlinkó István Óvoda, Általá­nos Iskola és Diákotthon vezető­sége az intézmény százéves fennállása alkalmából szervezett ünnepségsorozat keretében öregdiákok találkozóját készíti elő. Az őszre - október 5-re - ter­vezett rendezvényre várják az in­tézet volt növendékeit, továbbá egykori dolgozóit. A tervezett programban szere­pel ünnepi műsor, kiállítás, isko­lalátogatás, valamint zenés-tán­cos vacsoraest. A szervezők korlá­tozott számban, s a jelentkezés sorrendjében szállást is tudnak biztosítani az igénylőknek. A részvételi szándékot Szeremi Gáboménál lehet jelezni a Klapka György út 10. szám alatt, vagy a 06-36/515-411-es telefonszámon, illetve a mlinko@matavnet.hu internetes címen. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom