Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-23 / 170. szám

■■■■ 2001. Július 23., hétfő 5. OLDAL MEGYEI K Ö R K É P Tetkóalbum Orosz börtönlakók tetoválásairól jelentetett meg több mint 800 fényképpel illusztrált albumot egy nyugalmazott belügyi tiszt­viselő Szentpétervárott. Három évtizedes munkával gyűjtötte össze. Az orosz rabok tetkó- toplistájának élén Sztálin áll. A legkedveltebb ábrázolási formá­ja: láncokkal övezve, fején koro­na, fölötte felirat: „A legnagyobb vámpír". Lenin arcképe alatt ez olvas­ható: „Keresztapa az SZKP maf­fiából". Mihail Gorbacsov mint a „részegeskedés elleni küzdelem harcosa" jelenik meg. Borisz Jel­cint pedig - éppen ellenkezőleg - kezében egy pohár vodkával örö­kítették meg a tetoválások. Vajon itthon a börtönökben mi lenne a tetkó-toplista? Erről egyelőre nincs hír, de előbb- utóbb biztos, hogy kitudódik... ______________________!«•*■) BAROKK FESZTIVÁL. Holnap 20 órakor az egri Minorita temp­lomban kezdődik a barokk fesz­tivál komolyzenei koncertsoro­zata. Az érdeklődők a Collegium Musicum hangver­senyét hallhatják. Korhű hang­szereken reneszánsz és barokk egyházi muzsika csendül fel. FOGADÓÓRA. Július 25-én, szerdán 16 órakor az egri Hu­nyadi Mátyás Általános Iskolá­ban (Fadrusz utca 1/A) Bányász Róbert, a 3-as választókerület képviselője, a gazdálkodási és pénzügyi bizottság tagja tart fo­gadóórát. SZÚNYOGIRTÁS. Július 25-26-27-én, rossz idő esetén augusztus 1-2-3-án légi úton ké­miai szúnyogirtást végeznek a kora reggeli, vagy a késő esti órákban Poroszló, Sarud, Tiszanána, Kisköre területén. Az alkalmazott szer az emberre és a melegvérű állatokra nem káros, de a méhekre veszélyes. ALKOTÓTÁBOR. Július 28-tól augusztus 3-ig Egerben, a Me­gyei Művelődési Központban fo­tóművészeti alkotótábort tarta­nak. A programok nagyobb ré­sze kötetlen alkotói nap, melye­ket ismeretterjesztő előadással, diabemutatóval, kiállítással egé­szítenek ki a rendezők. A tábo- rozóknak a fekete-fehér labora­tórium naponta 8-tól 20 óráig rendelkezésére áll. TERVJAVASLAT. Az egri pol­gármesteri hivatal értesíti a la­kosságot, hogy a Vörösmarty, a Bartakovics, a Tündérpart, és a Csiky Sándor utca által határolt tömbre vonatkozó rendezési tervjavaslat megtekinthető a Vá­rosháza előcsarnokában, a Do­bó tér 2. alatt. Az észrevételeket a helyszínen, vagy a Főépítészi Irodában írásban tehetik meg. Fogház jár a hiányzóknak (Folytatás az 1. oldalról) A közérdekű munka a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint a szabadságvesztésnél enyhébb, de a pénzbüntetésnél súlyosabb fő­büntetési nem. A közhasznú munkavégzésre kötelezés Európában széleskö­rűen az 1970-es évek elejétől ter­jedt el, amikor a lengyel példát követően az angolok is bevezet­ték, majd más nyugat-európai országok is átvették. Magyaror­szágon 1988-ban írták elő szank­cióként a javító-nevelő munka mellé. Később egyedüli munka­büntetésként maradt a közérde­kű munka, melynek szabályait egy 1997-ben született törvény alakította ki a jelenleg is hatá­lyos formában. Oláh Gáborné arról tájékoztat, hogy az önkormányzatot először az év elején kereste meg a bíróság azzal, rendelkeznek-e közérdekű munka végzésére alkalmas mun­kahellyel. A polgármesteri hiva­talnál akkor úgy ítélték meg, hogy a közterületek karbantartásánál illetve bizonyos épületbontási és konstrukciós munkálatoknál tud­nának foglalkoztatni közérdekű munkára ítélteket. Hatvanban jelenleg heten vé­geznek közérdekű munkát. Tíz személy már ledolgozta bünteté­sét. Valamennyien munkanélkü­Jí/ils 1 inl+n Is afttaI i pénzbírság kifizetésének elma­radását. A hatvani P. A. 34 éves szobafestő és mázoló. Engedély nélküli gépjárművezetésért 36 ezer forintos bírságot kapott, de mivel éppen munkanélküli, Vitézek, lovagok dicső viadala A haditorna-bemutató résztvevői áldomást isznak a verseny előtt (Folytatás az 1. oldalról) Ez is jelzi, hogy a hagyományőrzés élővé teszi a történelmi emlékhelyeket. Az igazgatóhelyettes ezután felkérte a csapatokat, hogy a vitézi be­csület szabályai szerint mérkőzzenek, s erre a versenyzők meg is esküdtek. Hidán Csaba László régész történész, a zsűri el­nöke ismertette a szabályokat, s azt, hogy két szempontot vesznek figyelembe az értékelésnél. Fontos a korhűség a ző versenyszám­okban egyre fo­kozniuk kellett, ha nem akartak szégyenben ma­radni. Végül is az ágyúgolyó-gurí- tásban és az íjá­szatban épp úgy helytálhak, mint az akadálypá­lyán vagy a dár­davetésben. Ám mint minden verse­nyen, itt fel kel­lett állítani egy rangsort, me­lyen ezúttal a fotó: perl márton Gyömrőről érke­zett Szent László Lovagrend Haditorna Társaság kapta a harma­dik, a tavalyi győztes Diósgyőri Aranysarkan­tyús Lovagok a második helyet, s az Egri Vitézlő Oskola érdemelte ki a legjobbnak járó díjat. Gere Zoltánnal, a házigazdák vezetőjével az eredményhirdetés előtt beszélgettünk. Mint el­mondta, igyekeztek mindent beleadni, s hazai versenyzőkként még inkább meg akarták mutat­ni, mit tudnak. A török hódoltság idejét, a XVI-XVIl. századot idéző csapat heti egyszer tart fegyverzetben és ruhák­ban egyaránt, illetve az előadás koreográfiája és összehangoltsága. A zsűriben még helyet foglalt Várhelyi Dénes színész, koreográfus és Kertész Zsolt, a Magyar Huszárszövetség tagja. A kétnapos versen­gés a közönség számára is igen izgalmas élményt nyújtott. A haditorna-bemutatókon a csapatok a maguk által összeállított jelenetekben színészi te­hetségükről is tanúbizonyságot adtak, de már itt is példával szolgáltak vitézségükből. Ezt a különbö­A diadalmas Egri Vitézlő Oskola Az Egri Vitézlő Oskola 1996 őszén alakult. Az egyesület a város és a vár tör­ténelmi hagyományaihoz kapcsolódva a hajdan volt törökkori végvári hagyo­mányok felélesztését tűzte ki célul. Fő tevékenységi köre a katonai hagyo­mányőrzés, a végvári vitézek harcművészetének és szellemiségének ápolá­sa, bemutatása. A magas színvonalú tevékenységük elismeréséül a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség idén februárban tagjai közé választotta az egyesületet. vívó- és kétszer íjászedzést. Sokat foglalkoznak a kor szellemiségével, s az írásos dokumentumok alapján megpróbálják felidézni az akkori embe­rek lelkületét, mentalitását és stílusát. ELEK ESZTER SZUROMI RITA Népvezér? Diktátor? Nem könnyű mostanság szobrot állítani. Me­gyénkben több mint egy éve híresített el egy települést a szoborvita szükség van-e a Szent István királyunkat megörökítő alkotásra, avagy nincs. S hogy mennyire nem egyedi jelenség leragadni egy műalkotás szükségességénél, azt egy televíziós műsor telefonos szavazása is igazolta. Mintegy 22 ezer ember válaszok a szerkesz­tők azon kérdésére, vajon kell-e Kádár Jánosnak szobrot avatni. Az ügy és a véleménynyilvánítás lehetősége az egész országot megmozgatta Mert kiisvoüezaz ember? Diktátor? Emberbarát munkásvezér? Családok, emberi sorsok megpecsételőjel A dolgo­zók jólétéért küzdő poütikus? A telefonos szavazás során küldött üzenetekben erre is, arm is találunk megerősítést. Volt, aki úgy foglak állást, hogy az ország legsötétebb korszakának vezére volt Kádár. Mások azzal érvekek, hogy a munkásnak akkor vök pén­ze kenyérre, húsra Némi finomítással igaz ez is, az is. Kádár János megítélésénél azonban aligha akadt vélemény- nyilvánító, aki felül tudott volna emelkedni az érzelmein. Ha ugyanis az egyén életét befolyásoló tényezőkön túl tudnánk lépni, láthatnánk, a szavazás arról is szók: ha tíz éve az országban ta­lálható összes szobrot ledöntöttük, elszállíttattuk, akkor kell-e emléket állítani a negyven évet meghatározó politikusnak, annak a történelmi korszaknak? Tény, a Kádár-korszak megszilárdulásának jócskán vokak eg­zisztenciális, emberi áldozatai. (Tán a tíz évvel ezelőtti rendszer­változásnak nem vokak? Nem kerültek-e családok a munkahely hiánya miatt utcára? Nem csúszott-e le a munkásréteg? Nem esett-e el sok tízezer fiatal család a tanácsi bérlakásba köközés le­hetőségétől? Nem forszírozták-e a magántulajdon keletkezésének mikéntjét?) Igaz az is, hogy az ország a keleti blokk nagyhatal­mának a csatlósa vök. (Vajon most nem tartozunk egyetlen gaz­dasági-politikai szervezethez sem?) Valós az is, hogy ama 40 év alatt is bőven akadtak példák politikai szélsőségekre. (Most talán nincsenek?) Ha mindezen felül tudunk emelkedni, akkor egysze­rű és logikus választ adhatunk a kérdésre: kell-e szobor annak a politikusnak, aki négy évtizeden át meghatározta az ország törté­nelmét, s legalább két generáció életét és gondolkodását. A példaként emlegetett északi jóléti államok közterein a mai napig megfér egymás mellett a hódító orosz cár és a nemzeti füg­getlenségért küzdő népvezér alakja. Mi tíz évvel ezelőtt úgy dön­töttünk, nem nézünk szembe a múltunkkal, értékeire tekintet nélkül bezúzzuk a köztéri alkotásokat. Vajon meddig menekü­lünk még egyéni érzelmeink, értékítéleteink alapján történel­münk elől? Nem szeretném hinni, hogy a Kádár-szobor ügyétől olyan han­gos lesz az ország, mint ahogy egy kisváros esetében a Szent Ist­vánétól azzá lett. Ám abban bízom, egyszer majd szembe tudunk nézni apáink, nagyapáink múltjával. S akkor a Kádár-szobor nem politikai ügy lesz, hanem történelmi realitás. Búcsú három napon át Felsőtárkány Igazi búcsú lehetett volna a hét végén. Miként hajdanán, még a verekedés sem maradt el a tánc után. De korántsem ez tette em­lékezetessé a rendezvényt. Most is volt kiállítás-megnyitó pénte­ken - Lázár László amatőr festő és ifjú Kupihár János fazekas munkáiból -, folklór és operett szombaton. Vasárnapra repülő­modellező bemutatót és lovagi tornát szerveztek. Szombaton délután a tóparton Horváth László, az Észak-ma­gyarországi Regionális Idegenfor­galmi Bizottság (RIB) elnöke ar­ról szólt, hogy az ehhez hasonló programok alkalmat kínálnak a falunak a bemutatkozásra. A tele­pülés megújulásának a szimbó­luma a tórehabilitáció, amelyhez jelentős támogatást kaptak. Re­mélhetően a közeljövőben elké­szül majd a Felsőtárkányt Egerrel összekötő kerékpárút. Az erdei tanösvény kialakítása is folya­matban van a Bükki Nemzeti Park és az Egererdő Rt. támogatá­sával. A RIB feladata az itteni ér­tékek bemutatása, segítenek, hogy Felsőtárkány bejusson az idegenforgalmi piacra.- A búcsú a számadás és a ter­mény betakarításának ideje is - mondta Horváth László. - Kívá­nom, hogy hozzon a jövőjük is bőséges termést! Legyenek jó- kedvűek és bizakodók, mert min­den alapjuk megvan erre. Sajnos, a jókívánságokat keve­sen hallhatták, mert a borongós időjárás otthon tartotta a tárkányiak többségét. ____________________________________(NtOYEMYI Három zászló a falunak Bekölce Az élet nem mindig a legszebb ar­cát mutatja, ezért is jók az ünne­pek, amikor alkalom nyílik a meg­békélésre - mondta beszédében dr. Balás István, a megyei közigaz­gatási hivatal elnöke, aki tegnap el­vitte a bekölceieknek a millenniu­mi zászlót. Emlékeztette a hallga­tóságot a kétezer éves keresztény­ségre és a magyar állam ezeréves fennállására. Kitért arra, hogy a millennium során gyönyörű álla­mi ünnepségek és bensőséges fa­lusi ünnepségek voltak. Bekölcén is izgalommal készülhettek a ren­dezvényre a gyerekek, s velük iz­gultak szüleik, tanárak. Dr. Balás István arra is figyelmeztetett, az or­szág Európa megosztottságának volt az áldozata, de most remélhe­tő, hogy visszatérhetünk a Szent István által kijelölt útra. Legyünk optimisták, merjünk tervezni, s ha a lelkűnkben béke van és bátor­ság, akkor célt érhetünk. A kormányzászlót Dorkó Já­nos polgármester vette át, majd a zászlóanya, Pozsik Emőné taní­tónő felkötötte a zászlórúdra a szalagot. A megye emlékzászlaját Sós Tamás, a közgyűlés elnöke adta át a polgármesternek. Hangsú­lyozta, a bekölceiek mindig meg­küzdőitek a létükért, mert so­vány itt a föld, emiatt másutt kel­lett munkát vállalniuk. Nehéz helyzetükben nincsenek egye­dül, élvezhetik a szomszédos köz­ségek és a megye támogatását. A templombeli ünnepségen mutatták be a település faluzász­laját is. A címeren védőszentjük, Kisboldogasszony látható, to­vábbá tölgyfalevelek, ekevas és búzakalász. A zászlókat Czakó István pápai prelátus szentelte meg.___________________(itt) A lánglovagok nehéz napja Heves megye Az elmúlt hét végén keletkezett széhnhar és az esőzés jelentős ká­rokat okozott megyeszerte. A He­ves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletén tegnap ka­pott információ szerint szomba­ton a tűzoltóknak harmincszor kellett kivonulniuk a viharkárok elhárítására. Különösképpen Gyöngyös kör­nyékére kellett venniük az út­irányt a szirénázó járműveknek. Sok fa kidőlt, több pedig el is tor­laszolta az utakat. A tűzoltók a rönköket eltávolították, így nem állt le a járműforgalom. Értesülé­sünk szerint személyi sérülés sze­rencsére nem történt. Az említett károk elhárításán túl Heves külterületén is akadt dolguk a tűzoltóknak, mert kigyulladt egy gabonatábla, Alatkán pedig avar- tüzet kellett megfékezniük. ■ ezért nem tudott fizetni, s így be­leegyezett abba, hogy a bíróság a pénzbüntetést hét nap közérde­kű munkára változtassa. Két na­pot már korábban ledolgozott, s a megállapodás szerint most újra jelentkezett az önkormányzat­nál, ahol egy átadás előtt álló iro­dát fest ki. Azt mondja, nem jó érzés ingyen dolgozni, de in­kább ezt választotta és nem a- Letelik ez a hét nap, aztán megpróbálom elfelejteni az egé­szet - sóhajtja. - Szeretek dol­gozni, de büntetésből nem szíve­sen fogom meg az ecsetet. (T. Z. M.) Ötven nap közérdekű munka A közérdekű munka leghosszabb időtartama ötven nap lehet Egynapi közérdekű munkának legfeljebb hat óra munkavég­zés felel meg. A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon - amennyiben alkalmazott, akkor pihenc napián vaav szabadideiében - véazi. Bekölce is megkapta a millenniumi emlékzászlót. Dorkó János polgármester és Pozsik Ernőné zászlóanya a lobogóval _________________________________________________________________________________________________________________________________________fotói OtvO« ■—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom