Heves Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-16 / 164. szám

10. OLDAL SPORT T Ü K Ö R 2001. Július 16., hétfő PÉNZFORRÁSOK A NOB bevételei (1997-2000) (USA-dollárban) 1,26 aHárt i szamaraktól 78 »Ken* Az tóya tószpanarvk. wM a Caca-Cola. I faM fagy I ■cDaaaM's a atósatik helyen álnak. A következő helyszín: Lipcse? A közvélemény elcsitult ugyan, vagy kezd megbarátkozni a gondolattal: Orbán Viktor miniszterelnök szívesen venné, ha 2012-ben Budapest rendez­hetné meg a nyári olimpiai játé­kokat. A pénteki döntéssel és a hétfői NOB-elnökválasztással kapcsolatban érdemes végig­gondolnunk a helyzetet. A helyszínre jelentkezők első nagy vesztese Athén, amely szerette volna a centenárium alkalmából 1996-ban vendégül látni a világ sportolóit, de a pénz közbeszólt. Hasonlóan nagy vesztes a 2004. évre aspi­rált Fokváros (a fekete konti­nensen - noha az öt karika kö­zül az egyik épp Afrikát jelké­pezi - még soha nem volt olim­pia), valamint Berlin (az újjá­egyesülő Európa jelképe). Németország azonban nem adja fel, és máris bejelentette, hogy négy évtizeddel a mün­cheni tragédia után (palesztin terroristák túszul ejtettek izraeli sportolókat, a sikertelen kom­mandós akció nyomán számos holttest maradt hátra) szeretné­nek ismét ötkarikás játékokat rendezni. Düsseldorf, Frank­furt, Lipcse és Stuttgart a négy jelölt. Bár a másik három város­nak kevesebb hátrányt kell be­hozni, mind közül mégis Lipcse számít a legesélyesebbnek. Rá­adásul a költségeket tekintve nyereséges vállalkozásnak ígér­kezik (997 millió euró kiadás, 1,841 milliárd euró bevétel), még akkor is, ha sok létesít­ményt meg kell építeni, illetve a máir meglévőket átalakítani. Egy korszak véget ér A nemes eszme jövedelmező üzleti vállalkozássá vált Huszonegy esztendei igen aktív munka után visszavonul Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. A sportvilágban máris arról beszélnek: egy korszak, ráadásul rendkívül gyümölcsöző korszak zárul le ezzel. A NOB 112. közgyűlé­se hétfőn Moszkvában választja meg a 80. életévében járó spanyol - pontosabban kata­lán - Samaranch utódját. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot 1894-ben Pierre de Coubertin francia báró alapította; lel­két áthatotta a népek barátságának ideája. Az olimpikonok baráti versengése - elképzelései szerint - „ne­mes lelkületet és erkölcsi tisz­taságot” vált ki a résztvevők­ből. Szeme előtt ott lebe­gett az ókori olimpiai játé­kok hagyomá­nya: a négy- évenként meg­rendezett futó- és dobóverse­nyek idején az egymással szemben álló felek letették a fegyvert, szü­netelt minden háború. Az emelke­dett ötletből mára már alig maradt valami. Samaranch szinte ember- öltőnyi uralko­dása alatt az olimpiából az egész világot érintő és foglal­koztató, a tévé­állomások és a szponzorok számára busás hasznot hajtó, többmilliárdos üzlet vált. Megannyi sötét cél és ármányos va­lóság (doppingügy, vesztegetési botrány, elü- zletiesedés) keveredik egymással, beárnyékol­va a nemes ügyet. A ’80-as évek elején a frissen megválasztott NOB-elnök is részt vett Bukarestben az Universiadén, az egyetemi és főiskolai világjáté­kokon. Nemzetközi sajtótájékoztatóján egy kül­földi újságíró föltette neki a kérdést: hogyan kell helyesen ejteni a nevét, „Számárones”-nak vagy „Szamarank”-nak. „Egyiknek sem - hangzott a válasz -, mivel én katalán vagyok. Ezért a he­lyes kiejtés Számárán... ” Azóta csaknem két év­tized telt el, a leköszönő NOB-vezér - és péntek óta örökös elnök - végleg beírta magát a nem­zetközi sporttörténetbe, a világ mégsem tanulta meg pontosan a nevét kimondani. Mindez annak ellenére, hogy a NOB belső fel­építésében Coubertin báró óta jóformán mit sem változott. A meglehetősen arisztokratikus kör­ben olyan személyiségek forognak, mint a kék­vérű brit Anna hercegnő, vagy a monacói Albert herceg, excellenciás urak és hölgyek - nagyköve tek, egykori politikusok -, no és persze a tőkéjü­ket jól forgatva hatalomra jutott iparbárók, gaz­dasági guruk, pénzmágnások. A tisztes testület­re igencsak rossz fény vetettek olyan kétes sze mélyiségek, mint az orosz maffiával szoros kap­csolatban álló Samil Tarpiscsev, vagy Uganda egykori diktátorának, Idi Amin Dadának volt védelmi minisztere. A reformintézkedések mindmáig vá­ratnak maguk­ra. Egyetlen ki­vétellel: a NOB új tagjainak fel­ső korhatárát 70 évben határoz­ták meg. „Még jócskán eltart egy ideig, mire sikerül a NOB- ot megreformál­ni. A szervezet nem más, mint egy mozdítha­tatlan kövület” - jellemezte a helyzetet Ro­land Baar né­met evezős. Noha az új elnök megvá­lasztására csak hétfőn kerül sor, máris meg­van Samaranch egyik utódje- löltje. Az egy­kori vívó, a né­met Thomas Bach (47) je­lenleg már el­jutott az alel­nöki székig, és készen áll arra, hogy a következő, 2009-ben esedékes elnökvá­lasztáson átvegye a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság irányítását. A kampányt ugyanis soha nem árt korán el­kezdeni... ■ K.O. nélkül nyer ma az új elnök Schmitt Pálnak kedvezhet a nagyobb csoportok harca Többszörösen összekapcsolódik Schmitt Pál neve az olimpiai mozgalommal. A világ egyik legismertebb kardvívójaként 1968-ban térhetett haza először aranyérmesként Mexikóból. Később ő lett a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, 1995-től pe­dig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, egyben a mai napon is Moszkvában tanácskozó testület protokollfőnöke. Esélye van arra, hogy néhány órán belül a NOB elnöke legyen. Természetesen erről is megkér­deztük elutazása előtt, amikor Tatán járt az Old Lake Golf Club Diana Hoteljében. Akkor a Ma­gyar Golf Szövetség országos ver­senyének díjait adta át, így első kérdésünk csak ez lehetett:- Mikor lesz a golf olimpiai sportág?- Mielőtt válaszolnék erre, hadd mondjam el, hogy csodá­lattal néztem szét ebben a gyö­nyörű létesítményben az Öreg-tó partján. Minden elismerésem a tulajdonosoké, akik a sportélet fejlesztésére áldozva világszín­vonalú beruházást valósítottak meg. Öröm volt itt látnom sok te­hetséges játékost, akik a nemzet­közi mezőnyben is helyt állná­nak. Éppen ezért bízom abban, hogy a golf hamarosan olimpiai számmá válik. Van rá esély. Ta­lán épp akkor, amikor Magyaror­szágon rendezhetjük meg a leg­rangosabb sporteseményt.- Ez mindenképpen odébb lesz, Samaranch elnök utódának a megválasztása viszont most ese­dékes. Milyennek érzi esélyeit az utolsó pillanatokban?- Nem én vagyok a favoritje­lölt, ezt már korábban is elmond­tam. Éppen ezért kevesebb izga­lommal utazom Moszkvába...- Az argentin Chacon győzel­mére sem gondolt senki Kokóval szemben...- Nem, Moszkvában nem lesz K.O., a győztest mindenkinek SCHMITT PAL közgazdász; párbajtőröző Született: Budapesten, 1942. május 13-án Felesége: Makray Katalin 1966 óta Gyerekei: Alexandra (1967), Petra (1971), Gréta(1973) Sportsikerei: olimpiát nyert Mexikóban (1968) és Münchenben (1972) Munkahelyei: Szállodai mun­katárs 1965-1976; a Hotel Astoria igazgatóhelyettese 1976-1981 ; a Népstadion és Intézményei főigazgatója (1981 -1983); az OTSH elnök- helyettese (1983-1986); a MOB főtitkára (1986-1989); a MOB elnöke 1989-tól; a NOB tagja 1983-tól; a NOB alelnöke 19954ŐI, Magyarország spanyolországi nagykövete (1993-1997), berni nagykövet 1998 óta Nyelvtudása: angol, német, francia, spanyol segítenie kell. Egyébként azt el­képzelhetőnek tartom, hogy kompromisszumember leszek az egymásnak feszülő latin és angolszász érdekcsoportok kö­zött. Annak ellenére, hogy rivá­lisaim látványosabb feladatokat kaptak az utóbbi időben, ellen­ben a jelöltek között én vagyok az egyetlen olimpiai bajnok, egyedül nekem vannak diplomá­ciai tapasztalataim egykori nagykövetként, s nemrégiben megválasztottak a világ olimpi­konjai elnökének is.- Saját szemszögéből mennyire bízik a sikerben?- Ha engem választanának, az üzenet volna a világnak arról,- hogy mégis csak komolyan vesz- szük szép jelmondatunkat, mi­szerint „Arccal a sportolók felél”.- Az érdekcsoportok iménti em­lítése miatt szóba hozom azt a hírt, miszerint vannak, akik sze­retnék főpolgármesterré választat­ni jövőre.- Nézze! A politikával óhatatla­nul együtt kell élnünk, hiszen át- és átszövi napjainkat. Legyen az kül-, sport-, kereskedelem- vagy egyházi ügy. A politika minden­hol ott van. Én csak a hatalomért való politizálást vetem meg.- Márpedig a főpolgármester - ha akarja, ha nem - a hatalom része.- Ez igaz, mégis úgy érzem, hogy testhez álló feladat lenne nekem. Eddigi pályafutásom so­rán ugyanis metropolisok egész sorában láttam, mit lehet kihozni egy-egy nagyvárosból. Tudom, hogy miként lehetne szinte cso­dákat művelni Budapesten is.- Azért biztosan jobban örülne annak, ha ez utóbbi lehetőségen már nem kellene gondolkodnia július 16. után, s én sok sport- szerető társammal együtt ezt is kívánom önnek.- Köszönöm. Azt azért hadd te­gyem hozzá, hogy régi szokásom szerint mindig az előttem álló, legközvetlenebb feladatra össz­pontosítok. Annak ellenére, hogy sosem tudhatjuk, mit hoz még számunkra az élet. PALÁSTI PÉTER Izgalmas időket élnek ezekben a napokban a sport szerelmesei. A Moszkvában ülésező Nemzetközi Olimpiai Bizottság pénteken döntött arról, hogy 2008- ban Peking rendezheti meg a nyári olimpiai játékokat, ma pedig eldől, hogy ki lesz a visszavonuló Juan Antonio Samaranch utóda az elnöki székben. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE: GYULAY ZOLTÁN Á »EKETTta OLIMPIAI HITŰM IMI Zártkörű kM: i Nza&ság maga választja H a tagal Az aktív spertoMuak csupán jó egg éré vamok mutwiti JUAN ANTONIO SAMARANCH TORELLÓ sportvezető, diplomata Született Barcelonában 1920. július 17-én. Szülei: Francisco Samaranch és Juana Torelló. Özvegy; 1955-ben vette el feleségül, Maria Teresa Salisachs Rowe-ot, aki épp az előző olimpia idején hunyt el. Egy lánya és egy fia van. Tanulmányait a barcelonai egyetemen végezte, közgazdasági diplo­mát szerzett. Ezt követően magánvállalkozó, közgazdászprofesszor, 1977 és 1980 között moszkvai és ulánbátori nagykövet, 1954 óta a Spanyol Olim­piai Bizottság tagja, 1967-től 1970-ig elnöke, a Mediterrán Játékok Nemzetközi Tanácsának alelnöke, a Spanyol Korcsolyázó Szövetség elnöke, 1956-ban a téli, 1960-ban és 1964-ben a nyári olimpián a spanyol küldöttség vezetője, 1966-tól a NOB tagja, 1968-1975, 1979-1980 protokollfőnöke, 1970 és 1978 között, majd 1979-től a végrehajtó bizottság tagja, 1974-től 1978-ig a NOB alelnöke, 1980- tól elnöke. Hobbija a művészet és a sportfilatélia. A jelöltek JACQUES ROGGE (59) A belga sebésznek saját klinikája van Gentben. Ö koordinálja a 2004. évi athéni játékokat, és a leg­esélyesebb jelöltnek számít. Programjában első helyen áll a korrupció elleni kemény fellépés. RICHARD POUND (59) A kanadai férfi kulcspozíciót tölt be a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban: irányítja a doppingellenes világügynökséget (WADA), egyúttal ő folytatja a tár­gyalásokat a nyereséges tévéközvetitési jogokról. ANITA PEFRANTZ (48) Az amerikai jogásznő elsősorban a NOB afrikai tag­jainak szavazatára számit. Ugyanakkor árnyék vetül rá a Salt Lake Cityvel kapcsolatos korrupciós bot­rány miatt. UN YONG KIM (70) Az egykori dél-koreai titkos ügynök Samaranch ke­gyeltje, aki hatalmával szinte madzagon rángatja a leköszönő elnököt. Ö is mélyen belebonyolódott a Salt Lake City-i botrányba. SCHMITT PÁL (59) A korábbi kardvívó jelenleg Magyarország svájci nagykövete. Személyében ő volna az első - ráadá­sul kétszeres - olimpiai bajnok, aki a NOB elnöki székében ül. Nem áll lobbicsoport a háta mögött. az áj tagokat új NOIHagokra tesz javaslatot Sportolók (leg _____mm.\ » v­Orszáiek képviselői >15| jelölőbizottság: 7 »(»képviselő vizsgálja a NOIHagságra való alkalmassagot

Next

/
Oldalképek
Tartalom