Heves Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-09 / 133. szám

2001. Június 9., szombat HÍRLAP MAGAZIN 9. OLDAL A kővel, bronzzal, ecsettel dolgozó előadóművész Balog Kálmán önemésztően igé­nyes alkotó. Tiszteletteljes, sőt ta­lán azt is mondhatni, hogy aláza­tos viszonya a képzőművészet mesterségbeli részéhez nagyfokú műgonddal, valamint rendkívül aprólékos munkamódszerrel és részletező plasztikai előadásmód­dal párosul. Nem véletlen tehát, hogy éppen az emlékplakett vált a legsikeresebb képzőművészeti műfajává. Nemcsak azért, mert egy precíz mintázást igénylő klasszikus kisplasztikái műfaj, amely a feladatmegoldás örömét nyújtja az alkotónak, hanem talán azért is, mert Balog Kálmán ko­molyan veszi, szinte előadómű­vészként fogja fel a megjeleníten­dő személyiség szellemiségének és emberi nagyságának méltó szolgálatát. Az sem véletlen, hogy Balog Kálmán különösen kedveli a grafi­kai technikák közül a tárgyakat roppant aprólékosan körülíró, könnyű kezű tollrajzot. Legjelentősebb köztéri munká­ját, a hatvani zeneiskola falára ké­szített Kocsis Albert-domborművet is a kisplasztikái gyakorlatból származó és a hely szellemének megfelelően didaktikus szempon­tokat is figyelembe vevő, részlete­zően realista megjelenítő plaszti­kai nyelv jellemzi. Mindezt egyébként Vécsi Nagy Zoltán mű­vészettörténész mondja a hatvani szobrászművészről, aki újabb nagy feladatot kapott: emlékmű­vével kell majd visszahoznia a Grassalkovich-kastély helyreállí­tott rózsakertjébe a művészetet és az elesetteket pártoló Hatvány Irén szellemét. A Hatvany-emlékmű A Kiss Ernő utcai műteremben a művész készülő kisplasztikák között fogad. Mint mondja, több alkotáson is dolgozik, de jelenleg a Hatvany-emlékmű számára a legfontosabb. Hatvány Irén, testvéreitől eltérő­en, Hatvan városában élt. Ember­baráti szeretetében ötven csecsemőt befogadó otthont rendezett be és tartott fenn saját költségén Hatvan­ban, és minden lehető alkalommal igyekezett enyhíteni a nyomort, se­gítette az irodalmi és művészeti élet terén boldogulni kívánó tehetséges fiatalokat. A feljegyzések szerint Thomas Mann 1935-ben, hatvani látogatásakor megkérte a bárónőt, hogy valamelyik könyvében örö­kíthesse meg az egyéniségét. Végül a Doktor Faustus című művében Madame de Tolna alakját mintázta Hatvány Irénről. Balog Kálmán azt mondja, hogy ilyen sokoldalú személyisé­get megformázni, emlékének méltó művet állítani nagy és meg­tisztelő feladat. A születendő alkotásról már többször is tárgyalt Hatvány Irén Nagy-Britanniában élő unokájá­val. A hetvenes éveiben járó hölgy több ezer fonttal segíti a Grassalkovich-kastély egykori ró­zsakertjének helyreállítását. A ré­gi pompáját visszanyerő, egykor messze földön híres kertben állít­ják majd fel Hatvány Irén emlék­művét. A kastély jobb oldalán, a művelődési központ felőli részen helyezik el. Balog Kálmán több vázlatot is készített, számos délutánt is átbe­szélgetett Hatvanban az angliai Hatvany-unokával, amíg kialakult Szobor készül a műteremben tás, amely Hatvány Irén portréját is tartalmazza majd.- Arra kellett törekednem, hogy az emlékmű jól illeszkedjen Rövidesen elkészül a mű ma­kettje, és a műemlékvédelmi, va­lamint a szakhatósági engedé­lyezések után kezdheti faragni a NÉVJEGY Balog Kälmän 1950-ben született Gyöngyösön. Hatvanban, a Bajza József Gimnáziumban érettségizett, majd Jászberényben rajz-közművelődés szak­kollégiumi diplomát szerzett. A hatvani Lesznai Anna Általános Iskola rajztanára. Szobrászati tanulmányait a Ferenczy-körben, a Képzőművészeti Főiskola esti előkészítőjén, majd önképzés keretében Pálffy Katalin irányításával végezte. 1980-tól csoportos és egyéni tárlatokon volt jelen Magyarországon és külföldön egyaránt. 1993-ban és 1995-ben bronzdiplomát kapott a IX., majd pedig a X. Országos Portré Biennálén. Köztéri munkái Hatvanban láthatók. az emlékmű végleges terve. A részletekről a szobrászművész egyelőre csak annyit árul el, hogy kőből és bronzból készül az alko­süttői mészkövet a szobrászmű­vész. Az emlékmű felavatására várhatóan jövő tavasszal kerül­het sor. FOTÓ: T. Z. M. Megálmodott szobor Balog Kálmánnak - bizonyára nem nagy újdonság - több közté­ri munkája is látható Hatvanban. Portré-domborművei vannak a Kodály Zoltán Általános Iskolá­ban, a Vörösmarty Mihály Óvodá­ban, a Bajza József Gimnázium­ban, a zeneiskolában. Szobrász­nak ez nagy öröm lehet, hiszen ál­talában az alkotók arról panasz­kodnak, hogy kevés megrendelést kapnak.- Valóban nehezebb, ha csak szobrokban vagy kisplasztikák­ban gondolkodik az ember, hi­szen ilyen műveket kevesebben vásárolnak - említi. - Viszont én szívesen készítek grafikákat és akvarelleket is. Általában azt raj­zolom meg, amit plasztikában nem tudnék megcsinálni, és for­dítva. És ott vannak színék! A domborműveknél, a szobroknál le kell mondanom a színek hasz­nálatáról, ám hiánypótlóként ott van az akvarell. A szobrászművész azt mondja, hogy fontos a napi alkotómunka. Ő egyébként egy sérült gyermeke­ket is foglalkoztató iskola rajzot oktató pedagógusa - talán ezzel is magyarázható lelki közelsége Hatvány Irén szellemiségéhez -, s így a napi rendszeres elfoglaltság miatt gyakran kevesebb ideje jut az alkotásra. Ám szerinte az elfog­laltság nem lehet mentség, ezért úgy döntött, hogy mindennap raj­zol egy grafikát.- Jó gyakorlat ez - vélekedik -, és egyben folyamatos alkotómun­kára is kényszeríti az embert. Az egy év grafikai munkáját 365 nap- 365 rajz címmel tárlaton szándé­kozik majd megismertetni a pub­likummal.- Az elmúlt esztendő végén gyűjteményes tárlattal ünnepelte ötvenedik születésnapját. A követ­kező kiállítást mikorra tervezi1- Hóka Mónikával közös tárlat­tal leszünk ott a hatvani expón. Aktfotói mellé a témához illő raj­zaim, plakettjeim és szobraim ke­rülnek. Érdekesen izgalmas tárla­tot szeretnénk rendezni, remél­jük, sikerül.- Gondolom, minden szobrász­művész szeret monumentális munkában is gondolkozni. Ilyen elképzelés nem motoszkál a fejé­ben?- De igen. Van Hatvanban egy képzőművészeti szempontból na­gyon jól kihasználható tér, a vas­úti felüljáró nyugati oldalán, a hármas és a huszonegyes főutak találkozásánál. Ott egyelőre csak egy hősi emlékoszlop található, de a tér gyalogosan is jól megkö­zelíthető, és a gépkocsik is körbe­járják. Valósággal felkínálja magát ez a felület a térplasztikáknak. Oda elképzelnék egy nagyobb munkát, és bízom benne, hogy egyszer - talán nem is olyan soká- sikerül is megvalósítanom. TOMP* Z. MIHÁLY Európa szennyes versenye Baj van. Ezt már sokan a saját bőrükön is érzik. Robbanásszerűen terjed itthon a környezeti egyensúly megbomlása által kiváltott allergia. Az ország Európai Unióhoz történő csatlako­zása előtt az egyik legnagyobb kérdés épp a hazai környezet aggasztó állapota. A most ide­iglenesen lezárt tárgyalási fejezet alapján az európai normákhoz való fölzárkózásunk költ­sége ezermilliárdos tételként becsülhető. Hogy a kontinens szerencsésebb és gazdagabb nyugati felének is jócskán van szennyese - ez persze minket jottányit sem vigasztal. A PressEurope francia-magyar szemináriumsorozatának vendégeként Bertrand Verfaille szak­értő Európa környezetvédelméről adott helyzetértékelést. Nem minden érintettben tudatosult még a boly­gó, az erőforrások, a természeti értékek végessé­gének tudata. Az egész Földet átfogó, globális környezeti problémák, mint az üvegházhatás kö­vetkezményei, az éghajlatváltozás, a fölmelege­dés vagy a népességrobbanás hatásai másként érintik az egyes kontinenseket és Európát. Az öreg földrészt például nem fenyegeti a Földet sújtó népességszaporodás - a jelenlegi hatmilli- árdról a gyorsuló növekedési ütem miatt az év­század végére a becslések szerint akár megdup­lázódhat a földlakók száma -, inkább a stagnáló vagy apadó lakosság következményeivel, az el­öregedéssel kell szembenéznie. Bertrand Verfaille azonban utalt arra, hogy az üvegházhatás következményeinek elszenvedésé­ben és az üvegházhatásért felelős gázok - szén­dioxid, nitrogén-oxidok, egyes klórozott hűtőkö­zegek - kibocsátásában Európának is nagy sze­rep jut. A helyzet elég súlyos, a klíma változása, a felmelegedés már érzékelhető, szélsőségesebbé vált a kontinens időjárása, ami számos gyakorla­ti veszéllyel jár. Ráadásul az új amerikai elnök, Bush, félve az USA gazdasági növekedésére gya­korolt negatív hatásától, kivonult a globális, üvegház-gázkibocsátást korlátozó kyotói és a há­gai részegyezményekből is. A megegyezések fel­rúgása azért súlyos tény, mivel az Egyesült Álla­mok a fejlett ipari államokkal együtt - a közleke­dés szerepe döntő ebben - felelős ezen légszeny- nyezés legjelentősebb részéért. A fenntartható fejlődésért harcban áll egymással a fejlett északi és az elmaradottabb, de ugyanúgy fejlődni akaró déli félteke szegényebb országai. Az európai környezetvédelmi szakértő roppant aggasztónak minősítette a kontinenst sújtó élel­mezési válságot. A bizalom megrendült. Ami a rákkeltő dioxinnal szennyezett csirkehús, a kergemarhakór, a száj- és körömfájás, a geneti­kai módosítások lehetősége, illetve a kemikáliák, méreganyagok, vegyszerek használata után nem mennyiségi, hanem minőségi és egészségügyi kérdéseket vet föl az egész földrészen: mit lehet egyáltalán enni ezek utáni A skandináv államokban a legfejlettebb, a leg- tudatosabb és a leghatékonyabb a környezetvé­delem, s a legjobb a környezet állapota. Dél felé haladva az EU-országokban is fokozatosan csök­ken ennek jelentősége, romlanak a környezeti jellemzők. A 15 EU-országra kiterjedő környezet­védelmi felmérés szerint a környezet sérült, nagy­fokú a vízszennyezés, túlzott az energiafelhasz­nálás, több ezer szennyezőforrás létezik, gondok vannak a hulladékelhelyezéssel. Az EU- közvélemény 70 százaléka halaszthatatlan fon­tosságúnak tartja a környezet védelmét, s a sor­ban a hatodik legfontosabb kérdés számukra - többek közt a munkanélküliség és a kábítószer­probléma után - a környezetvédelem. A megkér­dezettek fele rögtön változtatna a helyzeten, 27 százalékuk szerint menthetetlen a helyzet, a vá­laszolók tizede közömbös. Az EU-ban a 25 éves közös környezetvédelmi munka ellenére a romló helyzet jellemző, bár vannak programok - Natura 2000, Life alapok -, regionális együttmű­ködések. Európát egy ökológiai egységnek tekintve, ko­moly elvárások vannak a csatlakozni kívánó ke- let-közép-európai államokkal szemben. Hazánk a belépés előtt a fölkészülést segítő előcsatlakozási alapokból - Phare, Ispa - kaphat pénzt a szüksé­ges, s a környezetvédelmet is szolgáló beruházá­sokra. Mindenesetre ez a magyar integráció egyik legnehezebb kérdése, s ez a környezetvé­delmi fejezet eddig még teljesen nyitott volt a tárgyalások előtt. Gondok látszanak a hul­ladékelhelyezéssel, a veszélyes hulladék ártalmat­lanításával, a szennyvíztisztító-kapacitással, ke­vés az újrahasznosított nyersanyag, veszélyben vannak a vízbázisok. A nyugat-európai orszá­gokhoz képest viszont még akad jóformán érin­tetlen természeti környezetünk. Becslések sze­rint hazánknak mintegy ezermilliárd forintot kel­lene az elkövetkező években költenie arra, hogy megfeleljen az EU környezetvédelmi követelmé­nyeinek. A napokban érdemi előrelépést sikerült elérni: a tizenötökkel való tárgyalás során ideiglenesen lezárták a környezetvédelem fejezetét. Juhász Endre főtárgyaló különösen nagyra értékelte, hogy sikerült megállapodásra jutni a környezet- védelemről, amely szavai szerint a mostani tár­gyalási forduló „sztárfejezete” volt. Ideiglenes félretétele egyrészt annak elismerését jelenti, hogy Magyarország felkészülése e tekintetben jól halad, másrészt az Unió kompromisszumkészsé­gét is tükrözi. A környezetvédelemben Magyar- ország eredetileg 9 nagyobb területen terjesztett elő átmenetkérelmet, tehát a belépésünkkor ér­vényes EU-előírások későbbi bevezetését, ezek közül azonban az utóbbi hónapokban ötöt visszavont. Az EU elfogadta a fennmaradó né­gyet, amelyek a csomagolóanyagok újrafeldolgo­zására, a települési szennyvíztisztításra, a veszé­lyes hulladékok égetésére, valamint a nagytüze­lési erőművek légszennyezésére vonatkoztak. Ezek közül a települési szennyvíztisztítással kap­csolatos kérelem elfogadása a legfontosabb, s ezen belül a leghosszabb átmeneti időszak 2015 végén jár le. A környezetvédelmi miniszter is si­kernek nevezte, hogy az uniós országértékelés 22. fejezetét, a környezetvédelem kérdéskörét az EU-s főtárgyalói fordulón ideiglenesen lezárták. Eztán a környezetvédelem terén vállalt kötele­zettségeink időarányos teljesítésén, a jogharmo­nizáció gyorsításán lesz a hangsúly. Akadnak azonban egyéb pótolnivalók is. A hi­vatalos magyar környezetvédelem, a hatóságok lassúak, nehézkesek, olykor túl későn reagálnak a történtekre, és körülményesen cselekszenek. Vannak ugyan törvényi-szabályozási hiányossá­gok is, de a meglévő előírások betartatásával, végrehajtásával is akadnak gondok: csekély a vis­szatartó erejük, mivel nehéz a bizonyítás, ráadá­sul az önkéntes jogkövető maga­tartás, a környezetvédő tudat és viselkedés sem elég jellemző. Ezért van nagy jelentőségük az Európa nyugati felén már széles körű és átfogó hálózattá szerve­ződött civil szervezeteknek, a hazai zöld mozgalmaknak és a helyi környezetvédő egyesüle­teknek, amelyek információt adhatnak a hivatalos szférának, fölhívhatják a figyelmet a vis­szásságokra és mozgósíthatják a szimpatizánsokat, valamint a tágabb közvéleményt. A környe­zetvédelem politikában betöltött helye és szerepe még mindig elég gyenge Magyarországon, nem kap elég teret és súlyt sem a pártok, sem a hatalom tennivalói, programjai között - befolyással, parlamenti, he­lyi képviselettel bíró számottevő zöld párt nincs is -, s más egyéb szempontok rendre előnyt élvez­nek. A helyi közösségek és közélet azonban egy­re inkább felismeri a veszélyeket, amit például egy-egy ipari létesítmény építése jelenthet a kör­nyéken élőkre. ______________________________________(mi 2 200 törvénytelen hulladéklerakó 33 milliárdért A következő időszak sürgős feladatai közül két nagy terület: a hulladékgazdálkodás és a szennyvízprogram megvalósítása a fő tennivaló. A jövő év végéig el kell készíteni a teljes körű fel­mérést az országos hulladékhelyzetről. Jelenleg mintegy 2200 olyan hulladéklerakó van az országban, amely semmi­lyen előírásnak nem felel meg. A szabálytalan lerakók rendbe­tételének költsége a számítások szerint meghaladja a 33 milli­árd forintot. A szennyvízprogram megvalósítása mintegy 800 milliárd forintba fog kerülni. A forrásokat részben az állami költségvetés és kötelezettségvállalás, részben a tízszázalékos önkormányzati önrész fedezi majd, s emellé folyamatosan nö­vekvő ISPA-támogatásra számíthat az ország. a kastély barokk hangulatába, de arra is emlékeztesse a szemlélő- dőt, akiért állították - magyarázza az alkotó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom