Heves Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-01 / 127. szám

► 8. OLDAL AZ ÚJ ÉVEZREDBEN 2001. Június 1., péntek Polgármester: Pál László Alpolgármester: Szántó László Jegyző: dr. Benkár József A képviselő-testület tagjai: Eged János, Eged István, Czenthe Hubáné, dr. Oltványiné dr. Bertus Katalin, Tóth János, Ferenczi György, ifj. Braun József, Kovács Zoltánné Intézmények Polgármesteri Hivatal, Ta­mási Áron Általános Iskola, Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet, Rendőrőrs, Mentőállomás, Központi Orvosi Ügyelet, Gyermekjóléti Szolgálat, Művelődési Ház, Könyvtár, Posta. Fejlesztési tervek Szennyvízberuházás hét te­lepülés társulásával: 2,6 mil­liárd forint. A polgármesteri hivatal 120 négyzetméteres tetőteré­nek beépí­tése: 10 millió forint. Az idősek otthona, valamint a megyei ön- kormány- zat gyermekotthonának át­helyezése: 35 millió forint. A mezőgazdasági szakkö­zépiskola által tervezett uszoda és sportcsarnok épí­téséhez önkormányzati terü­let biztosítása. Eredményes sportágak A Pétervásárai Sportegyesü­let labdarugó-szakosztálya évek óta a megyei élme­zőnyben szerepel. Pádár Béla edző mellett az után­pótlás neveléséről Bocsi At­tila gondoskodik. A tárgyi feltételek a me­gyei átlagnál is jobbnak mondhatók. Megvilágítható füves pálya, korszerű sport­csarnok, teniszpálya áll a sportolók rendelkezésére. A péter-keiek méltán lehetnek büszkék a sakk-szakosztály eredményes versenyzőire is. A péterkeiek mindig talpra álltak Pál László, a városka polgár- mestere a helyi választók bizal­mából 1999-ben került a polgár- mesteri székbe. Mint mondja, az elmúlt tíz évben a rendszer- váltást követően az itt élők is megtapasztalhatták a rendszer- váltás előnyeit és hátrányait. A legnagyobb eredmény mégis az, hogy az elmúlt években az önkormányzatnak úgy sikerült hűét nélkül gaz­dálkodnia, hogy időközben meglévő intézményeit is sikerült korszerűsíteni, fejleszteni.- Szerencsés helyzet, hogy a lakosságot nem osztották meg kicsinyes pártharcok, a képviselő- testület tagjai pedig rendszerint a lakossági igé­nyeket szem előtt tartva, kompromisszumokra törekedve végzik munkájukat. Ugyancsak fontos, hogy a környező kistelepülésekkel társulva igyek­szünk közös intézményeinket fenntartani és mű­ködtetni. Fejlesztéseink is általában a térség fejlő­dését, gördülékenyebb ellátását szolgálják - mondja a polgármester.- Pétervásám a történelem folyamán többször is átélt válságos időszakokat, mégis mindig sike­rült úrrá lenni a bajokon...- Ezt a 2500 lelket számláló kicsiny várost az emberek a magukénak érzik. A palóc emberekre általában is jellemző a makacsság és a tartás. En­nek a jellemvonásnak is köszönhető, hogy min­dig talpm tudtak állni a péterkeiek. Amikor 1966- ban megszűnt az itteni járás, nagy érvágást jelen­tett, tizenöt év múlva azonban mégis sikerült megszerezni a városi rangot, ezzel visszaszerezve a település közigazgatási körzetközpont szerepét. Jelképesen szólva: ha egy palóc ember nekivág egy hegynek, a csúcsra érve általában kiizzadja a megoldást is. Igaz ez az élet minden területére.- A szennyvízberuházás is alaposan feladja a leckét a társuló hét településnek...- Az utóbbi idők legnagyobb feladata ez. Bí­zunk abban, hogy megkapjuk a hiányzó céltá­mogatást, és optimális esetben 2003-ban befeje­ződhet a munka. Az emberek régi vágya volt ez a fejlesztés, ezt jelzi a lakosság áldozatvállalása is. Értelmes célokért mindig is megmozdultak és ös­szefogtak az itt élők. Ha a környezetük építéséről, szépítéséről van szó, ma sem szégyellik a társadal­mi munkát. A sorra alakuló civil szervezetek is egyre többet vállábák a közös feladatokból.- A legégetőbb gond a térségben a munkanél­küliség...- Ez olyan probléma, aminek megoldásához kevés a helyi akarat. Kormányzati segítség nélkül nehéz a jelenlegi helyzeten változtatni. Márpedig a cél nálunk is az, hogy a sokat emlegetett gazda­sági fellendülésből a péterkei polgár is érezzen valamit. Bízunk benne, hogy az ígéretek nem csupán üres frázisok maradnak. ÄZ ÖNKORMÁNYZAT 2001. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERVE Bevétel: 374 761000 R Kiadás: 374 761 000 R Pénzmaradvány, hitel 101198 000 Ft Intézményi kiadások, fejlesztés 125 389 000 Ft Ahol a volt diákok is tanítanak A Tamási Áron Általános Iskola fo­galomnak számít nemcsak a város­ban, hanem a megyében is. Az itt tanuló diákok évek óta eredmé­nyesen szerepelnek nemcsak a kulturális, hanem a sportversenye­ken is. Jelenleg 388 tanuló koptat­ja a padokat a nagy múltú intéz­ményben, ahonnan kevés kivétel­lel valamennyi diák tovább tanul valamelyik megyei középfokú ok­tatási intézményben. Király Gábor, az iskola igazgató­ja a tantestület többi tagjával együttműködve érte el, hogy mára természetessé vált az angol és a né­met nyelv oktatása, a számítástech­nikai ismeretek elsajátítása. Ebben az intézményben méretnek meg a mondamondó versenyre készülő környékbeli általános iskolások, de ide seregük a megye futbalüsta- utánpótlása is a Sebes Gusztáv te­remlabdarúgó-bajnokságra is.- Arra törekszünk, hogy Pétervására ne csak arról legyen nevetes, hogy közigazgatási köz­pont, hanem arról is, hogy a kultú­ra és az értékek megőrzője. Az in­tézményben rendezett versenyek, programok is e szellemben szerve­ződnek - mondja Czenthe Hubáné igazgatóhelyettes. - Büszkék va­gyunk a Kazinczy szép magyar ki­ejtési versenyen eredményesen szereplő tanulóinkra, s a hagyomá­nyos helytörténeti vetélkedőn sze­replő fiataljainkra. E falak közül számos közéleti ember, orvos, pe­dagógus, ügyvéd került ki, akik az ország bármely részén megállják a helyüket. Az intézmény megtartó­erejét jelzi az is, hogy több végzett pedagógus „hazajött” tanítani. A tantestület csaknem húsz százalé­ka visszatérő egykori diák. Az ötödikesek a vakációt megelőző időszakban is szorgalmasak Kiemelt figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, a természet megóvásának fontosságára is. Rendszerint áprilisban rendezik meg a már hagyományosnak mondható Föld-napi rendezvényt, amelynek keretében vetélkedő­kön, vidám szabadidős programo­kon népszerűsítik az ezzel kap­csolatos tudnivalókat.- Az elmúlt évek legnagyobb eredménye kétségtelenül az iskola tetőterének korszerűsítése volt - ve­szi át a szót az igazgató. Hosszú évekig vártunk arra, hogy a beázó lapos tetőt kiváltsák valamilyen megoldással. Az önkormányzat döntése jóvoltából 30 millió forin­tos ráfordítással egy korszerű, minden igényt kielégítő eme­leti részt kap­tunk, amely­ben színvona­las rendezvé­nyek, konfe­renciák, eskü­vői szertartá­sok is lebonyo­líthatók. Sze­rencsére az is­kola felszerelt­sége, a szemlél­tetőeszközök miatt sincs mit szégyenkeznünk. Pályázati úton folyamatosan igyekszünk korsze­rűsíteni a tárgyi feltételeket. Bizto­sak vagyunk abban, hogy a közok­tatási törvény előírásainak mara­déktalanul képesek leszünk eleget tenni a kitűzött időpontra, 2003-ra. Történelmi barangolás Pétervására és környéke már az őskortól lakott hely. Kora vaskori karperec, szkíta edények és sír, szarmata és honfoglalás kori sírok kerültek feltárásra a település ha­tárában. Nevét először 1247-ben említi oklevél Peturwasara alak­ban. Ekkor az Ákos nembeli End­re bán birtoka volt. Utódai 1318- ban elvesztették tulajdonjogukat, s Károly Róbert 1321-ben Tamás erdélyi vajdának adományozta. 1445-ben már a Pálóczyak birtoka volt és vásártartási joggal rendel­kezett. 1547-ben Mágócsy Gáspár egri várkapitány kapta meg, aki 1586-ban nővére fiának, Móricz Balázsnak engedte át. 1620 körül Móricz egyik lányának házasságá­val a falu egyik fele a Keglevich- családé lett. 1676-ban Keglevich III. Miklós az egész falut megkap­ta királyi adományként. Ténylege­sen 1699-ben került a falu a Keglevich-család birtokába. A tö­rök pusztítás ellenére a község nem néptelenedett el. A kiegyezés utáni évben a mát­rai járás egyetlen mezővárosa Pétervására, ahol adóhivatal mű­ködött és járásbírósági székhely­ként tartották nyilván. Harminc- három község tartozott hozzá. Az 1930-as években a két és fél ezres lakosú település társadalmi élete igen színes, mozgalmas ké­pet mutatott. A lakók társadalmi helyzetük, foglalkozásuk és élet­koruk szerint különböző egyletek­ben, szervezetekben tevékenyked­tek. A II. világháborút követően ezek a szervezetek felbomlottak. 1966-ig járási székhely volt, amit megszüntettek és az egri já­ráshoz soroltak. 1970-ben alakult Pétervására Község Közös Taná­csa, Pétervására, Erdőkövesd és Kisfüzes társközségek részére. 1972-ben Ivádot és Váraszót is a társközségek közé sorolták, 1989- ben pedig várossá nyilvánították. 1990-ben független polgármester vezette önkormányzat alakult. „Aranyos” asszonykórus Csak tiszta forrásból merítik dalaikat A Pétervásárai Asszonykórus öt éve alakult meg Szűcs Szilvia ve­zetésével. S bár a kezdetekkor csupán az volt a cél, hogy a helyi ünnepeket „fényesítsék” a dalos lányok-asszonyok, mára az egész környéken jól ismerik a lelkes kó­rust. A tizenkét tagú csoport tagjai közt fiatalabbak és idősebbek egyaránt fellépnek a városi és az egyéb kulturáüs rendezvényeken. 1999-ben arany minősítést kap­tak. Repertoárjukban kizárólag palóc népdalok szerepelnek. Pél­dájukat követve alakult meg a vár­aszói és az ivádi kórus. ■ Újraéledő egyesületek Az idősebbek talán még emlékez­nek azokra a békebeli évekre, amikor a Fehér Kakas vendéglő különtermében tartotta zártkörű összejöveteleit az úri kaszinó, ahová a községi elöljárók mellett ügyvédek, orvosok, tanítók, tiszt­viselők és családtagjaik jártak. A '30-as években fénykorát élte a Polgári Lövészegylet, a Levente Egyesület, valamint az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A felnőtt férfila­kosság nagy része a Kereskedők és Iparosok Körében múlatta idejét. Mára elmondható, hogy hosz- szú szünet után újjáélednek a ci­vil szerveződések. Közülük is élen jár az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Galambászok lelkes csapata, a nemes hagyományo­kat őrző asszonykórus, a nyug­díjasokat tömörítő egylet, vala­mint a Videós Egyesület. Tevé­kenységüket erejéhez mérten rendszeresen támogatja az ön- kormányzat. Az alkotó közössé­gek nemcsak a szabadidő tartal­mas megszervezésében jeles­kednek, hanem a városka életé­ben a közösségépítő, hagyo­mányőrző szerepet is betöltik. Az önkéntes tűzoltókra mindig lehet számítani A civil szerveződések közül a leg­régibb múltra az Önkéntes Tűzoltó Egyesület tekinthet vissza, hiszen J23 éve alakult. A tizenöt tagot számláló csapat jelenlegi vezetője Bocsi László, aki méltán büszkél­kedhet eredményeikkel.- 1993-ben jegyezték be egyesü­letünket a cégbíróságon, azóta év­ről évre színvonalasabb körülmé­nyek között végezzük a munkán­kat. A technikai felszereltségünk vetekszik a hivatásos tűzoltókéval, tagjaink közül pedig heten része­sültek alapképzésben, illetve ren­delkeznek a gépjárműfecskendő­kezelési szakismeretekkel is - mondja a parancsnok. A péterkei önkéntesek egyéb­ként 16 település ellátását vállal­ták. Őket riasztják nemcsak tűz esetén, hanem más jellegű kataszt­rófák elhárításakor is. Tevékenysé­güket nagyra értékelik a Heves Me­gyei Katasztrófavédelmi Parancs­nokságon is. Ha szükség van rá, az egri és a salgótarjáni tűzoltóknak is szívesen segítenek. Fennállásuk óta hét és fél millió forintot sikerült pályázat útján sze­rezniük, s a városi önkormányzat is rendszeresen támogatja őket. A legközvetlenebb kapcsolatban a váraszói önkéntesekkel állnak, akikkel gyakran részt vesznek kü­lönböző védelmi gyakorlatokon, de baj esetén is gyakran együtt si­etnek a baleset vagy a természeti katasztrófák helyszínére. Bocsi úr úgy fogalmaz, hogy nagy segítség számukra nemcsak a környező önkormányzatok anyagi támogatása, hanem a térségben élő emberek bizalma is. Legutóbb az árvízvédelemben nyújtottak ki- emelkedő teljesítményt. _______■ Gyerm ekjuniálisra készülnek A város művelődési háza évek óta számos színes programnak, kiscsoportos foglalkozásnak, szakkörnek nyújt otthont. A „ház” vezetője, Bódi Zsolt 1998- ban kapott megbízást az intéz­ményvezetői feladatok ellátására. Mint mondja, a hagyomá­nyos szakkörök iránt mindig nagy az érdeklődés, az utóbbi időben pedig a Táncstúdió 13 csoport tagjai érnek el jobbnál jobb eredményeket. Immár hagyomány, hogy min­den júniusban megrendezik a gyermekjuniálist, amely egész napos programokkal csábítja a város fiataljait. Idén június 9-én reggel 9 órától várják a gyereke­ket színházi előadásokkal, be­mutatókkal és különböző kéz­műves-foglalkozásokkal. Az idősebbek számára Szent Iván-napi sörfesztivált rendeznek június 23-án._______________■ Az elmúlt év egyik legemlékezetesebb ünnepségén, a millenniumi emléknapon a helyi katolikus templomban szentmise keretében adták át a kormány és a megye emlékzászlaját, majd egész napos programsorozattal emlékeztek meg ezeréves államiságunkról, s a Szent István-i örökségről. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom