Heves Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-27 / 148. szám
8. OLDAL KÖRZETE 2001. Június 27., szerda TÉRSÉGFEJLESZTÉS. Kiss Istvánt, Sarud polgármesterét hat év után Bornemissza János, Poroszló polgármestere váltja a Tisza menti Kistérségi Terület- és Gazdasági Fejlesztési Társulás elnöki tisztében. Az átadás-átvétel folyamata most zajlik, s a társulásnak - amelynek 870 ezer elköltetlen forintja van - a székhelye a későbbiekben Poroszló lesz. MEZŐSZEMERE. A képviselő- testület legutóbbi ülésén döntött az önkormányzat fenntartásában lévő Időskorúak Szociális Otthona intézményvezetői pályázatairól. A korábbi vezető 2001. február 28- án távozott az intézmény éléről. Helyét a jelenlegi megbízott vezető, Kriston Istvánné július 1-től veszi át, akinek 5 évre szavazott bizalmat a testület. EGERFARMOS. Ma ülést tart az önkormányzat. A képviselők előtt tájékoztatót tart az óvoda tevékenységéről Vincze Józsefné, az intézmény vezetője. A településen átmenetileg a jegyzői feladatokat Mezőtárkány volt közigazgatási vezetője, a már nyugdíjas Tóth István látja el. NAGYTÁLYA. A polgármesteri hivatal épületének felújítása még nem fejeződött be. A munkások most a tetőszerkezet megerősítésén dolgoznak. Orotvára, az erdélyi testvérközségbe június 28-án indul a település küldöttsége, ahol temp- bmszentelés részesei is lesznek. KÁL Pénteken 17 órától kezdődnek Kálban a millenniumi ünnepség programjai. A kormány emlékzászlóját Orbán Viktor miniszterelnök hozza a településre. KOMPOLT. A falucentrum kialakítása a rekultivációs munkák beindításával augusztusban veszi kezdetét. A kivitelezőt a célra 41 milliót odaítélő Környezetvédelmi Minisztérium választja ki. SARUD. A település történetét feldolgozó monográfia már készülőben van. A mű megírását Kovács Béla, a Heves Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója vállalta. Az illusztrációkkal gazdagított és a legújabb kutatási eredményeket is beépítő könyv megjelentetését őszre tervezi az önkormányzat. ■ A Suba házaspár kártalanítási ügyével kapcsolatban indokolatlannak tartom, hogy a vizsgálat lezárása előtt a nem végleges megállapítások közzétételét kérte a sajtótól. A megosztó vélemények miatt - hangsúlyozza dr. Gulyás Ferenc jegyző -, álláspontom szerint szerencsésebb lett volna, ha a vizsgálat végleges befejezését követően történik a nyilvánosság tájékoztatása. Sarud Dr. Gulyás Ferenc az ombudsman felé jogszabály megalkotását kezdeményezi. Eme az ominózus belvíz-kártalanítási ügy tapasztalatai késztették. Az alábbiakban az állampolgárok országgyűlési biztosához címzett leveléből idézünk: Sajnálatos módon a természeti katasztrófák folytán bekövetkező különböző károk egységes szempontú felmérésére, megállapításáFUZESABONY E S Zászlóünnep és hagyományőrzés Tisza-tó: lampionos csónakfelvonulás is lesz Az aratófesztivál látványos része a rendet vágó kaszások, marokszedők vetélkedése FOTÓ: GÁL GÁBOR Dr. Pintér Sándor belügyminiszter adja át a kormány millenniumi emlékzászlaját, az ünnepség része lesz a jubileumi, tizedik aratófesztiválnak. Sarud A község millenniumi ünnepsége egy hagyományosan sarudi idegenforgalmi látványosságra épül. Már megszokott, hogy Péter-Pál napja tájékán aratóversenyre szólítják a kaszásokat a Tisza-tó melletti búzatáblába. A bandagazdák által verbuvált csoportok a korabeli viseletét és szokásokat megkövetelő bemutatón ízelítőt adnak a kézi betakarítás nehézségeiből, szépségeiből, a marokszedők, a kaszások sokszor dallal kísért munkájából. Ugyanekkor népdalokat előadó hagyományőrző együttesek lépnek a szabad strand színpadára, néptánccsoportok színesítik a gátoldalból figyelő nézők szórakozását. Idén július 7-én, szombaton Szállási István zenekara zenés ébresztővel kelti a falut. Az ÁMK előtt 8 órától hevesi zeneiskolások adnak térzenét, és mazsorettek műsorában gyönyörködhetnek. A római katolikus templomban 9.30-tól veszi kezdetét a millenniumi tisztelgés. Bíró Imre orgonajátéka, Blaskó Balázs szavalata után dr. Pintér Sándor belügyminiszter mond ünnepi beszédet, majd átadja Kiss István polgármesternek a kormány emlékzászlóját. A megyezászlót a településre Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke hozza. A zászlókat és a búzakoszorút dr. Kovács Endre püspök és Eperjesi István plébános szenteli meg. Közreműködik a sarudi Pávakör is. A tizedik, jubileumi aratóverseny előtt erdőtelki mazsorettek, pélyi fúvósok adnak bemutatót, majd 10.45-kor Varga János megnyitója után Sós Tamás köszönti az aratók ünnepét. Az eredményhirdetést kora délután tartják. Akik sportélményre várnak, azok a helyi, megyei 1. osztályú labdarúgócsapat barátságos mérkőzését tekinthetik meg 16 órától. Az aratóbál este nyolckor kezdődik, amelynek részeként a publikum Zámbó Jimmy-emlékkoncertet is élvezhet. A Tisza-tó szabad strandján 22 órától lampionos csónakfelvonulás koronázza meg a jövő szombati nap gaz- dag kínálatát. _________________________b.s. V álykot vetett mindenki Poroszló A Váraljai István szerkesztette Poroszlói Újság lgfrissebb számában egy régi mesterség fortélyait eleveníti fel Egerszegi Sándor. A szerző mint írja: a községben 15x15x30 cm-es méretű válykot vetett mindenki. Voltak olyanok, akik ebből éltek. Ilyen gyors kezű specialista volt a maga idejében Czövek Gábor. A jó vályognak megvolt a maga ára. Pénzben és búzában számították. 1932-ben 1000 darab vályogért 17-22 pengőt kértek, és adtak érte vagy 60 kilogramm búzát. A vályogvetés tavasztól őszig folyt. Márciusban kezdődött, amikor a víz hidegségét már kibírták, s tartott őszig, amíg remény volt a beszáradásra. Márciusban csak akkor kezdődhetett, ha az illető tudott még tavalyi töreket szerezni. Az azonban nem mindig sikerült. Ezt a takarmányellátottság nagyban befolyásolta. Volt úgy, hogy télen a gazdák szecskaként feletették az összes töreket a marhákkal, üyenkor meg kellett várni az aratást, a cséplést. Ezután népesültek be a vályogvető helyek. A munka a szorgalomtól és a hozzáértéstől függően haladt. Két ember ha jól dolgozott, kétezer darabot is kivert egy nap alatt. Ez tekintélyes mennyiség, s természetesen nincs benne az előkészítő munkák egyike sem, csupán a vetésre, a formázásra korlátozódik. A vályogvetők először gödröt alakítottak ki, 2-3 ásónyom mélységig felásva azt. Közvetlen mellette volt a víz, amit ráeresztettek. Volt, amikor a vizet távolabbról kellett odavezetni. Az egész megásott földmennyiséget, rajta a vastagon rászórt nagytörekkel, fenékig kellett megforgatni, hogy megfelelően keveredjen a két anyag egymással. A formát, a modlát minden betevés előtt vizezték belülről, hogy a sár ne ragadjon bele. Az anyagot kézen szakították, amelyet kistörekben még egyszer meghempergettek, majd belehelyezték a vetőbe. Ha kevés volt a sárban a törek, az száradás után meghasadt, azt mondták ilyenkor: nevet az emberre. m Erdélybe látogatnak Kerecsend A testvérkapcsolatok ápolásának újabb állomására kerül sor Kerecsend és Kézdiszentkereszt között. A Kovászna megyében található településre pénteken indul önkormányzati delegáció. A háromfős küldöttséget Gémes László polgármester vezeti, a delegációnak tagja Kiss Sándor jegyző és Nagy György, az általános iskola igazgatója. Az erdélyiek legutóbb tavaly decemberben vendégeskedtek itt, most annak a látogatásnak a viszonzására kerül sor. A kapcsolatépítők magukkal viszik ajándékba a millenniumi ünnepség keretében felszentelt kerecsendi faluzászló egy példányát. Ott részt vesznek egy közösségi ünnepségen, valamint a kulturális és az iskolák közötti cserekapcsolatok kiszélesítését szorgalmazzák. Ifjúsági tábort nyitottak Feldebrő Májusban nyitotta meg kapuit a volt magtár épületében a Debrő Vendégház. A Nyírségből idetelepült Tóth család nagyrészt saját erőből felújította a régi, romos épületet, s mára egy kellemes környezetet alakítottak ki. A családi vállalkozás elsősorban iskoláscsoportokat - de bárki mást is - vár. Az étkezési lehetőséget a szállóvendégeken kívül mások is igénybe vehetik. A faluban ez az egyetlen szálláslehetőség, így a településre érkező vendégeknek ezentúl nem okoz problémát egy-két éjszakára megszállni. A kulturált vendéglátóegység a helybeliek körében is hamar népszerű lett, többen rendezték már itt családi ünnepségeiket, amire eddig szintén nem volt lehetőség. A közösség összekovácsolása jegyében több szabadidős összejövetelre is sor került a település nemrégiben megválasztott polgármestere, dr. Doktor Ferenc és az önszerveződő csoportok jóvoltából. Volt majális, sportbál, kerti parti, gyereknap és pedagógusnapi ünnepség. A legmozgalmasabb a gyermeknap volt, amikor egész napos program várta az ünnepeiteket a füves sportpályán. Először az óvó nénik és a tanító nénik kifestették a gyerekek arcát az általuk választott figura szerint, majd megnézhették Lázár Attila Bohócvilág című műsorát és a farsangi bál két legsikeresebb produkcióját. Volt még családi vetélkedő, ügyességi, sport-, rajzverseny, kung-fu és kutyás bemutató, de ki lehetett próbálni a rendőrmotorokat és a lovaglást. is. Az ügyes kezűeknek a tésztafűzés, papírhajtogatás tetszett leginkább. Miközben a gyerkőcök játszottak, a napközis szakácsok néhány szülővel elkészítették az ebédet, amit a gyerekek üdítővel együtt ingyenesen fogyaszthattak el, csakúgy, mint a nyugdíjasklub tagjai által felajánlott palacsintát. Napközben kaptak még csokikat, gyümölcsöt, majd sok-sok tombolanyereményt sorsoltak ki, végül tábortűzzel zárult a hangulatos nap. Mind a gyerekek, mind a szülők örömmel vették, hogy ezen a napon úgy lehetett szórakozni, hogy az a családi kasszát nem terhelte meg. Az ehhez szükséges pénzeszközöket a szervezők (az iskola és óvoda pedagógusai) pályázati pénzből, a szülők és más támogatók felajánlásaiból fedezték. A képviselő-testület tagjai is hozzájárultak a költségekhez: egyhavi tiszteletdíjukat ajánlották fel a majális és gyermeknapi programok költségeire. Tükör a jogbizonytalanságról ra, továbbá a kormány által a kárenyhítést, rehabilitációt szolgáló pénzeszközök utalására, ezek felhasználási feltételeire, elszámolására, ületve a magánszemélyeket üyen esetben megillető jogosultságokra és kötelezettségekre ma Magyarországon nincs kielégítő jogszabályi rendezés. Az elmúlt évek alatt bekövetkezett katasztrófahelyzetek során ez teljesen nyilvánvalóvá vált. A jelenleg még hatályos és számításba jöhető - úgyszólván egyetlen, a témára szűkebb értelemben vonatkozó jogszabály: a 17/1970. (VI. 26.) PM-MÉM együttes rendelet (egyes árvíz- és belvízkárok felméréséről, megállapításáról és rendezéséről), amely azonban idejétmúlt, több rendelkezése fölött is eljárt az idő, ezért ezt a jogszabályt ma teljeskörűen lehetetlen alkalmazni. Másik fellelhető jogforrás: az 1017/1970. (V. 30.) Kormányhatározat az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdéseiről. (Mivel e határozat, ennek hatályban tartása véleményem szerint nem alkotmányos, s a határozatnak kötelező erőt nem is lehet tulajdonítani, például az állampolgárok vagy az önkormányzatok vonatkozásában.) A 17/1970. (VI. 26.) PM-MÉM együttes rendelet 5. paragrafusa (személyi tulajdonban álló lakóépületekre vonatkozó rendelkezések) szerint a megyei tanács végrehajtó bizottsága az illetékes - az OTP megyei igazgatóságával együtt -, s egyebekben az 1017/1970. (V. 30.) Kormányhatározat 8. pontját kell alkalmazni. Ez a hatályos szabályozás - véleményem szerint - önmagában is alkotmányellenes, nem beszélve arról, hogy a megjelölt kormányhatározat 8. pontját a 76/1992. (IV. 30.) kormányrendelet hatályon kívül helyezte. Tehát a magánszemélyek vonatkozásában a rendelet sem tartalmaz hatályos szabályozást. Véleményem szerint indokolt volna mind a megjelölt kormányhatározat, mind a 17/1970. (VI. 26.) PM-MÉM együttes rendelet egészé- nek hatályon kívül helyezése, s törvényi szinten - az európai jogharmonizációt is különös tekintettel figyelembe véve -, átgondoltan, korszerű módon újraszabályozni az egész témakört. Sem a kormány által ad hoc jelleggel felállított Helyreállítási és Újjáépítési Bizottság, sem a megyei bizottságok nem felettes szervei az önkormányzatoknak, tehát ezekben a kérdésekben az önkormányzatok részére nem állapíthatnak meg szabályokat kötelező jelleggel. (Az ún. ciánszennyezés kapcsán is érezhető volt egy bizonyos határozatlanság az államigazgatási szerveknél.) Úgy gondolom, hogy hiányzik az ilyen és hasonló esetekre vonatkozó átfogó jogi szabályozás. Ennek hiánya egyfajta jogbizonytalanságot tükröz, ami elfogadhatatlan. A különböző kormányhatározatok nem adnak elégséges eligazítást sem az önkormányzatoknak, sem a magánszemélyeknek, sem a különböző jogi személyeknek. A jogállamiság követelményéből következő jogbiztonság fogalma azt is jelenti, hogy például természeti katasztrófahelyzet esetére (ilyen lehet például az árvíz- vagy belvízállapot) a jogalkotónak biztosítania kell, hogy a kárt szenvedettek - akár előre is - egységesen meg tudják ítélni azt, hogy őket az állam - akár az önkormányzatokon keresztül - milyen mértékben, hogyan támogatja, segíti, melyek ennek feltételei, mi az elszámolás rendje (módja, határideje, stb.), melyek a területi koordináció anyagi, szervezeti és pénzügyi szabályai. Jogi személyek, illetve az önkormányzatok esetében nyüván eltérő szabályozás szükséges. Egyáltalán a különböző jogi személyek jogosultak le- hetnek-e ilyen támogatásokra? Az állam felelőssége meddig terjed ki, melyek a határai? Véleményem szerint nemcsak az anyagi, hanem az eljárási szabályok pontos meghatározására is szükség volna, hiszen üyen eljárási garancia nélkül a jogbiztonság nem érvényesül. A témakört egyértelműen és vüágosan kellene szabályozni. Fentiek alapján javaslom, hogy a megfelelő fórumok előtt éljen kezdeményezési jogával a szükséges jogszabályok meghozatala érdekében. Ahol már meg lehet szállni, a Debrő Vendégház
