Heves Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-23 / 145. szám

10. OLDAL HÍRLAP MAGAZIN 2001. Június 23., szombat |g| m Apró lépésekkel járható a siker útja A diákok virágokkal a karjukban állnak az udvar egyik sarkában. Szépek, elegánsak, kissé megil- letődöttek. Tizenöt-tizenhat évesek. Igaz, ez csak „kisballagás”, hi­szen még csak az általános isko­la padjait nőtték ki, ám esetük­ben nagyobb jelentőséget kap az alma mater elhagyása. Pontosab­ban: ennek az oktatási intéz­ménynek az elhagyása, hiszen a hatvani Lesznai Anna Általános Iskolában speciális tanterv alap­ján tanultak. Most dönteniük kell a hogyan továbbról: középfokon megpróbálják a normál iskolát, vagy megmaradnak a számukra összeállított tanterv alapján mű­ködő iskolánál. Ez utóbbi eset­ben viszont Gyöngyösre kell majd menniük. Kozmáné Bata Zsuzsa, az igaz­gatónő azt mondja, hogy a végző­sök egy kivételével mind tovább tanulnak. Ez jó. Mert végül is ma már megfelelő szakképzettség nélkül szinte lehetetlen elhelyez­kedni. Tizenvalahány éve még el­mehetett az ifjú felnőtt betanított vagy segédmunkásnak is, de ma már a munkahelyi felvételeknél szigorodtak a szabályok. Amúgy a Lesznaiban évek óta jó osztályok végeznek. Sorozat­ban nyerik a speciális tantervű is­kolák megyei versenyét, és az or­szágos megmérettetésen is jól szerepelnek: tavaly a második, az idén az ötödik lett az iskola csapa­ta. Balog Kálmán művésztanár irányításával a tanulók jó néhány olyan alkotást hoztak létre, ame­Kozmáné Bata Zsuzsa, az igazgatónő lyek megyei és országos képző- művészeti tárlatokon is sikerrel szerepeltek. Az intézmény falai között értő pedagógusok formál­ják őket, ám a nagy kérdés az, hogy később miként boldogulnak majd az életben. A mostani vég­zősök több mint a fele normál tantervvel működő középfokú is­kolába is beadta a jelentkezési lapját, ezt az eredményeik alapján el is fogadták. A választás lehető­sége tehát adott. Persze, az átállás nem könnyű, hiszen a Lesznai Anna-iskola olyan speciális tanterv alapján működik, amely az értelmileg sé­rült gyermekek számára is lehető­vé teszi a képzést. Ám ez a forma nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a tanuló innen kikerülve a normál tantervű iskolában foly­tassa. Ez nem könnyű, de volt már, aki végigcsinálta. A lesznais gyermekek egyébként is hozzá­szoktak már, hogy a szokásos tan­tervvel működő iskolák diákjaival mérkőzzenek. Főként a művésze­tek terén. Fontos a közös szerep­lés, hiszen így erősödhet az önbi­zalmuk. És erre később felnőtt­ként is nagy szükségük lesz majd. Az iskola a huszonötödik tan­évét zárta. Annak idején kisegítő iskolaként jött létre, enyhe értel­mi fogyatékos általános iskolai ta­nulók gyógypedagógiai oktatásá­ra és nevelésére. Húsz éven át a hatvani városi bíróság egykori fogdájában működtek, majd a fő­téri valamikori sörházat is meg­kapták. A nyolcvanas évek köze­pétől a középsúlyos értelmi fogya­tékos gyermekek oktatását is fel­vállalták. Ez utóbbi funkció ellátá­sára kaptak egy családi házat, ahol egy foglalkoztató iskolai és egy óvodai csoportot működtet­tek. Öt éve, amikor a városi gyer­meklétszám csökkenése miatt be­zárásra került a 3-as iskola, a kép­viselő-testület úgy döntött, hogy adják az épületet a Lesznai Anna nevét felvevő egykori kisegítő is­kolának. Az intézménynek akkor­tól a Heves Megyei Önkormányzat lett a fenntartója. Hogy miért éppen Lesznai lett a névadó?- Talán azért, mert Gergely Ti­bor festőművész férje mellett New Yorkban művészetpedagógiai terá­piás tevékenységet is folytatott, ta­lán azért, mert a Hatvany-család rokonaként Hatvanhoz is kötődik, talán azért, mert az itteni múze­umban található hagyatékának számottevő hányada - mondja az igazgatónő. - És az is fontos a mi szempontunkból, hogy Lesznai Anna művészete, egyszerű, de csodálatos stílusa nagyon jól al­kalmazható oktatási progra­munkban. Lesznai Anna Körtvélyesen pa­rasztasszonyoktól tanult meg hí­mezni, majd Budapesten Bihari Sándor, Párizsban pedig Lucien Simon tanítványaként folytatott iparművészeti tanulmányokat. A népművészeti motívumokat meg­tartva alakította ki saját alkotói stí­lusát, amely egyszerű, de nagyon látványos is. Ugyanakkor jól alkalmazható a művészetpedagógiai terápiá­ban is. Az oktatási intézménybe jelenleg 145 diák jár. Egy óvodai csoport és nyolc általános iskolai osztály működik az enyhe értel­mi fogyatékosok számára, míg az értelmileg középsúlyosán sérült gyermekeket három tanulócso­portban képzik. Az iskolában gyógytestnevelés, korai fejlesztés és logopédiai ellátás is folyik. Az országban elsőként a Lesznaiban készült el a gyermek- és ifjúság- védelmi tevékenységnél alkal­mazható minőségfejlesztési mo­dell, amelyet már különböző konferenciákon be is mutattak. Az iskola fejlődési irányvonala tehát jól nyomon követhető, je­lentős sikerekkel is büszkélked­hetnek. Kérdés viszont, hogy az innen kikerülő gyermekek mi­ként tudnak majd beilleszkedni a társadalomba?- Mi elsősorban a praktikus is­meretek elsajátítására törekedhe­tünk - magyarázza az intézmény- vezető. - Tanulóink döntő többsé­ge be tud illeszkedni a társada­lomba, jól boldogul és az önálló életvitelre is képes. Családot alapít és éli megszokott életét. Úgy ér­zem, hogy a Lesznait immár a vá­ros többi általános iskolájával egyenrangú intézményként tekin­tik. Ezek a gyermekek érzékenyeb­bek is, tehát a megfelelő bánás­módon kívül roppant fontos a kör­nyezet, amelyben oktathatjuk, ké­pezhetjük őket. A belső dekorációt a már említett Lesznai- motívumok felhasználásával - az iskola pedagógusai a tanulók se­gítségével elvégezték, most a külső rendbetétel következne. A külalak valóban alapos koz­metikázásra szorul. Az intéz­mény 6,3 milliót kapott külső re­konstrukciós munkálatokra. A legtöbbet a szaktárca (3,5 milliót) és a város (egymilliót) adott, a többi a megyei és a különböző alapítványi támogatásokból jött össze. Ez az összeg nem elég, de a rekonstrukció egy részét leg­alább el tudják végezni.- A munkánkban különben is csak lépésről lépésre lehet előbbre haladni - mondja Kozmáné Bata Zsuzsa. - Az apró sikerek pillanat­nyilag talán elhanyagolhatónak tűnnek, de mi tudjuk, hogy na­gyon kell azoknak is örülni. Mint ahogy azt is, honnan indulva ju­tottunk el a tanulóinknak is önbi­zalmat adó szintre. TOMPA Z. MIHÁLY Ballagó végzősök. Döntő többségük továbbtanul fotók: t. z. m. Dr. Hauser Zoltán: „Kezemben van a forgatókönyv” Az Eszterházy Károly Főiskola főigazgatói posztján két vezetői ciklust kitöltő dr. Zám Éva helyére - pályázatot követően - dr. Hauser Zoltánt támogatta az intézményi tanács. A főigazgató jelenlegi általános he­lyettesét szakmai és vezetői múltjáról, illetve a felsőoktatási intéz­mény irányításában rá váró feladatokról kérdeztük. Dr. Hauser: „További új szakok indítását is tervezzük" FOTÓ: PILISY ELEMÉR- Az 1976-1977-es tanévben, az akkor még Ho Sí Minh nevét viselő főiskolán, noha közöttük két évfolyam különbség volt, Hauser Zoltánt e sorok írója taná­raként tarthatta számon...- A történet nem különösebben „rejté­lyes”. 1973-ban kerültem Egerbe a főisko­lára. Ekkoriban a középiskolából hozott indíttatásból kerültem a nem írott média- filmezés és rádiózás - közelébe. A ta­nárképzőn működött egy tucatnyi hallga­tóból álló alkotói csoport, amelyet Erdész Ede tartott össze, és „független filmezés­sel” foglalkozott. Tematikus fesztiválon indultunk, de híradó anyagokat és az ok­tatási munkát segítő filmeket is készítet­tünk. Ez az időszak egybeesett a magyar- országi oktatástechnika kialakulásával, a taneszközrendszer átstrukturálódásának korszakával, melyre válaszként egy UNESCO által is finanszírozott program indult. Oktatástechnikai bázisok jöttek létre a felsőoktatásban, amelynek Eger is részese volt. 1975-ben önálló oktatás­technológiai csoport alakult a főiskolán, de mint új diszciplínának, nem igazán voltak szakemberei. így történhetett, hogy Kis-Tóth Lajos kollégámmal hallga­tóként bekapcsolódhattunk a képzésbe, mint gyakorlatvezető tanárok. Azóta ezen a területen is robbanásszerű válto­zások következtek. Döntőnek tartom, hogy a nyolcvanas évek második felében- a kétkedőkkel ellentétben - mi hittünk abban, hogy az elektronikus felületen (számítógép) integrálódó médiaelemek nemcsak az oktatásban lesznek megha­tározó jelentőségűek, hanem hogy ezek­nek a társadalmi és gazdasági aspektusai is döntő szereppel bírnak majd. így tör­ténhetett, jiogy - elsőként az országban - Egerben bevezettük (kötelezően) az in­formatikai alapismereteket. Mára a főis­kolán működő Médiainformatika Intézet a magyarországi multimédia-fejlesztések és a hozzá kapcsolódó oktatás, illetve ku­tatás egyik elismert magyarországi cent­ruma lett.- Önnek vezetői múltja is van az egri intézményben.- Nagyon szívesen kapcsolódtam be programok vezetésébe. Az első időkben ez a tevékenységem a szakmai környe­zethez kapcsolódott. Hosszú ideig tagja voltam a főiskolai tanácsnak is, illetve a '80-as évek közepétől a főiskola tudomá­nyos diákkörei munkájának koordinálá­sát végezhettem. Később kezdeményező­je voltam a Lyceum Pro Scientiis Alapít­vány létrehozásának, amelynek jelenleg a kuratóriumi elnöke vagyok, és amely alapítvány mára rendkívül fontos szere­pet tölt be a főiskola életében. Az intéz­mény irányítására 1994-ben kapott kine­vezést a jelenlegi főigazgató, dr. Zám Éva, aki megkeresett, hogy vállaljak munkát helyettesként a csapatban. Kissé váratlanul érintett a felkérés, sokáig gon­dolkodtam is. Az igen kimondásában az segített, hogy teljesen új feladatról volt szó, hiszen korábban a főigazgatónak nem volt általános helyettese. Széles ho­rizonton mozgó tevékenységet jelentett az új feladat, az intézményben működő erőforrások integrálását kellett tovább erősítenem. Egyszerre kellett megfelelni az oktatási és gazdasági, vagy ha úgy tet­szik, az akadémiai és pénzügyi elvárá­soknak. Ez utóbbi különösen azért volt fontos, mert a rendszerváltozás után ro­hanó léptekkel alakult át a társadalom, a gazdaság, és látható volt, hogy a mérték­tartó (!) piaci szemlélet a felsőoktatásban is elkerülhetetlen. Ugyanakkor kész vála­szok a problémákra nincsenek. Ez a hét év rendkívül izgalmas, olykor nehéz volt, de csak szívesen tudok visszagondolni az időszakra. Mondhatnám úgy is: telje­sen beleszerelmesedtem ebbe a vezetői feladatkörbe. Mindez azért lehet, mert az egri főiskola az elmúlt háromnegyed év­tizedben olyan sikeres pályát futott be, amelyből a csapatmunkát kell elsősor­ban kiemelni.- Radikális változtatásokkal, vagy az előd által megkezdett úton halad-e to­vább?- Túl sok választásra nem sok lehető­ségem adódna még akkor sem, ha ez len­ne szándékomban, hiszen a kezemben van az a forgatókönyv - középtávú fej­lesztési terv -, amiből akkor is kénytelen lennék dolgozni, ha esetleg más vélemé­nyen volnék. A dokumentumot a főisko­lai tanács már elfogadta, és ez bírja a fő­iskola közvéleményének szinte teljes tá­mogatásán túl az Oktatási Minisztérium egyetértését is. Radikális változtatások­kal tehát nem számolok.- Az egri főiskoláról szólva megkerül­hetetlen a kérdés: lesz-e egyetemi képzés az intézményben?- Nagy örömünkre egy kis lépést meg­tettünk Eszterházy Károly 227 éves álmá­nak megvalósítására. Szeptembertől a fő­iskola saját jogon indíthat egyetemi szin­tű képzést történelemből. Eszterházy a Líceumot akkoriban egyetemnek építtet­te. Ha patetikusan akarnék fogalmazni, úgy is kommentálhatnám, hogy az álom egy kis foszlánya kezd el nagyon halvá­nyan derengeni, azonban ha „leszállunk a földre”, akkor azt kell mondanom: bár a főiskola mindig is foglalkozott azzal, hogy Egerben egyetem legyen, ennek az álomnak a belátható időn belüli betelje­sedése reálisan nem látható. Persze nem zárhatók ki az olyan gyökeres változások sem, mint amire példát az angol vagy a szlovák oktatási rendszer nyújtott. Ezek­ben az országokban úgy döntött az okta­táspolitika, hogy főiskola nincs, egyetem van. Ettől függetlenül a név még nem je­lenti automatikusan azt, hogy máris klasszikus egyetemről beszélhetnénk. A klasszikus egyetem számunkra egy távo­libb cél, remény lehet csupán. Praktikusabb­nak tartom, ha most maradunk a jelenlegi realitások talaján. Eb­ben az esetben azt szö­gezhetjük le, hogy a következő négy évben néhány (véleményünk szerint 3-4) szak egye­temi szintű képzése kezdődhet meg a főis­kolán.- Évtizedekig szere­pelt az intézmény ne­vében a tanárképző fő­iskola meghatározás. Amikor ez a szó kike­rült onnan, sokan nem értették az okot.- Pedig ez törvény- szerű változást tükröz csupán: a magyar tár­sadalomban és felsőok­tatásban bekövetkezett változásokat. Lezárultak a felsőoktatási intézményhálózatot érintő reformfolya­matok, amelynek eredményeképpen az elmúlt esztendőtől egy új felsőoktatási intézménystruktúra működik Magyaror­szágon, harminc állami felsőoktatási in­tézménnyel, A több évig elhúzódó átala­kulásnak az lett a - számunkra szeren­csés - vége, hogy az egri főiskola önálló intézményként maradhatott meg a ma­gyar állami felsőoktatásban, 2000. január elsejétől Eszterházy Károly Főiskola né­ven. A névváltoztatással nem történt más, mint hogy ezen a módon is kifeje­zésre próbáltuk juttatni, mi is történt az elmúlt több mint fél évtizedben, amely idő alatt úgynevezett általánosan képző főiskolává alakult az intézmény.- Már azokban az időkben is, amikor még a nevében is a tanárképzés volt az intézmény profilja, voltak kételyek. Bi­zonyos szakok „eladhatatlanok” voltak a piacon. Egyes adatok szerint tanár szakokon a túlképzés közel ötvenszáza­lékos.- Azzal senki nem vitatkozik, hogy ma a nem tanári szakos képzés jóval kereset­tebb. Azt sem állíthatjuk, hogy a tanári pálya ígérné a legjobb egzisztenciát, mint ahogy tény: valóban túlképzés van. Eze­ket a hátrányokat részben ellensúlyoz­hatja a diploma jó „konvertálhatósága”. Az intézmény több mint száz szakpárt kínál, s a hallgatók a kifejezett szakos képzés mellett az emberekkel való bá­násmódot - ha úgy tetszik, egy külön szakmát - is elsajátíthatják, amit az élet legkülönfélébb területein tudnak haszno­sítani. Hogy a közoktatásnak nincsen ak­kora felvevőkapacitása, mint amennyit a felsőoktatás képez, abból is lemérhető, hogy az államilag finanszírozott helyeket fokozatosan csökkenti - évi 5-6 százalék­kal - a fenntartó.- A „hogyan továbbnak” melyek le­hetnek a főbb állomásai?- Tovább kell fejlesztenünk a graduális képzéseket, a távoktatást, de a posztgra­duális képzésben is már megjelenik a szakirányú továbbképzés, a szakvizsga és más programok. Egyre fontosabb sze­repet kapnak a doktori programok is, amelyet saját jogon csak egyetem mű­ködtethet - ezekben mi is részt veszünk, sőt arra is van példa, hogy egy ilyen prog­ramnak egy része itt működik a főisko­lán. Ilyen kapcsolat létezik például a Deb­receni Egyetemmel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, az ELIE-vel. A továbbképzés és a szakvizs­ga elsősorban a pedagógusképzésben na­gyon fontos, de szeretnénk más poszt­graduális képzést is indítani. További új szakok indítását is tervezzük, mivel Egerben vagyunk, nem maradhat ki az idegenforgalom, de az informatika és környezete, a közgazdaságtan területe sem. Az uniós csatlakozás miatt fontos a nemzetközi kapcsolatok területe is, de - egriek lévén - a bor sem maradhat ki: a bormarketing vagy boranalitika. ______■ N ÉVJEGY: Dr. Hauser Zoltán FŐISKOLAI TANÁR Született: 1954, Károlyfalva Iskolái: Egri Tanárképző Főiskola (1977) ELTE (1982) Tudományos címek, fokozatok: dr. univ. (1985), PhD (1999) Munkahely: Egercsehi Általános Iskola (1977-78) Eszterházy Károly Főiskola (1978-) Család: nős, 3 gyermeke van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom