Heves Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-16 / 139. szám
2001. Június 16., szombat hírlap MAGAZIN 9. OLDAL József Attila balesetétől a Semmelweis-gyilkosságig Beszélgetés a 14. kötetét dedikáló Garamvölgyi Lászlóval Az idei könyvhétre jelent meg dr. Garamvölgyi László: Hogyan halt meg József Attila? című kötete, amely új teóriát állít fel a költő halálának körülményeiről. Nevezetesen, hogy „csupán” véletlen baleset történt. A szerző az Ünnepi könyvhéten az egri Félpénzes könyvesbolt sátránál dedikált.- Irodalmi élményei vagy rendőrségi tapasztalatai késztették arra, hogy József Attila halálának körülményeit alaposan megvizsgálja? - kérdeztük az ORFK sajtó- és kommunikációs osztályának vezetőjét.- Öt éve, a költészet napja előtt beszélgettem egy barátommal, Csala Károllyal, aki arra panaszkodott, hogy már megint kellene valamit írnia erre az ünnepre. Akkor vetettem fel először neki, hogy nem olyan gömbölyű ez az öngyilkossági történet. Elmeséltem neki azt a verziót, amit én mint nyomozó tapasztaltam. Több olyan helyszíni szemlét vezettem tíz év alatt, ahol tényleg a vonat alá ugrott az áldozat. Ennek az egyik tipikus megnyilvánulása, hogy aki öngyilkos lesz, az a nyílt pályán ugrik a vonat alá, s mindig menetrendszerű járatot választ. Ezt a baleseti helyszínek messzemenően igazolták is. Ez a felvetés 1996-ban meg is jelent az egyik országos lapban. A publikáció után annyi levél, értékes információ és dokumentum került hozzám - amit többnyire egyszerű állampolgárok írtak és küldtek -, hogy szinte belekényszerültem ebbe „nyomozásba". Elmentem a Petőfi Irodalmi Múzeumba, az Országgyűlési Könyvtárba, a Széchenyi Könyvtárba, s ösz- szeszedtem azokat a bizonyítékokat, amelyek az immár célirányos kutatás fontos tényezői lettek.- Talált olyan dokumentumokat, amelyekre az irodalomtörténészek nem figyeltek fel, vagy el- siklottak fölötte?- Találtam, és ez azért nem nagyképűség, mert egy irodalomtörténész nem foglalkozik kriminalisztikai adatokkal. Ezeket rajtam kívül jóformán senki nem vette elő, mert hát ki foglalkozna egy öngyilkosság körülményeivel. A szerencse most is a segítségemre sietett, mert Kiss Ferenc egy olyan Ignotus-levelet adott át nekem közlésre, ami még az Irodalmi Múzeumnak sincs meg. Sőt olyan dokumentum is létezik, amelyben Ignotus azt írja, hogy „mennek december 2-án, és maradnak este 8- ig". Ez semmiképp nem azt támasztja alá, hogy a költő foglalkozott a közeli halál gondolatával.- Az irodalmárok gyakran hivatkoznak arra, hogy a költő utolsó ciklusában a lemondás, az élettel való elszámolás egyértelműen megnyilvánul. Ön átolvasta ezeket a verseket, versköteteket, hangulatjelentéseket?- Természetesen, de húszéves korában is írt ilyen verseket. Ennek azért sincs nagy jelentősége, mert az összes bizonyíték az ön- gyilkosság ellen szól. Tavaly például Németh Attila megírta azt a pszichológiai elemzést, amely megdönti a korábbi képet József Attiláról. Róla ugye mindenki azt állította, hogy skizofrén volt, ebből pedig okszerűen következik az öngyilkossággal befejezett élet. Ez a tanulmány viszont azt állítja, hogy a költőnek olyan betegsége volt, ami egy populációra is érvényes: szorongás, étvágytalanság, alvászavar. Ez populáris betegség. Számomra a jelentősége viszont a szerző azon mondatának volt, amikor leírja, hogy nem volt skizofrén. Tehát ezután már azt sem lehet fenntartás nélkül elfogadni, hogy skizofrén volt, s ennek az útnak a vége szinte törvényszerűen az öngyilkosság. A legfontosabb persze a fellelhető jegyzőkönyvek anyaga volt. Abban az időben ön- gyilkosság esetében nem folytattak eljárást. A helyszínen tartózkodó csendőr nem véletlenül fogalmaz nagyon precízen, amikor azt írja: „Senkinek a felelőssége nem állapíttatott meg, nem indít- tatik senki ellen eljárás, mert nem történt semmi. ” Ezzel zárták le a baloldali gondolkodású költő halálának körülményeit. Még baleset esetén is kellett volna eljárást indítani, mondjuk a mozdonyvezető ellen, gondatlan emberölés miatt. Ez esetben gyorsan lezárták az ügyet. Jártam Balatonszárszón, lemértem a helyszínt, a távolságokat, s összevetettem, megtehetett- e 550 métert ennyi idő alatt ezen az útvonalon a vonat. S itt ismét szerencsém volt, mert a helyszín azóta nem változott semmit...- Hogyan rekonstruálta ennek alapján a balesetet?- Óráról órára követni kellett, hogy mi történt december 3-án 19 óra 36 percig, amikor is elindult az a vonat. A rakodás alatt álló szerelvény pontosan a sorompó síkjában áll, amikor a 15-ös és a 16-os kocsi között átment a költő. Ferencvárosi gyerekként tudhatta, hogy egy tehervonat órákat áll, amíg megrakodják. Hozzá kell ehhez tenni, hogy 1936-ban vagyunk, ívlámpák, vannak, a látási viszonyok sem tökéletesek. S ebben a pillanatban megindulnak a vagonok. A tehervonat ugye úgy indul el, hogy a mozdony egy nagyot ránt, majd lassan gyorsuló mozgás következik. A költő bent van a két kocsi között, s egy 8-10 kilogrammos csavarkapocs fejen vágja. A szakértői vélemény a fejsérülést pontosan leírja. Ez az ütés önmagában is halálos, ám a súly el is töri a nyakcsigolyákat. Már élettelenül érkezik a földre - az orvos szakértő leírja, hogy a bal csípőjén zú- zódások voltak -, s ekkor kapja a koponyaalapi törést. A mozgó vonat magával húzza, s levágja a jobb kezét. A 16. kocsi jobb első kereke megy át a költőn, de az akkor már nem él.- Hetven év alatt senkinek nem jutott eszébe kriminalisztikailag vizsgálni ezt a halálesetet?- Korábban Balogh László és Fodor András, de bizonyos tekintetben Gyergyán Ervin is utalt rá, de senki sem mondta ki.- Miként fogadták ezt az okfejtést az irodalmárok?- Fenntartással. Bár mindenki azt mondta, hogy további gondozásra érdemes. A magyar irodalomtörténet túlságon konzervatív ahhoz, hogy egy könyv megváltoztassa a véleményüket. De az is tény, hogy a közül a 8-10 irodalomtörténész közül, akik ma még József Attilát kutatják, van, aki azt mondja, hogy igaza van Garamvölgyi László: szeretném tisztázni...’ Villámlátogatás Ilonka asszony szerint Isten intő jele volt Vámos Miklós, aki újjászületett... A munkába készülő társaság minden alkalommal az Egér- szálát közepén lévő Ezüstróka nevezetű fakocsma előtt találkozik, innen indulnak együtt a napi műszakba. Vámos Csaba azon a kora estén is ott álldogált a szabad ég alatt, s várta a többieket. Maga sem tudja miért, de az járt a fejében, hogy milyen érdekes: nem sokkal ezelőtt még szinte égetett a nap, alig lehetett megmaradni odakint, olyan forróság volt, most meg elszürkült minden.- Semmi sem utalt arra, hogy vihar készülne - ingatja a fejét a vékony testalkatú, nyúlánk férfi. - Ha csak az nem, hogy olyan nagy volt a csend... A fakocsmától jó kilátás nyílik a Ságvári utca torkolatára, onnan fordult ki éppen egy motoros tricikli. Vámos Csaba a rokonát, Miklóst fedezte fel a kormánynál, meg egy másik falubelit, Garami Bertalant, akik egy visító disznót szállítottak a kasban. Alighogy irányt vettek a templom felé, egy szempillantás alatt megnyílt fölöttük a koszlott égbolt, s vakító fény villant. Még fel sem ocsúdtak a váratlan látványtól, amikor olyan ere jű dörrenés rázta meg a levegőt, amilyenre még a legöregebbek sem emlékeznek. Pedig, mint mondják, megértek már errefelé néhány jókora földindulást, égzengést.- Olyan volt az egész jelenség, mint amikor a csillagszóró hányja a szikráit, vagy mint amikor a tűzijáték rakétái darabok- m hullanak - idézi a látottakat Vámos Csaba, aki utólag bevallja, hogy amikor az a villámszerű valami lecsapott az Egri út 6. szám alatti ház mellett, azt hitte, rokona meg az a másik ember nem élte túl a csatta- nást. - Még elképzelni is szörnyű, hogy ha közelebb vannak ahhoz a helyhez... Amikor odaértek hozzám, azt mondtam nekik: Tudjátok-e, hogy újjászülettetek1 A berregő masinát vezető Vámos Miklós utólag ijedt meg. Menet közben nem láthatta ugyanis, hogy mi történik a háta mögött, s főként nem tudhatta, hogy milyen veszélyben forgott az életük.- Hallottam én azt az istentelen nagy csattanást - folytatja a történetet az overallos, erős testalkatú férfi -, de nem volt nekem időm rá, hogy bármire is gondoljak. Arra emlékszem, hogy majdnem lefejeltem a kormányt, olyan lökés ért, aztán meg szinte elfogyott körülöttem a levegő. Érdekes, először az tűnt fel, hogy az egész utat végigvisító malac úgy elhallgatott, mintha örökké néma lett volna. A háromkerekűvel végül is szerencsésen megérkeztek a házukkal szemben lévő Gazdabolthoz, amelyet ő üzemeltet. Felesége azzal fogadta, hogy a rettenetes dörgéskor attól félt, rájuk dől a ház. Épp a hűtő- szekrény előtt állt, onnan rohant be a szobába a lányokhoz, akik megszeppenve ültek a széken, olyan fehérek voltak az ijedtségtől, mint a fal. S bár abban az időben senki sem hívta őket, egyfolytában csörgött a telefon.- Az eset nem múlt el nyomtalanul - mondja a férj. - A mellkasomban még most is érzek valamilyen furcsa nyomást... Az Egri út 6. szám alatti ház mellett áll egy sötétre színeződött, idő marta villanyoszlop, a tágas portán emelt épülettömb erről kapja az áramot. És innen kirakodott be a lakásba is a váratlan égi jelenség.- Az esti tévéműsort néztem - invitál beljebb a házigazda, Vámos Béla. - Mit sem sejtve üldögéltem a képernyő előtt, amikor hirtelen óriási fényesség támadt, s már füstölt is készülék. A pillanat műve volt az egész, teszi hozzá a baseball-sapkás, nyugdíjas férfi, aki - mint sajnálkozva említi - pár hónapja költözött haza szülőfalujába, s még nem kerített sort arra, hogy rendezze a ház biztosítását.- Tönkrement minden - mutat körbe -, két tévé, két vízmelegítő, a hűtőszekrény, meg ami csak áram alatt volt éppen. Jellemző a becsapódás erejére, hogy a foglalatból úgy repültek ki a biztosítékok, mintha puskából lőtték volna ki őket. Szanaszét .Semmelweis halálának a körülményeit FOTÓ: PIUSY ELEMÉR Garamvölgyinek. S az olvasók is egyértelműen elfogadják az állításomat.- Önnek ez már a 14. kötete. Manapság egyre gyakrabban publikálnak rendőrök, nyomozók.- Ez jó dolog. Rólam elég kevesen tudják, hogy én már úgy mentem rendőrnek, hogy előtte újságíró voltam. Innen az irodalom sze- retete. Egyébként az a véleményem, hogy ha a rendőrben, a nyomozóban van egy pici művészi attitűd, és ennek teret is enged, az jó dolog, mert tudatosul az emberekben, hogy a rendőrnek nem feltétlenül kell bunkónak lennie. Az szóródtak az előszobában, úgy söpörtük össze őket - szavai igazolásaként egy marék fehér porcelándarabot nyom a kezembe. - Ilyet még nem láttam - mondja később a kertben, amikor a tetőn lévő két vezeték- tartó oszlopot bámuljuk. - Amikor az a fényesség végzett a házban, a levegőben szétégette a bokrok között álló oszlophoz futó vezetéket. A fű között találtam meg az elszenesedett darabjait. A szárazvillám, vagy ahogy ismertebb nevén emlegetik, a gömbvillám - amely egyébként nem minden esetben labda alakú - nem kis riadalmat okozott még számos falubeli családnál. Csak televízióból több mint ötvenet tett tönkre, s megrongálódott a helyi kábeltévés rendszer is. Az érintett mintegy ötszáz méteres körzetben - szintén az Egri úton- laknak Pmkaj Mártonék. Aznap este a városbeli bevásárló kőrútról tértek haza, s a ház asszonya nyomban a vacsora készítéséhez fogott. Abban az időben, háromnegyed hat és negyed hét között, még világos volt, nem kellett villanyt gyújtani a konyhában.- A tűzhely mellett tettem-vettem- meséli a vidám színű otthonkát viselő háziasszony -, amikor nagyot dörrent az ég. Az éktelen csattanást követően olyan erővel lökött meg valami, hogy meginogtam. Abban a pillanatban bukkant elő a páraelszívóból az a hosszúkás fény, ami elsuhant mellettem, majd megállt a hűtőszekrénynél. Nem tudtam komolyabban szemügyre venni, mert már inait is tovább. A nyitott ajtón keresztül átnyargalt a nappaliba, végül a hálószobánkban kötött ki, ahol valamilyen módon belebújt a televízióba, s amilyen rejtélyesen jött, olyan sejtelmesen el is tűnt. első könyvem 1979-ben jelent meg, mellesleg 1996-ig álnéven írtam. Akkor lepleztem le magam.- Miért született ez a kötet? Azért, mert szereti József Attila költészetét, vagy mert nyomozó?- Szeretem József Atüla költészetét, de ezen túl az igazán fontos a bizonyítás volt. Kriminalista- ként érdekelt a halála. Az öcsödi évektől azért kellett elindulni, mert a gyerekkor a személyiségfejlődésre is hatással van. így született a már meghivatkozott Németh Attila-tanulmány is, ami sokak nemtetszését váltotta ki.- Készül már esetleg újabb könyve?- Az új kutatásom témája Semmelweis Ignác halála. Úgyszintén egy újságíró barátom hívta fel a figyelmem arra, hogy orvosi berkekben vannak olyan vélemények, miszerint nem fertőzés eredményeként halt meg Semmelweis, hanem Bécsben egy elmeklinikán agyonverték. Ezt próbálom igazolni, bár ez a munka most sokkal nehezebb lesz, mert 150 év telt el azóta. Az eddig beszerzett dokumentumok azt mutatják, hogy ez a kutatás is érdekes lesz. Ebben az esetben az orvostársadalom teljesen másként áll hozzá, mivel nem gondolja, hogy merényletet követek el ellenük.- Mikor van ideje arra, hogy a helyszíneket járja, levéltárakban kutasson?- A József Attila-könyv öt hétvégén született. A kutatásba szabadságok terhére megy. Az írás nekem egy olyan ópium, amivel - minden tudományos tételnek ellentmondva - a szellemi fáradtságot szellemi munkával küzdőm le. Maximalista vagyok minden tekintetben, de ennek a beosztottjaim nem nagyon örülnek. SZUROMI RITA- Mi voh az első reakciója?- Olyan gyorsan játszódott le ez az egész, hogy nem volt időm megijedni sem - gondolkodik el az eseten. - Amikor észbe kaptam, felkapcsoltam a villanyt, égett. Működött a páraelszívó, meg a gyerekszobában lévő tévé és a számítógép is. De a mi készülékünk leégett, bár azt mondta a szerelő, hogy javítható. Amikor arról faggatom, hogy mire véli a történteket, Prokaj Mártonné csak ingatja a fejét.- Fel sem foghatom, hogy mi volt ez a fényív, de hogy el nem felejtem egy darabig, az biztos... Hasonló véleményen vannak mindazok, akik átélték azokat a rémisztő pillanatokat. A szemtanúk - akik egymáshoz közelebb, illetve távolabb élnek - valamennyien arról számolnak be, hogy szokatlan jelenség részesei voltak. S ez érthető, mert nem mindennap esik meg az Vámos Béla „Nálunk tönkretett mindent..." emberrel, hogy egy fénylő valami „besétál” a házba, s kicsit körülnéz minden zegzugban, a pincétől egészen a padlásig. Vagy csak egyszerűen - mint több helyütt is történt - átjön a csukott ajtón, megáll a levegőben, majd - mint aki jól végezte dolgát - ugyanott távozik. Minden nyom nélkül.- Az tény, hogy nem szeretheti a salátafőzeléket - jegyzem meg, miután Prokaj Bélámé felidézi, hogy éppen azt vacsorázott, amikor konyhájában meglepte a „gömböc”.- Először azt hittem - kezd bele a történetbe -, hogy a házba csapott a villám, olyan közelről hallatszott a hangja. Még el sem múlt a dörej, amikor az ablakon át beszökött ez a nyúlánk fénycsóva Egy pillanatig ott lebegett az orrom előtt, aztán fogta magát, és ugyanazon az ablakon át ki* ment. A férjem a szomszéd szobában nézte a tévét, de ő csak annyit észlelt az egészből, hogy a készülék egyszerre átváltott az RTL-ről az Ml-es csatornára. Nálunk semmi kárt nem okozott, s nem is bántott bennünket - mondja Ilonka asszony, majd csendesen hozzáteszi, hogy bizonyára csak figyelmeztetni akarta őket.-Mire?- Azt nem tudom pontosan - gondolkodik el a háziasszony, aki a kedvemért kis szünetet tart a műhelyben végzett munkája közben. - Isteni jel ez, s érzem, hogy lesz itt még más is. Természeti csapásm gondol?- Arra is, de az már megvolt, tavaly elöntötte az ár a falut. Egy kisebbfajta vízözön zúdult ránk, s ez nem véletlen. Mint ahogy semmi sem történik véletlenül, minden Isten akaratából fakad. De ez a jel fontosabb üzenetet tartalmaz sejdíti mondandója lényegét Ilonka, aki hosszas töprengés után bevallja, hogy kiválasztottként él ezen a Földön. Ez azt jelenti - bár tudja, hogy sokan furcsállják gondolatát -, hogy a Teremtő jó három és fél éve mindent tudat vele váamilyen sugallat, jelenség formájában.- Ez a mostani arra utá - osztja meg velem legbensőbb érzéseit -, hogy Jézus lejön a Földre. Isten jelezte, hogy semmi sem lehetetlen... SZILVÁS ISTVÁN A SZERZŐ FELV. -
