Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-02 / 101. szám

8. OLDAL 2001. Május 2., szerda P F .23 Kerítést szaggatnak.. Svájcban is ünnepeltek Becslések szerint Svájcban ma közel húszezerre te­hető a magyarok szánra, akik főleg német és fran­cia Svájc öt nagyvárosában - Zürichben, Baselben, Bemben, Genfben és Lausenne-ban - élnek. Ezek a magyarok a rendszerváltás óta jó kapcsolatot tarta­nak a szülőhazával, legtöbbjük rendszeresen haza­jár, és közülük számos üzletember a magyar gaz­dasági élet megújításában is közreműködik. A sváj­ci magyarság közösségi életét a Svájci Magyar Egyesületek Szövetsége irányítja, és a szövetség minden nagyvárosban működő tagszervezetei - karöltve az egyházi (katolikus és protestáns) társa­dalmi egyesületekkel - rendszeresen tartanak va­sárnapi istentiszteleteket, összejöveteleket, előadó­esteket és az ifjúság számára különtalálkozókat, melyeken fontos szerep jut a magyar cserkészcsa­patoknak. A svájci magyarok minden évben megülik a ma­gyar nemzeti ünnepeket, így idén is rendeztek március 15-i ünnepségeket valamennyi nagyváros­ban, ahol jelentős számú magyar él. Zürichben a március 15. előtti vasárnapon volt az ünnepség, míg több más városban a dátumot követő hétvégén tartották az 1848-as forradalom megemlékezéseit. A Svájci Magyar Egyesületek Szövetsége meghívá­sára négy nagyvárosban Stirling György, a wa­shingtoni Külföldi Magyar Újságírók Világszövet­ségének alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke (je­lenleg egri lakos) mondta az ünnepi beszédet. Genfben március 16-án kezdődött az ünnepi műsor, amikor este a genfi Notre-Dame baziliká­ban Pászthy Júlia szoprán-énekművésznő adott koncertet Karosi Bálint orgonaművész kíséretével, és műsorukon többek közt Kodály Zoltán népdal- feldolgozásai is szerepeltek. A hangverseny után fogadás volt a templom egyik termében, ahol a helybeli magyarok között Joó Rudolf genfi magyar nagykövet is megjelent. Március 17-én tartotta ünnepségét a Lausanne-i Magyar Egyesület, amelynek műsorában dr. Sasvári László egyesületi főtitkár bevezető szava után az Erdélyből érkezett Nyisztor Ilona csángó dalokat adott elő nagy sikerrel, Buttyán Levente pe­dig elszavalta a Nemzeti Dalt. Ezt követően Stirling György mondott ünnepi beszédet, majd rövid poli­tikai tájékoztató után válaszolt a hallgatóságból fel­tett kérdésekre. A Himnusz közös eléneklése után a közönség sütemény és bor mellett még sokáig együtt maradt. Vasárnap délelőtt a Genfi Magya Egyesület rendezett ünnepséget, amely ökumeni­kus istentisztelettel kezdődött a Szent Bonifáciusz- templomban. A katolikus és református hívek ez­után levonultak a templom nagytermébe, ahol a nemzeti színekkel feldíszített színpadon a cserké­szek néptáncbemutatója után Stirling György ün­nepi beszéde következett. Az ünnepséget követően közös ebédet szolgáltak fel a nagytermet zsúfolásig megtöltő résztvevőknek. Ugyanaznap este tartotta márciusi megemléke­zését a Berni Magya Egyesület is, melynek műso­rában örvendetesen sok fiatal szerepelt. A helyi magya cserkészcsapat tagjai közösen mondták el a Nemzeti Dalt, majd '48-as népdalokat énekeltek és népi táncokat mutattak be. Szotyori István egye­sületi elnök bemutató szavai után Stirling György tartotta az ünnepi beszédet, majd a hallgatóság kö­réből elhangzott aktuális politikai kérdésekre adott választ. A műsor után az egyesület süteménnyel és borral vendégelte meg a közönséget. Végül március 19-én, hétfőn este a Baseli Magyar Egyesület rende­zett ünnepséget. Ezt Szabó Ödön elnök nyitotta meg, majd átadta a szót Stirling Györgynek, aki megtartotta ünnepi beszédét. Itt is sor került aktuá­lis politikai kérdések felvetésére, és a szónok azo­kat rendre megválaszolta. Az ünnepség után a kö­zönség nagy része átvonult egy szomszédos ven­déglőbe, ahol a fehér asztalnál még sokáig együtt maradtak a magyarok. A krónikás mindehhez csak annyit kíván hozzáfűzni, hogy a négy svájci város­ban meglátogatott magyarok igen jó közösségi szel­lemben muiikálkodnak együtt, és mind a négy vá­rosban színvonalas egyesületi élet folyik. Az egész­ben pedig az a legbiztatóbb, hogy valamennyi ren­dezvényen viszonylag sok fiatalt lehetett látni, és az összetartó erőt a magyar cserkészet jelenti. Meg kell még említeni a fáradhatatlan Szabó Zoltán által létrehozott és vezetett Genfi Magyar Könyvtárt, amelynek könyvekkel zsúfolt helyiségében rend­szeresen tartanak összejöveteleket a helybeli ma­gyar fiatalok. A krónikás nem fejezheti be ezt a kis beszámo­lót anélkül, hogy ne tegyen említést a fentebb emlí­tett négy svájci városról, amelyeknek szépsége, tisztasága és rendezettsége mély benyomást tesz mindenkire. Az óvárosok középkori hangulata mindenütt elbűvöli a szépség iránt fogékony láto­gatót. Hasonlók, de mégsem egyformák. Genf nagyvilágisága, Lausanne virágos kertváros jellege, Bem névadó mackói és ódon árkádsorai, s végül a Baseli Rathaus sok évszázados freskói egyaránt lenyűgözőek. Ezeket látni kell, mert akinek erre nem adódik alkalma, szegényebb marad egy életre szóló nagy élménnyel.-g-gy■­Szurkolj, ne háborúzz! Az egri Szépasszony-völgyben használt közút önkényes lezárá­sáról a lapban többször olvas­tunk, sőt az Eger VTV is foglal­kozott a témával. A szembenálló felek javaslatai egymás számára elfogadhatatlanok, a hivatal ed­dig csak a kibic szerepére vállal­kozott, holott a megoldás kulcsa az ő kezében van. A lezárt útsza­kasz korábbi rendelettel az ön- kormányzat kezelésébe került. Létezését nemcsak a folyamatos használat, de a hivatali főépíté­szi iroda által 1999. évben készí­tett tulajdonvizsgálat-munkarész is igazolja: földút megnevezés­sel, önkormányzati tulajdon­ként. A telekkönyvi vázlat a szomszédos 3754 hrsz.-ú, 6022 m2-es ingatlanhoz csatolja (jel­zéssel) anélkül, hogy a területet a földút területével megnövelte volna. Ez felméréssel leellenőriz­hető. A jegyző úr szerint ez eset­ben az „államigazgatási eljárás hibája érhető tetten”, holott csak a térképkészítő hibájáról lehet szó. Ennek kijavítására az illeté­kes államigazgatási szervek - az észlelést követően - kötelesek hivatalból, késedelem nélkül in­tézkedni. Annál is inkább, mert a Szépaszszony-völgy érintett te­rületének 22/2000. (III. 31.) szá­mon önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési sza­bályzata a szabályozási tervrész­letben és a közlekedési javaslat­ban a lezárt közút helyén - köz­út számára - 10,0 m'szabályozá­si szélességet állapít meg. Bízom abban, hogy a papíron elkövetett hibát javítják ki a tár­gyi valóság alapulvételével, és nem járnak úgy, mint az egyszeri gyermek, akit Károly helyett Ka­rolinának anyakönyveztek, majd a hibát észlelve nem a néven vál­toztattak. Lenhardt László (rím a szerkőben) is szerepeltek. A profi énekesek mellett nem volt könnyű helytáll­ni a két kisdiáknak, de a Dalida-Delon kettős „Paroles, paroles” című számának előadá­sa nagyszerűen sikerült. A tizen­öt helyezettből kilencedikként végeztek. Gratulálunk a kis éne keseknek és felkészítőiknek, Tóth Tímea tanárnőnek, Guillaume Choquet anyanyelvi tanárnak és Nagy Tibornak, aki a zenei kíséretet biztosította. lapodás, hogy amennyiben ez az ügy bíróság elé kerül, úgy az ere deti követelésükkel lépnek fel (385.730 Ft). Mindezek után - mivel anyagi lehetőségeink miatt ügyvédet fogadni nem volt lehe­tőségünk -, becsületesen elkezd­tük a 12 havi részlet megfizetését. Az utolsó részletet 2001. április 20-ig fizettük be. Szomszédunk­ban a tél folyamán az ÉMÁSZ ré­széről Tókos Levente és munka­társa járt, akiknek megjegyeztük, hogy jól elintézték a családunkat a jogtalan intézkedésükkel. Erre közölték, hogy maradjunk csend­ben, ne hőbörögjünk, mi loptuk az áramot, és szégyelljük magun­kat. Ez a megjegyzés az említett anyagi teher mellett nagyon lesúj­tott, megbántott. Nem elég, hogy alaptalanul megbírságoltak ben­nünket, hogy hetekig le nem hunytuk a szemünket az ideges­kedéstől, még ezután is megaláz­nak bennünket. Ezt érdemli egy életet becsületesen ledolgozott házaspár? Kormos Miklósáé Bélapátfalva A 2001. IV. 15-én lejátszott Gyöngyöshalász-Tamaörs megyei I. o. labdarúgó-mérkőzés kapcsán ragadtam tollat. A mérkőzésen né­zőként magam is részt vettem, és megdöbbentő dolgokat tapasztal­tam. A mérkőzés Forgács Ákos já­tékvezető sípjelére indult, aki egyébként nagyon korrekten, nagy­vonalú módon irányította a nehéz­nek ígérkező meccset. Ezt sajnos a pályán kívül sokan nem így látták, különösen a vendégszurkolók, akik válogatott szitoközönt zúdítottak mindenkire. Provokálták a nézőket, játékosokat és a rendezőket is. Az első félidő lefújása előtt aztán elsza­badult a pokol, a hazai csapat rúgott egy gólt, majd nem sokkal utána a bíró kiállított egy vendégjátékost, aki a gólhelyzetben kiugró Molnárt utolsó emberként hátulról szándé­kosan elkaszálta. Ettől kezdve a fé­lelem, a terror, az életveszélyes fe­nyegetés uralkodott a pálya körül. Szerencsére csak a pályán kívül, mert a csapatok csak a focival fog­lalkoztak, szép futballt láthatott a közönségnek az a része, akik tény­leg szurkolni jöttek, és nem hábo­rúzni. Két kitűnően felkészített csa­pat, nagyszerű egyéni teljesítmé­nyek, gyönyörű pálya, minden fel­tétel adott volt ahhoz, hogy jól szó­rakozzunk. A félidő lefújását köve­tően azonban drámai események következtek. A vendégszurkolók egy kisebbségi csoportja a játékoskijárónál elállta a játékveze­tők útját, akik a fenyegetések hatá­sára nem tudtak bemenni az öltö­zőbe. A bírók segítségére siető, a fa­luban köztiszteletnek örvendő sportvezető, Győri Miklós próbálta a kedélyeket csillapítani, amikor egy fekete bozontos hajú örsi szur­koló váratlanul ököllél leütötte. A szerencsének és a játékosok határo­zott közbelépésének köszönhetően nem lett tömegverekedés. A mérkő­zés folytatódott, és a jobb napot ki­fogó halászi csapat 4-0 arányban nyert az egyébként sportszerű örsiek ellen. Ezen a gyöngyös­halászi mérkőzésen játszott egy szimpatikus örsi labdarúgócsapat, amelynek a szurkolótáborában jók és rosszak egyaránt megtalálhatók. A jók, a futballszeretők szurkolni jöttek, a játék öröme kedvéért, a rosszak háborúzni. Remélem, tar- naörsi sportbarátaim kiszorítják maguk közül azokat, akik csak árta­nak csapatuk jó hírének. Szabó Béla (rím a szerk.-ben) Befogadó családok A Szent Adalbert Missziós Ala­pítvány köszönetét fejezi ki az Egri Katolikus és az Ostorosi Ál­talános Iskola tanárainak, ön- kormányzatának, a befogadó családosak, a támogatóknak és az önkéntes segítőknek a kár­pátaljai árvízkárosult gyerekek vendégül látásáért. ________ ■ K ötelesek köszöneté A makiári I. István Általános Isko­la és a Makiári SK az egri körcsar­nokban 11 megye 23 települése 70 iskolájának 142 versenyzőjé­nek részvételével rendezte meg a kötélugró országos diákolimpiát. A jó hangulatú, jól szervezett ver­seny nem jöhetett volna létre a következők segítsége nélkül: Makiár Község Önkormányzata, Heves Megyei Sportigazgatóság, Séli Eger Kht., Gyros 2001 Kft., AGIP Eger, Daragó Óra-Ékszer, Promtherm Agria Kft., Elek Lász­ló Autósuli, Maklár-Nagytálya Mezőgazdasági Szövetkezet, Ökoproject Kft., Fúzió Kft., Numan Pékség, Szerencsejáték Rt., TÉT 2000 Kft., dr. Bánhegyi Péter, Geda Gábor, Hanuszik Csa­ba, Karanyicz György. Köszönjük a támogatásukat. Kovácsáé Farkas Zsuzsanna főszervező, a Maklàri SK elnöke Bízzon betegeiben! Tisztelt Doktornő! Ezúton szeret­nék köszönetét mondani saját és gyermekeim nevében. Bármikor számíthatunk Önre úgy hétköz­nap, mint hétvégén. Lányom cu­korbetegségét első vizsgálatra di­agnosztizálta, és ezáltal megelőz­tük a betegség súlyosbodását. Kisfiam állandó légúti fertőzésből eredő fulladásánál is számíthatok Önre. Sok kórházi ellátást kerül­tünk el a gyors segítsége miatt. Úgy érzem, be tudott illeszkedni a falusi életbe, és elég közvetlen viszonyba került a falu lakosai­val. Én a családommal kilenc éve lakom Bekölcén, és ez idő alatt elég sok orvossal volt dolgom, de ezt a közvetlenséget senkitől nem tapasztaltam. Kérem, hogy bíz­zon betegeiben, akik mindig Ön mellett állnak. Köszönettel: Burkus Zoltánné és gyermekrí Betegek Mekkája A sikondai szanatórium az or­szág különböző részeiről ide ér­kező betegek Mekkája. A bete­gek bizton számíthatnak a nő­vérkék segítségére, akik a ren­delkezésükre álló műszerekkel, fizikai erejükkel, szorgalmuk­kal, mosolyukkal teszik hatáso­sabbá a kezeléseket. Köszönet a szanatórium teljes személyzeté­nek a kiválóan összehangolt munkájukért. Klimaj János, Kunné Piroska Egercsehi A frankofónia ünnepén Március 28-án került sor a frankofónia ünnepének megren­dezésére Budapesten a Francia Intézetben, ahová a Berze Nagy János Gimnázium tanulói is hiva­talosak voltak. Iskolánkat har­mincfős csoport képviselte. A hi­vatalos ceremónián és a francia ételspecialitások kóstolgatásán kívül az ünnep egyik legsikere­sebb programja volt a francia sanzonverseny döntője, ahol a berzések közül Csík Enikő és Bállá Zoltán 9. osztályos tanulók Villanyórás kálvária Mint már korábban írtmik róla, a bélapátfalvi Kormos Miklós és fe­lesége lakásában 2000. március 2- án ellenőrizték, majd tanú nélkül leszerelték a villanyórát azzal az indokkal, hogy szerződésszegő vételezés történt. Miután a kisza­bott büntetést az idős pár kifizette, kérték, hogy még egyszer utoljára elmondhassák véleményüket a történtekkel kapcsolatban: „Sem mi, sem családtagunk nem avatkozott be a villanyórába, és a plombát sem sértettük meg. Ezek után 2000. március 16-án megérkezett a büntetés (385.730 Ft), amely óriási meglepetést oko­zott számunkra. 2000. április 10- én harmadolták az eredeti össze­get 119.927 Ft-ra, valamint 12.992 Ft késedelmi kamat megfizetésé­re köteleztek. Több fórumon ke­resztül panaszkodtunk a bennün­ket ért jogtalan sérelem miatt (Or­szágos Energia Hivatal, ombuds­man, nyugdíjasok érdekvédelme, bírósági panasznapon stb.), de jogorvoslatra nem találtunk. Olyan fenyegető mondatot tartal­maz az ÉMASZ-szal kötött megái­Értelmetlen leválás Nem a vereség fáj... Levelezőink figyelmébe Örvendetes, hogy az utóbbi idő­ben ismét gyakran kapunk észre­vételeket, olvasói leveleket a la­punkban megjelent írásokra, il­letve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Ennek következ­ménye, hogy anyagtorlódás miatt a leveleket esetenként némi ké­séssel tehetjük közzé. Felhívjuk levelezőink figyel­mét, hogy lehetőleg röviden, max. 1-2 gépelt oldal terjedelem­ben fogalmazzák meg gondolata­ikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formá­ban tesszük közzé. A közölt leve­lek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a tel­jes névvel, címmel ellátott íráso­kat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23. Mint ismeretes, a nemrégiben történt szavazáson eldőlt Szar­vaskő község sorsa, ugyanis 2002 októberétől önálló telepü­lésként fog működni, amely a „nem"-mel szavazók körében nagy felháborodást váltott ki. Az Egertől történő leválás gondolata azért merült fel egyes személyek­ben, mert az egri önkormányzat nem tudott arra pénzt adni szennyvízhálózat kiépítésére. A szavazás után azonban éppen a leválást kezdeményezők részéről hangoztak el olyan kijelentések, hogy ha a falu önálló önkor­mányzatként fog működni, a la­kosság akkor se számítson arra, hogy itt be lesz vezetve a szenny­víz. De ebben az esetben mi ér­telme volt az egész leválásnak? Mert ha csak a jelenlegi testület munkájával nem voltak megelé­gedve, azt egyszerűbben is meg lehetett volna oldani. Miből fog megélni majd ez a kis létszámú falu, hiszen sok a nyugdíjas, nin­csenek vállalkozások sem, és ez­után olyan dolgokért is fizetni kell, amiért eddig nem kellett. A Hírlapban is lehet olvasni olyan nagyobb önkormányzatokról, amelyek csődbe mentek, akkor velünk mi lesz? A szavazáson a városi tv-nek nyilatkozott egy ifjú hölgy, hogy az új testület majd arra fordítja a pénzt, amire tény­leg szükséges lesz. Talán a mos­tani testület nem arra fordította? A járda építése, a szabadidőpark, buszmegállók, játszótér létesíté­se, a temetőbe víz kivezetése, oda szemeteskonténer telepítése, az újtelepre aszfaltozott út kiépí­tése, vízelvezető árkok, orvosi rendelő, iskolaépület felújítása, a közvilágítás fejlesztése, mind­mind felesleges dolog lett volna? A templomba felvezető lépcső mellett lévő fákat is közkívánatra vágatta ki a testület, és telepített oda tujákat. A leválást kezdemé­nyezők is éppen azok közül ke­rülnek ki, akik az elmúlt években semmiféle társadalmi munkában nem vettek részt, semmit se tet­tek a faluért, de ők is használják a temetőbe kivezetett vizet, az orvosi rendelőt, a buszmegállót, tudnak mulatni a szabadidőpark­ban tartott rendezvényeken, az ő gyerekeik is játszanak a játszóté­ren. Ilyen emberekből fog állni az új testület, ilyen ember lesz a falu polgármestere? De ki tudja, talán majd megszállja őket a ten­ni akarás, és a falu felvirágzik. Hát ehhez kívánok nekik sok erőt, egészséget és nem utolsó­sorban sok pénzt! Egy szarvaskői lakos (név és rím a szerk.-ben) A Pélyi SE tavaly kiesett a megyei II. osztályból játékosáfiományunk gyengesége miatt. Mivel Pélyen a focin kívül más szórakozási lehe­tőség abszolút nincs, összefog­tunk, és azt a célt tűztük ki, hogy visszajutunk a felsőbb osztályba. A télen sok utánajárással, munká­val összehoztunk egy igazán jó és lelkes csapatot. Mint mondani szokták, „ment is a szekér”. A né­zőközönség is egyre több lett. Te­hát ment a szekér a Markaz-Pély mérkőzésig. A mérkőzésre kb. 80 pélyi szurkoló követte a csapatot autókkal és busszal. Kíváncsiak voltak a 2. és 3. helyezett csapatok csatájára. Szóval, Markaz-Pély: tisztességes küzdelem mind a két csapat részéről. Hajtottak a fiúk mind a 22-en, hazai és vendégcsa­pat egyaránt. Az időjárás miatt a pálya borzalmas, szegény játéko­sok csúsztak-másztak a sárban, de a meccs hajtós, színvonalas volt. Márkáz csapata is sportsze­rűen játszott, de volt ott egy em­ber, aki mindent elszúrt. Az illetőt Kovács Bertoldnak hívják. Olyan ítéletei voltak a fiatal játékvezető­nek, hogy az már elkeserítő. Ki­kaptunk, és ez fáj, de nem a vere­ség miatt, hanem azért, mert igaz­ságtalan, ha a játékvezető részre­hajló. Márpedig az volt! Az em­bernek elmegy a kedve a sporttól ilyen emberek miatt. Egy ilyen mérkőzésre miért nem küldenek más megyéből komoly bírót, nem ilyen hátszelest? Semleges, egyik csapatot sem ismerő, a meccsre csak „betévedt” szurkolók is felháborítónak ítélték Kovács úr hozzá nem értését. Gra­tulálunk Márkáz csapatának, és továbbra is sok sikert nekik! A játékvezető azonban egyéves munkánkat tette tönkre! Balogh Joachim Pélyi SE

Next

/
Oldalképek
Tartalom