Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-19 / 116. szám

6. OLDAL G A Z D A S Á G I T Ü K Ö R 2001. Május 19., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. május 18.) Borsodchem 5195Ft fi Fotex 246 Ft íí Matáv 959 Ft fi Mól 4 290 Ft fi OTP 15050 Ft fi Rába 1695 Ft fi Richter 15450 Ft fi Zalakerámia 2 225 Ft fi BUX: 6860,53 +0,26% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 7iaa INDEX V. 14-18-IG 6875,60: 6744 00; \ I 7000 ; 6860.86 6842 60: ! 6900 J l ; 6860.53 6800 6700 i Stfi pont Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 418,65 Cseh korona 7,52 Euró 257,99 Német márka 131,91 Osztrák schilling 18,75 Lengyel zloty 73,92 Svájci frank 168,21 Szlovák korona 5,96 USA-dollár 293,40 VÉLEMÉNY. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatói üd- vözlik a forint árfolyamsávjá­nak kiszélesítésére hozott dön­tést, mivel az lehetővé teszi a magyar gazdaság elkövetkező években várható néhány prob­lémájának kezelését. Az IMF alapokmányának 4. cikkelye alapján folytatott konzultációról kiadott tájékoztató szerint az ügyvezető igazgatók elisme­rően nyilatkoztak Magyaror­szág figyelemre méltó gazdasá­gi tevékenységéről, amely sze­rintük az egyik legerősebb volt a régióban az elmúlt évben. HAJÓZÁS. Eredményes évet zárt tavaly a Mahart Balatoni Hajózási Rt.; a társaság a tervet 12 százalékkal meghaladó, mintegy 68 millió forint adózás előtti eredményt ért el, ami 30 százalékkal volt magasabb az 1999. évinél - közölte Horváth Gyula, a társaság ügy­vezető igazgatója pénteken Ba­dacsonyban. A cég a nyereséget fejlesztésekre fordítja, a vitor­láskikötői szolgáltatások bővíté­sét és többek között a közfor­galmú kikötők modernizációját tervezik. A társaság 2001-re a tavalyinál 18 százalékkal ma­gasabb, 1,7 milliárd forintos be­vétellel és 100,6 millió forint eredménnyel számol. ADÓSSÁG. Az ország tulajdo­nosi hitelek nélküli devizában fennálló nettó adóssága az idén március végén 5,3 milliárd euró volt, szemben a február végi 5,6 milliárd euróval, illetve a tavaly március végi 6,3 milliárd euró­val - adta hírül tegnap a Ma­gyar Nemzeti Bank. BAROMFIIPAR. Míg a világ baromfiiparának termelésnöve­kedése évente megközelíti a 4 százalékot, Magyarországon az ágazat termelési szintje 2000-ben nem érte el a 10 évvel korábbit - hangsúlyozta Szép Imre, a Baromfi Termék Tanács elnöke pénteken Gyopárosfür- dőn, a III. Szárnyas Fesztivált kísérő szakmai tanácskozáson. Kiemelte, hazánkban a barom­fihús-termelésnek évszázados hagyománya van, jól felkészült szakemberek irányítják a feldol­gozást, megfelelő minőségű az állatállomány, a takarmány alapanyagának 60 százalékát a hazai mezőgazdaság adja, és az Európai Unió piacának kö- zelsége is hasznunkra van. ■ Rekordközeiben a sertéshúsár A támogatás megvonása veszteségessé tenné a gazdákat Kevés a hazai piacon a disznóhús, és emiatt egyre drágább is. A magas húsárnak sem a vásárlók, sem a kereskedők nem örülnek. Egy hónap alatt több mint 15 százalékkal drá­gult sertéshús, az áremelkedéssel párhuza­mosan pedig felére csökkent a forgalom. Egyes piacokon jelenleg több mint ezer forint­ba kerül egy kiló disznóhús, míg a Dániából tervezett behozatal ennél várhatóan 120 fo­rinttal olcsóbb lesz. Tehát úgy tűnik, a keres­kedőnek jobb fagyaszott árut importálni. Mint emlékezetes, az év elején a földműve­lésügyi kormányzat megvonta az export- és minőségi támogatást a termelőktől, aminek következtében jóval kevesebb jószágot hizlal­tak az ólakban. Amikor később döntés szüle­tett a szubvencióról, hiány keletkezett a pia­con. A hiány kialakulásában az is szerepet ját­szott, hogy a marhahús körüli hosszú távú bi­zonytalanság miatt felértékelődött a sertéshús szerepe, nagyobb igény volt az exportra. A hazai felvásárlási árak jelenleg 14 forint­tal magasabbak a dán felvásárlási áraknál, így már a vámmal együtt is megéri importálni - mondta lapunknak Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára. Az ága­zat exporttámogatásának lehetséges meg­szüntetéséről szóló nyilatkozatokkal kapcso­latosan a szakember kifejtette: egy ilyen in­tézkedés veszélyezteti mind a sertéshúskivi­telt, mind a kisgazdaságok létét. A terméktanács gátat kíván szabni a sertés­hús belföldi áremelkedésének, ezért a felvá­sárlási árakat élősúlyra vetítve kilogrammon­ként 360 forint körül stabilizálná. A támogatá­sok fenntartása esetén árkorlátozást léptetne életbe. Ez azt jelenti, hogy árbevétel-arányo- san emelné a tenyésztők és a feldolgozók be­fizetésének mértékét a Vágóállat és Hús Terméktanács saját intervenciós kasszájába, így meg lehetne akadályozni a jelenlegi felvá­sárlási árak további emelkedését. Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára szerint nem lehet egyik pillanatról a másikra megvonni a szubvenciót. A támogatást azért kapja a húsipar, hogy a belföldi felvásárlási árakat is ki tudja fizetni, és veszteség nélkül tudja teljesíteni az exportot. Ennek elvonása esetén jelentős mértékben csökkenne a felvá­sárolt mennyiség, ami azután lenyomná az árakat, s ez súlyos károkat okozna a sertés­tartóknak. ÚJVÁRI GIZELLA Vetőmag-termeltetés felsőfokon A mezőtúri a kontinens egyik legkorszerűbb agrárberuházása Európa egyik legkorszerűbb és legnagyobb vetőmagüzeme épül meg augusztusra több milliárd forintért Mezőtúron egy vetőmag-termeltetéssel foglalkozó multinacionális vál­lalat beruházásában. Az ötven dolgozót foglalkoztató létesítmény a helyi ipari park első befektetése lesz. Az agráripari világcég még febru­árban kötött szerződést a város­sal a mezőtúri üzem létesítésére. A Syngenta Seeds európai köz­pontja időközben Ausztriából Magyarországra tette át székhe­lyét, és Philippe Rousseau, a vál­lalat ügyvezető igazgatója egyút­tal a kelet-európai régió igazgató­ja is lett - tájékoztatta lapunkat Szűcs Lajos alpolgármester. A szerződéskötést és a belső átszer­vezéseket követően a hét végén az európai vezérkar Mezőtúrra látogatott, hogy megtekintse az új üzem létesítésének előkészüle­teit. A villámlátogatás során az üzletemberek megismerkedtek a várossal és tárgyaltak annak ve­zetőivel is. Az eszmecserén egyebek mel­lett elhangzott, hogy a mezőtúri ipari parkban megvalósuló épít­kezés jelenleg a kontinens egyik legnagyobb és a legkorszerűbb technológiát felvonultató agrár­ipari beruházása, amely várható­an augusztusra készül el, és mintegy ötven dolgozót foglal­koztat majd. A beszélgetésekből és a kivitelezés előkészületeinek tapasztalataiból az is kiderült, hogy az építtetők szigorúan ügyelnek a környezetvédelmi előírások maradéktalan betar­tására. A vállalat európai vezetői me­zőtúri tartózkodásuk során a vá­ros és a térség üzleti lehetőségeit is feltérképezték, és ennek kap­csán szó esett további beruházá- sok lehetőségeiről is. bugánv Eredményes a turizmus Németországból, Ausztriából jönnek a legtöbben Dinamikusan fejlődött az idegenforgalom az első ne­gyedévben, a 767 millió euró bevétel 21 százalékos növe­kedést mutat az előző év azonos időszakához képest - jelentette be Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Az első negyedév során 816 ezer vendég foglalt le kereskedelmi szálláshelyet Magyarországon, 3,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az eltöltött szál­lodai vendégéjszakák - 4,2 száza­lékkal több a tavalyihoz képest - azt igazolják, hogy a minőségi tu­rizmus jelentősen fejlődött. Amíg az egycsillagos szállodák forgal­ma csökkent, addig az ötcsillago­sok 146 ezer, a háromcsillagosok 871 ezer vendégéjszakát forgal­A TURISZTIKAI DEVIZABEVÉTELEK ÉS AZ AKTÍVUM ALAKULÁSA (előzetes adatok) maztak, amely az előbbi esetben 23, az utóbbiban pedig 8 százalé­kos emelkedést jelent - hangsú­lyozta Budai Zoltán. Még mindig a Németországból és Ausztriából érkezik a legtöbb turista. Jelentős, 36 százalékos növekedést mutat a Hollandiá­ból, Svédországból, Oroszország­ból érkezők száma, valamint 25 százalékos növekedést az angol és norvég turisták száma is. Szá­mottevően növekedett a belföldi turizmus, 177 ezren vettek igény­be szállodai szobákat, amelyre 3,2 milliárd forintot költöttek. Ez több mint 10 százalékos növeke­dést jelent a tavalyi, hasonló idő­szakhoz képest. _ (koósi Több értéket állítunk elő A GDP vásárlóereje a fővárosban eléri az uniós szintet A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása szerint a megyék rangsora gyakorlatilag nem változott 1999-ben, a sorrendet továbbra is Közép-Magyarország vezette az átla­got másfélszeresen meghaladó értékkel - jelentette be teg­nap Bagó Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) el­nökhelyettese az immár végleges adatokat ismertetve. A bruttó hazai ter­mék 1999-ben folyó beszerzési áron 11393 milliárd forint volt, amelynek Kö­zép-Magyarország 42,8 százalékát, a Dunántúl 29,1, míg Kelet-Magyarország 28,1 százalékát adta. Az országrészek gaz­dasági fejlettségbeli különbségei az előző évhez, azaz 1998-hoz képest nem csökkentek, csak a központi régió részesedése nőtt egy százalékponttal a keleti or­szágrész azonos mér­tékű lemaradásával szemben. Az egy főre jutó bruttó hazai termék 1,1 millió forint volt 1999-ben, ami 135 ezer forinttal haladta meg az 1998-as szin­tet. Az egy főre jutó GDP országosan a fent vázolt területi megoszlás miatt Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, értéke mint­egy másfélszerese volt az átlag­nak. Ezen belül Budapest közel kétszeresen haladta meg az átla­got. A nyugat-dunántúli régió­ban az egy főre jutó GDP 15 szá­zalékkal volt magasabb az orszá­gos átlagnál. A legalacsonyabb értéket az Észak-Alföldön mérte a Központi Statisztikai Hivatal: e régió az országos átlagnak csak a 64 százalékát érte el. Az egy főre jutó GDP vásárló­ereje az uniós átlaghoz képest 48,1 százalékról 50,3 százalékra nőtt egy év alatt. Az uniós átlag­hoz legközelebb Közép-Magyar­ország, és a Nyugat-Dunántúl állt 76 százalékos, illetve 57,8 száza­lékos értékkel. Az elnökhelyettes kiemelte: Budapest már szinte el­érte az uniós átlagot, az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárló­ereje a fővárosban 95,9 százaléka a tagállamokban mért értéknek. MTI Túlsúlyban a vidék A Széchenyi-terv működé­sének eddigi négy hónapjá­ról készített mérleget a gaz­dasági tárca, amelyet Matolcsy György miniszter a héten Pécsett ismertetett. A tárca vezetője a pályáza­tok elbírálásának felgyorsu­lását ígéri. PÉCS A Széchenyi-terv hat héttel hamarabb indult az eredetileg tervezett­nél, s ez az időnyereség máris sok pozitívumot eredményezett. Az első négy hónap alatt 2500 pályázat érkezett a gaz­dasági tárcához, amelyek 10 szá­zaléka nyertes munka. Együtt 15,35 milliárd forint állami támo­gatást kaptak, de 70 milliárd fo­rintnyi beruházást mozgatnak meg, és 4700 új munkahelyet te­remtenek. A vártnál gyorsabb és sikeresebb tehát a terv fogadtatá­sa - mondta Matolcsy György gaz­dasági miniszter. Egyben úgy ítélte meg, hogy az idei esztendőre az előrejelzéseiket túlteljesítik. Év végéig további 285 milliárd forint kiosztásáról van szó, vagyis mostantól felgyorsul a pályázati pénzek elbírálása. Tíz­ezres nagyságrendű lesz a beérke­ző és ezer fölötti a pénzt kapó pá­lyázók száma. Az eddigi tapaszta­latok a miniszter szerint döntően nem változtatják meg a program- csomag összetételét. Csak a rész­leteken csiszolnak majd. A gyógy- turizmusról például egyértelmű­en bebizonyosodott, hogy a legke­resettebb turizmusfejlesztési vál­tozat, de kongresszusi közpon­tokra is írnak ki újabb pályázatot. Igen népszerűek a vál­lalkozásélénkítő progra­mok is, főként azok (ipari park, beszállítói program), amelyek az idetelepedő nagy multik közelébe viszik a hazai kisvállalkozásokat. Az is elgondolkodtató, hogy az otthonteremtő hitelek bevezetésének hatására az első negyedévben 50 százalékkal nőtt az átadott laká­sok száma az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. A 2001. január 15-én meghir­detett 55 pályázatot a minisztéri­um honlapján eddig félmillióan keresték fel, és a GM információs zöldszámán (80/560-660) a 15 ezer érdeklődő háromnegyede vi­déki volt. A beérkező 2500 pályá­zat 83 százaléka ugyancsak vi­dékről érkezett, a legaktívabb te­rület Borsod-Abaúj-Zemplén. Az igényelt támogatások egyharma- da 1 millió forintnál kisebb tétel, kétharmada pedig 5 millió forint alatti összeg. MÉSZÁROS B. ENDRE Adófizetők egymásért Már 11 vidéki szervezet képvisel­tette magát a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének pénteki elnökségi ülésén. A tagság a jog­szabályok véleményezését és az adóbevételek felhasználásának el­lenőrzését szeretné elérni. A szervezet elnökévé Ester­házy Antalt kérték fel, aki egyben az Adófizetők Európai Szövetsé­gének elnökségi tagja is. Mint la­punknak elmondta, Magyarorszá­gon túlzott mértékű a jöve­delemelvonás, és rendkívül bo­nyolultak az adózási szabályok. A nemzetközi tapasztalatokról szól­va kiemelte, hogy a fejlett orszá­gokban már nagy tiszteletet vív­tak ki az adófizetők érdekeit védő civil szervezetek. A hazai szervezet egyelőre az elismertetéséért küzd, és reméli, hogy a döntéshozók idővel kiké­rik majd véleményüket. Szeret­nék elérni, hogy az adókulcsok 35-38 százalékra csökkenjenek. Fontosnak tartják azt is, hogy olyan könyvelői szervezeteket hozzanak létre, amelyek térítés- mentesen segítik a polgárok eliga­zodását az adójogszabályok dzsungelében. ___________ n.zs. Ü zleti titok, adatvédelem Ma már nemcsak a bűnözőktől, hanem a bűnüldöző szervektől is védeni kell a szabadságot, hiszen amikor az egyik információs hal­mazt egy másikba integrálják, óhatatlanul felmerül a tévedés, hamis adatgyűjtés kockázata - fo­galmazott Majtényi László adatvé­delmi biztos az üzleti titok és adatvédelem témájú beszélgeté­sen. Ilyen esetekben az alkot­mányban kimondott önrendelke­zési jogunk sérül, mert nem tu­dunk beleszólni a rólunk gyűjtött, sokszorosított adatok „sorsába”. Másrészről a korrupció elleni küz­delemnek nem adekvát formája a képviselők vagyonában kutakod­ni - szögezte le a biztos, és hozzá­tette: helytelennek tartja a most készülő köztisztviselői törvény erre vonatkozó passzusát is. Az üzleti titok minősítésekor pedig leginkább az okoz gondot, hogy mit tekintünk méltányolha­tó érdeknek, amely a tulajdonoso­kat illeti meg az adatok nyilvános­ságra kerülésének vitatása köz­ben. A Széchenyi-terv pályázatai során például a nyertes adatait nyilvánosságra lehet hozni, de a vesztesekét nem minden esetben, mivel csak az állami bevételek el­költéséről kell beszámolni. (CS.J.I Kincs a hungarikum „Tálán nincs a Földön meg egy olyan ország, ahol csupán pénz híja miatt, annyi ki nem fejtett kincs lenne” - írta Széchenyi István. Ennek szellemében a gazdasági tárca a még csak szűk körben ismert, és kihasználatlan hazai erőforrások feltárására Kincskereső címmel játékot hirdetett. Interneten lehetett a megtalált, ke­vésbé ismert, piacképes, jellegze­tesen magyar termékeket, azaz a hungarikumokat bejelenteni. A hatszáz „kincskereső” 3800 kin­cset talált - közölte tegnap Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Mi­nisztérium helyettes államtitkára az eredményhirdetésen. Hét témakörben érkeztek ja­vaslatok, közöttük sok egyedi, helyhez kötődő, piacképes hun­garikum akadt. A zsűri a különle­ges magyar élelmiszerek, ételek kategóriában a beregi, üstben fő­zött szilvalekvárt, valamint az ere­deti recept alapján készített do­bostortát, a különleges italok kö­zül a Csevice-forrásból származó parádi kénes ásványvizet találta a legjobb ötletnek. A jellegzetes magyar állatok, növények kategóriában a szürke marha hungarikumként való megjelölése, a természeti kincsek közül a budai gyógyfürdők, a spe­ciális kézműves termékek köré­ben a lószerszámok, az innovatív magyar termékek közül a ScanGuru nevű szkenner, a kultu­rális kincsek közül a Kodály-mód- szer ötlet nyert a versenyben. Azt a későbbiekben döntik el, hogy a játékosok által javasolt ter­mékek, természeti kincsek közül melyik viselheti majd a hun- garikum megnevezést. k.t.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom