Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-17 / 114. szám

2001. Május 17., csütörtök H ŐRI 2 O N T 7. OLDAL Ihletett művészi tolmácsolás Jacques Dupriez és Gábos Judit hangversenye a líceumban Immár harmadik alkalommal üdvözölhet­tük városunkban a jeles belga mélyhegedű­művészt, Jacques Dupriez-t. A Belga Királyi Akadémia jeles professzora Gábos Judit zongoraművésszel, az Eszterházy Károly Fő­iskola Ének-zene Tanszékének kiváló pio- nistájával adott nagyszerű hangversenyt a díszteremben. Eger E nagyszerű művészpáros bő két órára elfeled­tette velünk mindennapi gondjainkat, s varázsos játékukkal, az estjükre választott igényes műso­rukkal „odaszegezték” hallgatóságukat a szék­sorokba. Mindezt háromnapos felkészüléssel, s ez még csak emeli sikerük értékét. Tudjuk, hogy a brácsa nem tartozik az igazán szólisztikus instrumentumok közé. Ám Jacques Dupriez kezében ez a hangszer igazi szólista hangszerré finomult. A művész mindent ki tud rajta fejezni, amit a belső zenei igénye késztet. S hogy ez a kifejező skála milyen széles, azt ezen az esten hallhattuk. Az ördöngös technika nála csak eszköz. Olyan emberi hangot üt meg csodá­latos hangszerén, amire csak a legkiválasztottab- bak képesek. Mindehhez járult egy olyan nagy formátumú zongoraművésznő, mint Gábos Ju­dit. Végig méltó partnere volt a brácsa-fenomén királyának. Műsorukra is az igényesség jellemző. A hét­köznapi zeneszerető publikumnak talán első be­nyomásra nem sokat mondanak az esten el­hangzott művek szerzői. Ám amikor megszólal kettejük játékában a varázsos zene, ki gondol már a szerzőre?! Pedig kell! Azok a nagyszerű muzsikusok, akik létrehozták ezeket az alkotá­sokat, sok-sok kinccsel jutalmazzák a hallgató­ságot. A műsor első számaként D. Milhaud: Szo­náta brácsám és zongorára című alkotása csen­dült fel. A négytételes kompozíció a kamarazene remeke. Ha nem tudnánk róla, hogy a 20. szá­zad derekán élő francia mestertől származik, akár „bach-i” zenére is gondolhatnánk. Az első tétel ellenpontozó jellege, a fugaszerű témák a két hangszeren csodálatos módon fonódnak egybe. A szerző, aki az eddigi tonalitást, harmó­niarendszert feldúlta, ugyancsak rácáfol önma­gára. A második tételben még szembetűnőbb a hasonlat. A harmadik tétel lassú, érdekes ritmu­sú, leheletszerű libbenések vonulata. Micsoda pianókkal! A finálé sodró lendületű zene. A két művész minden rezdülésében érezte a zene irá­nyultságát. Fegyelmezett, egymásra figyelő ka­marazenélésükből csodálatos produkció kereke­dett ki. A hangverseny második számaként Orbán György: Sonata Grande című alkotását ősbemu­tatóként hallottuk. Bizonyára szubjektiven elfo­gult vagyok, de az est legsikeresebb darabját és előadását hallhattuk. Már az induláskor a zon­gorán megszólaló úgynevezett „pötty” téma is elkápráztatta a közönséget. A brácsa belépésé­vel egy széles ívű dallam indul el. Tört akkordok sorozatán keresztül felelget a két hangszer egy­Millenniumi hét Verpelét Helytörténeti vetélkedővel indul 25-én a község millenniumi ren­dezvénysorozata. Az iskolák kö­zötti versengésen nyolc telepü­lés diákjai mérik össze tudásu­kat a Petőfi Sándor Közösségi Házban. Itt nyílik majd a kiállí­tás is, ahol Verpelét régiségeiből láthatnak válogatást az érdeklő­dők. Az ünnepi hét részeként - dr. Szabó János honvédelmi mi­niszter jelenlétében - 27-én avatják fel Bem József szobrát, megnyitják a fegyvertörténeti ki­állítást, majd délután hősök na­pi megemlékezést tartanak a te­metőben. Ugyanezen a vasárna­pon a gyermekek szórakozásáról is gondoskodnak. Versenyek, já­tékok, autó- és motorbemutató, kutyakiállítás, valamint Dévényi Tibor műsora várja a kicsiket. A millenniumi zászlóátadást június 2-án, délelőtt 10 órától rendezik a Szabadság téren. A kormány ajándékát Varga Mi­hály pénzügyminiszter, a megye zászlaját Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke viszi el a köz­ségnek. Az ünnepséget követő­en a hagyományőrző csoportok és a népi mesterségek bemuta­tóját, majd gálaműsort, Kovács Kati koncertjét, Gramantik Géza „túzember" produkcióját láthat­ják, végül utcabálon szórakoz­hatnak és tűzijátékban gyönyör­ködhetnek a helybeliek. másnak. Hirtelen „pizzicato” (húrpengetett já­ték) csendül fel, újabb színt adva a tételnek. A szerző a hangszer adta lehetőségeket teljesen ki­aknázza. Modern ez a mű, de minden hallott ze­ne az érthetőség határán belül mozog, átfűtve valami egészen lebilincselő érzelemmel. A zenei érzelemgazdagság tobzódásának vol­tunk fültanúi. A harmadik tételt a brácsa vezeti be. A későbbiekben 3/4-es keringő szólalt meg stilizált formában, karikírozott, tört ritmusban. Úgy is mondhatnánk, hogy sejtelmes zene ez. A két hangszer egymást felülmúlóan adja vissza a szerző bámulatos zenei gazdagságát. A tétel zá­rása három hang körül mozog (d, r, m), szelle­mes befejezéssel. A zárótétel 6/8-os lüktetésével a hallgatóságot önkéntelenül a velencei gondolák zenéjének hangulatára serkenti. Ez a tétel a kitö­rések helye. A dinamikai színskála minden szép­sége fellelhető benne. A mű rendkívüli sikerét csak fokozta a szerző, Orbán György jelenléte. A harmadik kompozícióban S. Prokofjev: Ró­meó és Júlia című balettjének átiratát (átíró: V. Borizovsky) üdvözölhettük. Szinte magunk előtt láthattuk a balett-táncosok suhanását. Különö­sen a második tételre volt jellemző az a vízió „kép”. A harmadik tétel fergeteges indulása, vé­gig motorikus játéka a művészek részéről remek interpretálást eredményezett. Átfűtött vonós­hangzás. A negyedik tétel moll hangnemű témá­ja közismert a balettből. Indulószerű zenéjét, fekvésváltásait mesteri módon ültették át e két hangszerre. Az ötödik tétel folyondárszerű zene. A zárótételben szinte képszerű játékot hallhat­tunk. Mindezt rendkívüli technikai feladatokkal párosulva. Kettejük játéka szuggesztív, pontos, lenyűgöző volt. Az est zárószámaként Astor Piazzolla: Gran Tango című alkotása hangzott el. A szerző neve első olvasatra nem sokat árul el. A 20. század komponistája e művét eredetileg a világhírű gor­donkaművésznek, M. Rostropovicsnak írta. Te­hát ez is átirat, ám ennek ellenére semmit nem von le a mű értékéből. A hallgató itt ne a konk­rét tangó táncra gondoljon a mű hallatán, mint ahogy Ravel: La Valse című alkotása sem abszo­lút értelemben vett keringő. A bámulatos szép­ségű, ritmusú, gazdag zenei invenciót felmutató alkotást a két művész ihletetten tolmácsolta. A közönség szűnni nem akaró vastapsa újabb két ráadásszámra sarkallta a művészeket. Fauré: 4 melódia című alkotásából az első, bensőséges, úgynevezett Les Berteaux-t játszották el egysze­rűen, sallangmentesen, felemelően. A ráadás itt még nem ért véget. Cesar Espejo játékos darabja „libbent” el a hallgatóság előtt (hangszerelte: Jacques Borsarello). A méreteiben is óriásira duzzadt hangverseny szereplői ezzel a gyöngy­szemmel búcsúztak a hálás publikumuktól. Szeretnénk remélni, hogy e méltán értékes művészpárost a későbbiekben ismét üdvözöl­hetjük városunkban. A főiskola ismételten tanú- bizonyságot tett zenei kisugárzásáról, hogy mél­tó környezetben helyet adott e nagyszerű hang­versenynek. SZEPESI GYÖRGY ÚJDONSÁG egérkezett legújabb szerelvény­családunk, a Valena. Sokrétű szín- és funkcióválasztéka, valamint sorolhatósága miatt tökéletes megoldást kinál, akár otthona, akár munkahelye teljes összhangjának megteremtéséhez. Kristálytiszta vonalak, hibátlan stílus, derű és harmónia - ez a Valena. Most bevezető áron kapható a Kontavill Legrand márkaboltokban: Eger: Szirmai Kft. Vilbmossági Szaküzlet Kisasszony u. 34 Tel.: 36/518-147 Gyöngyös: S-VilkKer Kft. Műszaki Bolt Kassai út I fel 37/300-503 Heves: Eleklrovill - Heves Kft Vilbmossági Szaküzlet Erzsébet tér 3. fel.. 36/346-254 KONTAVILL8 MÁRKABOLT Népi kezdeményezés az orvosért (Folytatás az 1. oldalról) Úgyanígy vélekedik az aláírók kö­zül a beszélgetésünkön jelen lévő Dorkó József és Holló Albinné is. Azt mondják, valójában az igaz­ság mellett állnak ki, nem az or­vos mellett. Egy újabb beadványt fogalmaztak meg, amelyben le­szögezik: nem kívánják elvonni a képviselő-testület hatáskörét, ez fel sem vetődött. Fenntartják vi­szont azt az igényüket, amelyet a petícióban is hangsúlyoztak a la­kossági fórum megrendezéséről. Szerintük a falugyűlésnek nem csupán a renoválás alatt álló mű­velődési ház lehetne a helyszíne, éppúgy megfelelne a célnak az ál­talános iskola vagy az óvoda nagyterme. Végül bejelentik: népi kezdeményezésre aláírásgyűjtés indul, kérik tudatni, az önkor­mányzat erre vonatkozó rendelete milyen szabályokat tartalmaz. A hat éve a két községben dol­gozó dr. Szabó Marianna szerint a problémák valójában akkor kez­dődtek, amikor 1999 novemberé­ben írásban kérte az önkormány­zatoktól: szeretne vállalkozóként tevékenykedni a jövőben. Erre hosszú ideig nem kapott választ, de közben az ellentétek nőttek az orvos és az ápolónők, az orvos és a polgármester között. Törvényte­lenül teljes orvosi dokumentáció került ki a rendelőből a polgár- mesteri hivatalhoz P. J.-né ügyé­ben. (Az ebben az ügyben zajlott etikai vizsgálatról lapunk nemrég beszámolt.) A doktornő vállalko­zói kérelmét a bekölcei képviselő- testület egyhangúlag elutasította személyi problémákra, lakossági panaszokra hivatkozva. Fegyelmi határozatban megrovást kapott, amely ellen a munkaügyi bíróság­hoz fordult. A bíróság kimondta: a fegyelmi semmilyen részletében nem felelt meg a szabályoknak. A polgármester - aki jobbára már csak ordítva társalgóit a doktornő­vel - megszabta, hogy a jóváha­gyása kell a két községet ellátó, ügyeletet is teljesítő orvos vala­mennyi útiköltsége elszámolásá­hoz. A szolgálati lakás bérletére vonatkozó újabb és újabb szerző­déstervezetekben azt kívánta ki­kötni a hivatal, hogy a doktornő tartsa fenn közalkalmazotti jogvi­szonyát. A rendelő számítógépét hónapokig nem javíttatták meg. Szinte havonta neveztek ki új ápo­lónőket.- Mindent elkövettek az ellehe­tetlenítésem érdekében - mondta lapunknak dr. Szabó Marianna. Az után a bizonyos zárt ülés után, amellyel egyidejűleg a helyi­ek a községháza előtt demonstrál­tak, újabb panasz érkezett ellene a megyei orvosi kamara etikai bi­zottságához. Az alpolgármester asszony ugyanis rosszul lett az ülésen, s a vád az, hogy a doktor­nő nem foglalkozott vele. Holott ő - állítja - hazaérkezése után ne­gyedórával tudta meg egyáltalán, hogy valami baj történt. A zárt ülésen egyébként - a doktornő ál­tal rögzített magnófelvétel tanúsá­ga szerint - azt is a szemébe vág­ták: „Ha lenne bőr a pofádon, már elmentél volna Bekölcéről... ” A betegszabadságát töltő Dorkó János polgármester érdek­lődésünkre nem tudta megmon­dani, hogy mikorra készül el a művelődési ház, ahol éppen a vi­zesblokkon dolgoznak. Kiemelte, hogy a múlt év kivételével mindig tartottak közmeghallgatást a falu­ban, igaz, csekély érdeklődés mel­lett, mert a kis településeken min­dennap találkoznak egymással az emberek, s bármikor felkereshe­tik a községházát. Szerinte a dok­tornő „pártvonalra” terelte az ügyet, amikor elfogadta Vitéz Sán­dor, a Munkáspárt helyi elnöke segítségét. A polgármester gyógy­ulásáig türelmet kért, ugyanakkor visszautasította az orvos vádjait. _________________________________________[RÉMES! A borászok nagy próbája ________Eger Má jus 30-án a Hotel Parkban rende­zik a borvidék borversenyét, amely­re több mint háromszáz nemes ne­dűt neveztek be. A termelők, vállal­kozók és borkereskedők vetélkedő­jén hat kategóriában versenyeztetik az italokat. Szakértő zsűrik vélemé­nyezik majd, hogy a tavalyi szüret után milyen borokat érleltek. A verseny szakértői között lesz dr. Kállay Miklós professzor, a Magyar Bor Akadémia elnöke, dr. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. A jeles eseményre várják dr. Jáki Fe­rencet, a Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi Karának docensét, Vesztergombi Ferencet, a szekszárdi, valamint dr. Kardos János, a tokaj-hegyaljai borvidék képviselőjét is. A zsűriben az egri borvidéket Gál Tibor és Thummerer Vilmos képviseli, aki­ket korábban az Év borászává vá­lasztottak. A szakmai értékelésre aznap délután kerül sor, az ünnepélyes díjátadást pedig az Egri Bikavér ünnepének nyitónapján, június 9- én tartják a Dobó téren. _________________________IMK-I c sak 1 példa a gyógy- és termálturizmus-programból Magyarország a gyógy- és termálvízkészlet tekintetében, 1300 hévizkútjával a világ egyik leggazdagabb országa. E vízkészlet feltárása, illetve a fürdőhelyek fejlesztése óriási jelentőségű gazdasági fejlődésünkben, turizmusunk fellendülésében. Az ország 217 termálfürdője igazi vonzerőt jelent a hazai és külföldi látogatók számára egyaránt. Hajdúszoboszlón például az elmúlt évben körülbelül 400 000 látogató 1,5 millió fürdő- és gyógyászati szolgáltatást vett igénybe. A helyi lakosság nagy részének jövedelemforrást biztosító fürdővárosnak a Gazdasági Minisztérium 19 millió forint kamattámogatást nyújtott A következőkben várhatóan évi 20-25 további nagy egészségturisztikai központ fejlesztése valósul meg országszerte. www.gm.hu "

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom