Heves Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-12 / 110. szám
Polgármester: Szén József Jegyző: Oláh Jánosné Képviselő-testület tagjai: Berényi József, dr. Bus András, Farkas Antal, Győri Zsolt, dr. Jakab László, Kovács Ferenc, Kovács Márton, Lóié Jeremiás, Németh Mihályné, Simon Béla, Szász János. Intézményvezetők: Általános Iskola: Kovács Márton Óvoda: Bartosné Dorogi Erzsébet Tourinform: Forgács István Könyvtár: Patkó Istvánné Rendőrség: szárazföldi: Simon István őrnagy, vízi: Dávid Imre százados Háziorvosok: dr. Bus András és Lakatos Jelena Fogorvos: Jozefovics Judit Gyógyszertár: Szilágyiné Sárik Veronika Anya- és csecsemővédelem: Simon Istvánné Nyári programok A táj szépsége mellett évek óta vonzó a turisták részére a kiskörei kulturális nyár. Az idén június 15-17. között motorostalálkozóm várják a kétkerekűek tulajdonosait. Július 7-én ismét megrendezik a Romafolk-fesztivált, amely a Ti- sza-tavi településeken élő romák legnagyobb kulturális seregszemléje. Július 21-22-én kerül sor a Tisza-tavi Rockfesztiválra, és az Országos strandfoci eseményeire, amelynek gazdája Kisköre lesz. Július 28-29-én a XV. Tisza-tó Triatlonfesztiválnak ad otthont a település. Augusztus 4-én egész napos családi vetélkedőt rendeznek, augusztus 11-12-én pedig újra megrendezik az IPA nemzetközi kerékpáros körversenyt. A nyarat az augusztus 19- i Tisza-tavi forgatag zárja. A lehetőségek falujában Kisköre polgármestere, Szén József két éve vezeti a Tisza- parti települést.- Milyen eredményekkel és hiányosságokkal vette át a falu irányítását 1998-ban?- Mindig is igyekeztem a dolgokat úgy elfogadni, ahogy vannak, és nem kergetek illúziókat - mondja Szén József. - Úgy fogadtam el a települést, ahogy van, és az adott helyzetben igyekszem kihozni belőle a maximumot. Mint ember, maximalista vagyok, de tudom azt, hogy nem mindig mindent akkor lehet megvalósítani, amikor szeretnénk. Vannak dolgok, amit csak később lehet megvalósítani. Ezt tartottam az utóbbi két évben szem előtt, és persze igyekeztem a kínálkozó lehetőségeket megragadni.- A település előtt nagy kihívás a városi rang megszerzése...- Közel egyéves munkával készítettünk el egy tanulmánytervet, amellyel pályázunk a városi rang elnyerésére. Valamikor érkezik a községbe egy bizottság - hogy mikor, ezt nem tudhatjuk -, s ellenőrzi a kapott anyagot. Nagyon bízunk abban, hogy Kisköre városi rangra emelkedhet, hiszen a Tisza partján vonzáskörzetként funkcionálhatna a településünk. Ennek érdekében évek óta sokat teszünk, úgy az intézmények fejlesztésében, mint a község külsejének rendben tartásában.- A jövő mégis a turizmus lesz. A sokak által ismert tiszai horgászás, halászai és fürdőzés mellett a településnek van gyógyvize is. Mikorra várható a hasznosítása?- A meleg vizű forrásunkat - amely a hajdú- szoboszlói medence keleti ágából tör fel - 1997ben eladták egy befektetőnek. Neki azonban nem állt szándékában a mielőbbi gyors fejlesztés, ezért az önkormányzatunk pert indított. Nagyon reméljük, hogy még a nyár előtt megszületik a bírósági döntés, és ismét önkormányzati tulajdonba kerül a meleg vizű forrás. Akkor lehet élni a lehetőségekkel, és a falu elindulhat a gyó- gyturizmusra kiírt pályázatokon is.- Az utóbbi két évben több természeti csapás is érte a falut. Mennyire sikerült ezt kiheverni az idegenforgalomból élő vállalkozóknak?- Tavaly, az Utazás 2000 kiállításon már tiszai hallal kínáltuk az érdeklődőket. Amikor a cianid- szennyezés levonult a Tiszán, azt mondtam, a természet helyrehozza azt, amit az ember elrontott. Igazolt a természet, mert sebei meggyógyultak. Most már a lehetőségekkel kell élnünk, hogy a falu idegenforgalma minél nagyobb legyen. Már az utóbbi években sem lehet panaszunk, hiszen egy- egy hétvégén megduplázódik az itt tartózkodók száma. Utóbb már sokan érkeztek Olaszországból, Ausztriából és Németországból, de reméljük, ha egyszer az öt településsel közösen tervezett tiszai kerékpárút is kiépül, akkor a holland turizmust is ide tudjuk csalogatni. Egy ma is lakható táj ház A falu központjában, egy csendes kis utcában található az a vályogépület, amelyet 1858-ban építtetett Nagy Lajos, a falu egyik módos gazdája. Ma az épület tájházként működik, ahová az elmúlt másfél évszázad tárgyi emlékeit gyűjtik. A gyűjtőmunkát Honvisák Jánosné indította, aki az általános iskolás gyermekekkel sorra járta a falu házait, családjait, és ahol kidobásra ítélt, már nem használt tárgyakat találtak, ösz- szegyűjtötték. Az 1980-as években az önkormányzat megvásárolta a jó állapotban lévő parasztházat, és berendezte. A tiszta szobában ma is látható a feleség és az anyós ágya, mellette az újszülöttek fogadásakor használt bölcső. A sarokban búbos kemence áll, fölötte a házigazda csizmája lóg. A falakat a kor hagyományos szentképei díszítik. A padló sárral tapasztott, a mennyezet gerendás. A középső részben a konyha kellékeivel találkozhat a látogató. Van itt beépített füstölő, és egy pici nyílás, amelyből a kemencét fűtötték. A háromosz- tatú ház harmadik részében, a kamrában áll az asszonyok munkaeszköze, egy ma is működő szövőszék, a kendertörő és a rokka. De a férfiak mindennapos munkaeszközei, a fagereblye vagy a favilla is megtalálható itt. A gyűjtőmunkának köszönhetően az intim családi élet hagyományos kellékeit is meg tudták őrizni, így a tájházban elhelyeztek egy citerát, de van itt 1885-ből származó imakönyv, amelybe a család fontosabb eseményeit jegyezték be, illetve egy menyasszonyi mirtuszkoszorú. A nyáron hűvös épület udvarában állították fel a szabadtéri színpadot, amely nyaranta népdalköröknek és hagyományőrző találkozóknak ad stílszerűen helyet. Dobó és Báthory birtoka Kisköre területén a legrégibb települési nyomra a X1-XII1. századból bukkantak. A honfoglalás utáni kor első írásos emléke egy okleveles forrás, amely Kiskörét 1323-ban Kure néven említi. Mátyás király idejében már Kyiure néven emlegetik a források. A terület a középkorban* a Rozgonyiak és a Palóczyak birtoka, amely családok férfitagjai a mohácsi csatában elesnek. A Tisza-parti birtokot 1528-ban Ferdinand király Chamn Andrásnak, János király pedig Werbőczy Istvánnak adományozza 1539-ben Dobó István és testvére vette birtokba a területet, 154&ban viszont már mint Báthory-birtok szerepel A falu népességével együtt a XVII. században a Rákócziak tulajdonába kerül, de jelentős befolyással bír a Török- és a Fáy- család is. A Bécs ostromára induló török hadak a falut feldúlják, népességét elpusztítják. A település 1690-ig néptélen. Millenniumi 1722-ben Erdődy püspök megszerzi Rákóczi fejedelem elkobzott kiskörei birtokát, utóda, Barkóczy püspök pedig vásárlással gyarapítja a területét. így a birtokjog 1728-tól az egri püspökségé. A templomépítés mégis csak fél évszázaddal később indul meg: 1772-73 között Francz József egri építőmester emeli a késő barokk stílusjegyeket tartalmazó római katolikus templomot. Kisköre történetében mérföldkőnek számít az 1968-73 közötti időszak, amikor megépül a Tisza II. Vízlépcső és Öntözőrendszer, s létrejön Magyar- ország második legnagyobb ösz- szefüggő vízterülete, a Tisza-tó. A Í27 négyzetkilométeres, szigetekkel tarkított víztározó az ország egyik legszebb üdülőparadicsoma, amely a jövőben is perspektívát kínál a falu fejlődéséhez. Tiszai halász A községi millenniumi napon avatták fel Halassy Csilla alkotását, a Tiszai halászt. Az alkotónő, aki Kő Pál feleségeként tekinti második hazájának a dél-hevesi térséget, az alkotásban az ember és a természet viszonyát fogalmazta meg. A víz hatalmas, de az embert szolgálja, ha az megfelelően közelít hozzá. A volt községháza mögötti téren alakították ki az első pihenőparkot is. A szobor körül esztétikus fapadokon pihenhetnek az arra járók. FOTÓ: PILISY ELEMÉR Civil kezdeményezések A községben viszonylag magas a civil szerveződések száma. A cigány kisebbségi önkormányzatot Farkas Antal vezeti, a szervezetnek saját épülete van. A környék rendezvényeiről szinte sosem hiányoznak a nép- dalkórus és a nyugdíjasklub tagjai, akiknek vezetője Réti Lajosné, illetve Simon Istvánné. Galambos Gáspár irányítja a helyi polgárőröket, akik a rendőrőrs munkáját kiegészítve a köz- biztonságért dolgoznak. Szükség is van a tevékenységükre, hiszen nyaranta akár megháromszorozódhat a település lélekszáma. A természeti adottságokat kihasználva működik Kiskörén horgászegyesület és vadásztársaság is. Nagyközségek esetében is szinte páratlan, hogy a sportegyesületnek öt szakosztálya van, márpedig a Tisza-parti településen működik foci, tenisz, lovaglás, vízisport és kerékpár szakosztály is. Természetesen nem maradhat el a falusi vendéglátók és szállásadók egyesülete sem - Patkó Istvánné vezetésével -, amely két éve szervezetten dolgozik a turizmus fellendítéséért. Gazdasági élet a faluban A falu gazdasági élete 1990-től jelentős átalakuláson ment keresztül. A 300 embernek munkát adó termelőszövetkezet 1992-ben megszűnt. A külterületen működő állami gazdaságot 1994-ben összevonták a Hevesi Állami Gazdasággal, amely szintén hozzájárul a munkanélkülivé vált lakosok magas számához. Nem véletlen, hogy a '90-es évek elejétől egyre többen próbálkoznak vállalkozással, a község adottságából eredően mezőgazda- ságival, illetve idegenforgalmival. Az előbbiben dolgozók anyagi lehetőségeinek stabilizálását a Sapard-programon belül elnyerhető forráskiegészítéssel pótolják. A legnagyobb mezőgazdasági egység azonban a Rákháton működő kft., amely szántóföldi növénytermesztéssel, kertészettel, állattenyésztéssel foglalkozik, és jelentős nagykereskedelmet bonyolít le. Az ipari vállalkozások között még mindig dominál a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság Kiskörei Szakaszmérnöksége, de akad könnyűiparra szakosodott vállalkozás is, amelyek közül kiemelkedő a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató létesítmény. A legtöbben természetesen az idegenforgalomra szakosodtak, tavaly például 44 kiskereskedelmi vállalkozás működött a községben. Ezek között széles a választék, a nyári idegenforgalmi igényekhez igazodva van fodrászat, divatüzlet, cukrászda, szolárium, papír-írószer szaküzlet. Két pénzintézet és egy benzinkút segíti a lakosság mindennapjait. A szálláslehetőségek palettája is ugyanilyen széles: immár a kispénzűek éppúgy találnak kempingezési lehetőséget, mint ahogy a drágább hotelek, szállodák is megtalálhatók a faluban. ■ Kellemes körülmények fogadják a könyvtárba látogatókat Hangtár is lesz a könyvtárban Egy éve költözött új helyére, a volt községháza épületébe a 13.600 kötetes községi könyvtár. Az intézmény kettős funkciót lát el: iskolai és közművelődési feladatokat is végeznek az itt dolgozók. Tavaly a lakosság 10 százaléka iratkozott be. A dráguló könyvárak miatt egyre többen szerzik be szórakoztató olvasmányaikat a könyvtárból, illetve a főiskolások, egyetemisták is szívesen járnak ide könyvtárközi kölcsönzésért. Az intézmény vezetése tavaly két pályázattal négyszázezer forintot nyert. Nem panaszkodnak, az önkormányzat is minden támogatást megad. (1997-ben például elnyerték a könyvtárpártoló önkormányzat címet.) A segítségre - mondja Patkó Istvánné könyvtárvezető - szükség is van, hiszen most van kialakítás'alatt a korszerű hangtár. ____________■
