Heves Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-10 / 84. szám

MEGYEI KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal 2001. Április 10., kedd Mire futja a nyugdíjból? KOVÁCS JÁNOS Mesél az erdő Vannak bajok. Mindig kívülről ront rá a vész erre a Kárpátoktól ölelt kis országra. Ott, a határon túl még a vizet is vizezik kárpátaljai embertársaink, csak hogy kör- mönfontan nyakon öntsenek minket, akár ürgét az ürgelyuk­ban. S ehhez még az erdőket is irtják, nemtörődöm gondatlan­sággal. Oláh testvéreink pedig mérget zúdítanak bele felelőtle­nül a magyar folyóvízbe, nemzeti jelképünkbe, a Tiszába. Nya­kunkon továbbá a globalizáció, a Nyugat-Európában egyelőre feltartóztathatatlanul dühöngő száj- és körmömfájás. „Begyűrű­zése” várható. S akkor jaj a rackának, szürke marhának - is. A hályogos szeműek valamiféle nemzetellenes kollektív ösz- szeesküvésre gyanakszanak. „Szakemberek” Trianont emleget­nek, országcsonkítást okolnak. Hogy ez légyen a dolgok rákfe­néje. Régi nagyságunkban dehogyis történhetne meg mindez velünk. Miként nyilvánvaló az is: a mostani kis Magyarorszá­gon nincs felelőtlen erdő- és vízgazdálkodás, se két évszázados rossz árvízvédelmi stratégia és politika - őseink az alföldi ré­szekről rég kiirtották a fákat, a táj elmocsarasodott, amit aztán le kellett csapolni, kiszárítani, a vízfolyásokat, folyókat szabá­lyozni, gátak közé zabolázni - hogy a környezetszennyezésről ne is beszéljünk. Az ilyen cégek, vállalkozások, emberek ugyan­is errefelé teljességgel ismeretlenek. Nálunk mindenki igazság­gal kel, fekszik és oxigén leheletú. Hallgassunk arról, akár a jó tanú, hogy az elmúlt évtizedek­ben vagy akár csak években milyen csendes, elhallgatott, de botrányos szennyezések történtek itt, melyeknek jelei egy-egy rejtélyes halpusztulás vagy vízbázison, termőföldön elhelyezett veszélyes hulladék képében mutatkoztak. A többi maradjon né­macsend. Árvízi szakembereink finesszel kifogtak a kárpátaljaiakon, az átvágott töltésekkel visszavezették rájuk a vizet, amivel ná­lunk „locsolkodtak”, s visszaárasztották a - igaz zömében ma­gyar nemzetiségűek lakta - kárpátaljai községeket. Prüszköltek is bizony, hogy ez nem volt megbeszélve. Tanuljanak végre mó­rest, ne irtsák az erdőket. Amik a talajjal együtt felfognák, tá­rolnák a lehulló csapadékot, s az nem rohanna végig pillana­tok alatt a vízgyűjtőn, egyenesen lefelé, hozzánk. A román-ausztrál bányavállalatnak is megmondtuk, hogy az egy évvel ezelőtti ciánozásért, szennykiárusításért, fizessen több mint százmillió eurós kártérítést. Vissza is írtak, hogy nem értik jól. És vígan működnek. Majd elfelejtettem: a Kárpátalján kivágott erdők olcsó fa nyersanyagát Magyarországon vásárolják fel, a hazai igényeket elégítik ki vele. Hát vágjuk. Magunk alatt. Tisza: megszűnt a készültség Fájdalomcsillapító Ha minden a tervek szerint ala­kul, úgy az év vége felé már több, eddig fizetős szolgáltatá­sért nem kémek pénzt a fogor­vosnál. Ott, ahová ma sem örö­mében jár a páciens. A fájdalom is enyhülni fog, a fogorvosi szék is barátságosabb lesz. A gyötrel­met kevésbé találjuk majd kín­zónak. Persze csak ha erősen arra gondolunk, hogy az korábban mennyibe került volna... ib. sq RÉGI PORTRÉK. Pilisy Elemér fotóriporter gyűjteményéből portréképeket válogatott, ame­lyekből „Arcok a múlt század­ból” címmel látható kiállítás Egerben, a Bródy Sándor Me­gyei Könyvtárban (Kossuth L. u. 16.). A tárlatot szerdán, 16.30-tól a könyvtár aulájában Jónás Zol­tán újságíró nyitja meg. SZABADEGYETEM. A Megyei Művelődési Központban ma, 16 órától az idősek számára három témát is ajánlanak. Dr. Bérezi Ju­dit a hormonokról és az immun- rendszerről tart előadást. Fűrész János természetgyógyász a szer­vezet méregtelenítési folyamatát és a böjt jelentőségét méltatja. Bessenyei Illésné az idősek szo­ciális célú üdültetési lehetősége­it ismerteti. VERSESKÖTET. Pusoma Jenő, Kerecsenden élő lírikus Alkonyai­kor című verseskötetének bemu­tatására kerül sor csütörtökön, 18 órakor Egerben az Eszterházy Károly Főiskolán. A kötetet Ráczné dr. Horváth Ágnes, a Szá­zadvég Politikai Iskola egri tago­zatának igazgatója méltatja. JÁTSZÓHÁZ. Április 11-13. kö­zött ingyenes szünidei foglalko­zásokra várják a gyerekeket Fü­zesabonyban. A Városi Könyv­tárban szerdán 10 órától a bőr­díszmű készítés, csütörtökön 9 órától a rafiafonás, pénteken 10 órától az üveggravírozás rejtel­meibe avatják be a résztvevőket. HELYESEN. A Hidro Master Kft.-ről közölt szombati PR- riportunkban a mondat helye­sen: „A kft. önálló fejlődésének jelentős állomásához érkezett: Szegeden is saját szervizt nyit­nak. ” A francia cég neve Techmaflex. Az E-mail cím: hmaster@matavnet. hu A HÍRLAP ÜGYELETÉI Újságíró: Elek Eszter Telefon - (36)513-622 Fax - (36)513-605 Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 * Terjesztő: Takács Jánosné Telefon - (80)513-646 A tavalyi nyugdíjak utólagos ki­egészítésére - amelyet február­márciusra ígértek - már nem szá­míthatnak az idősek, a pótlóla­gos nyugdíjemelés mértékéről vi­szont a napokban döntöttek a kormány gödi ülésén. Eszerint az eredetileg tervezett 15 milliárd helyett 45 milliárd forintot fordí­tanak a nyugdíjemelésre, így éves átlagban 13-14 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A megemelt járandóságot januá­rig visszamenőleg kapják meg az érintettek a nyár folyamán. Alábbi körkérdésünkben a me­gyénkben élő nyugdíjasokat arról kérdeztük, mire futja jelenleg a havi járandóságból? Molnár János, egri nyugdíjas:- 1980-ban mentem nyug­díjba, s jelenleg 47 ezer forintot utalnak havon­ta. Ha a rezsit kifizetem és ki­váltom a szük­séges gyógy­szereket, körül­belül 15 ezer forint marad megél­hetésre. A lányommal élek együtt. Ha ő nem segítene, nehezen tud­nám beosztani ezt az összeget. Ludman Zsuzsanna, salgótar­jáni özvegy, aki átutazóban járt Egerben:- Az özvegyi pótlékkal együtt negy­venezer forint a nyugdíjam. Mozgáskorláto­zott vagyok és szívpanaszaim vannak, ezért ha­vonta átlagosan 8-10 ezer forin­tot költők gyógyszerre. Ha a gázt, villanyt, egyéb költségeket kifizetem, minimális összeg ma­rad az egyéb kiadásokra. Min­den hónap elején napra ponto­san kiszámolom, mennyit költ- hetek. Hetente kétszer vásáro­lok, és akkor is csak a kiszámolt pénzt viszem magammal, nehogy kísértésbe essek. Szívből kívá­nom, hogy a törvényhozók is él­jék meg egyszer ezt az állapotot. Radies Dezső, Hevesaranyos:- Huszonnyolcezer forint a ha­vi nyugdíjam, a feleségem cukor­beteg. Számítunk az emelésre, bár úgy hallottam, hogy a márci­usra ígért pénz­ből már nem lesz semmi. Nem érdemes kiszámolni, mennyi marad a kötelező ki­adások után, úgysem hinné el senki, hogy abból a pénzből meg lehet élni. Galovics Lászlóné, egri lakos:- En úgy vé­lem, hogy a je­lenlegi kor­mány - ameny- nyire az ország erejéből telik - igyekszik a nyugdíjasokon is segíteni. Tu­domásul kell venni, hogy az árvizek, a katasztrófák rengeteg kárt okoztak és a helyreállítás na­gyon sokba kerül. Én úgy gondo­lom, hogy a gyermeket nevelő családokra is nagyon nagy teher nehezedik. Amennyire lehet, őket kellene támogatni. Én ma­gam is ezt teszem, pedig kis nyugdíjból élek. _________(bartai T egnap 10 órakor megszűnt térségünkben az árvízvé­delmi készültség. A Tisza-tó nyári vízszintjének beállí­tása érdekében az apadó fo­lyót Kiskörénél már duz­zasztani kell. Közép-Tisza A legalacsonyabb védelmi ké­szültség, az első fok fenntartása sem kívánatos már, így döntöt­tek a Kötivizig szakemberei. Fe­jes Lőrinc szakaszmérnök el­mondta, hogy a Tisza apadása vasárnap estére közelítette meg a 700 centimétert, s hétfőn 10 órakor mondhatták ki az árvíz- védelmi készültség megszünte­tését.- Kiskörénél a duzzasztó zsi­lipjei újra szerepet kaptak, mert leengedésükkel megkezdtük a Tisza-tó nyári vízszintjének be­állítását. Ezt a műveletet várha­tóan húsvétra fejezzük be - hangsúlyozta a szakaszmérnök­ség vezetője. A Tiszavíz Vízierőmű Kft. vár­hatóan a hét közepétől kezdheti meg az áramtermelést. Ehhez az kell, hogy a kiskörei duzzasztó­nál a felvíz és az alvíz szintje kö­zött legalább két méter legyen a különbség. A tovább engedett ki­sebb vízmennyiség miatt az alvíz már egy métert apadt. A vízügyesek a tavaszi árhul­lám uszadékát összegyűjtötték, s elszállították. A napokban a köz­ponti depó több mint húszezer tartalék homokzsákját kiürítet­ték. A Tisza töltéskoronáját jár­hatóvá hengerelték. A hullámve­rés ellen készített ideiglenes véd- műveket nem bontják el. Azok addig a helyükön maradnak, amíg a Kötivizig nem építheti meg ugyanitt a végleges véd- műveket. __________________________1^*0 Heves: oázis az északi régióban Gazdaságfejlesztés és modern technológia Az elmúlt évek erőfeszítései nyomán szőkébb hazánk előbbre lépett a bruttó nemzeti ter­mék (GDP) előállításban, a foglalkoztatásban és a beruházásokban - mondta lapunknak Fülöp Gábor, a megyei kereskedelmi és ipar­kamara főtitkára. Ez megmutatkozik az új technológiák alkalmazásában és a beszállítói kapcsolatokban is. Heves megye Ebben a folyamatban a kamara, az önkor­mányzatok és a vállalkozások közös munkája is benne van, főleg a település- és az infrastuk- túra-fejlesztésben. Ám további együttműködést szorgalmaznak a szociális bérlakás-porgram- ban is, hogy minél több kezdő vállalkozó ott­honhoz juthasson. Jelenleg gondot okoz, hogy kevés a képzett munkaerő. Ezért szorgalmazzák, hogy az isko­lák érdekeltségi alapon még inkább a szakkép­zésre fordítsák erőiket, ami vonatkozik a felnőtt átképzésre is. Az elmúlt időszakban az északi régió ‘három megyéje közül Hevesben nőtt a leg­nagyobb arányban a vállalkozások száma. Ezért oázisként emlegetik a szakemberek. Je­lentősen nőttek a beruházások is, főleg a gépi­pari cégeknél és a kereskedelemben. Örvende­tes, hogy egyre több helyen működtet­nek modern gépeket, sőt az élelmiszer-feldol­gozással, a járműipari tevékenységgel, az or­vostechnikával, az automatikával foglalkozó vállalkozások egyre nagyobb számban kuta- tást-fejlesztést is folytatnak. Fülöp Gábor véle­ménye szerint a teljesítmények alapján me­gyénk gazdasága már konform az Európai Uni­óval. Ez megmutatkozik abban is, hogy a cé­gek főleg az uniós országokba exportálják ter­mékeiket. Ám fennáll a veszély, hogy a kiske­reskedelem, a közlekedés, a könnyűipar egyes részei hazánk uniós tagsága után piacokat veszthetnek. Egyébként már érezhető az M3-as autópálya beruházásokat ösztönző szerepe és erősödnek a beszállítói rendszerek is. A cégek nagy része félkész termékeket gyárt és a multnacionális vállalatoknak értékesíti azokat. A megyében levő vállalkozások egytizede - csaknem két­ezer cég - szűkebb hazánk gazdaságában az éves termelési érték 80 százalékát állítja elő, amely 600 milliárd forintot jelent. Ennek a je­lentősége a folyamatos foglalkoztatásban is megmutátkozik. Beruházás Heves megyében A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1200 tagjával szűkebb pátriánk gazdasági sze­replői kétharmadának az érdekeit képviseli. A köztestület továbbra is a vállalkozók üzleti kapcsolataihoz igyekszik közvetíteni, szakmai képzéseket szervez, tájékoztatókat, találkozó­kat szervez. Fontosnak tartja, hogy a vállalko­zók minél nagyobb számban kacsolódjanak be az elektronikus kereskedelembe, és mielőbb megjelenjenek a világhálón. _______________________________________________________(MENTUSZI Hallássérült gyerekek a színpadon Eger Az ilyen rendezvények közelebb hozzák a hallássérült embereket a halló társadalomhoz. A színpadi játék segítségével a gyerekek felsza­badíthatják a személyiségük legbel­sőbb titkait, kibontakoztathatják képességeiket, növelhetik kommu- nikáríós szintjüket. Mindeközben pedig rengeteg szeretetet és öröm éri őket. - Ezekkel a szavakkal nyitotta meg a Hallássérült Gyermekek Or­szágos Színpadi Találkozóját az el­múlt szombaton a Művészetek Há­zában dr. Tóth László megyei al­jegyző. A megyeszékhelyen harmadik alkalommal megrendezett esemé­nyen hét - köztük két egri - cso­port vett részt. Különösen nagy hangsúlyt kapott a találkozó eb­ben az évben, hiszen a szervező Mlinkó István Óvoda, Általános Is­kola és Diákotthon idén ünnepli megalakításának századik évfor­dulóját. Mint azt Mezei Lajosné igazgatónő elmondta, az oktatá­son kívül fontos feladatuknak ér­zik, hogy a hallássérült gyermeke­ket megismertessék a hallókkal. Ezért nagy öröm számukra, hogy a rendezvényre a város több általá­nos iskolájából is érkeztek nézők, akik így láthatják, milyen sokféle képességgel rendelkezhetnek azok, akiknek egy-egy érzékszerv­ük esetleg nem működik kifogás­talanul. Dézsma Györgyné és Tari Edina a két egri fellépő csoport felkészítői szerint a hallássérült gyermekek­nek sem nehéz betanítani egy szín­padi produkciót, csak más mód­szerek szükségesek hozzá, mint a hallók esetében. Ám ezeknél az előadásoknál is törekednek arra, hogy a zenei és a hangélmény meg­legyen, hiszen ez adja a ritmust. A színpadon a gyerekek sok dolgot a mozgással fejeznek ki, de egy eset­ben sem használják jeleiket, ehe­lyett megpróbálnak minél többet beszélni. À szakemberek hozzátet­ték: a sérülteknek az egészséges embereknél is fontosabb, hogy le­küzdjék gátlásosságukat, elfogad­tassák másságukat. A színpadon megtanulhatják mindezt, s azt is, hogy miként alkalmazkodjanak a halló társadalomhoz. A szakmai zsűri döntése alapján a szegedi Csillagszóró csoport Dió: törő című mesejátéka kapta a nívó­díjat. Ezenkívül két különdíjat is kiosztottak. Az egyiket az egri Szi­várvány csoport „Az ősz hegedűje zsong" táncjátéka kapta, míg a má­sikat szintén a vendéglátók előké­szítő osztálya (képünkön) az Annipanni és a kiscicák darabbal érdemelteid. elek eszter A színpadon a gyerekek leküzdik gátlásaikat és vidáman játszanak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom