Heves Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-04 / 79. szám

-■J 2001. Április 4., szerda K Ö R Z E T E Heves Megyei Hírlap - 7. oldal FÜZESABONY E S Kis matematikusok: dobogón a legjobbak Kompolt _________ A házigazda oktatási intézmény tizenhat iskola kisdiákjainak részvételével bonyolította le az alsó tagozatosok megyei mate­matika versenyét. Ezen a követ­kező eredmények születtek: 1. osztály: 1. Bezzeg Klaudia (Aldebrő-Tófalu - Felkészítő ta­nár: Klubuk Istvánná), 2. Krecz Bence (Aldebrő-Tófalu - Felkészí­tő tanár: Klubuk Istvánná), 3. Sneider Lilla (Kompolt - Felkészí­tő tanár: Bányainé Tófalusi Zsu­zsanna). 2. osztály: 1. Kovács Tamás (Kompolt - Felkészítő tanár: Pabar Mónika), 2. Bagi Gábor (Adács - Felkészítő tanár: Sípos Györgyné), 3. Bocsa Dávid (Aldebrő-Tófalu - Felkészítő ta­nár: Darányiné Csintalan Márta). 3. osztály: 1. Fehér Balázs (Adács - Felkészítő tanár: Soha Mártonná), 2. Erberling Zsófia (Kompolt - Felkészítő tanár: Vízkeleti Györgyné), 3. Nagy Mik­lós (Kál - Felkészítő tanár: Miksi Jánosné). 4. osztály: 1. Túri Dorottya (Adács - Felkészítő tanár: Soha Mártonná), 2. Lang Nóra (Kál - Felkészítő tanár: Somodiné Tom­pa Ágnes), 3. Szabó Szilárd (Fü­zesabony, Széchenyi Ált. Isk. - Felkészítő tanár: Takácsné Szige­ti Ilona). A csapatversenyben: 1. Kompolt, 2. Adács, 3. Aldebrő- Tófalu. ■ Ezeregy öltés mestere Mezötárkány Képzeljenek el egy népviseleti sza­bású férfiinget, melyen a kézelő szegésétől a mellrészt díszítő csip­kéig minden öltés kézzel varrott. Szabályos, szép hurkok, finom csipke, ezer és ezer öltés, több száz munkaóra eredménye. Készí­tője, de mondhatjuk bízvást azt is, hogy alkotója, Kovács Tibor csip­kekészítő és gyékényszövő e ritka mesterségek avatott művelője. Hogyan vezetett el útja e Tiszá­hoz közel eső faluba, Mezőtárkányba, a Dunántúl he­gyes-dombos vidékéről? Erre csak ennyit felel: sok erre a gyékény. S hogyan választja e két mestersé­get egy ipari vidék szülötte, erre még szűkszavúbb a válasz: vala­mikor tízesztendős korában meg­ejtette kis barátja édesapjának munkája, aki halászhálókat kö­tött. Lelkesen kötözte-bogozta a zsinórokat, akkoriban jegyezte el magát e ritka mesterséggel. S ahogy nőtt, élete azzal telt el, hogy kutatta mindenütt, mi min­denből csináltak a régiek haszná­lati tárgyakat. így jutott el a gyéké­nyig, a csuhéig, melyekből tetsze­tős táskák, papucsok, házicipők formálódnak a keze közt. De mindezeknél nem állt meg, egy kecskeméti barátjával kutatni kezdte, hogyan használták fel a kákát, mert régen azzal is foglal­koztak a Sárrét, a Sárköz emberei. Minden érdekli, ami természe­tes anyag, és az, hogy mit lehet belőle készíteni. A kézimunkák­ból annyi, hogyan lehet azokat a mindennapokban felhasználni, így készültek ingei, hímzett pár­nái, szoknyái. A sokféle anyag után szinte egyenes volt az út a csipkéig, egy tanfolyamon ismer­kedett meg a csipkeverés és csipke­varrás tudományával. Az alsó­szoknya szélét ékítő vaskos csip­kétől a lebbenő hálóra hímzett mintáig minden forma található a munkái között. A meglehetősen szűkszavú fia­talember szavak helyett inkább a munkájával fejezi ki mondanivaló­it. Mesterfogásait szívesen meg­osztja másokkal, nem egy tábor­ban tanítja a fiatalokat a régi mes­terségekre. Tervei: mindennapjait betölti a kenyérkeresetnek számító gyé­kényszövés, csuhéfonás, érdeklő­dését lekötik a kézimunkák, mű­vészi álma egy nagy csipkekép, amelynek első ezer öltése már nemcsak a fejében van készen. ■ Kovács Tibor mestermunkái között FOTÓ: GÁL GÁBOR A Ouropack/Starpack Kft. a kimlei és a székesfehérvári egysége után harmadikként Füzesabonyban nyitotta meg üzemét. A ti­zennégyezer négyzetméter alapterületű üzemben elsősorban az élelmiszer és élvezeti cikkek, valamint az elektronikai termékek ipara számára állítanak elő hullámpapírból csomagolóanyagot. fotó: perl Márton Útépítés: kevesebbet, de jót Az önkormányzat közmeghallgatásán el­mondták észrevételeiket a polgárok. A forrás- hiányos költségvetés miatt sok megoldás attól függ: hány pályázaton nyer pénzt a polgár- mesteri hivatal és annak több intézménye. Füzesabony A városvezetés ilyenkor szokásos találkozása a lakossággal a külön „falusi” és „telepi” köz­meghallgatásokon már megtörtént. Itt az ér­deklődők és a városi televízió adásából a kép­ernyő előtti nézők is hallhatták Gulyás László polgármester bevezetőjének a következő epi­zódját is:- Áprilisban benyújtjuk igényünket az önhi­báján kívüli települések pályázatán. Szeretnénk, ha forráshiányunkból 70-80 milliót átvállalna a központi költségvetés. Majd kiderül, mennyire vagyunk kedves gyermekei a kormánynak. Minden ilyen alkalommal a lakosság a kör­nyezetükben lévő utak állapotának kritikáját is megfogalmazza. A fejlesztésre fordítható kere­tek szűkösek, ennek ellenére a városvezetés ahhoz ragaszkodik, hogy „nem építünk sok és rossz utat, hanem inkább rövidebb szakaszon, de jót”. A megyei területfejlesztési tanácstól tavaly nyert összegek felhasználásával idén aszfaltot kap a Templom, az Árpád, a Jókai, a Makiári utca és a Szent Korona utca egy része. Vizes makadámborítása lesz a Damjanich utcának. Elhangzott a fórumon, hogy 2001-ben is kérnek területfejlesztési segítséget három falusi és há­rom telepi utca további minőségjavítása érdeké­ben. Ehhez önerőként mintegy hétmilliót tud­nak biztosítani. A telepi temető ravatalozója megújul, és parkolót is építeni fognak ott. Füzesabonyban idén tervezik a közvilágítás korszerűsítését. Körülbelül ötszáz lámpahely energiatakarékos kiváltásában gondolkodnak. A beruházás előtt a hatvani tapasztalatokat kívánják megvizsgál­ni. A mentőállomás létesítésének tervéről sem mondtak le. Az ivóvízzel kapcsolatos kifogá­sok érdemi orvoslására - egy 250 milliós vas- és mangántalanító megépítésére - azonban most sincs mód. A víztorony szolgáltatásának vízminőségéről egy hozzászóló ezt mondta el jellemzésként:- Az akváriumban le kellett cserélni a vizet, mert a halak fele elpusztult... A vízmű képviseletében Radies József mér­nök is elismerte, hogy időnként a klóradagoló berendezés túl sok szert juttat a rendszerbe, de a vízminőség még megfelel az egészségügyi ha­tárértéknek. A vízmű és a város közös összefogása révén idén szisztematikus patkányirtásra kerül sor. A kóbor ebekkel való megbirkózás azonban - visz- szatérő gondként - nem tűnik most sem köny- nyen végrehajtható feladatnak. A sintér - akit Mezőkövesdről fogadnak meg alkalmanként - drága, és a befogási teljesítmény sincs arányban a ráfordított költségekkel. Talán Heves várossal összefogva - a törvényi szabályozást betartva - egy altatólövedékes puska megvásárlása és használata lenne az igazi. Csak hát ehhez is pénzre volna szükség. A piactér esetleges eladásával kapcsolatban javaslatként elhangzott, hogy az autópálya mel­letti létesítményt esetleg kamionterminálként lenne célszerű működtetni. A déli városrész ját­szóterét azért érte szülői bírálat, mert a sérült játékok némelyike veszélyt hordoz a gyermekek számára. Mivel itt még garanciális szerződés Részvény-álom A város több mint százmilliós forráshiányát el tudná tüntetni, hiszen gáz- és ÉMÁSZ- részvényekben hasonló nagyságrendű érték­papírral rendelkezik. Sajnos azonban csak álom, hogy ezeket névértéken lehessen elad­ni, így egyelőre holt tőkének számítanak. van érvényben az építtetővel, kérik majd a hi­bák kijavítását. Az északi városrészben a volt tornyos iskola udvarán is szeretne az önkor­mányzat kialakítani újra egy közel egymillió fo­rintba kerülő játszóparkot. A Tüzér és az Orgo­na utcák lakói arra kaptak ígéretet, hogy a gáz­vezetés utáni útfelbontást követő szakszerűtlen helyreállítás megfelelő színvonalú elvégzésére az önkormányzat felszólítja a kivitelezőt. Ami késik... ...az nem múlik. Ennek a szó­lásnak a tartalma most azért aktuális, mert meglehet: sokan csalódtak. Nem Füzesabony vá­rosvezetése tehet róla, hogy a tévéműsorokban közölt infor­máció alapján a polgárok szá­mára ajánlották az elmúlt va­sárnapi Fő tér című magazin­műsort. Ha nincs egy korábbi árvizes „különkiadás”, úgy a térségről készült anyag már adásba került volna az ml csa­tornán. így a biztos adásnap április 8-a lesz, 9.30-tól. Min­den rosszban van valami jó alapon ezúttal olyanok is meg­nézhetik majd a műsort, akik­nek ez a figyelmét az eredeti időpontban elkerülte volna, m SARUD. Az önkormányzat legutóbbi ülésén a képviselők elfogadták Kiss István polgár- mester tavalyi évről készült be­számolóját. A testület foglalko­zott a Tisza-tó közeli Adler kempinggel is, amelynek meg­határozott fejlesztéseket enge­délyezett, többek között egy kőház építését. POROSZLÓ. A helyi újság legutóbbi számában Papp Kár­oly arról számol be a település olvasóinak, hogy a Soros Ala­pítványtól nyert pályázati ösz- szegből segíteni tudnak az idős, rászoruló embereknek a ház körüli teendők elvégzésé­ben. A biztosított összegből gépeket, felszereléseket vásá­rolnak, amelyek közmunká­sokkal az igénylők rendelke­zésére állhatnak például a ka­pu előtti fűnyíráshoz, a tava­szi-nyári munkák elvégzésé­hez. A jelentkezéshez egy ké­relmet kell kitölteni és azt a polgármesteri hivatal szociális osztályán benyújtani. BESENYŐTELEK, DORMÁND. A Pólyák Pál irá­nyította besenyőtelki polgárőr szervezet sikeres tagtoborzót tartott a szomszédos Dormánd községben. A 17 je­lentkező között van Rajna Kálmán alpolgármester is. A polgárőrök járőrtevékenysége így a jövőben a dormándiak biztonságérzetét is szolgálja. A fáradhatatlan képviselőnő Díszkivilágítást kap a templom Füzesabony A város önkormányzata lehető­ségeihez mérten igyekszik támo­gatni az egyházakat. A római ka­tolikus templom számára például olyan kandeláberek felszerelését biztosítja, amelyek a műemlék jellegű épület homlokzatának díszkivilágítását biztosítják. Gubala Róbert plébános a hívek nevében köszönettel vette azt a gesztust is, hogy a város ezentúl a költségvetéséből biztosít megvál­tást a harangozáshoz. E szolgálta­tásért eddig egyszeri alkalom esetén 500 forintot kellett fizetni, ezután a kérés a lakosság számá­ra 3000 forintig díjmentes. A re­formátus egyház óhaját is szeret­nék teljesíteni. Idén harangot sze­retne a telepi templomához a re­formátus közösség, amelynek megvásárlásához kíván hozzájá­rulni a városvezetés. ■ Kál Érdemes egyszer belepillantani az előjegyzési naptárába: szinte nincs is olyan nap - essen az a hét közepé­re avagy jeles ünnepre -, hogy ne lenne valamilyen programja. A köz­ségi önkormányzat képviselőnőjé­től, Fehér Klárától még nem hallot­tam a pihenőéveiket töltő emberek nagy mondását, miszerint egy nyug­díjasnak semmire sincs ideje. Sze­rintem azért nem emlegeti ezt a talá-' ló szlogent, mert számára ez teljesen természetes... Már csak azért is, mert ízig-vérig közéleti ember.- Fáradhatatlan - jellemzi Tompa Vilmos polgármester. - Nem véletlen, hogy eddig valamennyi ciklusban a több mint harminc jelöli közül a leg­magasabb arányban választották meg képviselővé. A helyi általános iskola egykori ta­nárnője nem tud úgy végigmenni - legtöbbször végigkerekezni - a falun, hogy meg ne állítaná valaki. Hol egy volt tanítványa számol be neki élete alakulásáról, hol valamelyik nehe­zebb körülmények között élő helybe­li kérdezi meg tőle, hogy akadna-e családja számára egy-két ruhadarab a Máltai Szeretetszolgálat raktárából. Máskor ő kopogtat be körzete, a Fő út alsó egyedül élő idős lakóihoz, s tesz le az asztalukra egy-egy csomagot, amit az önkormányzat adományoz a szeretet ünnepére. Vagy csak azért, mert kíváncsi, hogy miként fogadják a környéken élők a faluvezetés terve­it például a gáz-, a telefon-, újabban pedig a szennyvízhálózat kiépítésé­ről. Klárikát mindenütt tisztelettel és szeretettel fogadják. S a meg-megis­métlődő biztatással, hogy a követke­ző ciklusban is jelöltesse magát, mert számítanak rá. Egyrészt azért, mert ismert, tősgyökeres helyi családból származik - a família eredete bizonyí­tottan az 1800-as évekig vezethető vissza -, másrészt pedig azért, mert a csaknem 36 éves tanári pályafutása alatt korosztályokat tanított a magyar nyelv és irodalom, illetve az ének-ze­ne szeretetére.- Nagy lelkierőt ad számomm az, hogy ennyire bíznak bennem - nyug­tázza a helybeliek ragaszkodását a képviselőnő. - Ezt azzal lehet meghá­lálni, hogy minden vállalt feladato­mat becsülettel végzem el Vállalásban sohasem volt hiány. Tanárként számos iskolai órán kívü­li megbízatása is volt: szakköröket, gyermekprogramokat szervezett, s a Pedagógus Szakszervezet egykori járási bizottságának tagjaként kollé­gái egzisztenciális gondjaival foglal­kozott. Szakmájához közelálló fel­adattal - a gyermekvédelemmel - bízták meg a tanácsi rendszer utolsó éveiben. S amikor 1990. szeptember 30-án megalakult a helyi önkor­mányzat, a képviselő-testület tagjává választották. Egy-egy ciklusban szá­mos bizottság elnökeként, tagjaként tevékenykedett: folyamatosan részt vesz a község egészségügyének, ok­tatásának, kulturális életének formá­lásában, s különösen a szívéhez nőtt az a karitatív munka, amelyet a szo­ciális bizottságban, illetve a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjában folytat. Ugyanilyen aktivitással veszi ki részét a különböző nemzeti és he­lyi ünnepségek szervezéséből s le­bonyolításából.- Érthetően lokálpatrióta vagyok - mondja -, ezért is írtam meg a kiadás­ra váró Kál története című könyvhöz a rendszerváltás utáni első hét év tör­ténetét, majd vállaltam az egész kötet FOTÓ: PERL MÁRTON javítását, korrigálását. Mindez hét hó­napot vett igénybe.- Ez után a röpke „leltár" után ön­magától adódik a kérdés: tud egyálta­lán valamilyen felkérésre nemet mon­dani?- Eddig öt párt hívott a tagjai sorá­ba, ám úgy döntöttem, megőrzőm a függetlenségemet. Egyébként, ha emberi sorsokról van szó, ha valaki­nek segíteni lehet, akkor soha nem mondok nemet... hn-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom