Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-07 / 56. szám

Il H H 2001. Március 7., szerda H O R I 2 O N T Heves Megyei Hírlap - 9. oldal Borvidékhez illő arculatteremtés Az egriek, a szekszárdiak és a villányiak jó példája Színidirektor, kórházigazgató Utóelemzés a megyegyülés közvéleményre ható döntéseiről Noha sokan másként állítják, a hazai szőlő- és borgazdaság nem teljesen sikerágazat - mondta tegnap Horváth Csaba, a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsának íőtitkárhelyette- se. Az elmúlt évtizedben nem olyan arány­ban javult a jövedelemtermelő képessége, mint ahogy szerették volna. Ezért fontos, hogy az ágazat ne legyen vesztese hazánk EU-csatlakozásának. Gyöngyös A mátraaljai borvidék szőlészeinek és borászai­nak szakmai találkozóján a főtitkárhelyettes azt is hangsúlyozta, hogy a statisztika szerint 127 ezer hektár a szőlőterület az országban, ám a valóság ennél kevesebb, mint­egy 70 ezer hektár. Ezért fontos, hogy hazánk uniós csatlakozá­sáig állami támogatással új faj­taszerkezetű ültetvényeket tele­pítsenek a borvidékeinken. In­dokolt ez a minőségi export és a jelenleginél kedvezőbb érté­kesítési árak kialakításáért. En­nek feltétele az áttekinthetőség a szőlő- és bor­termelésben, a pontos nyilvántartások, szárma­zási bizonyítványok és technológiák alkalmazá­sával. Elengedhetetlen a termelők összefogása, hogy közösen lépjenek fel céljaik eléréséért. Ezután Búzás Zoltán, a Mátraaljai Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára arról beszélt, hogy a borvidék környezeti és éghajlati adottsá­gai kedvezőek a szőlőtermelésre. A fajtaszerke- zet azonban elavult, mert az 1970-es évek piaci helyzetét tükrözi. Sok a rizting és a rizlingszil­váni ültetvény, emellett több mint hatszáz hek­táron csemegeszőlő-termeléssel is foglalkoznak. Az említettek értékesítése komoly gondokat okoz. Véleménye szerint a mátraaljai borvidék jövőjét állami támogatással megvalósítandó szőlőrekohstrukáó biztosíthatja.- A borászok is gondokkal küzdenek - muta­tott rá Búzás Zoltán. - Bizonyos fajtákból túlkí­nálat van a piacon. A marketingmunka sem megfelelő a Mátraalján. Van mit tanulniuk az egri, a szekszárdi és a villányi termelőktől. Ezért a legfontosabb, hogy mihamarabb arcula­tot adjanak a borvidéknek, ehhez összefogásra, megfelelő fajtaszerkezetre és marketingmunkára van szükség. Sürgette, hogy olyan fajtákat tele­pítsenek, amelyek a tájra jellemzőek, illatos, za­matos borokat adnak. Ezekre jó példa a szürke­barát, a tramini vagy a chardonnay. Ezek mellett van helyük a minőségi kékszőlő­fajtáknak is. A jövő útja, hogy a termelők társuljanak, közös telepítéseket valósítsanak meg, a feldolgozáshoz pedig egysé­ges technológiát alkalmazza­nak. A továbbiakban a Mátraaljáról, Pest és Nóg- rád megyéből érkezett szakemberek előadáso­kat hallgattak meg arról, miként valósítható meg a takarékos vízfelhasználás és a talajtaka­rás a szőlőtermelésben. Szó esett a szőlő sár- gulásának okairól és a szükséges védekezés le­hetőségeiről is. A BASF Hungária Kft. kertészeti szaktanácsadója ismertette azokat a szereket, amelyekkel a termelők hatékonyan védekezhet­nek a szőlőt károsító betegségek és a kártevők ellen. MENTUSZ KÁROLY MÁTRAALJAI BORVIDÉK Terület 5800 ha Termőterület 5500 ha Hegyközség 20 Település 22 Megye Heves, Pest, Nógrád Kívánatos falvak, növő lélekszám No vaj, Ostoros Falufórumot tartottak hétfőn este mindkét településen. Berecz Já­nos, Novaj polgármestere el­mondta, tavaly 207 millió forint­ból gazdálkodhatott a község, s ebből 147 milliót fejlesztésre fordí­tottak. Befejeződött november­ben a szennyvízcsatornázás, ed­dig az 526 lakás közül 300-at már rá is csatlakoztattak a rendszerre. A többi ingatlan tulajdonosa vél­hetően a tavasszal készítteti el a telekhatáron belüli munkát. Azért is valószínű ez, mert ezen a településen a lakosság 99(!) szá­zaléka szorgalmazta, hogy meg­épüljön a csatornahálózat. Az idei feladatok sorában az úthálózat felújítása szerepel az első helyen. Másodikként azt tűzték ki célul, hogy korszerűsí­tik a közvilágítást, energiataka­rékos lámpatestekre cserélik ki a régieket. A tavaly megvásárolt faluház tatarozását is erre az év­re tervezik. Ehhez azonban tá­mogatást kell nyerniük. Pályáza­tot nyújtanak be a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­riumhoz és a megyei területfej­lesztési tanácshoz. A szükséges önrész rendelkezésükre áll. A kábeltelevíziós hálózat is elké­szül még az idén, már az év első felében csatlakozhatnak a rend­szerre a novajiak. Berecz János azt is elmondta, mind több család számára vált kí­vánatossá ez a község. Tavaly nyolcvanon költöztek ide, így nö­vekszik a település lélekszáma. Ennek oka lehet az is, hogy itt a városi ár töredékéért lehet összközműves építési telekhez jut­ni. Ostoroson 240 millió forint be­vételt fordíthattak a falura tavaly. Ebből működtethették kilenc in­tézményüket, s befejeződhetett a szennyvízberuházás - mondta el a fórumon Kisari Zoltán polgár- mester. Hozzákezdtek az utak fel­újításához, elkészült a szabad­idő-sportcentrum első sportpályá­ja. Középület-tatarozásra is telt, renoválták az egészségházat, a gyógyszertárat és az iskolát. Le­hetőségeik szerint fordítottak a pince- és partfal-megerősítésre is, mintegy 20 miihó forintot. Ta­valytól büszkélkedhet a település saját címerrel és zászlóval. Sike­rült elindítani az Általános Ren­dezési Tervet, továbbá program készült a felszíni víz elvezetésére. Évek óta tart a község fiatalo- dása. A 60 év feletti lakosság ará­nya 18 százalék, a 18 év alattiaké 22 százalék, az aktív korosztály pedig 60 százalék, ebben rejlik a község ereje. Épp ezért új építési programokkal további családokat szeretnének idecsalni. Tavaly 13 százalékkal nőtt az állandó lako­sok száma. Az idei tervek között folytató­dik az útrekonstrukciós program, a sportpályák építése, a kábeltele­víziós rendszer lefektetése, és be­fejezik az autóbuszváró építését. Befejezik a községháza felújítá­sát, új irodát építenek a körzeti rendőrnek. A millenniumhoz kapcsolódva különféle rendezvé­nyeket szerveznek, megjelentet­nek egy helytörténeti kiadványt, valamint új közterületet avatná­nak, szoborral. Az önkormányzat tartósan alulfinanszírozott évek óta, az idén is - hangsúlyozta a polgár- mester. Az induló költségvetés rendszerint mínuszos. Rengete­get dolgoznak azért, hogy megte­remthessék a gazdasági egyen­súlyt. A fórumon a következő kíván­ságok hangzottak el: az őslakosok fogadják be az idetelepülőket, az önkormányzat létesítsen ipari övezetet, legyen a falunak önálló gyermekorvosa és új játszótere. A virágosítási programot se felejt­sék ki, hogy még szebb legyen a falu. _________________________________(NÉGYESSY) (Fo lytatás az 1. oldalról)- Új pályázatot írtak ki az egri Markhot Ferenc Kórház vezetői tisztére is. Érthetően sokan fur­csállják, mivel az előző főigazga­tó sem sok időt töltött el a poszt­ján. Ez arra is utal, hogy sokkal körültekintőbbnek kell lenni ilyen fontos poszt betöltésénél...- Többszörös szakmai bírálat után annak idején három jelölt ke­rült a közgyűlés elé, köztük dr. Tóth-Daru Péter. A megyei testület gondos előkészítés során határo­zott az ő személyéről. A főigazga­tó úr a kinevezésével feladatot és lehetőséget is kapott. Több jó intéz­kedése is volt, hiszen az új főorvo­si kinevezéseknél a szakmai érté­kekre épített, évek óta elodázott ta­butémákhoz is hozzányúlt. Az is tény, hogy az egészségügy és a me­gyei kórház is a pénztelenség, az elmaradt reformok csapdájában vergődik. Emlékeztetek arra, hogy az intézmény pályázatunk ellené­re sem kapott címzett támogatást. Most is legalább 600 millió forint­ra lenne szükség a gép- és műszer- beszerzéshez, de több milliárd fo­rintnak is helye lenne. A jó szán­dék sajnos kevés.- Akkor mi volt a baj?- A főigazgató úr egyszerre nyi­tott több frontot, jobban kellett vol­na rangsorolnia a feladatok kö­zött, s nagyobb empátiám is szük­sége lett volna, amivel több szövet­ségest nyerhetett volna meg a ter­veihez. Sok támadási felületet ha­gyott magán, s létrejött egy bizal­mi válság. Azon az alapon közelí­tettünk a problémához, hogy „nö­veli, ki elfedi a bajt”. Úgy vélem, ha nem a felmentést választjuk, kezelhetetlenné vált volna a hely­zet. Ezt támasztja alá, hogy a fel­mentést támogatta a dr. Tatár László vezette egészségügyi bizott­ság, majd a közgyűlés is. Hangsú­lyozom, egyhangúlag döntött az előbbi testület, amelyben vala­mennyi politikai tömörülés tagjai helyet foglalnak. Mindazonáltal megköszönöm az ügy szereplői­nek, a kórház dolgozóinak, a dön­tés-előkészítő testület és a hivatal munkatársainak a nyugodt, objek­tív, önmérsékletet tanúsító maga­tartást.- Kifogásolható, hogy a nyilvá­nosság kizárásával ment végbe a felmentési folyamat. Miért?- Valamennyi egészségügyi bi­zottsági tag aláírt egy nyilatkoza­tot, miszerint a nyilvánosság kizá­rásával kell elvégezni a vizsgálatot. Az egészségügy, a gyógyítás bizal­mi kérdés, s bár én alapvetően a nyilvánosság híve vagyok, ezúttal nem volt könnyű megtalálni a he­lyes arányokat. Még mindenkiben élt az 1999 decemberi időszak, amikor az egri kórház gyermekosz­tályának ügye több héten át orszá­gos médiaesemény volt.- Melyek a további lépések?- Az egészségügyi bizottság fő­igazgatói pályázata már megje­lent, szeretnénk, ha június Tjével betölthető lenne ez a munkakör.- Elhúzódó polémia jellemezte az idei költségvetés elfogadását is. Mi erről a megyei közgyűlési elnök álláspontja?- Valóban kettősség jellemzi el­fogadott költségvetésünket, mivel egyszerre jelen van a számokban a gazdálkodás stabilizálódása és a forráshiány növekedése. A bevéte­lek idén sem nyújtanak teljes fede­zetet a kötelezően ellátandó fel­adatokhoz. Nőtt tavalyhoz képest a működési hiány. A vüában fel­merült, hogy a hiányt Gyöngyös városa „exportálta” hét intézmé­nye feladatainak az átadásával. Nos, a megyd önkormányzatnak a törvényi előírások szerint kötele­ző volt átvenni e települési felada­tokat, vállalva minden terhét. Más megyékben is ugyanígy kellett el­járni a ciklus első évében. E gyön­gyösi intézményekben egyébként jó szellemű közösségek színvona­las szakmai munkája folyik. Hasz­nosabb lenne, ha e tevékenységü­ket folytathatnák, a nem szakmai jellegű viták mellőzésével. Pozití­vum ugyanakkor, hogy 39 millió forintot fordíthatunk intézménye­ink dolgozóinak étkezési hozzájá­rulására.-A 262 milliós működési és fej­lesztési hiány kezelésében me­lyek a főbb kitörési pontok?- Az egyik az illetékbevételi többlet, amely abból adódhat, hogy idén a fővárosi illetékbevétel is része lesz az országos vissza­osztásnak. Ezt a többletet 170 mil­lió forintban állapította meg a köz­gyűlés.-Ezt a tételt is a nézetek össze­ütközése kísérte...- A vitában többen jelezték, hogy e többletet alulterveztük. A Pénzügyminisztérium bruttó 250-260 millió forintos többletet prognosztizál, bár jelezte, ettől le­het plusz-mínusz eltérés. A januá­ri-februári megyei illetékbevétel időarányosan kevesebb volt az el­múlt évinél. A központi visszaosz­tásra nincs közvetlen befolyá­sunk. Hasonló nagyságú megyék 100-150 milliós illetékbevételi többletet terveztek, a miénk ennél jóval többet.- Melyek az idei legsürgetőbb fejlesztési tervek?- Kiemelt szerepet kell kapnia a megyei kórház gép- és műszerfej­lesztésének, amelyhez a saját erőt vagyoni értékesítésekből kell elő­teremteni. Ez 105 millió forint, hozzájön Eger 20 miihó forintos támogatása. Reméljük, a tüdőgon­dozó elavult szűrőberendezését is lecserélhetjük. Áprilisban befeje­ződik a bélapátfalvi szociális ott­hon rekonstrukciója, s ha a bevé­teleink engedik, szeretnénk a me­gyeháza felújítását folytatni. Cím­zett támogatásokra is nyújtunk be pályázatokat, amelyek érintik a megyei kórházzal, a hevesi szociá­lis otthonnal, a siketek általános iskolájával és a Hatvany-múzeum- mal kapcsolatos rekonstrukciós munkákat. SZALAY ZOLTÁN Börtönélmény diákoknak, pályázatok Heves megye Polgár Tibomé r. őrnagy, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) Bűnmegelőzési Osztályá­nak vezetője tartott tájékoztatót ifjúságvédelmi programjaikról tegnap a Heves Megyei Kerekasztal ülésén. Elmondta, hogy egy pedagógiai intézettel kötött megállapodás részeként azokban az iskolákban, ahol ezt igénylik, rendszeresen bűnügyi témájú osztályfőnöki órákat tar­tanak. Ezeken három témát érin­tenek: az általános állampolgári ismereteket, a fiatalkorú bűnö­zést és áldozattá válást, s a kábí­tószer problémáját. Évek óta folyik a D.A.D.A.-pro- gram, melynek hátrányaként em­lítette az osztályvezető, hogy eze­ket csak kiképzett rendőrök ok­tathatják, akikből azonban igen kevés van. Jelenleg húsz települé­sen működik a projekt. A tervek szerint a HRFK szeptemberben többfordulós bűnmegelőzési játé­kot indít általános iskolásoknak, melyre minden intézményből öt­tagú csapatokat várnak. Novák Zoltán főhadnagy aján­lotta ezután a résztvevők figyel­mébe: a jövőben egyeztetés alap­ján a 13 éven felüli diákok börtön­látogatást tehetnek a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben. A csoportok nem találkoznak el­ítéltekkel, csak üres cellákat, s más helyiségeket nézhetnek meg. Az ülésen szó volt még a Heves Megyd Gyermek és Ifjúsági Közala­pítvány idei nyári táboroztatási pá­lyázatainak kiírásáról. Hudák Ta­más kuratóriumi elnök elmondta, az elmúlt évekhez képest több tá­mogatást osztanak szét, melyre két kategóriában lehet pályázni. Az is­kolák, illetve a gyermek- és ifjúsági szervezetek egyrészt nyári táborozá­sok pénzbeni támogatására, más­részt a fonyódligdi gyermeküdülő kedvezményes igénybevételére nyújthatnak be kérvényt. A pályá­zatokat mártius 20-ig az alapítvány formanyomtatványán lehet beadni. ________________________(tEJ F esztivál: nemzetközi repertoár Eger A megyeszékhely a vidéki váro­sok közül tizedikként kapta meg a jogot, hogy megrendezze - már­cius 16. és április 3. között - az Eg­ri Tavaszi Fesztivált, csatlakozva a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaihoz. A rendezvény a helyi, a nem­zeti és a nemzetközi kulturális értékek jegyében zajlik az Ifjú­sági Házban, a Gárdonyi Géza Színházban, a várban, illetve templomokban. A külföldi meg­ítélésben előkelő helyen szerep­lő eseménysorozat az Egri Szim­fonikus Zenekar nyitókoncertjé­vel kezdődik a színházban. Itt lép fel többek között németor­szági testvérvárosunk - mellyel idén ünnepeljük tízéves kapcso­latunkat -, Esslingen kórusa. A fesztiválon debütál az Egri Fesz­tivál Balett, melynek megalaku­lását az indokolja, hogy az utóbbi években olyan táncot szerető és értő közönség alakult ki a városban, amely igényt tart a nívós táncszínházi produkci­ókra. A társulat bázisát a Pódi­um Tánc- és Balettiskola kiemel­ten tehetséges növendékei al­kotják. Szintén kuriózumnak számít a II. Országos Maratoni Folk Hétvé­ge, ahol világhírű népzenészek is fellépnek, s három napon át éjjel­nappal folyamatosan muzsikál­nak. A színházi napok keretében kiemelkedő esemény lesz a Frantisek Kratochvil Feketeszín­ház előadása az Ifjúsági Házban, ahol „A csók anatómiája” című darabot láthatják az érdeklődők. A tatabányai Jászai Mari Szín­ház a Szeretlek, Faust, a budapes­ti Vígszínház pedig az Egy nő cí­mű darabot mutatja be. A Vitkovics-házban negyedik alka­lommal rendezik meg a kétévente sorra kerülő Nemzetközi Fényszimpóziumot, melynek té­mája idén „A fényművészet, vala­mint az innováció és tradíció kap­csolata” lesz. A Dobó István Vármúzeumban a csehországi Teplicei Regionális Múzeum kerámiaművészeti alko­tásaiból látható válogatás. Érde­kes színfoltja lesz még a fesztivál­nak a Török Állami Balett előadá­sa a színházban. A szervezők gondoltak a gyermekközönségre is, így a Forrás Gyermek-Szabadidő­központban Fábián Dénes gyűj­teményéből rendeznek modell- figura-kiállítást A szabadság- harc katonái címmel. A Gyermekfilmhét keretében meg­tekinthetők Az ember tragédiá­ja, a Macskafogó, a Mézga csa­lád és más nagy sikerű magyar rajzfilmek. ______________ieleki A z egri Fesztivál Balett természetesen a Tavaszi Fesztiválon debütál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom