Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-03 / 53. szám
H í R L A P Heves Megyei Hírlap - 7. oldal 2001. MÁRCIUS 3., SZOMBAT MAGAZIN A kijárat közelében nekivetem a hátam a falnak. Még Zalában, katona koromban verték belém az öreg bakák, hogy ha először jársz egy bulis helyen, így tudod jól szemmel tartani a terepet. Nem árt az óvatosság. Az első pillanatban az az érzésem, hogy ezt a célt szolgálja a hosszúkás -sa bolthajtás mögötti részre épített színpaddal záródó - terem mennyezetén csüngő terepszínű katonai álcaháló is. Ha zűr van, játszom el a gondolattal, csak le kell engedni a duhajkodó úri közönségre, s máris csapdába esnek a bajkeverők. Erre azonban még nem volt példa. Itt az egyenszerkó a divat, kopott bőrdzseki, koszlott farmer, nyakba kötött halálfejes kendő, ormótlan bakancs a lányokon, fiúkon egyaránt. Rikoltozó társaságok alakulnak ki, majd oszlanak szét, mindenki ráborul mindenkinek a vállára, keményen koccannak a sörösüvegek, időnként éles füttyszó harsogja túl az állandó zsivajt. Egy kétméteresre nyurgult srác tanítgatja a hóna aljáig sem érő szökés hajú barátnőjét, hogy miként kell a szájába dugott két ujja segítségével előcsalni a fülsiketítő hangot. Tehetséges kezdő a tini, s egészen jól elszórakozik azzal, hogy hol a kezét, hol az olcsó cigit kapja az ajkai közé. Vágni lehet a füstöt. Ebből a torokkaparó félhomályból lép elém a seszínű, vékony szálú szakállt viselő srác.- Maga itt a nagyfőnök? - tisztel meg az ősz fejem után.- Nem.- Azért adhatna két szál cigit.- Nem tudok.- Miért? Nem akar, vagy nem dohányzik?- Nem dohányzom.- Ha nem maga a főnök, akkor mit csinál itt?- Várom Bili kapitányt. Szeretem a zenéjét.- Nahát! Ki gondolná! - kerekedik el a szeme, és barátságosan belebokszol a gyomromba. Úgy tűnik, ez azt jelentheti, hogy örülök neked, belevaló vagy haver, mert körülöttem egész este dögönyözték egymást a hasonszőrű fickók. Legalábbis amíg decibelek százaival dübörögni nem kezdett a zene. Akkor ugyanis vagy kegyetlenül csápoltak, vagy a másik hátát döngették keményen. Itt az a legény, aki állja... Meg aki meg tud állni a lábán a rendületlenül hajlongó, hullámzó izgága tömegben. * Azt hiszem, az utókor nemigen bajlódik majd azzal, hogy kiderítse: az egykori tulajdonos adta-e ennek a kocsmának a Sorompó nevet, avagy valamelyik sziporkázó törzsvendég ragasztotta rá a szomszédos vasúti átjáró közelsége miatt. Tény, hogy a köztudatban így híresült el a korábban mindössze egyetlen apró helyiségből álló egri műintézmény.- Két évvel ezelőtt én már ezen a néven vettem át - mondja jelenlegi bérlője, Kovács András, aki életkorát tekintve a huszonévesek táborába tartozik. Talán a közös érdeklődésnek tudható be - s itt elsősorban a zenéről van szó hogy az egyre gyarapodó törzsközönség is ebből a korosztályból kerül ki. Az ő igényük alapján került sor a bővítésre, falat bontottak, a boltív mögé kétszáz literes fémhordókat fektettek le, arra kerültek a „világot jelentő deszkák”, hogy legyen mire fellépniük a vendégül látott együtteseknek. A sort az Extázis kezdte, a dobogó azóta - merthogy a hordók végét ugyancsak rugdossák keményen - alul is, felül is zeng. így honosodott meg a rock a kocsmában egy halálfejes zászló, valamint Ozzy Osborne és Jimi Hendrix kinagyított fényképe alatt... * Ezen a szombat estén sem lett volna érdemes tűt vinni a terembe, mert nemigen lehetett volna leejteni. Kényelmes helyük csak a falra festett szelíd motorosoknak van, a robusztus alkatú rockerek erőt sugárzó tekintettel bámulnak el a csapzott fejek felett. Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel, hogy vissza tudsz furakodni a bejáratnál lévő söntés apró ablaka elé. Aki mégis megpróbálkozik vele, s végig- küzdi magát a nagy banzáj kezdetére váró, felspanolt ugrabugrálók izzadt tömegén, az megérdemli, hogy felüdülésként ledöntsön egy sört, vagy az otthon elbliccelt vacsora helyett bekapjon egy-egy szendvicset. Háromnegyed tizenegyre jár az idő, amikor izgatott mozgolódás támad, s mint Mózes előtt a tenger vize, úgy válik ketté a kusza népség: jön Torda, a táltos az István, a királyból. Igaz, most civilben van, s kapitányi rangban. Arra gondolok, hogy ha most odafönn a színpadon a Rossz vér című album nagy dalának egyik kifejező sora - „Anyám nem kapott virágot, apám keze odavágott” - helyett a remekbe szabott rockopera dallamai csendülnének fel, azon nyomban palotaforradalom tömé ki. Ám mire az elmaradhatatlan mankóval a hóna alatt Deák „Bili” Gyula - s vele a Blues Band többi tagja - felkapaszkodik a dobogóra, s üdvözlésre emeli a kezét, már én is Bili kapitány alattvalójának érzem magam. Feje fölött lengetett csapatzászlaja alá tartozó vagyok immár jómagam is, aki vele együtt vallja, hogy „mindhalálig blues”. Ami pedig a Hajrá Fradit illeti, már nem ilyen egyértelmű a dolog, de ezt még megvitathatjuk egyszer... Most nincs itt az ideje, nem illik az öreg Billy szavába vágni. És ha továbbállsz, a hírét vidd tovább, ilyen zenére éhes az épeszűbb világ. És hogy el ne felejtsd a képet, gyere vissza, újra nézd meg, az öreg Billy rock'n'roll bandáját. És ekkor elszabadul a pokol, mintha a Föld hatmilliárdnyi lakója egyszerre nyitná ki a torkát, s teljes erővel dobogna a lábával Lucifer mélységes otthona fölött. Azt hinné az ember, hogy ezt a hangerőt nem lehet túlszárnyalni, ám mégis. A jó öreg blues-énekes, a kőbányai „Gizellában” 53 éve született fenegyerek legyőzhetetlen. Dalai átkúsznak a hadonászó karok között, megremegtetik a dobhártyákat, majd kisurrannak a nyitott ablakokon át fel a magasba, hadd vigye a hideg szél a didergő város fölé. Mint szállt egykoron, amikor hű barátot siratott. Zöld csillag kihunyt az égen, a csónak partot ért. Hideg csendben fekete minden, Legyen az álmod szép...- ...Legyen az álmod szép... - skandálják a csapzott hívek. - Legyen az álmod szép...! ■k- Egész héten hajtok, mint a bolond - üvölti a fülembe egy alacsony srác, kihasználva, hogy két szám között viszonylag csend van. - És egész idő alatt ezeket a szombatokat várom. Amikor együtt lehetek velük - mutat körbe. A viliódzó fényben egy-egy pillanatra feltűnik a Pokolgép, az Omen egykori tagja, Kalapács József. Aztán Rudán Joe, a P. Mobil, a Pokolgép, a Coda énekese, továbbá Schuszter Lóránt, a P. Mobil alapítója, vezetője.- Nemcsak annak örülünk, hogy ők is eljönnek egy-egy koncertünkre - mondja Kovács András, az igazi nagyfőnök -, hanem annak is, hogy egyre több negyvenes, ötveRock a kocsmában Bili kapitány: „A régi kocsmába lementem...” fotó: gál gábor nes rock-rajongó tér be hozzánk. Jól megférnek a fiatalabb korosztállyal. A Sorompóban nemhogy nemzedéki, de még kortársi ellentétek sem igen akadnak. A tulajdonos szerint nagyon vigyáznak a rendre.- Ez nem jelenti azt, hogy nincs egy-két izgága a tömegben, de ezeket hamar leszereljük. Olyan is akadt, akit egyszerűen eltanácsoltunk innen, nem is jött többé. Ennek is köszönhető, hogy ide még sohasem kellett kihívni a rendőröket.- Pedig annak idején, amikor néhány ittas fiatal halálra vert errefelé egy hajléktalant, hírbe hozták a Sorompót is...- De tisztázódtak a dolgok - nyugtat meg a rock-kocsmáros -, a tettesek egy másik helyen italoztak, s onnan indultak el garázda útjukra. * Áll előttem egy zömök fiú, s a zene ütemére rázza a fejét. Időnként előrehajol koromfeketébe öltözött barátnőjéhez, majd hátraveti hosszú szőke sörényét. Haja szétterül a levegőben, aztán suhogva söpri végig az arcomat.- Vissza...! Vissza...! - könyörög az úri közönség, mert Bili kapitány takarodót fúj. Senkit sem érdekel, hogy éjfélre jár az idő, a banda tagjai megadják magukat: „...legyen az álmod szép!” A százas decibel megtette a hatását, az udvar döbbent csendjében is kegyetlenül zúg a fülem. A kapu előtt odalép hozzám a szombat estéket váró srác, a sápad villanyfényben a szájáról olvasom le a kérdést:- Most is volt olyan jó az öreg Bill, mint régen?- Talán még jobb is - bólogatok. Közben sajog a szívem, de ezt nem árulom el neki. Rajtam kívül ezt csak Deák „Bili” Gyula sejtette, ezért is sóhajtotta bele a markába szorított mikrofonba a komor mondatot. A régi kocsmába lementem, de már senkit sem ismertem. Csak a dalokat... SZILVÁS ISTVÁN Egy pécsi orvos harca a zöld hályoggal Ma még a glaukóma nem gyógyít- hogy van vagy nincs gond a szeható, s azonnal szögezzük le, hogy nem is előzhető meg. Alattomos kór, a beteg észre sem veszi, hogy szűkül a látótere, „valamitől” rosszabbul lát, s égyre több a panasza, de sokaknak ez még mindig nem elég ahhoz, hogy felkeressék a szemorvost. A 40 év feletti lakosság 1-2 százaléka szenved glaukómás elváltozástól. Nagyon fontos lenne, hogy a 40 felettiek keressék fel az orvost, győződjenek meg arról, Eltűntek a A 90-es évek közepén a magára valamit is adó alvilági figuráknak több és jobb fegyverük volt, mint az őket üldöző rendőröknek. A kitört bandaháborúk kapcsán elsősorban a műkkel. A veszélyeztetettek köre elég széles: figyeljenek azok, akiknek családjában glaukómás megbetegedés fordult elő, jobb ha ők már 40 éves koruk előtt rendszeresen megvizsgáltatják a szemüket. Veszélyeztetettek továbbá a cukorbetegek és azok, akiknek nagyfokú a rövidlátásuk. Tudni kell, hogy a glaukómánál nincs olyan tünet, amit erőteljesen érezhetne a beteg. Fájdalomérzet sincs, ezért kell odafigyelni. (7. oldal) fegyverek? fővárosban voltak fegyveres leszámolások, gránátdobálások, melyek közül a leghíresebb a Secret Night Club ellen bevetett vállról indítható rakéta volt. (4. oldal) ... Egyik útitársam találóan így fogalmazott: „Nepálban két dolog nehéz: bejutni oda és kijönni onnan. A közbeeső dolgok viszont lenyűgözőek.”. Mindezt valóban tapasztalhattuk utazásunk során, az elsőt rögtön a megérkezésünkkor, a repülőtéren, ahol hosszadalmas tortúrán mentünk keresztül órákon át, amíg beléptettek bennünket és elfoglalhattuk a helyünket a ránk várakozó, jobb időket megélt, rozoga autóbuszban. (...) ... ez a Himalája által körülzárt ország egészen a közelmúltig, vagyis 1988-ig csak királyi hozzájárulással volt látogatható, amire éveket kellett várakozni, és nem is mindenki kaphatta meg. Azóta a demokratikus kormány engedélyezi a turizmust akár egyéni, akár szervezett formában. (11. oldal) Ha a teljes cikkre kíváncsi, ajánljuk figyelmébe a HEVES MEGYEI HÍRLAP VASÁRNAP REGGELT! ingyenes számunkat (hétfőtől péntekig 8-15 óra között), nem kell fáradnia, lapunkat otthonába visszük.
