Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-31 / 76. szám

I m 2001. Március 31., szombat MEGYEI KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Tiltott gyümölcs Nem neki való filmet nézett a gyerek a videón. Az apja jól lete­remtette a csibészt.- Nem is néztem... - védeke­zett a kölyök.- El volt tekerve a kazetta - nézett rá szigorúan a faterja.- Én visszatekertem! <-6i FOGADÓÓRA. Egerben április 2-án, hétfőn 12 órakor Horváth Gábor önkormányzati képvise­lő, az idegenforgalmi és integrá­ciós bizottság tagja várja a hoz­zá fordulókat. A fogadóóra hely­színe a városháza 2-es terme. EGÉSZSÉG. Orvosi előadást tartanak 2-án, hétfőn 17 órától Egerben, a Hotel Flóra első eme­letén. Dr. Nagy Mihály a búzacsí­ráról, az algáról és a méhpempő- ről, illetve ezek méregtelenítő és immunrendszert erősítő hatásá­ról tájékoztatja a megjelenteket. KONCERT. Jandó Jenő zongo­rajátékában gyönyörködhetnek a zenebarátok április 4-én, szer­dán 19 órától Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán. Az est során Haydn, Beethoven és Liszt művei csendülnek fel. Nem mind bio, ami annak tűnik (Folytatás az 1. oldalról) Ilyen kérdéses esetben ajánlatos az árust megkérni, ugyan, mutas­sa már meg a Magyar Biokaltúra Egyesület tanúsítványát. Hivatalo­san csak e szervezet minősíthet biotermékké egy agrárcikket ha­zánkban. Ez szavatolja többek közt, hogy azon a termőhelyen a leszedett bio zöldség-gyümölcs előállítását megelőző három-öt éves átállási időben sem alkalmaztak vegy­szereket. Ez nagyjából elegendő idő a föld megtisztulására. A pia­cokon ma elég önké­nyesen mondhatja ki­ki a saját maga porté­káját bioterméknek. Ha valaki „biocsodát”, falusi tojást, csirkét kí­nál eladásra, az attól még korántsem biztos, hogy bio. A biogazdálkodás nagyobb térnyerését ma legin­kább az ismeret- és ösztönzéshi­ány akadályozza, illetve a többlet élőmunka-ráfordítás, a vegyszere­zéstől nagyobb odaadást és figyel­met követelő módszer tartja távol az érdeklődőket - vélekedik a zöldművelés híve. - Az is tény vi­szont, hogy a piac ma már itthon is hajlandó megfizetni az árban ezt a többletet, és van is kereslet az ilyen termékek iránt. Terjed az egészséges, a szennyezőanyag- és vegyszermentes táplálkozás, az életreform és a zöldmozgalom. Nem beszélve a külföldi, nyugot­Bio-praktíkák Lemosó permetezésre, lisztharmat ellen és a föld nitrogénpótlására is alkalmas a csalánlé. Az össze­vágott csalánleveleket be kell áztatni két hétig, kő­lisztet is hozzáadni, aztán leszűrni és a felhasználás­kor hígítani. Hasonló az eljárás a zsurló- és men­talével. Célszerű növényültetéssel is sok minden megoldható. Fokhagyma a szamóca közt véd a kár­tevőktől. A büdöske a gyökérféléket, a sárgarépát óvja a a lótetűtől, a férgektől. A zeller paradicsom mellé ültetve növekedésserkentő, míg a bab-paradi­csom párosításával épp ellenkező hatás érhető el. európai piacokról, ahol ennek már nagy hagyománya van, kor­látlan mennyiségben, megkötés nélkül fogadják a jó áron értékesít­hető hazai biotermékeket. Az EU- csatlakozási folyamat idején nem árt hangsúlyozni, hogy a többi mezőgazdasági termékkel szem­ben a biocikkeknél nincs kvóta. Ma Magyarországon mintegy 30-40 ezer hektáron folyhat biotermelés, döntően az ország dunántúli felén. A módszer, az eljárások nem ismeretlenek: a közép- és a felsőfokú szakkép­zésben is oktatják őket. Informá­ciónk szerint az agrár­tárcának több éve van biotámogatási forrása - nem a hírhedt biodízel-programról van szó -, ahonnan pénzbeli segítség nyer­hető a biomódszerre való átállásra, illetve termelésre. Hazánk a biotermelés „Mekkája” lehetne adottságait te­kintve, s volna mihez kezdeni a sok, most csak gazosodó, a par­lagfű melegágyának tekintett gyomos, művelés alól felhagyott parlagföldek egy részével. ______________________női R UHAOSZTÁS. Egerben min­den hétfőn és pénteken 9-től 14 óráig ingyenes ruhaosztást tart a rászoruló családoknak a Létmi­nimum Alatt Élők Társasága a Mindszenty Gedeon út 12. szám alatt. A szervezet munkatársai ugyanitt naponta 9-től 13 óráig várják az adományokat, elsősor­ban cipőket és ruhaneműket. BOROK. Az egri Eszterházy Károly Főiskola kémiai tanszéke ad otthont a 40 órás önköltséges borászat-borvizsgálat-bormar- keting képzésnek. Az előadások csütörtökönként délután 3 óra­kor kezdődnek, s azokon neves szakemberek adják át ismeretei­ket a hallgatóknak. SZAVALÓVERSENY. „Jöjj el, szabadság...” címmel szavaló­versenyt tartanak 4-én, szerdán a hatvani Damjanich Szakképzé­si Intézetben 13 órától. Ezt köve­tően Kelemen Csaba színmű­vész előadói estjén vehetnek részt az érdeklődők. NYERTESEINK. A március 24- én megjelent rejtvényünk he­lyes megfejtése: Most nem lehet, Villámka, mert három óra múl­va itt van a busz. A jó választ be­küldők közül könyvet nyert Sí­pos László (Gyöngyöshalász, Sallai u. 22.) és Faragó József (Nagyfüged, Ady E. u. 107.). Gratulálunk! Traffipax vezénylés 06.00-14.00: Eger belterület, Gyöngyös-Mátrafüred-Mátraháza. 24. sz. főút. Dr. Hauser Zoltán lesz a főigazgató Titkos szavazással döntött a főiskolai tanács Eger Az Eszterházy Károly Főiskola főigazgatói székében két vezetői ciklust eltöltő dr. Zám Éva meg­bízatása ez év nyarán jár le. A hatályos törvények értelmében a pályázattal betöltendő posztra folyamatosan csak két alkalom­mal nevezhető ki valaki, így a régi főigazgató már nem indul­hatott újra. Az Oktatási Minisz­térium által kiírt pályázatra hár­man jelentkeztek: dr. Hauser Zoltán főiskolai tanár, dr. Kárász Imre és dr. Orbán Sándor (ő ko­rábban volt főigazgató) egyete­mi tanár. Az elbírálás folyamata tegnap döntő szakaszba ért: az intéz­ményi tanács szavazott a kine­vezésről. A titkos voksolás ered­ményeként dr. Hauser Zoltán - a jelenlegi általános főigazgató­helyettes - lesz a főiskola főigaz­gatója. Hauser 1978 óta tanít az Eszterházy Károly Főiskolán, 1994 óta általános helyettes. A ma megválasztott főigazgatót július elsejével a miniszterelnök nevezi majd ki a Líceum élére. _______________________________________ISIKÉ) Kiváló minőség, alacsony árak A Vitézvölgyi az új nagyrédei borcsalád Bár az elmúlt évtized legjobb évjárata volt a tavalyi, a kiváló minőség ellenére az árak szinte alig változtak a borpiacon - hangsú­lyozta Bárdos Benjámin, a nagyrédei Szőlőskert Rt. szakmai igazgatója. Új ita­laikat mégis sikerült értékesíteni. Budapest, Nagyréde Bárdos Benjámin a fővárosban üzletemberek­nek, szállodai és vendéglátóipari szakembe­reknek tartott találkozón azt is elmondta, hogy tavaly a szőlők felvásár lási ára 25 százalékkal emel­kedett. A boroké - főleg a fe­hér fajtáké - azonban ezt nem követte. Nagy a konkurencia a piacon, mert Dél-Ameriká- ból, Afrikából és Délkelet- Ázsiából nagy mennyiségű bor érkezett Európába. Ez nem kedvez a magyar nemes italok értékesí­tésének. A nagyrédei újborokat mégis sike­rült eladniuk. Tavaly ősszel 11.800 tonna sző­lőt dolgoztak fel és 85 ezer hektó bort érlel­tek. Ezek 70 százaléka német, angol, francia, svéd, japán és amerikai piacra kerül. A töb­bit a hazai fogyasztók vásárolják meg, főleg az üzletláncok, a szállodák, az éttermek és a borszaküzletek. Ezután bemutatta a legújabb, három ne­mes italból álló Vitézvölgyi borcsaládot, amely folytatása a tavaly piacra került Öreg­hegyi borcsaládnak. A rédeiek arra törek­szenek, hogy a régi híres, de elfelejtett sző­lőterületek neveit felelevenítsék. A Vitéz­völgyi 2000-es évjáratú chardonnayt, hárslevelűt és cabernet sauvignont tartal­maz. Mind a három külön­legesség, amelyeket első­sorban az ínyenc fogyasz­tóknak, a szállodák, az ét­termek vendégeinek szán­ják. Azt tervezik, hogy a borcsaládokat a különböző kiállításokon is bemutatják majd. ______________________________________________________(MEHTUSZ) N AGYRÉDEI BORÁSZAT 2000 Árbevétel: 1,8 milliárd Ft Palackozott bor 4 millió Export 2 millió palack Belföldi eladás: 2 millió palack Feldolgozott szőlő: 11,8001 SUHA PETER A félelem ára Kivel van a baj? A romákkal általában, egy városrész romáival, vagy közülük néhány- nyal? Arctalan sokasággal, vagy néven ne­vezhető, meg- és elfogható személyekkel? Alighanem ez utóbbi. Nem szemérmességből vagy félelemből, a rasszizmus vádját kerülendő. Inkább mert szinte mindenki azt mondja, nem a cigányokkal van baja, hanem bizonyos csa­ládokkal. De hozzáteszik: akik viszont cigányok. Nagy többségé­ben azok. Fontosnak tartják megjegyezni, még ha ettől menthe­tetlenül más színezetet is kap a történet. „Tisztán" hatósági, szociális, oktatási ügyből etnikai kérdéssé válik. Nem arról be­szélünk, hogy valakik rettegésben tartják a környezetüket, törvé­nyek fölöttiként élnek, hanem arról panaszkodunk, hogy a cigá­nyok teszik mindezt. Mintha a cigány mivoltuk lenne a magya­rázat mindenre. Ez így kényelmes, mert az igazi okokról nem kell beszélni. Könnyű elmondani, hogy nem járnak iskolába, az utcán csa­varognak, tiszteletlenek, hőzöngenek, lopnak, verekednek. S hogy miért? El lehet intézni azzal: mert cigányok. Pedig azért nem járnak iskolába, mert a szüleik nem járatják őket. Szá­mukra nem érték a tudás. Hogyan lehet egy ember vagy egy kö­zösség értékrendjét megváltoztatni? Hogyan lehet a szülőket rá­kényszeríteni, hogy járassák a gyerekeiket iskolába? Büntetés­sel? Leültetni nem lehet, mert nincs hely a dutyiban. Bírságolni sem lehet, mert úgysem tudná kifizetni, s akkor le kéne ültetni. A kör bezárult. Rábeszéléssel? Megvonni a szociális juttatáso­kat, mert nem teljesíti szülői kötelességét? Talán. Ki vállal ilyen lépést? Melyik jegyző', hivatal, hivatalnok? Hogy aztán őrá muto­gassanak: ez az a rasszista, a cigányoktól elvette a segélyt... Mutogatni könnyebb. A rendőrre, hogy ártatlan autósokat molesztál, a cigánytelepen meg fél intézkedni. A közterület-fel­ügyelőre, hogy a tilosban parkoló (egyébként törvénytisztelő) ál­lampolgárra lesből támad, a cigánytelepen meg eszébe sem jut a köztisztasági rendeletet betartatni. A polgármesteri hivatalra, hogy ész nélkül támogatja a cigányokat, miközben nem segít a nagycsaládosokon, a mozgássérülteken, a kiskeresetüeken. Fel­szín, fecsegő. De csak idő kérdése, hogy nagyobb morajlás le­gyen belőle. Senkinek sem akaródzik kimondani: itt van több 100 ezer alulképzett, korszerűtlen, a valósághoz nem illeszkedő érték­renddel élő szegény ember, akiket meg kell tanítani normálisan élni. Ehelyett cigányozás van, miközben évtizedek óta nincs ci­gánykérdés. Bizony, ma sincs. Csak zámoly van, esetleg durándák. így, kisbetűvel. Sajnos. Van esetleg kisebbségi kérdés, de nincs cigánykérdés. Mert senki nem mer keményen és következetesen hozzányúlni. Mert az apró eredményekhez sem elég négy esztendő. S a cigányem­ber is ember, legalábbis négyévente. Addig. Kevesebbet kellene beszélni, s többet tenni. Akkor egy idő (nem évek, inkább évtizedek) után már mondani se kéne. Ki kezdi? Karitatív szabaddemokraták Ötven kisdiák érkezett a Kárpátaljáról Eger Ötventagú kárpátaljai csoportot - gyermekeket és pedagógusaikat - lát vendégül a következő napok­ban a Szabad Demokraták Szövet­ségének megyei szervezete. Az árvíz sújtotta Oroszi telepü­lésről érkezett vendégeket a párt vezetői - köztük dr. Bajusz Imre, a Heves megyei választmány el­nöke - tegnap fogadták a Freddy Panzióban. Utóbbi tulajdonosa, Virág János, az SZDSZ egri szer­vezetének ügyvivője ingyen bo­csátotta a fiatalok és kísérőik ren­delkezésére a létesítményt, az el­látás költségeit a megyegyűlési képviselők és a bizottságok kül­sős SZDSZ-es tagjai állják, le­mondva egyhavi tiszteletdíjukról. A szervezők egyéb adományokra is számítanak, amelyek összérté­ke az előzetes számítások szerint eléri a félmillió forintot. Keresztesi József, a Heves Me­gyei Közgyűlés szabaddemokrata frakciójának vezetője elmondta: a gyerekek egy hétig maradnak a városban. A vendéglátók biztosí­tották a feltételeket, hogy ez idő alatt is folytathassák iskolai tanul­mányaikat. Emellett megismer­kedhetnek a térség nevezetessé­geivel is. Ezzel is szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a sokat szenvedett apróságok katasztró­faélményei - nyugodt körülmé­nyek között - a lehetőségekhez mérten enyhüljenek. ________■ M acskák pórázon A moldvai lepeltől a divatviseletig Lőrinci Drákói szigorral alkotta meg az állattartásról szóló rendeletét a helyi képviselő-testület. Ennek alapján a jövőben nemcsak az ebeket, hanem a macskákat is pórázzal kell ellátni, ha sétálni viszik azokat. Némi könnyítést csupán az jelent, hogy a nyávo­gó négylábúakat - a kutyáktól eltérően - nem kell szájkosár­ral ellátni. További megszorí­tást jelent, hogy állati hulladé­kot emberi fogyasztásra tilos felhasználni. Hogy senkiben ne támadjon kétely, a rendelkezés definíciója szerint ide tartozik az ürüléket tartalmazó kezelet­len trágya is. Az indítványt a városvezetés nagy többséggel elfogadta. A továbbiakban terítékre ke­rült a település tervezett csa­tornázása is. A közelmúltbeli, a lakosság szándékait felmérni hivatott adatgyűjtésből kide­rül: a helyiek túlnyomó többsé­ge támogatja a beruházást, ezért a testület kinyilvánította abbéli szándékát, hogy keresni kell á kistérségi megvalósítás lehetőségeit. Ugyanakkor Sely­pen - a településrész speciális helyzete miatt - április 11-én közmeghallgatást tartanak a kérdésről. A fentieken túl a képviselő- testület elfogadta az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáról szó­ló beszámolót, amelynek kiadá­si oldalát a tervezett 90 milliós hiánnyal szemben sikerült egál­ba hozni a bevételekkel. Végül a grémium döntött arról is, hogy május elsejétől 10 százalékkal emeli az intézményi étkeztetés nyersanyagnormáit, valamint a szociális gondoskodást nyújtó el- látás térítési díjait._______rr.o-i Eger A hordható népviseletek mai nép­szerűsítését, a hagyományos for­mák és motívumok köznapi divat­ban történő továbbélését tűzte ki célul az az Országos Népművészeti Konferencia, amely tegnap kezdő­dött a Megyei Művelődési Központ­ban. A program hiánypótló a szak­mában, hiszen az ezeréves viselet­kultúra megmentését szorgalmaz­za a maga természetes közegében. A megjelenteket dr. Jakab Ist­ván, a Heves Megyei Közgyűlés al- elnöke köszöntötte. Mint mondta, a millennium arra is jó alkalom, hogy újra reflektorfénybe állítsa a magyar népművészetet, köztük a hagyományos, ősi motívumokból építkező viseletkultúrát. A fogyasz­tói társadalom és az informatikai forradalom világában új kihívást jelent az értékek megtartása, s eb­ben nagy szerepet játszhat e ta­nácskozás. Utalt arra is, hogy a né­pi Cseleteknek nemcsak közösség­megtartó és jellemkifejező ereje van, hanem a tradicionális kézmű­vesipar megmaradását is segíti. A túlélés feltételeinek megteremtése a szakma feladata, de a végered­ményből a polgárok profitálnak, úgy, hogy viselik ezeket a darabo­Sokszoknyás palóc fus foglalta össze a népi Cseletek alakulását. Utalt arra, hogy az ere­deti formákat, a lepleket ma is őr­zik a csángók. A XIX. században, a Cselei forradalma idején jelentek meg a sokszoknyás aljak, a cívis- polgár viselet, majd a századfordu­lón megteremtődött a gyöngyös­bokréta mozgalom, amely átmenti A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES"g'HÍRLAP Szombat; Terjesztés; Telefon 06-30-218-01-91 8—11-ig Vasárnap: Újságíró: TOMPA Z. MIHÁLY Telefon - (36)513-600 Fax - (36)513-605 A palóckultúra gyökerei a XIX. század sokszoknyás viseleti divatjának karakteres megjelenései, amelyek természetes közegében történő továbbélésére Heves megyében több példa is akad. kot. S arról sem szabad megfeled- a polgárosult társadalomba a népi kezni - emelte ki az alelnök -, értékeket, hogy e Cseleti darabok eredetijét A szakmai előadás-sorozat - őseink természetes közegükben amely ma délelőtt folytatódik - di- hordták, örömeiknek, bánataiknak vatbemutatóval zárul ahol az or- része volt a népCselet. szág ismert divattervezői mutatják A köszöntő után a mozgalom be népi motívumokkal díszített szülőanyja, Borbély Jolán etnográ- kollekcióikat. _________iszurmhi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom