Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-29 / 74. szám

Polgármester Balogh Sándomé Jegyző: Sztankovics Béla Alpolgármester: Szécsi Róbertné A képviselő-testület tagjai: Fenyves László, Majoros Imre, Ragó László, Nagy Ignác, Drahosné Csikós Katalin, Bodnár Erika Intézményvezetők: Drahosné Csikós Katalin általános iskola igazgató, Kovács Józsefné óvodavezető. Az árvíz emléke már a múlté Talán egyetlen település sem élt át olyan krízist, mint ami­lyen Hevesvezekénynek ju­tott 1999 nyarán. A Hanyi pillanatok alatt öntötte el a falut, s hetekig rettegésben tartotta a falu lakóit. Az ár- és belvíz után bá­mulatos gyorsasággal épült újjá a település. A történteknek azonban több tanulsága is volt. Ezekből okulva készítették el a település csatornázási tervét, amelyet három ütemben végeznek majd el, jelentős pályázati pénzek elnyerése után. A belvízelvezetés terveinek elkészítése és a kivitelezés után tavaly a falu vezetői már a szi­lárd hulladék elhelyezésének megoldásán gon­dolkodtak. Bár a vezekényi lerakó jól karban­tartott, mégis fontosnak vélték azt, hogy csatla­kozzanak a jászsági szilárdhulladék-lerakót építtető 33 településhez. így az idén júliusban már bezárhatják a helyi hulladéktelepet, hiszen a kommunális szemetet a Jászság fogadja.- Természetesen nem maradtunk tervek és feladatok nélkül - mondja Balogh Sándomé (képünkön), Vezekény polgármestere. Hat te­lepüléssel közösen pályáztunk a szennyvízcsa­torna kiépítésére, amely az utolsó jelentős be­ruházásunk lenne. A két évvel ezelőtti árvíz ráébresztett bennünket ennek szükségességé­re, így áprilisban ismét benyújtjuk pályázatun­kat az állami támogatás elnyerésére. Emellett a jövő feladata lesz a kastélyok ta­tarozása, amelyhez szintén állami segítségre pályázik a település vezetése.- Ebben az évben 68 millió forintból gazdál­kodunk - folytatta a polgármester asszony. - A bevételeink zöme az intézmények működteté­sét fedezi, s önként vállalt feladataink között továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a civil szervezeteink támogatására. Habár az idén 800 ezer forinttal több lett a költségvetésünk, ez ténylegesen nem jelenik meg, hiszen a megemelkedett minimálbéreket is ebből kell kigazdálkodnunk. Ettől függetlenül jelentős összeget fordíta­nak szociális támogatásokra: mintegy 5,5 mil­lió forintot. Ugyanakkor tervezik, hogy április­tól hat közhasznú munkást foglalkoztatnak, hogy a parkok, terek, utak továbbra is rende­zett faluképet mutassanak. AZ ÖNKORMÁNYZAT 2001. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK SZERKEZETE Bevétel: 68 449 000 R Kiadás: 68 449 000 FI Oktatás Település működtetés 4 478 OQQ ft Harminckilencen a padban A környék legkisebb létszámú isko­lája a hevesvezekényi. Az alsó tago­zat négy évfolyamában, két osztá­lyában mindössze harminckilen­cen tanulnak. A gyerekekkel az 1-3., illetve a 2-4. osztályban négy tanár foglalkozik. Ám a párhuza­mos óravezetés itt már megszokott dolognak számít.- Sajnos, a gyerek­létszám csökkent az utóbbi években - mondja Drahosné Csikós Katalin iskola- igazgató. - Az ala­csony létszám miatt választottuk az ösz- szevont osztályokat és a párhuzamos óra­vezetést. Az alacsony lét­szám ellenére a tanu­lók minden olyan kü- lönfoglalkozást meg­kapnak, amelyhez nagyobb létszámú is­kolába járók is hozzájutnak. A má­sodik és harmadik osztályosok jár­hatnak angol szakkörbe, de műkö­dik irodalom szakkör is, ahol a köz­ségi és iskolai rendezvényekre ké­szülnek a gyerekek. Kedvelt a sport­szakkör, amely házigazdája a rend­szeresen megrendezendő Vakáció- vándorkupának. Az összetartást és a közösségi szellemet minden évben kirándulá­sokon erősítjük - meséli az igazga­tónő. - Tavaly Ópusztaszeren jár­tunk, az idén Szilvásváradra készü­lünk. A finis azonban a tanév utol­só hetében lesz: ilyenkor rendez­zük meg a Gyermekhetet, amely­nek programjai közt környezetvé­delmi vetélkedőt, ke­rékpártúrát, tanár-di­ák focit szervezünk, de nem maradt még el egyetlen évben sem a madarak és fák napjának megünnep­lése, illetve az estí tá­bortűz sem. A művészeti neve­lést elsősorban a színházlátogatások szolgálják, de az sem ritka, hogy Veze- kényre látogatnak el báb- és művészeti együttesek. _______■ T estvérkapcsolat Vezekénnyel Az 1999-es ár- és belvíz nem­csak megpróbáltatást hozott a falu lakóinak és vezetőinek. Ez a természeti katasztrófa egy új le­hetőséget is teremtett: a Heves megyei Vezekény testvérkap­csolatra talált a szlovákiai Vezekény községgel. A tavalyi esztendőben a két település ve­zetői már kölcsönös látogatást tettek egymásnál. A szlovákiai­ak részt vettek Hevesvezekény millenniumi ünnepségén. A testvértelepülési kapcsola­tok kiszélesítése a jövő feladata. A tervek szerint a két község nyugdíjascsoportjai rendszere­sen. szervezhetnének közös fel­lépéseket, s annak sincs akadá­lya, hogy az iskolás gyermekek is cserekapcsolatot alakítsanak ki. A civil szervezetek közti együttműködésre az is reményt ad, hogy Szlovákiában is komo­lyan veszik a magyarországi kapcsolatok elmélyítését. ■ Árpád-kori település Hevesvezekény nevének említése 1234-ben történik először. A török- dúlás idejéig lakott a falu, ám 1567-ben a hatvani török bég ke­gyetlenül elpusztítja a népességet, Pély, Hanyi és Heves lakóival együtt. Egy évtized elteltével a vezekényiek visszatelepülnek, de a török harcok miatt a falu ismét elnéptelenedik. Néhány év kivéte­lével a település lakatlan. A törté­nelmi források tanúsága szerint 1685-től 1710-ig pedig egyetlen ember sem él az egykori Vezekény területén. A település nevének említése legközelebb 1699-ben történik: Körber Fülöp egri kamarai prefek­tus felesége szerzett rá nádori adományt, ennek két veje, Hász Károly és Szalgháry József örököl­ték később azt. E két család le­származottjai, a Szalgháryak, a Vrataricsok és a Csókási rokonság bírta a zsellérek által lakott major­falut a XIX. század közepéig. A falu legrégibb épülete a római katoükus templom. Ennek alapjait 1780-ban kezdte építtetni Szalgháry János, majd halála után özvegye folytatta. Az építke­zést azonban csak fiuknak, József­nek sikerült befejeztetnie, 1796- ban. A gyenge épület 1818 körül már ismét romos állapotban volt, újra napirendre kellett tűzni felújí­tását. A római katoükus templo­mot utoljára két évvel ezelőtt tata­rozták, amikor a tető- és falszerke- zetet megújították. ___________■ N yári szín- és illatozón Hevesvezekény a megye egyik legszebb, virágos települése. Min­den egyes lakos, legyen az idős vagy fiatal, szívügyének érzi azt, hogy kertje, házának környéke, parkja kora tavasztól késő őszig virágtenger látszatát keltse. A látvány azonban nemcsak a külsőség. Ázt, hogy a vezeké­nyiek mennyire szeretik a szépet, az is bizonyítja, hogy a temetőjük is legalább ilyen gondozott. A sí­rokat szabályos virágutcák fonják körül. Egy-egy kompozíció már- már mesteri kertészmunkát jelez. A vezekényieket a születéstől a halálig, sőt túlzás nélkül mond­hatjuk, azután is elkísérik az illa­tozó, színes egynyári és évelő nö­vények. Mindezt a törekvést országo­san is elismerik. A Virágos Ma­gyarország versenyen 1997-ben és 1998-ban is különdíjas lett a köz­ség. Az idén a megyei pályázatok és a Széchenyi-terv nyújtotta le­hetőségeket máris megragadták, és több százezer forintot kértek virágok, facsemeték vásárlására. A piciny településnek egyéb­ként két nagy gondozott parkja is van. A polgármesteri hivatallal szemközt található az egyik dísz­park, amely a világháborús hősök emlékművét is rejti, a másikat pe­dig a sportpálya mellett alakítot­ták ki, millenniumi emlékpark­ként. Ez utóbbi helyén korábban egy kis erdő állt, amelyet kertész- mérnök tervezett át emlékparkká. A falu lakóinak szépérzékét és a település iránti szeretetét az is jelzi, hogy a faluban élő, erdélyi származású Tomes István faragta a székely motívumokkal díszített buszmegállót, temető- és iskolake­rítést, valamint a két éve átadott víztisztító díszkapuját. ________■ P ulykatelep a Fácános-tanyán Közös összefogással szükség van az aszfaltozott útra Hazánkban egyre közkedveltebb a pulykahús, évente 5-6 százalékkal növekedik a fogyasztása. Erre is gondolt a fran­cia vállalatcsoport, amikor 1999-ben magyarországi vállal­kozásukhoz Egerben keltetőt, később pedig Hevesvezekény- ben - a pulyka szülőpárok tartásához - telepet vásároltak. Terveik megvalósításához szak­mai és üzleti partnerre találtak Szuromi János agrármérnök sze­mélyében, aki 1979 óta foglalkozik baromfikeltetéssel. Ő lett a francia többségi tulajdonban lévő GRELEGER Baromfikeltető és - értékesítő Kft. ügyvezető igazgató­ja magyar részről. Mint mondta, a GRELEGER a vi­lág egyik legnagyobb olyan cége, amely főleg napospulyka előállítá­sával foglalkozik. Hevesvezekényben a keltetőhöz közel, a pulyka szülőpárok opti­mális tartására és korszerű techno­lógia telepítésére alkalmas telepet vásároltak. A Fácános-tanyán ta­valy tavasszal újították fel a le­pusztult épületeket több tízmillió forintos költséggel. Az első állo­mány már ősszel megérkezett Franciaországból a telephelyre.- Mit tettek az intenzív tartási körülmények megteremtéséért?- Tevékenységünk megfelel a legszigorúbb állat-egészségügyi követelményeknek. A szülőpáro­kat az anyacégtől kapjuk, a puly­katojásokat Vezekényből szállít­juk az egri keltetőbe. Kizárólag napospulyka előállításával és értékesítésével foglal­kozunk - sorolta az ügyvezető igazgató. Követelmény szá­munkra, hogy a szülő­párok, a keltető- és a törzsállomány szalmo­nella- és mycoplasma- mentes legyen. Ellen­kező esetben a szár­nyasok értékesítését cégünk nem teljesíti. Három pulyka­ólunk van, amely egyenként 850 négy­zetméter. A telepen, amely rendelkezik szociális épülettel is, külön helyiségben van a tojás és a hűtő­tároló, a gondozói he­lyiség és az állatorvosi szoba. A telepre csak előzetes fertőtlenítés, tisztálko­dás, zuhanyozás után, fehér kö­penyben lehet belépni. Az óla­kat és a szállítóeszközöket rend­szeresen fertőtlenítjük, az álla­tokat sterilizált takarmánnyal etetjük. A pulykatartás tőkeigényes be­fektetés. A franciák élvonalbeli technológiával szerelték fel a tele­pet. Számítógépes program sze­rint fűtenek és szellőztetnek, az ólakban érzékelők továbbítják az információkat. Távvezérléssel nyitják a zsalutáblákat, állítják be a világítást. Üzemzavar esetén hangjelzés riasztja az ügyeletes gondozót. A pulykatelep emeli a község rangját, munkahelyteremtő beru­házás. Az ott dolgozók - térítés- mentes ellátással és fizetéssel - Franciaországban sajátítják el a korszerű technológia kezelését, a tartástechnikai követelményeket. A munkaerő kiválasztásában a kft. együttműködik a település önkormány­zatával.- Hogyan tovább?- Folyamatos a korszerűsítés, a kar­bantartás. Terveink szerint májusban már megindulnak a tojás­szállítmányok a telep­ről a keltetőbe. Prob­léma, hogy a falutól hepehupás bekötőút vezet a telepre, ame­lyet eddig kizárólag az önkormányzat ja­||| vítgatott. A legritkáb­ban mi használjuk, több fuvarozó, mező- gazdasági gép is köz­lekedik erre. A település önkor­mányzatának anya­gilag segítünk az új, másfél kilo­méteres aszfaltozott út megépí­tésében. Reméljük, hogy az érde­keltek is összefognak velünk... __________________________________ (FBI H elyi civil szervezetek Az alig több mint hétszáz lakosú Hevesvezekény három civil szerve­zettel is büszkélkedhet. A sport­egyesület munkáját Csomós László vezeti. A nyugdíjasok rendszeres találkozásáról, programjáról Tóth Ferencné gondoskodik, aki a helyi nyugdíjasklub elnöke. A fiatalok szórakoztatását, programszervezé­sét pedig az ifjúsági klub vállalta, Bodnár Erika irányításával. Mind­három civil szervezet rendszere­sen közreműködik a községi ren­dezvényeken, cserébe az önkor­mányzat is jelentős anyagi támoga- tást nyújt az egyesületeknek. ■ Pótszilvesztertől karácsonyig A kistelepülések közösségmegtar­tó ereje mindig is abban rejlett, tudnak-e, s hogyan együtt élni az itt lakók. Hevesvezekényen a tele­pülés tisztasága, szépsége, rende­zettsége mellett jelentős közös- ség-összetartó ereje van a közös ünnepségeknek. A képzeletbeli éves program­naptár egy hevesvezekényi lakó esetében a következőképpen néz ki. Az év pótszil­veszterrel kezdő­dik, hogy aki csa­ládi környezet­ben búcsúztatta az óévet, annak is jól és főleg kö­zösségben kez­dődjön az új esz­tendő. A pótszü- vesztert minden egyesület meg­rendezi saját csoporttagjainak. Ezt követi a március 15-i ün­nepség, amikor az általános iskola alsó tagozatosai emlékeznek meg az 1848/49-es hősökről. Tavasszal a nyugdíjasok Tavaszi zsongás címmel tartanak minden évben zenés összejövetelt. A településnek két nagy, kicsi­ket, nagyokat, fiatalokat és időse­ket megmozgató faluünnepe is van. A majálist minden évben ze­nés ébresztővel kezdik, majd a sportpályán folytatódnak a progra­mok, játékos vetélkedőkkel, sport­mérkőzéssel, kö- Mülennmmi ünnep zös főzéssel. A község tavaly szeptem­ber 9-én, a falunapon kap­ta meg a millenniumi em­lékzászlót. A kormány aján­dékát dr. Szaló Péter, az FVM helyettes államtitkára adta át, a megyezászlót pedig Godó Lajos ország­gyűlési képviselő hozta el. Szeptember 9-én tartják a faluna­pot, amely szin­tén egész napos vigasságot kínál az itt élőknek. A községben élők utolsó nagy éves közösségi ünnepe a faluka­rácsony. Délelőtt a gyerekeknek, délután pedig a nyugdíjasoknak adnak műsort, így köszöntve a kö- zelgő ünnepi időszakot. _______■

Next

/
Oldalképek
Tartalom