Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-24 / 70. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2001. Március 24., szombat - §§H Duránda: egy város két arca (Folytatás az 1. oldalról)- Ez akár előny is lehet, hiszen a cigánykérdésre ma Magyarorszá­gon aligha tudja bárki is a vá­laszt. A Duránda problémájára lé­tezik megoldás?- Létezne, ha többet tennénk érte. Valamikor egy csendes kert­városi övezet volt a városnak ez a része, igaz, akkor sem nevezhet­tük volna elit környéknek. Aztán néhány „zűrös” család került oda, főként távolabbi vidékekről, szomszédos megyékből. Néhány családot az önkormányzat telepí­tett be. Az utóbbi három évben egy komoly vándorlás jellemző, a messzebbről érkezettek mozgása teljesen követhetetlen, s ami még nagyobb baj, életvitelükkel a vá­rosrész lakónak nagy többségét zavarják. Részben emiatt a Durándán az ingatlanok árai so­sem látott mélyre zuhantak. Az egyre romló közbiztonság miatt sokan szinte „elmenekültek”, bár­mi áron, gyorsan megszabadulva házaiktól. Az olcsó házakba aztán beköltöztek olyanok, akiknek csak erre volt pénzük. A folyamat öngerjesztő. Es ami még riasz­tóbb: ha nem szabunk neki gátat, akkor nem áll meg utcák, városré­szek határánál.- Ma mindenki szabadon oda költözhet, ahová akar. Veszélyes vizeken evez, aki bárkit is korlá­tozni akar ebben, vagy más alap­vető jogában.- Ebben egyetértünk. Viszont a terület többi lakójának is alapvető joga, hogy biztonságban, megfe­lelő infrastrukturális és egyéb kö­rülmények között éljen. Es a má­sik oldalról: a Duránda lakóira is ugyanazok a jogszabályok vonat­A Mátra kapuja. Gyöngyösnek ezt az arcát aligha ismerik a turisták. koznak, mint bárki másra. Csak éppen úgy tűnik: ezeknek a Durándában nem sikerül érvényt szerezni.- Kemény kijelentések, bár a te­rület általános megítélése ezt ma­ximálisan alátámasztja.- Nézze, valakinek ki kell mon­dania, hogy itt nagy baj van, mie­lőtt még nagyobb lesz. Sem az ön- kormányzat, sem a rendőrség, sem a kisebbségi önkormányzat, és egyáltalán: senki sem dughatja a fejét a homokba. Hosszan sorol­hatnám: a város minden területén kőkemény szigorral lépnek fel a közterület-felügyelők, kivéve a Durándát, ahol hónapokig lehet szeméthalmokat („ismeretlen eredetű fémhulladékot”, roncsau­tót, törmeléket, bármit) tárolni a közterületen. Évekig élhetnek családok árnyékszék nélkül. A vá­ros bármely pontján igazoltató rendőrökbe futhat az autós, kivé­ve a Durándát, ahol jogosítvány, egyéb okmányok nélkül lehet száguldozni bármilyen autóval. Már ha éppen az út járható, és nem lopkodták még el a táblákat meg az aknafedlapokat. Számta­lan példa van rá, hogy a rendőr­ség nem, vagy csak késve reagál bejelentésekre, vagy többórás ké­séssel érkeznek ki a hívásokra. A károsult hiába mondja meg, hogy egy fél órája ki és mit lopott el tő­le, s hol van most, ha az egyenru­hások 10-12 óra máivá érkeznek meg.- Úgy véli: a hatóságok határo­zott fellépése egy csapásra megol­daná a problémákat?- Természetesen nem, de el kell kezdeni valahol. A törvénye­ket következetesen be kell tartatni. Akkor is, ha nehéz, ha pluszfel­adatokat jelent rendőrségnek, FOTÓ: SUHA PÉTER polgármesteri hivatalnak. A má­sik nagyon komoly terület az inf­rastruktúra kérdése. Az ingatla­nok elértéktelenedését meg kell állítani. A Durándára 1992-ben ké­szült rendezési terv, végül 1997- ben fogadtuk el. Végre 2002-ben megkezdődhet a csatornázás. En­nek függvénye az utak helyreállí­tása. Mindez nem nevezhető lu­xusigénynek.- Azért történtek fejlesztések a területen.- így van, a közvilágítás korsze­rűsítése folyamatosan zajlik, ez ön­magában örvendetes, de például a közbiztonságra a közvilágítás meg­létének ténye immár semmilyen hatást nem gyakorol.- A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése - figyelembe véve a la­kosság összetételét - szinte kivihe­tetlennek tűnik, hiszen aligha tudják vállalni a százezres lakos­sági hozzájárulást a telektulajdo­nosok.- Természetesen ha valamit el akarunk érni, akkor annak ára van. Áldozatot kell vállalnia a vá­rosnak is. Akár úgy, hogy a csator­názáshoz a szociális helyzetre te­kintettel támogatást ad. Vagy hitelt, amelyhez jelzálogjogot lehet ráter­helni a lakásokra.-És ha nem tudják fizetni a rész­leteket, akkor az utcám kerülnek...- Nem szeretnék demagóg len­ni, de a kialakult helyzet ékesen bizonyítja: nem lehet mindent megengedni, mondván: „nekik is élni kell valahol, valamiből, vala­hogy. ” Munkalehetőséget kell biz­tosítani (alakult a kisebbségi ön- kormányzat berkein belül például erre a célra egy közhasznú társa­ság is), és akkor lehet pénzt keres­ni, törleszteni, élni. De ha csak el­nézzük, és ezzel konzerváljuk a mai állapotot, akkor nem segítünk, sőt kimondottan rosszat teszünk az érintettekkel és a környezetük­ben élőkkel egyaránt. És egyre erő­sebb annak a veszélye, hogy végül elszabadulnak az indulatok, ame­lyekkel nem a valódi problémákra keresnek valódi megoldást, hanem politikai-etnikai alapon indul el egy nagyon veszélyes folyamat. Ennek elejét kell venni. * A durándai városrész helyzeté­ről egyébként kedden este lakos­sági fórumot rendeznek, ahol a remények szerint minden illeté­kes szervezet képviselteti majd magát. Természetesen a cikkben megszólított illetékesek és más érintettek véleményére is kíván­csiak vagyunk, ezért lapunkban még visszatérünk erre a témára. ____________________________(SUHA PÉTERI A tbc ellen Eger, Debrecen Ma van az évfordulója annak, hogy Robert Koch 1882. március 24-én bejelentette: sikerült azo­nosítani a tuberkulózis kórokozó­ját. Ezért az ENSZ Egészségügyi Világszervezete ezt a napot jelölte ki arra, hogy ráirányítsa mind­annyiunk figyelmét: a legtöbb ál­dozatot világszerte még mindig a tbc szedi. Annak ellenére is, hogy ez a betegség gyógyítható - ha kezelik! Magyarországon a rend­szerváltást követően a munkanél­küliség és a hajléktalanság magá­val hozta, hogy 1990-től 1995-ig is­mét emelkedni kezdett a fertőző tüdőbetegek száma. A folyamatot azonban nemcsak megállítani, de visszafordítani is sikerült. Az öt évvel ezelőtt regisztrált 132 beteg­gel szemben tavaly 70-et tartottak nyilván a megyében. A világnaphoz kapcsolódóan ma Debrecenben az északkeleti régió szakemberei konferencián vesznek részt. A rendezvényre dr. Tóth Erzsébetet, a Heves Megyei Tüdőszűrő és Tüdőgondozó Állo­más vezető főorvosát is meghív­ták. A vele készített, témával kap­csolatos cikkünket egy későbbi lapszámunkban olvashatják el. Közmeghallgatás Füzesabony A városnak a vasút által mestersé­gesen kettéosztott volta miatt most is két helyen várja az érdek­lődő lakosságot az önkormányzat vezetése. A közmeghallgatás a dé­li városrészben a hagyományos „falusi" területen a művelődési központban lesz hétfőn, 18 órától Az északi, telepi városrész polgá­rát kedden 18 órakor a Teleki Blanka Áltáános Iskolába várják. Kárpátaljai vendégek Eger, Ostoros A Szent Adalbert Alapítvány - dr. Hetey Margit főorvos közremű­ködésével - évek óta rendszere­sen hív meg gyermekeket Kárpát- aljáról. Most az árvíz kapcsán ti­zennégyen Egerbe, tizenhármán pedig Ostorosra érkeztek egy-egy pedagógus kíséretében. A kis vendégeket családok fogadták magukhoz két hétre, és a Deák Ferenc Katolikus Általános Isko­lában, illetve az ostorosi Árpád Vezér Általános Iskolában tanul­nak. Szabadidős programjaikról egyfelől a vendéglátó famíliák, másfelől a tanintézmények gon­doskodnak. A szervezők arra is gondoltak, hogy ne üres kézzel utazzanak haza a gyerekek. Gyűjtést kezd­tek számukra, és jó szívvel fogad­ják az adományokat - tájékoztat­ta lapunkat Kisari Zoltán polgár- mester. ■ Az Utazás 2001. nemzetközi idegenforgalmi kiállításon nagy sikert aratott a Gyön- gyös-Mátraalja standon Szinger Margit testfestő produkciója. A művésznő a Mátraal­jai Borút Egyesület felkérésére szőlőmotívumokkal díszítette fel saját lánya bőrét. A csinos modell hátára a borút térképe került. A díszítő munka reggeltől késő délutánig tartott, a vásárlátogatók élénk érdeklődése közepette. fotó: tompa z. mihály Önszorgalomból kivágott fák (Folytatás az 1. oldalról) Biztos, ami biztos, március 15-e előtt beadtam egy kérelmet a vá­rosházára, majd az ünnepre kül­földre utaztam. Amikor pár nap múltán visszatértem, láttam, hogy nincsenek fák... A polgármesteri hivatalban március 19-én iktatták Kocsis Ist­ván levelét; akkor, amikor a nyárfák szárát már rég elfűré­szelték, s a törzseket az át mellé fektették. Az arra járók nem tud­ták mire vélni a történteket, sőt megdöbbenését fejezte ki Farkas Kálmánné polgármester asszony is, aki vezetői megbeszélésen is hangot adott fenntartásainak. Er­re a városháza illetékes irodájá­nak a munkatársai tájékoztatták: ők nem adtak ki hatósági enge­délyt a favágásra, amire egyéb­ként a jogszabály szerint 30 nap állna rendelkezésükre. Berényi Károly szerint nem történt szabálysértés. Úgy véli, hogy - noha már hónapok óta tart a település veszélyes fáinak a kiváltása - „egyesek” most azért akadékoskodnak, mert ő kifogá­sokat fogalmazott meg a főtéren felállított emlékművel kapcsola­tosan. Holott - tette hozzá - fél évvel ezelőtt önkormányzati bi­zottsági határozat született arra vonatkozóan, hogy valamennyi nőivarú nyárfát „le kell cserélni”. Berényi elmondta: városszerte már 450 fát vágtak ki, s helyet­tük elültettek 2100 csemetét. (Időközben a könyvtár melletti egyedek pótlása is megtörtént. Mostanában éppen az I. István Általános Iskola és a Bajza-gim- názium területén végzik a veszé­lyesnek minősülő egyedek eltá­volítását a munkások, mégpedig - állítólag - a szükséges engedé­lyek birtokában.) A tanácsnok ugyanakkor elis­meri, hogy hatósági engedéllyel nem rendelkezett a bibliotéka melletti nyárfák kivágására, de úgy látja, hogy a feladatot ettől függetlenül is halaszthatatlanul el kellett végezni. Erre nem Berényi Károlyként, hanem - szóbeli meg­állapodás alapján - a Lokálpatrió­ta Egyesület környezetvédelmi és egészségügyi munkabizottságá­nak képviselőjeként adott utasí­tást - nyomatékosította. Szerinte a döntéssel jókora összeget taka­rított meg a város, mert az általa szervezett munkások nem kértek pénzt a tevékenységükért, hanem - ahogy a város más területein is - beérték a fák törzsével. Hogy a földben hagyott gyökér­zet a jövőben ne veszélyeztesse a könyvtár vízelvezető rendszerét, a rönköket vegyszerrel kezelik, ame­lyek ennek következtében két év alatt elpusztulnak. ________rr.o i Z oltai az élen Budapest, Heves megye Zoltai Béla személyében régi-új vezetője van március 23-tól az FVM Heves Megyei Földművelés­ügyi Hivatalának - tudtuk meg tegnap dr. Becz Miklóstól, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) FM-hivataü főosztályvezetőjétől. Zoltai már korábban is betöltötte e tisztséget, s - Szabó Lajosnak, a hivatal leg­utóbbi kinevezett vezetőjének kö­zelmúltbeli menesztését követő­en - megbízottként is ő irányította a szervezetet. A dr. Pálos László menesztésé­vel a Heves Megyei Földhivatal élén megüresedett helyre kiírt pá­lyázat kapcsán dr. Balázs István­tól, az FVM főosztályvezetőjétől megtudtuk: az öt pályázó már megírta a teszteket, s a bírálóbi­zottság április első hetében össze­ül. A pályázatok elbírálásának ha- tárideje április 12-én jár le. i-hei Gál: Mellőzni kell a politikai elemeket A köztisztviselői törvény módosításáról esett szó azon a tegnapi egri fórumon, amelynek előadója Gál Zoltán, a Par­lament Alkotmányügyi és Igazságügyi Bizottságának MSZP-s alelnöke volt. Eger, Heves megye Mint azt a fórumot követő sajtótájé­koztatóján Gál Zoltán kijelentette, a köztisztviselői törvény parlamen­ti vitája most szünetel, miután az ellenzék és a kormányoldal részéről összesen 399 módosító indítvány érkezett a tervezethez, s az általá­nos vitát követő részletes vitám ad­dig várni kell, amíg a kormány ki­alakítja álláspontját. Gál szerint az MSZP álláspontja - egybecsengően a szakszervezet­ekével - az, hogy a törvénynek ga­ranciákat kell tartalmaznia a köz- tisztviselői ületményalap növeke­désének mértékére, illetve a tör­vény hatálya alatt kell tartani az ügyvitelt ellátó dolgozókat is. A ter­vezet kapcsán ugyanakkor alkot­mányos aggályok is felmerülnek. E kritikák például a főtisztviselői kar létrehozása, illetve a vagyonnyilat­kozatok esetében voltak a legéle­sebbek.- Mi inkább egy stabil köztisztvi­selői kart szeretnénk látni a főtiszt­viselői kar helyett - fogalmazott -, amit meg lehet teremteni, de csak politikai elemek nélkül. A parla­menti többség szedni ugyanakkor meg kellene hagyni azt az önkor­mányzati mozgásteret, amely révén pozitív irányba tudták mozdítani a köztisztviselői béreket. A sajtótájékoztatón szintén megjelent Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke és a megyei közgyű­lés elnöke a fórum kapcsán el­mondta: a felszólalók egyebek mel­lett az önkormányzati hivatalok­ban dolgozók számára életpálya­garanciát várnak a törvénytől, azt, hogy a vezetői pótlék terjedjen ki az irodavezetőkre is. Dr. Nagy Imre egri polgármes­ter szerint az általános bizalmat­lanság mellett gondot jelent a „fő­tisztviselői kaszt” ilyetén történő megteremtésének gondolata, de az is, hogy az önkormányzatok je­lenleg nincsenek abban a helyzet­ben, hogy meg tudjanak finanszí­rozni egy nagyobb béremelést. A legsúlyosabbnak a vagyonnyilat­kozatok kérdését tekinti Nagy, azt, hogy egy, a törvényben meg­határozott 30-40 ezres körnek a közvetlen családtagjaival együtt nyilatkozniuk kell vagyoni hely­zetükről. Erősen megkérdőjelez­hető ugyanis az - vélte -, hogy ez­zel gátat lehetne szabni a korrup­ciónak, ráadásul a mai magyar ve­zetés morálisan sem tart ezen a szinten, s előbb a saját portáján kéne rendet tennie. Az előrehozott választások esé­lyeiről szólva Gál kijelentette: ő maga inkább a tamáskodók közé tartozik, mert a jelenlegi rend­szert alkotmányos szabályok „be­tonozzák be”, ráadásul az az EU- s csatlakozás menetrendjének tartásában is fennakadásokat okozna. Gál szerint ettől a kér­déstől függetlenül önvizsgálatra, a korábban elhatározott menet­rend felülvizsgálatára van szük­sége az MSZP-nek. Pánikra azon­ban semmi ok. - Orbán Viktor az ország nyakába ültette Torgyánt, s úgy vélem, vele együtt fog eljut­ni az általános választásokig - tette hozzá. ikühnei

Next

/
Oldalképek
Tartalom