Heves Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-17 / 64. szám

8. oldal - Heves Megyei Hírlap P F . 2 3 . 2001. Március 17., szombat Vélemények egy jegyzet kapcsán Megütközéssel olvastam a Heves Megyei Hírlap március 6-i, keddi számában az R. M. által elköve­tett, időnként időzítve megjelenő vézércikk-sorozat újabb „gyöngyszemét”, mely sokak vé­leménye szerint alkalmas a gyű­löletkeltésre, uszításra, demagó­giára, vagyis az egyszerű embe­rek félrevezetésére („Katonado­log”). Legutóbbi fogalmazványa olyan útszéli stílusban gyalázza és félremagyarázza miniszterel­nökünk legtisztább gondolatait is, ami már-már arra utal, hogy irományában említett autóbal­esete esetleg még vállon felüli ká­rosodást is okozhatott. Miniszter- elnökünk egyáltalán nem arról beszélt, hogy a nők, a testi fogya­tékosok, a lelkiismeretből fegy­vert nem fogók vonuljanak be ka­tonának, hanem arról, hogy ma­napság igen sok a protekciós, ne­tán szimuláns, akiknek fizikai, lelki kiképzés sem ártana, nem is beszélve a hazafias kötelezettség­ről (netán árvízvédelemről is stb.). Ugyanakkor nagy a felelős­sége egyetlen megyei újságunk szerkesztőségének is, hogy sztár­újságíróként a legkisebb kontroll nélkül teret nyit az ilyen jellegű demagóg gyalázkodásnak. Most, március 15-e előtt (a sajtószabad­ság napja) kíváncsian várom, megjelenhet-e vezértollnokuk vé­leményével ellentétes írásom! (nem vagyok Fidesz-tag) P. M. Eger (cím a szerk.-ben) * Tisztelt Rénes Úr! Katonadolog című „dolgoza­tát” ha elolvasta dr. Bubó közép­iskolai tanára, akkor ekként kiál­tott fel: Rénes fiam, amit ebben az írásban összezagyváltál, az ré­mes! De mit várjunk attól a sze­mélytől, akinek a kommunista rendszerben sem volt a haza vé­delme szent kötelessége? Sajnála­tos balesete megakadályozta ab­ban, hogy harckészültségben áll­jon az amerikai imperializmus el­len. De ha ezt a fizikai képessége miatt megtenni nem tudta, volt egyéb fegyvere, az ideológiai fegyver, melynek „markolata” könnyebb és simább volt, mint a Kalasnyikov fogantyúja. Rákosi „elvtárs” 3 évben, Kádár „elvtárs” két évben szabta meg a „szent kö­telességre” való felkészülést. Saj­nos, Orbán Viktor miniszterelnök úrnak már elég 6 hónapos kato­nai szolgálat is (mert az imperia­listák már barátainkká váltak). Amíg a hasonló korú fiatalok kúsztak-másztak a kiképzőtere­pen, addig ön szívta magába a marxista tanokat, így védte a vi­lágbékét. A sajtóból rám néző személy szánalmas arccal gondol vissza a régi szép időkre, amikor a kormány elnökét nem bírálni, de dicsőíteni „illett” (remélem, nem felejtette el még ezt, Rénes úr?). Most, hogy országunkat sú­lyos árvízi helyzet károsítja, a gá­takon magyar katonák sokasága segít a mentésben és az elhárítás­ban, vajon Rénes újságíró úr mit gondol? Szükség van-e hazánk­ban a katonaságra, vagy talán elég segítség az a bajba jutott em­bereknek, hogy Rénes úr oda­megy ékes tollával és a baleset ál­tal szerzett testheggel, és biztatja a bajbajutottakat a serényebb munkára, a gátak erősítésére! Ez nem látszik olyan fárasztónak, de aki megúszta „E” minősítéssel, annak ez is nagy „fegyvertény”, igaz, Rénes úr? Minden igaz ma­gyar hazafi úgy látja, hogy szük­séges a katonaság hazánkban, csupán az „internacionalisták” nem, akiknek ön még ma is elkö­telezett híve „Marx és Lenin után”, így ön a toll fegyverével harcol a régi rend visszaállításá­ért! Sok sikert kívánok hozzá! Sarud, 2001. március 8. (vörös szegfűs ünnep) Berecz Gábor Sarud, Kossuth u. 188. Tisztelt uraim, Önöknek láthatóan fogalmuk sincs arról, hogy miről szólt az említett írás, és még csak nem is próbálták megérteni. Tehát: ne­kem az égvilágon semmi bajom a katonákkal. Orbán Viktor minisz­terelnöknek van baja azokkal, akik nem voltak katonák (vagy most éppen nem katonák, vagy nem is lesznek azok). A kor­mányfő azt mondta: azokra kicsit másképp tekint az ember, akik nem tettek katonai esküt. Hát, uraim, nem. Az ember ilyen ala­pon nem tesz különbséget em­bertársai között. Főleg akkor, amikor nem focicsatári, hanem éppen miniszterelnöki minőségé­ben nyilatkozik. Hogy is szoktak fogalmazni emelkedett nemzeti érzelmű körökben? „Lélekben ti­zenötmillió magyar miniszterel­nöke”? Orbán Viktor - és cikkem­ben erre kívántam rávilágítani - az idézett mondatával köszönt el az anyaországi tízmillió nagyob­bik felétől (nők, betegek, fegy­vert nem fogók és a többi). Ha idejük engedi, majd írják meg azt is, hogy az árvíz elleni védekezéshez mi szükség van a sorkatonai kiképzésre. Vajon biz­tos-e, hogy ez a legfontosabb? Le­hetne például gátakat, csatorná­kat és védműveket építeni abból a néhány száz milliárdból, ame­lyet most harci repülőgépek vá­sárlására szánnak. Amúgy én a kádárizmus utol­só éveiben gimnáziumba jártam, az egyetemet már a demokráciá­ban végeztem, és sosem voltam MSZMP-tag. Mi a helyzet az „igaz magyar hazafiakkal”? RÉNES MARCELL Súlytalan kampányfogás Soha nem dolgoztam a bélapátfalvi cement­gyárban, még csak rokonom sem dolgozott ott. így közvetlen információk nélkül, távolról kísé­rem figyelemmel, hogy az ott dolgozók miként vívják a megmaradásukért az elkeseredett har­cukat a német tulajdonosukkal szemben, aki a kemény és egyúttal könyörtelen piacgazdasági törvények szerint kívánja a gyárát itt megszün­tetni, máshol pedig működtetni. Liszkói dolgo­zóként én is átéltem annak idején a gyárunk privatizációját, több száz társammal az utcára kerülést, a reménytelenséget, a kilátástalansá- got, s a család megélhetésének mindennapi ter­heit. Ez a nehéz időszak az életemből az, ami miatt érdeklődöm irántuk, amiért követem az ott folyó eseményeket, ami szolidárissá tesz ve­lük, ami miatt azonosulni tudok a cementgyári dolgozók sorsával. Jobb híján szurkolok nekik, s egyúttal elismerésem fejezem ki mindazok részére, akik ebben az ügyben a szolidaritáson kívül érdemben, önzetlenül, felelősséget vállal­va is tudnak, vagy van módjuk arra, hogy tud­janak segíteni az ott dolgozóknak. Kitartást és az ügy végén sikeres megoldást kívánok azok részére, akik a dolgozók mellé álltak, és egyút­tal felvállalták, hogy segítenek a sorsuk rende­zésében. Az eddigi érdemi segítségnyújtásokat követő­en most azonban érdekes kezdeményezésre let­tem figyelmes ez ügyben. Aláírásgyűjtést kezde­ményeztek Bélapátfalván és Egerben is. Szimpáti­ánkat, szolidaritásunkat fejezhetjük ki ezzel a dolgozók felé, és egyúttal tiltakozhatunk a gyár lebontása ellen. Valószínűsítem, hogy aki elé odateszik ezt az ívet, az alá is fogja írni. Miért is ne tenné, hisz a gyár bezárásával, lebontásával épeszű ember nem érthet egyet, aki a megyének ezen a gazdaságilag és foglalkoztatási szempont­ból is - országos mércével mérve is - a legelma­radottabb részén él. Nekem azonban két dolog miatt mégsem tet­szik ez az aláírásgyűjtés. Egyrészt azért, mert ná­lunk ezt az eszközt mostanában a politikának tel­jes egészében sikerült lejáratnia, komolytalanná tennie, hisz ma ezeket már senki nem veszi fi­gyelembe. Gondoljunk csak a közelmúltban gyűjtött aláírások sorsára, azok eredményeire. Már az átadásukkor lehet látni, hogy milyen a sú­lyuk ezeknek az ügyek megoldásában, amikor az illetékes hivatalokban általában már jó ered­mény, ha a címzett helyett nem a legalacsonyabb beosztású tisztviselő veszi át őket, és az átadók esetleg a portánál is beljebb jutnak. Meggyőződé­sem, hogy ezeknek az aláírásoknak sem lesz ked­vezőbb sem a fogadtatásuk, sem az ügy végső megoldására való hatásuk, Németországban pe­dig még ennyire sem. Másrészt a cementgyáriak ügye nem szimpátiakérdés. A tulajdonos szem­pontjából ez profit, magyarul a haszon, a nyere­ség, az itt dolgozóknak, az itt élőknek pedig a megélhetés, míg az államnak, illetve a megteste­sítőjének, a jelenlegi kormánynak pedig gazda­ságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai kérdésként kell ezt kezelni. Ez keményen szakmai és gazda­sági kérdés, és csak ebben a hármas körben vég­zett tárgyalások hozhatnak eredményt. Ebben a körben kell keresni a megoldást, csak ez vezethet eredményre. Minden más hangulatkeltés, illúziótáplálás, csak a helyzet elmérgesítését eredményezi. Úgy látom, ez már inkább egy kampányfogás, egy nagy léggömb az ügyben. Felháborítónak talá­lom, hogy egyesek a szerencsétlen helyzetbe ke­rült emberek sorsából próbálnak maguknak nép­szerűséget kovácsolni. Sajnálom, hogy a cement­gyári embereknek a megélhetésükért folytatott harcába egy ilyen, a valódi megoldáshoz köze­lebb nem vivő, az amúgy is túlfeszített hangula­tot tovább srófoló akció került! Név és dm a szerk.-ben Hol lehet az igazság? ! Újra kezdődik az uszodavita. Most nem az építésről, hanem a haszná­latról. Fizessenek-e a vízilabda­klub és tagjai a fedett uszoda hasz­nálatáért? Az ÚVMK-ból profi szemlélettel és tervekkel UPC Vízi­labda Klub alakult. Február 28-án Szabó Ervin klubelnök nyilatkoza­taként eléggé erős fogalmazású cikk jelent meg, támadva a polgár- mestert is. A multinacionális cég régióvezetője „felteszi a pénzt a fá­ra, csak fel kell mászni érte”, a játékoskeret gyenge, igazi játéko­sokat kell hozni, főleg egri kötődé­sűeket, külföldről is, szakmai igaz­gatónak Pócsik Dénest stb. Igazán dicséretes törekvés, profi elképze­lések, profi szemlélet. Minden szé­pen halad, kivéve az uszodahasz­nálat kérdését. A polgármester ígért, a március 5-i nyilatkozatá­ban cáfolta Szabó úr mondandó­ját. A vízilabdaklub-elnök egyér­telműen kijelenti: „sem az edzé­sek, sem a mérkőzések után nem fizetünk” egy buznyákot sem a vá­rosnak. A város vezetőin a sor, én úgy fogalmaznám, az egri lakossá­gon a sor, hogy az adóforintokból fizessék a használati díjakat. Bizto­sítva ezzel 15-20 profi vízilabdázó és 2-300 utánpótlás-versenyző fel­merülő költségeit. A város sok százmilliós hitelt vállalt, hogy fel­épüljön a Makovetz-uszoda. 10-15 év működési költsége annyi lesz, mint a felépítési költsége, amit az egri polgárnak kell kinyögnie, elfo­gult politikai döntések miatt (Eger ígéretet kapott, de eddig támoga­tást nem!). Emiatt 2001-től a város költségvetése évekig „megszigorí­tott” lesz, ha nem jut csődbe. Azért is a polgármestert támadják, hogy az uszoda pénzt kér a használatért a klubtól (100 Ft-hoz 200-at ad hozzá az önkormányzat!) Nem tudjuk, hány 10 milliót szán a UPC a vízilabdára, jó lenne, ha kompro­misszumként ugyanannyit szánna az uszoda használatára is. A kapi­talizmusban a profivilágban min­denért fizetni kell. Ami ráfizetéses, arra nem vállalkozik senki. A UPC gazdag cég, profi szemlélettel (né­hány év alatt 50 Ft-ról több mint negyvenszeresére növelte a kábel- tv díját stb.), ezzel tisztában van. Egerben a vizessportok képviselői kaptak 2,3 milliárdért egy patinás helyet, amelynek a fenntartása évi 150-170 millió Ft. Mit kapnak majd a többi 30 sportág képviselői ezekhez az összegekhez képest? Jóformán semmit! Fontosnak és nagyon szükségesnek tartom leír­ni a tisztánlátás érdekében, hogy összehasonlítsuk a szemléleteket. Unokám négy éve az FC Eger után­pótlás-focistája. A gyerekek na­gyon szeretnek focizni, a felnőttek is szeretik annyira, mint a vízilab­dát. A szülők, hogy a gyerekük fo­cizhasson, évente 40-50 ezer fo- ■ rintot költenek gyerekenként csu­kára, teremcipőre, mezre, edzőre, játékvezetőre, terembérletre, uta­zásokra, a Séli Kht. is kedvezmé­nyesen 50 ezer forintot kér a sport- csarnok használatáért, ha a szülők netalán 10-15 csapattal teremtor­nát rendeznek. Ezt mind a szülők fizették, nem az önkormányzat, nem a sportkör és nem az ISM fizet. Pedig min­denki az utánpótlásról beszél, nyi­latkozik, ha végre focit is akarunk Egerben vagy az országban. Ha nem lenne az a 40-50 odaadó szü­lő, akik időt, pénzt nem kímélnek azért, hogy mozogjon a gyerek, mi lenne az utánpótlásból? Ilyen hoz­záállás, szemlélet elvárható lenne más sportolóktól is, pláne a profi kluboktól, netalán gazdagabb vál­lalkozóktól, cégektől. Nagy L. Frigyes (rím a szerkőben) Hivatása tetőfokán Köszönetét szeretnénk mondani dr. Pásztor József családorvos­nak, aki fáradságot és időt nem kímélve, hivatása tetőfokán, kedvesen és szeretettel bánik és törődik minden egyes betegével. Tisztelettel hálás betegei (nevek és rímek a szerk.-ben) Köszönet a támogatóknak A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium diákönkormány­zatait, kulturális munkáját évek óta támogatja a Dorner Étterem, az Éva és Éva Bt., a Fornetti Pék­ség (a Centrum melletti), a Me­gyei Művelődési Központ. Kö­szönjük, hogy hozzájárultak rendezvényeink színvonalához. Pásztorvölgyi Ált. Isk. és Gimn. diákönkormányzatai Jótékonysági gála a diákok javára A poroszlói Vass Lajos Általá­nos Iskolában március 3-án he­tedik alkalommal rendeztünk jótékonysági gálát. A zsúfolásig megtelt tornateremben az isko­la tanulói szórakoztatták a ven­dégeket. A műsorban helyet ka­pott a zene, a paródia, a nép­tánc, az akrobatikus rock and roll, s idén is énekelt a pedagó­gusok énekkara. A műsort tom­bolahúzás követte, melyre a ki­sorsolt tárgyakat a helyi vállal­kozók és a szülők ajánlották fel. A műsor díszvendége Szabó János honvédelmi miniszter volt, aki a tombola fődíját hozta ajándékba. A 8. osztályosok pa­lotása nyitotta meg a vacsora után kezdődő szülők-nevelők bálját. A gála bevétele 200 ezer forint volt, melyet a Poroszlói Iskoláért Alapítvány számlájára fizettünk be. A kuratórium döntése alapján a gyerekek sportszereket, szemléltetőesz­közöket, jutalomkönyveket kapnak, támogatást kirándulás­hoz, táborozáshoz. A Geotor Kft. 200 ezer forinttal támogat­ta az alapítványt, melyből erő­sítő, hangosító berendezést vá­sárolhatunk majd. Együttérző szolgáltatás Családunk valamennyi tagja ne­vében szeretném megköszönni a HETEM Temetkezési Kft. vala­mennyi dolgozójának gyá­szunkban tanúsított magatartá­sát, a gyászszertartás odaadó, együttérző, kegyeletteljes lebo­nyolítását, hogy a fájdalmas bú­csút elviselhetőbbé tették szá­munkra. Köszönettel: Fazekas László (cím a szerkőben) Élete nagy pillanatainak eseményeit- névnap, születésnap, gyermekszületés, házasságkötés, házassági évforduló, baráti összejövetelek ­tudassa szeretteivel, ismerőseivel, barátaival 9x5 cm-es nagyság: 3500 Ft Ha előfizető, : 500 Ft-tal kevesebb! 4,3 x 5 cm-es nagyság: 2000 Ft a HEVES g" HÍRLAP-ban Jókívánságait bármelyik hirdetésfelvételi irodában feladhatja. Amennyiben kevés az ideje, vagy olyan helyen lakik, ahol nincs hirdetésfelvételi iroda, jókívánságait postán is föladhatja. Önnek nem kell mást tennie, csak kitölteni a szelvényt és a befizetést igazoló postautalvány eredetijét rf a megjelentetni kívánt fotóval és a hirdetési szelvénnyel együtt eljuttatni címünkre: Heves Megyei Hírlap Eger, Barkóczy u. 7. 3300 A borítékra írják rá: „Családi események”-K­Szöveg:. FESTEKVASAR A SZÍNFOLT FESTÉKDISZKONTBAN Belső falfesték Trinát alapozó Trinát fehér zom. Csempe rag. Glett 161 1430- Ft-tól 51 3990­11 900.­25 kg 940.­20 kg 1450­Festhető akril tömítő 310 ml 300­Trilak és Tintorama festékkeverő rendszerű számítógépes színkeverés, MÁRCIUSBAN még a tavalyi áron. Eger, Kertész u. 120. Tel:. 36/413-209 ,32347) LITE NYELVISKOLA „Az elmúlt 9 hónap alatt, amióta a Lite-ba járok, százszor többet tanultam, mint 4, sőt 5 év alatt a középiskolában! Ha ott is ilyen módszerrel tanítottak volna, már biztos perfekt lennék! Talán nem is bennem volt a hiba, hanem az a tanítási módszer nem volt hatékony. Ez a suli a legjobb, az biztos!!!” /Sz. Henrietta, Lite beszélj könnyedén programi FOLYAMATOSAN KÜLÖNBÖZŐ SZINTEKEN INDÜLÓ DÉLELŐTTI, DÉLUTÁN] TANFOLYAMOK KEDVEZMÉNYEKKEL! TEL: 36/413-104 | 3300 Eger, Knézich K.U. 10. FSZ.l. S AZ ELSŐ ISKOLA, AMI BESZÉLNI TANÍT! Most CSAK 1SOO Ft ajándékot is adunk! Fizessen elő április 1-jétöl legalább fél évre —- VASÁRNAPI MTOI ? HÍRLAP es mi megajándékozzuk ■H o Papp Endre: A vendéglős és híres vendégei című kiadványunkkal------------------------------------------------—. : M egrendelését .0*80-513-646« ingyenes telefonon várjuk hétfőtől péntekig 8-15 óráig *»A**f> SNX»nS A VENDÉGLŐS ÉS HÍRES VENDÉGEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom