Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-10 / 35. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap HÍRLAP 2001. Február 10., szombat A G A Z I N Ahol a mókusok a betegek kezéből esznek Második virágkorát szeretné megélni a Mátrai Állami Gyógyintézet. Az elmúlt év decemberében kinevezett igazgató tele van tervekkel, elképzeléseit alkalmazot­tai is támogatják. Valamennyien azt re­mélik, hogy a szebb napokat megélt inté­zet újra a gyógyulás'kiemelt centruma lesz. A fejlődés apró jelei már tapasztal­hatók. Trianon után A gyöngyösi utcákon nyoma sincs a hó­nak, ám amint az autó felkapaszkodik a Mátra lejtőjén, a gyermekek által az idén annyira hiányolt fehér takaró válik uralko­dóvá a tájon. Mátraháza előtt tábla igazít útba, majd néhány méter után feltűnik a szanatórium impozáns kapuja. A portás autós továbbhaladást javasol, ám amint le­pillantok a völgyben fekvő épületekre, úgy döntök, hogy gyalogosan folytatom az utat: a szemet gyönyörködtető látvány­nyal autóból amúgy sem lehetne betelni. A völgyben két kék ruhás munkás la­pátolja a havat. Egyikük készséggel elkí­sér az igazgatói irodáig. Óvatosan lépdelünk a falak mentén, vigyázni kell, hogy a csatornák olvadó hóleve ne csorogjon a nyakunkba. Az épület még így, kopot­tasán is impozáns, a panorá­máról nem is beszélve. Azt mondják, egykor szép idő­ben Gyöngyösig el lehetett látni a teraszról, ám azóta nagyot nőttek a fenyők, és így eltakarják a völgyben fekvő várost. A Mátrai Állami Gyógy­intézetnek két egysége van, a mátraházai és a kékeste­tői. Mindkettőt 1932-ben adták át. A tragikus trianoni békediktátumot követően Magyarország elvesztette hegyvidékeinek jelentős ré­szét, s így a korábban kiala­kított magaslati gyógyászati helyeket is. Abban az idő­ben évente mintegy húsz- Kékestető: az ezer beteg halt meg tbc-ben, ezért vált szükségessé egy megfelelő magaslati gyógyintézet megépítése. A szakembe­rek a Bükkben és a Mátrában keresték a megfelelő helyet, végül a választás a Gyöngyös város tulajdonát képező Nagy-Somor-rétre esett. Itt épült meg az ország legnagyobb közegészségügyi in­tézményeként a mátraházai szanatóri­um, majd Kékestetőn az ország első gyógyszállója. Új főigazgató Dr. Négyesi Zsoltot az elmúlt év de­cemberében nevezték ki a gyógyintézet főigazgató főorvosává. A harmincöt éves vezető korábban az Egészségügyi Minisz­térium főosztályvezető-helyetteseként dolgozott. Tudja, hogy kemény fába vág­ta a fejszéjét, amikor elvállalta az intéz­mény irányítását, de hiszi, a mátrai gyó­gyításnak van jövője. A természeti adottságokat sorolja:- Hétszáz méteres tengerszint fölötti magasság, szubalpin éghajlat, tiszta le­vegő, az országos átlagnál lényegesen több napsütéses óra. Mindez önmagáért beszél. Sajnos, az utóbbi időben ezeket az adottságokat nem hangsúlyozták kellő­képpen, s így az orvoskollégák sem mu­tattak kellő érdeklődést a gyógyintézet iránt. Ezen a folyamaton szeretnénk vál­toztatni. A kilencvenes évek elején még kilenc- száz ággyal működött a két gyógyászati egység. A folyamatos csökkentéseknek tudhatóan jelenleg mindössze 340 ággyal rendelkeznek. Ebből 240 a mátraházai, száz pedig a kékestetői egységben talál­ható. Az ágyszám-kihasználás az elmúlt évben a rehabilitációs osztályokon 95, az aktív részlegeken pedig 70 százalékos volt, ami nagyjából megfelel az országos átlagnak. Gondot jelent viszont, hogy a soroza­tos ágyszám-leépítés után sem csökkent az egészségügyi intézmény nagysága, te­hát az egész épületrendszert működtetni kell. Mindez nem kevés pénzbe kerül. A 700 milliós költségvetési keretből gazdál­ország első gyógyszállója volt kodó gyógyintézetben az egyik leggyor­sabban megoldásra váró feladat a fűtés korszerűsítése lenne.- Annak idején főként a jó levegő gyó­gyította a betegeket, ezért a szobák abla­kait télen is sokat tartották nyitva - ma­gyarázza az igazgató. - Ezért a gőzfűtést úgy tervezték, hogy a helyiségek az abla­kok becsukását követően gyorsan felmele­gedjenek. Ám a rendszer működtetése ma már nagyon köhséges, évente több tízmil­lióba kerül. A fűtésrekonstrukcióra mintegy 50 milliót kellene költeni, de a summa két- három év alatt megtérülne. Az intézet el is végeztetné a munkálatokat, ha lenne rá pénze. Ám egyelőre csak ígéretet kapott a szaktárcától, hogy a központi költség- vetésből finanszírozzák a munkálatokat. Gyógy-reménybástyák A főigazgató 24 milliós adósságállo­mánnyal vette át az intézetet. A beve­zetett takarékossági intézkedéseknek köszönhetően az adósság növekedése megállt, s arra is van remény, hogy las­sú apadásnak induljon. Ehhez nagy se­gítséget nyújtana, ha hetvenöttel emel­kedhetne a finanszírozott ágyak szá­ma. A növelésre az elmúlt év novem­berében az akkori egészségügyi mi­niszter már áldását adta, de az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár még nem sorolta a finanszírozandó ágyak közé. Mindez nem érintené a megyei ágy­számot, mert a miniszteri döntés értel­mében ezek a kórházi ágyak a helyi normatíva felettinek számítanak, és az egész ország területéről érkező belgyó­gyászati onkológiai rehabilitációra és pajzsmirigy-problémákkal kezelésre szoruló betegek gyógyítására szolgál­nának. A mátrai gyógyintézet megerősítését indokolja a betegek számának növekedé­se is. Az utóbbi években 36 százalékkal nőtt az ellátásra szorulók száma. Tavaly 6429 fekvő- és 12 ezer 683 járóbeteget láttak el. A mátraházai egység nemcsak fotó:t.z.m. Heves megye pulmonológiai szakkórhá­za, mert felvevőterülete Nógrád, Jász- Nagykun-Szolnok és Pest megyébe is át­nyúlik. Kékestető a pajzsmirigy-problé­mákkal szembesülni kényszerülők elis­mert reménybástyája. A Mátrai Gyógyin­tézet az Egészségügyi Világszervezettel is állandó kapcsolatot tart, s adatokat szol­gáltat a daganatos betegekkel kapcsolat­ban. Az intézet az allergiák diagnosztizá­lására is specializálódott. A legkisebb be­tegek gyógyítására nyaranként két hó­napra harminc férőhelyes gyermekosz­tályt is létrehoznak. Mókus a beteggel Az intézet 36 hektáron fekszik, így a bejáráshoz autóba szállunk. Sorra vesz- szük a patinás orvosi és nővérszálló épületeit, a saját óvodát és bölcsődét, a kertészetet, a disznóhizlaldát, a gazda­sági okokból jelenleg üzemen kívül he­lyezett mosodát, majd felautózunk Kékestetőre is. Útközben az igazgató a tervekről mesél. Szeretné bővíteni a szakembergárdát, és abban is bízik, hogy sikerül visszakapcsolni az intéze­tet a nemzetközi vérkeringésbe. Erre jó. alkalmat szolgálnának az asztma- és a pajzsmirigy-napok. Korábban mindkét tanácskozást nemzetközi konferencia­ként jegyezték, ám mintegy hat éve nem rendezték már meg. Az elképzelések szerint a mátraházai és a kékestetői egy­ség a közeljövőben konferencia-köz­ponttá válhatna, mivel ideális elszállá­solási és tanácskozási feltételeket tud biztosítani a résztvevőknek.- Csaknem háromszázan dolgozunk itt - mondja a főigazgató, amikor Kékestetőn dr. Barát László osztályvezető főorvos tár­saságában a februári napsütésben megál­lunk a teraszon. -Ez az intézmény sokkal többet tudna tenni a magyar gyógyításért. Mi ezt mindannyian hisszük, de várunk hozzá egy kis „fenti” segítséget is. A „fenti” szóra akaratlanul is mindhár­man a hegyoldal irányába nézünk. Ott éppen egy fiatalasszony guggolva etet egy mókust.- Látja - suttogja az igazgató -, ilyesmi is csak itt történhet meg, tompa z. mihály A kóbor ebektől a nem létező influenzajárványig Az ÁNTSZ hatvani tevékenységét megyeszerte elismerik V an, aki még mindig Köjál­ként emlegeti (lásd az „át- kosból” örökölt beidegző­déseket, úgymint tanácsháza, Újpesti Dózsa vagy - saját há­zunk táján maradva - Népújság), mások meg legfeljebb csak sej­tik, hogy mi fán terem. Pedig az egyik legfontosabb szervezet, amelynek a szerepe főleg ka­tasztrófák idején válik „látvá­nyossá”.- Azt mindenki tudja, hogy lé­tezünk, ám a valóságos feladata­inkkal sokszor még a tájékozot- ----------------­tabbak sínese- ----------------­nek tisztában. Pedig aligha lé­tezik az életnek olyan területe, amelyhez köz­vetlenül vagy közvetve ne kap­csolódna a mun­kánk - szögezte le beszélgeté­sünk elején dr. Éger Csaba hat­vani tiszti főor­vos. - A „becsü­letes” nevünk egyébként Álla­mi Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Hatvan Városi Intézete. Mint a továbbiakban kiderül, az elnevezés kissé megtévesztő, hiszen nemcsak az említett tele­pülés, hanem a térség másik vá­rosa, Lőrinci, valamint további tíz község is a fennhatóságuk alá tartozik. Boldogtól Apcig, Heréd­től Csányig csaknem 60 ezer em­„Azt mindenki tudja, hogy létezik ÁNTSZ, de sokszor még a tájékozottabbak sincsenek tisztában vele, mi is a tulajdonképpeni feladatunk. Nos, erről elmondhatom: nincs az életnek olyan területe, amelyhez ne kapcsolódna a munkánk” - nyilatkozta a Hírlapnak dr. Éger Csaba hatvani tiszti főorvos. bér sorolható az illetékességi te­rületükhöz. Vagyis az egész egy­kori hatvani járás. Az intézetre háruló feladato­kat tizennégy és fél dolgozó látja el. (A tört adat a részmunkaidős takarítónő foglalkoztatásával magyarázható.) Éger főorvos mellett a felálláshoz tartozik öt, NÉVJEGY Dr. Eger Csaba tiszti főorvos A Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyete­men végzett 1975-ben. Ugyanitt szerezte meg a fertőző területekre vonatkozó szakorvosi képe­sítését is. Hatvanban 1990-től dolgozik, előbb a kórház­ban, majd a vasútnál. Az ÁNTSZ-hez 1994-ben kerül. Elvégzi a tiszti- orvosi tanfolyamokat, közigazgatási alap- és szakvizsgát tesz. A tiszti főorvosi feladatokat 1997-től látja el. Nős, a felesége orvos. Gyermekei, Andrea és Botond a Bajza-gimnázium tanulói. különféle szakterületeken tény­kedő felügyelő, két egészségőr, a városi vezető védőnő, egy vezető ápolónő, valamint az adminiszt­ratív és a technikai személyzet.- Helyettesem sincs - pana­szolta dr. Éger Csaba. - Kellene még egy orvos, de évek óta hiába kísérletezünk. A pályázatunk mindig eredménytelen marad. Hogy mennyire sokrétű a fel­adatuk, ennek illusztrálására a főorvos sorolni kezdi legfonto­sabb teendőiket. Hatáskörükbe tartozik egyebek mellett az egészségügyi alapellátások szak­mai felügyelete, az élelmezés­egészségügy - vagyis a terület el­lenőrzése az egyszemélyes büfék­től az élelmiszereket előállító gyá­rakig -, az ifjúságot érintő szak­feladatok a bölcsődéktől a gim­náziumokig, a munkaegészség­ügy, a járványügy és a fertőző be­tegségek, a település-egészségügy - ezen belül az önkormányzatok­kal karöltve az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés, a hulladékel­helyezés, a temetők, közterületek ellenőrzése -, valamint az egész­ségnevelés és az egészségvédelem is. Mindezeken túl - bár olykor csak érintőlegesen - igen fontos szelete tevékenységüknek a bűn- megelőzési munka és az áldozat- védelem, a szenvedélybetegségek elleni küzdelem is.- Megyeszerte elismerik erőfe­szítéseinket - jelentette ki jogos büszkeséggel a főorvos. - Mind­ez elsősorban a kollégáim érde­me. Dolgozóink többsége több évtizedes tapasztalattal rendel­kező, megbízható szakember. Az én feladatom az, hogy „össze­fogjam” őket, képviseljem az in­tézet érdekeit. A lakosságot azonban nem a hétköznapi, szürkének tűnő hát­tértevékenység foglalkoztatja, hanem az aktuális gondok. Mos­tanság éppen az influenza. A tiszti főorvos szerint azonban a megbetegedések ellenére sem be­szélhetünk még járványról.- Noha az orvosok jelentései alapján a megfázásos tünetekkel a rendelőkbe látogatók száma megszaporodott, az arány még nem éri el azt a szintet, hogy jár­ványt emlegessünk. A betegség - amely főleg a fiatalabbakat tá­madja meg - enyhe lefolyású, s rövid ideig tart. Mindenesetre kollégáink a területünkön már 6300 ingyenes védőoltást „osztot­tak ki”. A másik probléma, ami orszá­gosan, sőt azon túl is foglalkoz­tatja a közvéleményt, a kerge­marhakór. A térségben ez annyi­ban fokozott jelentőségű, hogy itt található Észak-Magyarország egyik legnagyobb szarvasmarha­telepe.- Nyugodtan kijelenthetem, hogy körzetünkben e kórokozó által történt humán megbetege­dést nem észleltünk. A sajtóban közölt adatok alapján az állatál­lomány sem érintett, bár ennek vizsgálata az állategészségügy feladata. Nekünk hivatalból mindennapos kapcsolatunk van a társhatóságokkal, így minden ügyről első kézből szerzünk tu­domást. Ha már az állatoknál tartunk, errefelé a gondot in­Dr. Éger Csaba: - Ha kell, segítünk, ha kell, szigorúak vagyunk FOTÓ! T. O. kább a kóbor kutyák jelentik, meg a harapások nyomán tett in­tézkedések sokasága. Lakossági fórumokon, egyéb tanácskozásokon gyakorta fel­merül a köztisztaság kérdése, az illegális hulladékelhelyezés is. Dr. Éger Csaba szerint Hat­van nem minősíthető szemetes településnek, noha tennivaló azért még bőven akad. A hulla­dékgondok megoldása az ön- kormányzatok feladata; ha kell, az ÁNTSZ illetékesei fel­hívják a figyelmet a fonáksá­gokra, elrendelik a dögkutak tisztítását, ellenőrzik az előírá­sok betartását. A főorvos sze­rint felügyelőik igényesen, kor­rekt módon intézkednek, s ha szükséges, szigorúan fellépnek a szabálysértők ellen. Az el­múlt évben negyvenkétszer szabtak ki helyszíni bírságot - az összbüntetés 183 ezer forin­tot tett ki -, négy alkalommal pedig minőségbiztosítási bírsá­got vetettek ki 140 ezer forint összértékben. A legfrissebb - évek óta várt - hír az intézmény háza táján, hogy február végén új helyre köl­töznek. Eddig a városháza egyik lerobbant állagú szárnyában, ideálisnak aligha minősíthető körülmények közepette látták el feladataikat. A folyosószerűen elhelyezett irodákban a lakosság kiszolgálása sem történhetett zökkenőmentesen. Mindez azonban hamarosan megválto­zik, mivel két évig tartó folyamat - kilincselés, kunyerálás - ered­ményeként birtokukba vehetik az okmányiroda Balassi Bálint úti korszerű épületének a máso­dik emeletét.- Az önkormányzat konstruk­tív partnernek bizonyult - mondta dr. Éger Csaba. - A fel­ajánlott épületrész területe több mint kétszerese a mostaninak. Az erkölcsi hátteret a megyei ÁNTSZ, az anyagiakat - 6,4 mil­lió forintot - pedig az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal biztosítot­ta. A pénzből felújítottuk a helyi­ségeket, fejlesztettük a technikai rendszert, telefonközpontot sze­reztünk be. Régi álmunk válik valóra ezáltal. ________________________moi

Next

/
Oldalképek
Tartalom