Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-03 / 29. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap R L A P MAGAZIN 2001. Február 3., szombat jjj A közös értékrendet kell tisztelni ■ - Ön az egyik szentbeszéd­ében említene, hogy ötven éve szinte elképzelhetetlen voll az, ami mostanra kialakult az egységre törekvésben. Ma már valóban nem jelent szenzációt, ha egy római ka­tolikus hívő elmegy a református templomba, vagy viszont, s ezt akár az elmúlt évtized eredményének is tekinthetjük, mialatt gyakorlattá vád az imahét.- Ez így igaz, de ha már erről a témáról szó eshet, akkor tegyünk előbb egy történelmi visszatekin­tést. Luther Márton teológiai tanár 1517-ben hirdette ki a maga tételeit, amivel addig sodródott, hogy val­lást alapított. Válaszul a katolikus egyház a tridenti zsinaton (1545-1564) kiközösítette azokat, akik a reformáció jegyében élték vallásukat, így következett be a sza­kadás. Ezzel szemben a protestáns egyházak vetették fel a XIX. század­ban először a gondolatot:’ egységet kell kialakítani, mert a meglévő gyakorlat nem jó. A katolikus egy­ház szigorúan vette a kiközösítést, nem vett részt soha azokon a ta­nácskozásokon, amelyek az egység visszaállítására irányultak. A pro­testánsok sem voltak ott persze az előbb említett zsinaton. Vaskala- posság volt az oka mindkét oldalról az elmélyült válságnak. Ám a kato­likusoknál is „olvadni kezdett a jég’. A XX. század elején egy belga bíborosnak már volt egy tósérlete, de az akkor nem vezetett ered­ményre. A változásoknak nagyobb lendületet XXm. János pápa adott. Ő javasolta: találkozzanak fehér asztalnál, és beszéljenek egymással Hagyományosan január utolsó hetében ismét megtartották Egerben is azt az imanyolcadot, amelynek során a különböző keresztény felekezetek estéről estére egymás templomaiban összegyűlve elmélked­tek és fohászkodtak az egységért. A Krisztus-hívők az imahét alapigéjének a Jézustól vett idézetet vá­lasztották: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem juthat el az Atyához, csak általam”. Az ökumenizmus kapcsán Czakó István kanonokkal, a Bazilika főplébánosával beszélgettünk, aki tevé­keny részese volt az egri imahét eseményeinek. békés hangnemben, türelmesen. Ne azt keressétek, ami elválaszt, hanem ami összeköt bennünket.- A minap egy televíziós műsor­ban hajlottam a médiumokból is­mert László atyától, hogy ne száhú- zás legyen, hanem a közös értékrend keresése. Szellemes példával üluszt- rálta mondandóját, miszerint leg­alább 90 százalékban azonosak a keresztények, a hiányzó 10 százalék annyi, mint sajtban a lyuk. Abban sem az a fontos. Ha ízlelgetjük egy­mást, a sajtot keressük, azaz valójá­ban a lényeget.- A külsőségek a leginkább szembetűnőek, de például a katoli­kus templomban sem lehet általá­nosítani a sok díszítést. Ott van pél­dául a bélapátfalvi apátsági temp­lom egyszerű belsője. A füvek te­szik az olyan megjegyzéseket, hogy micsoda üresség, másrészt micso­da cifraság. Visszatérve XXIII. Já­nos pápára, a II. Vatikáni Zsinaton merészen elindította az egységre való törekvést, és öt év alatt szinte új irányt adott az egyháznak. Erre a zsinatra a protestánsok is elmentek, hogy lássák, senki sem akarja őket bántani. A pápa felállította az egy­ség-titkárságot, s ma már elmond­hatjuk, hogy enyhült a feszültség, jóval közelebb kerültek a keresz­tény felekezetek egymáshoz, mint azt esetleg sokan remélték. A mos­tani imahét is bizonyítékul szolgált, hiszen a hívek éneklik egymás éne­keit, hogy mutassák, mennyire akarják a közeledést. Példa erre, hogy a reformátusok is énekelték a Boldogasszony Anyánk című közis­mert éneket, kifejezve Jézus anyjá­nak, Máriának a tiszteletét.- Nem köthető össze ez az enyhü­lési folyamat Magyarországon a po­litikai rendszerváltással?- Nagyon valószínű. A kommu­nista rendszer elnyomta a kereszté­nyeket, s még inkább félt az egyhá­zak összefogásától. Meggyőződé­sem, hogy az egyházak közötti bé­ke és egység az egész társadalom javára válhat, hiszen általa keve­sebb a szembenállás, csökken a nemkívánatos feszültség az embe­rek között. Az egész kereszténység terjedésének hátrányos a különbö­zőség, hiszen a jelenlegi állapotban nehéz meggyőzni az új kereszté­nyeket arról, hogy Jézust az Atya küldte. Jézus nem véletlenül mond­ta: Legyetek egyek, hogy elhiggye a világ: Atyám és én egyek vagyunk.- A közelmúltban megjelent egy dokumentum, miszerint a római katolikus egyház mindenek főié he­lyezi magát, s ez kissé felháborította a más vallású keresztényeket.- A Hittani Kongregáció körle­veléről van szó, ami a katolikusok számára akar irányt adni ebben a szellemi zűrzavarban. Mi azt mondjuk, hogy az egyházat Jézus alapította. Az a követője, aki őrzi az eukarisztiát (az oltáriszentsé- get) és az apostoli leszármazást. Amelyik ezt nem őrzi, az nem Jé­zus Krisztus szellemében műkö­dik. (Csak megjegyzem közben, hogy a görögkeletiek az eukarisz- tiával azonosulnak, a pápával vi­szont nem.) Mi nem azt mondjuk, hogy a katolikusok a tökéletesek, de az Istenhez vezető egyetlen he­lyes utat Jézus mutatta meg. Egyé­nileg nem ítélünk el senkit. Nincs harag az iránt, aki nem katolikus, de engedjék meg, hogy - éppen az előbb említettek okán - mi tekint­sük magunkat igazán Jézushoz tartozónak. Isten minden embert üdvözíteni akar. Akik az egyhá­zon belül vannak, azon az úton juthatnak el az üdvösséghez. Akik más utat választanak, azokról nem tudjuk, hogyan akarnak üd- vözülni.- Tegyünk még egy kitérőt a gö­rögkeletiekre.- Velük a szakadás 1054-re tehe­tő. A kiközösítést 1965-ben oldotta fel VI. Pál pápa és a konstantiná­polyi pátriárka Ez most a gyakor­latban annyit jelent, hogy olyan helyeken, ahol a római katolikus vagy az ortodox híveknek nincs sa­ját papjuk, a másiktól kérhetnek szolgálatot. Eger­ben ezt tehetik a szerbek vagy a bolgárok.- Az ökumeni­kus imahetek egyikén, pár év­vel a mostani so­rozat indulása után, Seregély Ist­ván érsek úr meg­jegyezte: elmúlt az újdonság vará­zsa. Ezzel arra utalt, hogy csök­kent az imádko­zó hívek száma.- A varázs va­lóban elmúlt, ami azzal is indo­kolható, hogy már nem szenzáció, hanem folyamat a közeledés. Ez­zel együtt nagyrészt kitartottak a hívek az imádságban. Az elmúlt vasárnapi záró összejövetelen pél­dául általános meglepetést keltett, hogy mennyire sokan voltak a Ba­zilikában.- Ez Eger, egy viszonylag nagy település, de miként valósul meg a falvakban a Krisztus-hívők imája?- Heves megye lakossága döntő­en katolikus. Amelyik településen számottevő a más vallású keresz­tény, ott semmi akadálya a közös imának. Ahol csak katolikusok él­Czakó István katolikus papként a református templomban hir­dette az Igét FOTÓ: pilisy elemér nek, ott a saját templomukban vé­geznek ilyen szándékkal imát, hi­szen az nem helyhez kötött.- Eddig többnyire a múltról és a pillanatnyi helyzetről beszéltünk. Mit hozhat az egység terén a jövő, azon belül a XXI. század?- A hitbeni alapokban törek­szünk az egységre, s az megvaló­sulhat. A felekezetek azonban megőrizhetik a maguk szertartá­sát, mert nem az a cél, hogy uni­formizáljunk mindent. A sokféle­séggel csak gazdagodhat Krisztus egyháza. _______ ____ FESZTBAUM BÉLA C seh szecesszió, linzi akvarell és végvári vitézi élet Gazdag szakmai és közönségprogram várható ebben az évben-is Egy állandó, három időszakos kiállítás, két szakmai konferencia és több rendezvény csalogatja az idén a láto­gatókat a Dobó István Vármúzeumba. Nem szűkölködnek tervekben a Heves Megyei Múzeumi Szervezet intéz­ményei sem. De hogyan aránylanak a szakmai bőséghez az anyagi lehetőségek? Milyen feladatokat terveznek? Erről kérdeztük dr. Petercsák Tivadar igazgatót.- A múzeumi szervezetek, a tudomá­nyos, a kutató- és gyűjtőmunkát végző intézmények az utóbbi években penge­élen táncoló költségvetésből gazdálkod­tak. Hogyan alakul a Heves Megyei Mú­zeumi Szervezet idei gazdálkodása?- A költségvetésünket a fenntartó He­ves Megyei Önkormányzat szabályozza - feleli dr. Petercsák Tivadar. - Az előzetes egyeztetések után úgy látjuk, a múlt évi­hez képest valamelyest javultak a kondí- ríóink. Ez elsősorban a bérekben jelent növekedést, hiszen a közalkalmazotti bértábla változásai ránk is érvényesek. Emelkednek a járulékok is. Költségveté­sünk neuralgikus pontja a dologi kiadá­sok fedezete. Ide tartoznak a fenntartási és üzemelési költségek, a szakmai kiadá­sok. Az idén, úgy tűnik, a béreknek és a járulékoknak megvan a fedezetük. A do­logi kiadásaink keretszámaiból azonban látható, az év vége felé ismét működési gondok adódhatnak. Az idén sem tartal­maz a költségvetésünk semmilyen fedeze­tet a szakmai kiadásokra. Ezt csak a pá­lyázatokból, szponzoroktól, külső támo­gatóktól kapott összegekből fedezhetjük. A múzeumok nemcsak azért vannak, hogy kinyissanak és bezárjanak, hanem az új látnivalók megteremtése, a szak­mai, a tudományos és a kutatómunka, a tárgyak raktározása, megőrzése, restau­rálása is elengedhetetlen feladat. Mind­ehhez csakis pályázati forrásokból tud­juk előteremteni a pénzt. Emiatt viszont sok a bizonytalanság a szakmai mun­kánkban, hiszen nem tudni, milyen pá­lyázatainkat bírálják el kedvezően. Azt már év elején tudjuk, mit akarunk csinál­ni, de hogy mire kapunk pénzt, az év közben derül ki. A bevételi oldalon áll a fenntartói támogatás és a saját bevétel. Utóbbi mindig nagyobb előbbinél.- Tavaly a múzeumi szervezetre szak­mai munkája miatt is többen figyeltek oda. Mennyire segített ez stabilizálni az anyagi forrásokat? Érkezett e számotte­vő segítség?- A történelmi emlékhelynek számító egri vár rekonstrukcióját és a megyében működő 10 intézmény helyzetét külön kell választani. Az előbbiről most nem szólnék. Az elmúlt évben a programja­ink, a kiállításaink és a várjátékok miatt egyre nagyobb volt az érdeklődés az in­tézményhálózat iránt. Célirányosan, egy- egy 'feladathoz érkeznek a támogatások. Az idei év legnagyobb feladata az egri vár történetét bemutató kiállításunk megnyi­tása lesz augusztus 17-én. A pénzfelaján­lások feladathoz kötöttek, így, mint az egyik legfontosabb szakmai teendőnkre, a tárlat megnyitására összpontosítjuk a támogatásokat. Tavaly ötmillió forint ér­kezett egy Amerikában élő úrtól. De más feladatokra is kapunk pénzt szponzorok­tól.- Melyek lesznek azok a nagy prog­ramcsoportok, feladatok, amelyek már konkrétumok?- A megyei múzeumi szervezetnek - ezen belül a Dobó István Vármúzeumnak, a gyöngyösi Mátra Múzeumnak, a hatva­ni Hatvány Lajos Múzeumnak és hét kiál­lítóhelynek - készen áll az idei program­terve. A vármúzeumba tervezett kiállítá­sok között az egri vár történetét bemutató állandó tárlat a legnagyobb. A műszaki előkészítés megtörtént, kezdődik a ter­mek festése, készülnek a vitrinek, tart a műtárgyak restaurálása, s a pénzszerzés. Szerencsére Heves Megye Önkormányza­ta a tavalyihoz képest nagyobb összegű támogatást ad hozzá. Várható, hogy Eger városától is jelentősebb összeg érkezik, s a Széchenyi-terv ehhez kapcsolódó pályá­zati lehetőségeit is megragadjuk. E kiál­lításmegnyitóval folytatódik az a folya­mat, amelyet tíz éve kezdtünk, s melynek során az állandó kiállítások felújítására, korszerűsítésére törekszünk. A kőtár, a képtár után a gótikus palota állandó tárla­ta is átalakul. Időszaki kiállításaink közül hármat említek. Február 9-én nyílik a Ko­rai földművelők Európában című, EU-pro- jekthez kapcsolódó, amelyben még egy holland és egy spanyol intézmény vesz részt. Egerből a tárlat Valenciába, majd Hollandiába utazik. Március 30-án az Egri Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódóan nyi­tunk kiállítást a csehországi Teplice múze­umának anyagából, cseh szecessziós kerá­miák bemutatásával. Másfél évtizedes kapcsolat eredménye ez a tárlat. Október elején osztrák kapcsolaton alapuló anyag érkezik. A linzi múzeummal kialakulóban van egy szakmai együttműködés, s ennek eredményeként metszeteken, akvarelle- ken mutatják be a felső-ausztriai tarto­mányt. A programok között említeném a Végvári Vigasságokat, amely most is ki- lencnapos lesz, július 21-29. között. A té­mája a vár múltja, a végvári élet lesz. A másik nagy nyári program a vártábor, több héten át heti turnusokra várjuk majd a gyerekeket. A Mátra Múzeum az orszá­gos vadásznapok keretében vadászati ki­állítást rendez. Már megnyílt a Gyöngyösi Kaszinóban egy válogatás a képzőművé­szeti gyűjteményből, s Hermann Lipót grafikáiból is szerveznek bemutatót. A ré­gi gyöngyösi képeslapok tárlata a Mátra Művelődési Központban lesz látható. A Hatvány Lajos Múzeumban Józsa Judit népművésznek és a köröndi fazekasok­- Ősszel rendezzük meg a harmadik Gárdonyi-konferenciát. Ugyanekkorra vagy jövő tavaszra tervezzük az újabb vég­vári konferenciát. Utóbbinak az átcsúszta- tását az indokolná, hogy 2002-ben lesz a híres várvédelem 450. évfordulója. Kutatá­si eredményeinket saját kiadványainkban továbbra is publikáljuk. Folytatódik az Agria Múzeumi Évkönyv sorozat, és a gyöngyösi Mátra Múzeum Folia kötete újabb számának megjelentetését is tervez­zük. A Hatvány Lajos Múzeum füzetei is újabbal bővülnek, ahogy Egerben a Studia Agriensia 22. köteteként az előző végvári konferencia anyaga is megjelenik. Kiadás­ra vár Csiffáry Gergely: A régi Magyaror­szág üvegiparáról szóló könyve, s a Tanul­mányok Hevesről kötet, amely a múzeumi szervezet kutatóinak munkája.- A múzeumi szervezet raktáraiban óriási kincseket halmoztak fel, ame­lyeknek csupán töredéke látható. Vár­ható-e, hogy új kiállítóhelyeken eddig be nem mutatott gyűjteményeket is lát­Rengeteg látogatót vonzott tavaly is a Végvári Vigasságok rendezvénysorozata fotó, pilisy elemér nak a munkáiból nyílik kiállítás március 15-én Honfoglalás címmel. Júniusban a Halványak és a képzőművészet címmel látható gyűjtemény a Hatvany-család és baráti köre képzőművészeti alkotásaiból.- A megyei múzeumi szervezet éven­te tudományos konferenciák házigaz­dája is... tatnak? Tervezik-e az újabb régészeti anyag kiállítását?- Olyan múzeum a világon sincs, amely egyszerre tud mindent bemutatni. Vannak törekvések, hogy az Ifjúsági Ház­ban látható baba- és játékmúzeumot na­gyobb közönség láthassa. Ebben az év­ben bezár a Dobó téri Palóc népművésze­ti kiállítás, hiszen az egyházi kárpótlás során az épületből ki kell költöznünk, s ezt a tárlatot a Dobó utca 12. alatti épület­ben helyezzük el 2002 tavaszáig. Az utóbbi években szerencsére sok olyan nagy beruházás indult a megyében, ahol a megelőző régészeti kutatás kötelező, így a Mol-vezeték, illetve az M3-as autó­pálya nyomvonalának régészeti feltárása után a visontai déli bánya területének megkutatása többéves munkát ad a régé­szeinknek. Zajlik az egri várban a re­konstrukciós munka, amely nyomán újabb kutatási lehetőségek adódnak.- A vidéki kiállítóhelyek évek óta az­zal a sajátos gonddal küzdenek, hogy a működési költségükhöz képest alacsony a látogatottságuk és a bevételük. Lesz-e változás e téren?- A rendszerváltás idején történt meg a kiállítóhelyek struktúrájának váltása, amely nyomán a kiállítóhelyek egy részét átadtuk a helyi önkormányzatoknak, de a műtárgyakért továbbra is a múzeumi szervezet vállal felelősséget. Sajnos, az utóbbi időben negatív tendenciák is lát­hatók. Mikófalváról például be kellett hozni a gyűjteményt, mert az épület olyan állapotba került, hogy veszélyeztet­te az ott elhelyezett műtárgyak épségét. Helytől és gondnoktól függ, milyen egy- egy létesítmény ismertsége. Ezek közül kiemelkedik a Hevesi Múzeumi és Kiállí­tóhely, ahol komoly szakmai munka fo­lyik, és saját gyűjteménnyel is rendelkez­nek. Itt a továbbfejlődés gátja az épület állaga, amely múzeumnak végképp nem nevezhető minőségű.- A millennium kapcsán több önkor­mányzat megtette, mások tervezik hely- történeti gyűjtemény létrehozását. A múzeumi szervezet szakmai szemmel látja-e ezen mini kiállítások létjogosult­ságát?- Minden gyűjtő- és megőrző munkát üdvözlünk. A szakmai és módszertani segítségen túl anyagiakkal nem tudjuk e kezdeményezéseket felkarolni. Azt vi­szont meggondolásra ajánlom, hogy mi­előtt ezek megnyünak, jól gondolják át a működtetés feltételeit, mert nem szeren­csés pár hónap múlva rájönni, hogy a fenntartás nehézségei miatt be kell zárni. Sajnos, erre is volt példa, ezért az előké­szítésre hangsúlyt kell helyezni. Ha ez így történik, akkor a szándék nemességé­hez a feladat is felnőtt. SZUROMI RITA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom