Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-22 / 45. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap AGRÁRFÓRUM-GAZDASÁG 2001. Február 22., csütörtök HM wKSss HMM HHH Új növényvédelmi jogszabályok a mezőgazdaságban Szigorúbb feltételek a termelőknek, a felhasználóknak A gazdálkodók, növényvédőszer-kereskedők és a növényvédelmi hatóság tevékenységében alapvető fontosságúak a károsítók terjedését, kártételét megakadályozó, a növényvédő szerek gyártását, forgalmazását és fel- használását meghatározó jogszabályok előírásai. Nálunk a korábban ha­tályos jogszabályok helyett a 2001-re az Európai Unió normáihoz igazo­dó új jogszabályrendszer („Növényvédelmi Kódex”) lépett életbe. így elsőként az Országgyűlés elfogadta és 2000. augusztus 18-tól hatályos a növény- védelemről szóló 2000. évi XXXV. tör­vény, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvósi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény, melyeket követett a 2001. február 1-jével hatályba lépő 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet a növény- védelmi tevékenységről, a 6/2001. (1.16.) FVM rendelet a növényvédő szerek forga­lomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, tárolásáról és szál­lításáról, a 7/2001. (1.17.) FVM rendelet a növény-egészségügyi feladatok végrehaj­tásának részletes szabályairól, valamint a 8/2001. (I. 26.) FVM rendelet a termés­növelő anyagok engedélyezéséről, tárolá­sáról, forgalmazásáról és felhasználásáról. Elemezve az új „Kódex” tartalmát, elöl­járóban megállapíthatjuk, hogy a sok is­merős elem mellett (melyeket a régi jog­szabályok is hasonlóképpen szabályoz­nak) vannak lényeges változások, újdon­ságok is. Ezekre irányítva figyelmünket, a következőket emelném ki:- A termelő köteles a zárlati (Magyaror­szágon nem honos) károsító szervezet észlelését vagy annak gyanúját a növény- védelmi hatóságnak jelenteni.- Köteles a terület használója a zárlati és veszélyes károsítókon túlmenően véde­kezni minden olyan károsító ellen, amely felszaporodása, átterjedése révén a kör­nyező termelők munkájának eredményes­ségét veszélyeztetheti. Ennek fontos ele­me a kukoricaszár május 15-ig történő be- szántása és az arankairtás, valamint a gyomnövények virágzás előtti irtása is.- Az árutermelőnek nyüvántartást kell vezetnie a permetezésekről (permetezési napló) és a tárolt növényvédő szerekről.- Köteles továbbá a termelő tűrni és se­gíteni a növényvédelmi hatóság ellenőrzé­sét, munkáját, beleértve az általa használt területen történő állami vagy közérdekű védekezés kivitelezését. A termelő, illetve kereskedő tulajdoná­ban lévő, fertőzött vagy ártalmas anyaggal szennyezett áru és eszköz a meghatáro­zott esetekben megsemmisítésre kerül. Azonban az ezt követő kártalanítási eljá­rás során csak annak az esetében rende­zik részlegesen az így keletkezett kárát, akinél nem merül fel a szándékosság, a fe­lelőtlenség esete, aki a bejelentési, véde­kezési kötelezettségeinek eleget tett. Fontos: az Európai Unióba történő csatlakozásunk alapfeltétele a termelők nyilvántartása - a növényvédelmi ható­ságnál is. A nyilvántartásba vételezés kezdeményezése a termelő kötelessége, melyet az év nyarára várhatóan megjelenő nyilvántartási űrlapon kell megtennie. Ez mindazok számára kötelező, akik nem EPPO (Európai és Földközi-tenger-melléki Növényvédelmi Szervezet) tagországból származó kukorica- vagy napraforgó-vető­magot használnak, lucerna, bab, zöldségfé­le, cukorrépa, dísznövény és fás szárú sza­porítóanyagot, valamint burgonyát termel­nek, felvásárolnak, forgalmaznak, expor­tálnak. Ugyanez vonatkozik a terményrak­tárt, malmot, takarmánykeverőt üzemelte­tőre is. Lényeges, hogy burgonya esetében a bejelentést az előző év szeptember 30-ig, a többi szántóföldi és zöldségnövény eseté­ben a termelési év május 15-ig, minden más esetben február 28-ig meg kell tenni. A növényvédő szerek árusításával, felhasználásával kapcsolatos jogszabály­pontok köre meglehetősen tág. A legfon­tosabb tudnivalók az alábbiakban foglal­hatók össze: A növényvédő szerek 3 forgalmi kate­góriába soroltan kaphatók a magyar ke­reskedelemben. AIÙ. forgalmi kategóriás készítmények bárki számára megvásárol­hatók, alkalmazhatók. AII. forgalmi kate­góriás szereket csak az veheti meg és használhatja saját célra, akinek erre feljo­gosító engedélye van, vagyis rendelkezik egy „zöld” igazolvánnyal (amit egy 80 órás tanfolyam végeztével megkaphat), il­letve akik a következő szercsoport vásár­lására is jogosultak. Lényeges, hogy a növényvédő szerek kijuttatása vállalkozásszerűen csak a jog­szabályban rögzített végzettségi feltételek mellett lehetséges. A mezőgazdasági vál­lalkozó, amennyiben nem felel meg ezek­nek, az alábbiakban ismertetendő nö­vényvédelmi bírságra számíthat. Nem lehet eleget hangsúlyozni: nö­vényvédő szert csak az engedélyokirat­ban feltüntetett módon és kultúrában szabad felhasználni! Balesetet és későbbiekben felelősségre vonást előz meg a termelő, ha az előírások­nak megfelelően a permetezett terület megközelítési útvonalain a parcellasarko­kat „Vigyázat! Növényvédő szerrel kezelt terület! Idegeneknek belépni TILOS!” feliratú figyelmeztető táblával látja el. A betakarítás az élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejártával kezdhető csak meg. Ettől eltérni csak értékmentés esetei­ben lehet „kényszer-betakarítás” címén. Ez azonban csak a növényvédelmi hatóság tudtával és utasításai szerint történhet. A növényvédő szerek kijuttatására szolgáló gépek idáig műszaki vizsgálat nélkül szórták ki a drága és egyáltalán nem veszélytelen vegyszerek nagy meny- nyiségét. 2003. január 1-től Magyarorszá­gon csak előzetesen minősített és jegyzék­be vett géptípust szabad forgalmazni, és ettől az időponttól kezdve csak két évnél nem idősebb növényvédelmi műszaki vizsgával rendelkező, megfelelő műszaki állapotú gépekkel szabad permetezni. Az addig még rendelkezésre álló mintegy két év alatt alakul ki a vizsgáztatói mobil mű­szaki állomásrendszer, illetve kell a 100 li­ter tartálytérfogatnál nagyobb gépek tulaj­donosainak eszközeiket megfelelő álla­potba hozni vagy lecserélni. A légi járművel való növényvédelmi munkák szabályozása is ezen jogszabály­okban (5/2001. FVM r.) történik. Az ebből a részből kiemelendők szerint: a szerkate­góriának megfelelő képesítéssel rendelke­ző személy irányítja a munkát, melynek teljes ideje alatt a helyszínen kell tartóz­kodnia. Ó a felelős a teljes munkafolya­mátért, kivéve à repülőgép-vezető sza­bálytalan munkavégzéséből eredő kárt. A növényvédő szerek tárolása sok ve­szélyt magában rejtő folyamat. A tárolás em­bertől, állattól tömör fallal elválasztott tárolóhelyiségben, illetve szekrényben tör­ténhet, melyet biztonsági zárral, az illetékte­leneket kizáró felirattal kell ellátni. Árvíz- és belvízveszélyes területen, a Tisza-tó 1 km-es körzetében és vízgyűjtőinek 500 m-es sávjá­ban növényvédő szert 25 kilós mennyiséget meghaladóan tárolni nem szabad. A peszticidek árusítására vonatkozó előírások szerint: az forgalmazhat nö­vényvédő szert, aki az árusítani kívánt szer vásárlására és forgalmazására jogosí­tó engedéllyel rendelkezik, vagy akinek alkalmazásában van ilyen személy. Ő a nyitvatartási idő alatt az értékesítési he­lyen kell hogy tartózkodjon. Az ő felelős­sége kiterjed a vásárlói jogosultság vizs­gálatára is. Természetesen a III. forgalmi kategóriás szerekre ezek az előírások nem vonatkoznak. Tilos a növényvédő szerek önkiszolgáló rendszerben és moz­gó árudában történő forgalmazása! A környezet és a természet védelme kapcsán kiemelendő, hogy- vadveszélyes technológia esetén a terü­leten vadgazdálkodást folytató és a permete­zést végző közös feladata a vadak riasztása;- a méhek védelme érdekében a kezelést megelőző munkanap 9 órájáig be kell jelen­teni a polgármesteri hivatalba a permetezés helyét, idejét, a szer nevét azokban az ese­tekben, ha a kezelés a méhállományt veszé­lyezteti. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy minden, méhek által valamilyen okból tö­megesen látott területet csak méhekre nem veszélyes szerrel, vagy az esti órákban mé­hekre mérsékelten veszélyes szerrel lehet kezelni bejelentés nélkül. Vigyázat! A mé­hek nemcsak a virágzó kultúrnövényt, de a mézelő gyomnövényt és a mézgát termelő levéltetveket is előszeretettel keresik fel. Er­ről semmiképp ne feledkezzen meg a terme­lő. A legtöbb növényvédelemmel kapcsola­tos bírósági per a méhek pusztulásához kap­csolódik. . . ... .... . ......... A z ember egészségének védelme a növényvédelmi munka közben lényeges szempont, amiről gyakran elfeledkezik a szerfelhasználó. Növényvédő szerrel való munkával csak 18 éven felüli férfi bízható meg, aki a munka elkezdését megelőzően 8 órával már nem fogyaszthat alkoholt, és permetezés után is még 8 órányit kell vár­ma az első pohár sörre. E jogszabályok betartásának ellenőrzé­se és a jogkövetés kikényszerítése a nö­vényvédelmi hatóság feladata. Alapvető változás, hogy a jogszabálysértők növényvé­delmi bírsággal sújthatók, bizonyos szándé­kos esetekben sújtandók. A bírság összege 20.000-től 1.000.000 forintig terjedő összeg lehet, melynek kiszabására számíthatnak a védekezési, nyilvántartási kötelezettségük­ről megfeledkezők, a szabálytalan növény- védőszer-forgalmazók és -felhasználók, a növényvédelmi hatóság munkáját akadályo­zók és intézkedéseit megszegők is. A növényvédelmi igazgatásban ez évtől a növényvédelmi hatóság mellett közreműködik a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara is. Természetesen egy több száz oldalas joganyagot ilyen tömörség­ben nincs mód mindenre kiteijedő részletes­séggel ismertetni. Ezért volt fontos az ismerte­tést a pontos jogszabályszámokkal kezdeni. Akinek azonban ezek fellelésére nincs módje, forduljon bizalommal a Heves Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomáshoz, ahol kénlésére készséggel adnak felvilágosítást. BREZNAI SÁNDOR IGAZGATÓHELYETTES HEVES MEGYEI NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI ___________________________ ÉS TALAJVÉDELMI ÁLLOMÁS F ELVESSZÜK A RITMUSÁT S CIB BANK 3300 Eger, érsek u. 1. Telefon: (36) 510-560 3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1. Telefon: (37) 505-010 Érvényes: 2001. február 5-től BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉBE Lekötési kW Éves kamat, 1M R felett (%) (EBKtl) 1 hél 5,750 (5,83) 2-3 hét 7,250 (7,35) 1-2 hó 8,250 (8,36) 3 hó 8,000 (8,11) 6 hó 7,750 (7,86) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MASÁÍiSZEMríYEKróSZÉBE $0 E Ft-5 MF1 MQMFt 10 H Fi teleti Lekötési kW éves kimet (%) EBKM éves kimet (%) EBKM éves kamat (%) E8KM 1 hó 9,500 (9,63) 9,875 (10,01) 10,250 (10,39) 3 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 6 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 12 hó 7,750 (7,86) 8,125 (8,24) 8,500 (8,62) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kimatil: éves limit (\) EBKM 0-100 EFt-ig 2,500 2,56/2,56 100EFM MFt 3,000 3,08/3,08 1 MFt felett 6,000 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) távot kanttal: ávat kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 2,500 2,56 50 E Ft-1 M Ft 6,500 6,79 1 MFt felett 9,500 10,07 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) áv»t kunit (%} EBKM 1 hónap 9,600 9,73 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2003 kötvény (min. 10 E R) évet kárnál (%) EHM­1 hónap 9,750 9,75 3 hónap 8,500 8,50 6 hónap 8,500 8,50 12 hónap 8,000 8,00 'Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. HfTELEK Érvényes; 2001. február 15-től Magánszemélyek részére éves kunit (%) Folyószámlahitel 20,00 THM: 22,67-29,34% 1 évre, hó végi kamatfizetéssel Betétórző hitel 15,00 THM Betétőrző hitelnél: 16,51% 1 évre, 300.000 Ft-ra, negyedéves kamatfizetéssel * Betétőrző folyószámlahitelnél : 16,31-16,73% 1 évre hó végi kamatfizetéssel Lombardhitel 18,00 THM: 20,821 évre, negyedéves kamatfizetéssel Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamata 16,00- egyéb célú hitel kamata 18,00 THM: 20,54-24,61%, 1-10 éves futamidőre CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,80 5 éves kamatperiódus 10,90 CIB Új Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 25,00 THM: 30,48—40,58%, 1-5 éves futamidőre Évss k*mat(\) HUF prime rate 13,25 CIB^\o640 242242 A BANCA COMMERCIALE ÍTAUANA-CSOPORT TAGJA (27653) Segítséget sürget a kamara Megvizsgálták a minimálbér emeléséből keletkezett gondokat A minimálbér-emelés miatti többletteher kompenzálására javaslatcsomagot készített a kormány számára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - jelentette be tegnap Parragh László, a szervezet elnöke. A javas­lat azon a felmérésen alapul, amelyet a ka­mara négy megyében végzett a bevezetés óta eltelt másfél hónap tapasztalatairól. Budapest Az MKI a felmérés során összességében megál­lapította, hogy a minimálbér-emelés nem oko­zott feloldhatatlan feszültségeket a gazdaságban, s azok a pesszimista várakozások, amelyek e gazdaságpolitikai lépéssel kapcsolatban koráb­ban hangsúlyt kaptak, nem igazolódtak be - mondta az elnök. Megállapítható ugyanakkor, Hogy a gazdaság egyes területein bizonyos ága­zatokhoz és foglalkoztatási létszámhoz kötötten nehézségek jelentek meg. A főbb feszültségpontok a mikro- és kisvállal­kozási szektorban jelentkeznek, illetve az egyes élőmunka-igényes ágazatokban, az elmaradott térségekben foglalkoztatottaknál tapasztalhatók. Gondokat jeleztek a textil- és bőriparban azon munkaadóknál, akik a foglalkoztatottak létszá­mának megtartását, bővítését korábban munka­helyteremtő pályázati feltételként vállalták. Á megállapítások alapján a kamara javaslatot tesz a gazdasági miniszternek arra, hogy a mi­nisztériummal közös munkacsoport tekintse át a vállalkozások helyzetét, és tegyen javaslatot a problémák kezelésére. A kamara olyan szabá­lyozás bevezetését ajánlja, amely a térségi, az iparági és a foglalkoztatottsági létszám alapján tesz különbséget, de bizonyos értelemben támo­gatja a csökkentett munkaképességű dolgozók foglalkoztatását. A támogatás forrása a Munka­erő-piaci Alap foglalkoztatási kerete lehetne, amelyből a többletköltségek arányában vissza­térítést igényelhetnének a vállalkozók - hangsú­lyozta Parragh László. A kamara szerint ehhez a jogszabályi háttér is adott, így nem kellene az alap miatt a költségvetést módosítani. Á javaslatot rhég tegnap eljuttatták a kor­mányfőhöz és a gazdasági miniszterhez. ' ________________L_________ l«T»| N em elég jól főzni Előírják a melegítés, a mixelés, a takarítás módját is Legalább negyvenötezer vendéglátóhely konyhai technológi­áját kell „felzárkóztatni” az uniós elvárásokhoz. Az élelmi­szerbiztonsági rendszert jövő januárban vezetik be hazánk­ban, ám sok melegkonyhás és büfés egyáltalán nincs tisztá­ban azzal, milyen követelményeknek kellene megfelelnie. Budapest- Miskolc és Kassa között alig akad olyan vendéglő, ahová nyu­godt szívvel beengedném a gyere­keimet - vélekedett lapunknak Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekkép­viseleti Szövetségének ügyvezető elnöke. - Ugyanis a vidéki meleg­konyháknak, büféknek legfeljebb az öt százaléka felel meg az Euró­pai Unióban kötelező HACCP élel­miszerbiztonsági előírásoknak. Nem jobb az arány egyébként a főváros éttermeiben sem, alig har­maduk felel meg az elvárásnak. Az említett uniós norma az éte­lek, nyersanyagok kezelésének, melegítésének, mixelésének, fa­gyasztásának módját szabja meg. Előírja a korszerű konyhai techno­lógiák alkalmazását, de kiterjed a takarítás formáira is, s kötelezővé teszi például a mosogatógép hasz­nálatát. Említhetjük az előkészítő helyiség biztosításának szüksé­gességét éppúgy, mint a higiénés, tisztálkodási lehetőségek megte­remtését.- Legalább 45 ezer vendég­lőst, étteremtulajdonost, büfést érint a változtatás. Többségük egyáltalán nincs tisztában az­zal, milyen elvárásoknak kell megfelelni. Együttműködési megállapodást kötöttünk egy angol cég magyarországi inté­zetével, s közösen indítunk tan­folyamokat. A kétnapos képzés 58 ezer forintba kerül. A felké­szülésre a Széchenyi tervben 50 százalékos, vissza nem térí­tendő támogatásra lehet pályáz­ni. Az átállás költségei egy lán- gossütőnél 60-80 ezer forintba kerülhetnek, a nagyobb kony­háknál ez az összeg akár az 1 millió forintot is elérheti. CS. J. Döntöttek a támogatásokról Budapest A kormány kedden elfogad­ta a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium által beterjesztett 2001. évi agrártámogatási rendeletet. Az agrárszabályozás hama­rosan életbe lép. Az agrártárca a Pénzügyminiszté­rium jóváhagyásával az idén ösz- szesen 191 milliárd forinttal gaz- dálkodhát, szemben à tavalyi 148,2 milliárddal. Piacra jutási, agrártermelési és beruházási tá­mogatásra összesen 173,2 milli­árd áll rendelkezésre. Ebből janu­AGRÁRTÁMOGATÁSOK (milliárd forint) Termelési 86 Rácra jutási 37 Beruházási 68+{28-30 SAPARD) Összesen ____________ 191 á rban 25 milliárd forintot, a keret 14,4 százalékát már elköltött. A támogatások között az idén a korábbinál nagyobb szerepet kap­nak azok a hosszú távú agrárgaz­dasági fejlesztési programok, amelyeket az FVM a kormány egyetértésével tervez megvalósí­tani, illetve amelyekre a kormány- szintű megállapodásnak megfele­lően a tárca számára költségvetési többletforrásokat kell biztosítani. A most elfogadott szabályozás szerint beruházásokra a tavalyi­nak mintegy a két és félszerese: 68 milliárd, földalapú normatív tá­mogatásra 18 milliárd forint, állat- tenyésztésre 4,8 milliárd, biológi­ai alapokra 1 milliárd forint jut. A minőségi támogatások körébe visszakerült a sertés- és baromfi után igényelhető kompenzáció. A tavalyihoz képest például emélkédik a normatív földalapú támogatások egy hektárra jutó összege. A beruházási támogatá­sok közül pedig nő az állami hoz­zájárulás a mezőgazdasági gépek ------ lízingeléséhez, ennek mér­téke egyenlő a gépvásárlási támogatás 30 százalékával. A z állattenyésztési tá­mogatások körében az ed­diginél nagyobb mértékben dotálja .a tárca az anyajuh- vásárlást. Ettől az évtől kezdve az FVM- nek kell állnia az állami garanciával nyújtott hitelek költségvetési bevál­tásából adódó terheket. Ennek ösz- szege az idén 20 milliárd forintra tehető. Ezen felül számítani lehet 26-28 milliárd forint SAPARD- támogatásra is, amit majd a fejlesz­tések területén tudnak a gazdálko­dók felhasználni. - uo ­Zavar a tőzsdén Veszprém Zwack Péter szerint az*erős ál­lami beleszólás zavart okoz a külföldi befektetők körében, és ez érezteti hatását a tőzsdén is - a Szabaddemokraták Szövetsé­gének országos ügyvivője en­nek a véleményének szerdán Veszprémben, a szabaddemok­raták sajtótájékoztatóján adott hangot.- A Mól és a Borsodchem ese­tében tapasztalható állami befo­lyásolás tovább csökkentheti a külföldi befektetők érdeklődését - mondta. A nagyvállalkozó bí­rálta a Széchenyi tervet, amely­nél szerinte a „kasszák felülről nyitottak”. Hozzátette: megítélé­se szerint nem lehet tudni, hogy mennyi az elosztható pénz, és nem ismertek a pályázatokat el­bíráló bizottságok és a kritériu­mok sem. í A í à

Next

/
Oldalképek
Tartalom