Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-11 / 9. szám

GAZDASÁG Heves Megyei Hírlap - 7. oldal I 2001. Január 11., csütörtök AGRÁRFÓRUM­A marhalevél hatósági bizonyítvány Az állattartókat szigorú szabályok kötelezik A marhalevél kötelezettségről, s ve­le együtt az állatok egyedi, tartós megjelölésének kötelezettségéről az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 13. paragrafusa, az ál­lattenyésztésről szóló 1993. évi XCIV. törvény 8. paragrafusa és a 49. paragrafus (1) bek. 9. pontja, a marhalevél kiváltásáról és kezelésé­ről kiadott 21/1996. (VII. 9.) FM ren­delet, annak módosítására kiadott, az egyes állatfajok egyedeinek Egy­séges Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről (ENAR) 62/1997. (IX. 10.) FM és a 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet, valamint a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel kiadott Állat­egészségügyi Szabályzat (Á. Sz.) vonatkozó előírásai intézkednek és az eljárásokat szabályozzák. Az állatorvosok szerepe Az állat-egészségügyi törvény és a végrehajtására kiadott Á. Sz. 34. pa­ragrafusa kötelezi az állattartót ar­ra, hogy az állattartásának megkez­déséről, az általa tartott állatok fajá­ról, létszámáról, az állományválto­zásról, az állatok tartási helyéről és annak változásáról, valamint az ál­lattartás megszüntetéséről az ellátó állatorvost és a települési önkor­mányzat jegyzőjét köteles tájékoz­tatni. Az állattartó köteles az állatok ál­latorvosi ellátásáról gondoskodni (szerződéses viszony az állatorvos­sal, vagy eseti hívások), a hatósági állat-egészségügyi intézkedéseket, beavatkozásokat az állattulajdonos tűrni köteles, annak sikeres végre­hajtását köteles elősegíteni (diag­nosztikai vizsgálatok, tömegoltá­sok stb.). Ezért köteles állatát(ait) egyedileg, tartósan megjelölni, megjelöltetni, s rájuk marhalevelet váltani. A marhalevél hatósági bizonyít­vány, amely igazolja az állat tulaj­donjogát, továbbá azt, hogy az állat(ok) forgalomba hozatalának, elszállításának állat-egészségügyi okból akadálya nincs. Tartalmazza a tulajdonos nevét, címét, az állat(ok) tartási helyét, az állat(ok) faját, fajtáját, az állat(ok) jegyeit és jelölését, az állat-egészségügyi iga­zolást, az irányítási intézkedést, va­lamint a tulajdon-átruházást. A marhalevelet az állat tartási helyén kell tartani és az ellenőrző hatóság­nak be kell mutatni. Szarvasmar­hák esetében az úgynevezett ENAR marhalevél megléte a kötelező. A települési jegyzők feladata Az állattartó köteles marhalevelet váltani (a borjú megjelölése esetén megkapja az ENAR marhalevelet) a következő esetekben: a. / ló, szamár, öszvér, szar­vasmarha, bivaly állatokra, ha azok egy hónapos életkorukat betöltötték, b. / sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyész­tett, vadon élő, hasított körmű ha­szonállatok (pl. vaddisznó, dám­vad, őz, szarvas, muflon) részére - korukra való tekintet nélkül, ha: tu­lajdonosváltozás történik, kiállítás­ra, vásárra viszik, más tartási helyre szállítják, öröklés stb. útján a tulaj­donjogát megszerzik, az állato(ka)t közfogyasztásra vagy közvágóhí­don magánfogyasztás céljából tör­ténő vágásra szállítják stb. FVM Heves megyei Földművelésügyi Hivatalának tájékoztatója mezőgazdasági termelőknek Az a./ pontban leírt állatok ese­tében egyedi marhalevelet állít ki a jegyző (marhalevél-kezelő). A b./ pontban leírt állatoknál le­hetőség van közös marhalevél kiál­lítására, legfeljebb 35 db-ig, ha az állatok vágóállatként kerülnek el­adásra, vagy ha az állatok irányítása ugyanazon tartási helyre és tulajdo­noshoz szól. A marhalevelet a települési ön- kormányzat jegyzője (marhalevél, kezelője) állítja ki (kivéve az ENAR marhalevelet, melyet az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet adja ki) és kezeli díjfizetés ellené­ben. A marhalevél „állat-egészség­ügyi igazolás” része a kiállítástól számított 6 napig érvényes. A jegy­ző (marhalevél-kezelő) tulajdon-át­ruházást, irányítást, közös marha­levélről lejegyzést stb. eszközöl a marhalevél kezelése során. A keze­lést az állat tulajdonosának kell kér­nie. Állatot szállítani, értékesíteni csak érvényes marhalevéllel szabad (jegyző, marhalevél-kezelő érvé­nyesíti). Állatvásáron, piacon a kö­zös marhalevélről az eladott állato­kat le kell jegyeztetni, a vevő a meg­vásárolt állatokra köteles új marha­levelet váltani. Az egyedi marhale­velet az új tulajdonosnak át kell ad­ni, aki köteles azt a nevére átíratni. Az érvénytelen, a lejárt, a vágó­hídon levágott állatok marhaleveleit a jogszabályban előírt módon meg kell semmisíteni. A meglétét, érvé­nyességét a jegyző, a hatósági állat­orvos és a rendőri szervek jogosul­tak ellenőrizni. Szabálysértés és bírság A marhalevél-jogszabály megsértői szabálysértést követnek el, ellenük eljárás indítható, s bírság szabható ki. Szarvasmarhák esetében az úgynevezett ENAR „Nyilvántartási Igazolólap - Marhalevél” szolgál a hagyományos marhalevél helyett. Ezt az okiratot az állat egyedi meg­jelölése után az Országos Mező- gazdasági Minősítő Intézet adja ki. Használatával kapcsolatosan a he­lyi állatorvos ad felvilágosítást, mint kapcsolattartó. Ezt az új típu­sú marhalevelet is a jegyző kezeli. Az állatok egyedi, tartós megjelö­lése: A bevezetőben feltüntetett jog­szabályok előírják az egyes állatfaj­ok esetében az egyedi, tartós meg­jelölést. Sertések, juhok (kecskék), vadon élő állatok esetében a terüle­tileg illetékes állatorvos vagy te­nyésztő szervezetek végzik el az egyedi jelölést (krotáliázást), s ad­nak róla igazolást, mely a marhale­vél-kiváltás alapjául is szolgálhat. (A házilagos lefestés stb. nem meg­felelő jelölési mód.) Lovak esetében az egyedi jelölést a lótenyésztési fel­ügyelőségek végzik. A megjelölés fontossága Szarvasmarhák esetében a már jel­zett ENAR-rendszer szerint történik a megjelölés. Az ENAR egy orszá­gos központú nyilvántartási rend­szer. Kistermelői, háztáji állatok esetén, mint kapcsolattartó, a helyi állatorvos végzi el a füljelzők behe­lyezését (a borjú 15 napos koráig kérni kell a megjelölést). Ez alapján adja ki az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet az újszerű marha­levelet, melynek használatával kap­csolatosan szintén az állatorvos ad felvilágosítást. Nagy létszámú állo­mányok esetén a kijelölt kapcsolat- tartó végzi el ezeket a feladatokat. 2000 végéig el kellett végezni vala­mennyi szarvasmarha ENAR sze­rinti átjelölését. Fokozatosan bevezetésre kerül ez a rendszer a juhoknál, majd ké­sőbb a sertéseknél is. Az állatok egyedi megjelölésének és a marha­levél-rendelkezés betartásának a tulajdonjog igazolásán túl többféle fontos szerepe van. Ez ad lehetősé­get az állat-egészségügyi hatóság­nak bizonyos járványos betegségek eredetének felkutatásában, és le­küzdésében. Vásárlás esetén - mi­vel problémák adódhatnak - az el­adó felkutatható, esetleg per is in­dítható. Fontos szerepe van a feketé­zők kiszűrésében, statisztikai ada­tok szolgáltatásában, önkormány­zati beväelekben. A megjelölés és a pontos dokumentáció nélkül az Eu­rópai Unió nem fogad el semmiféle állat-egészségügyi minősítést, aka­dálya lehet állat- és élelmiszerex­portnak. A fentiekben leírtakkal szeret­tem volna felhívni az állattartók, a leendő állattartók, a marhalevél-ke­zelők stb. figyelmét egyrészt a jog­szabályi előírásokra, másrészt a té­ma állat-egészségügyi, gazdasági jelentőségére. Dr. Menyhárt József igazgatóhelyettes-főállotorvos Heves Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Áüomás Földhasználati nyilvántartás Változnak a földhasználatí nyil­vántartással kapcsolatos kötele­zettségek megsértése esetén ki­szabható bírság szabályai. Ha a földhasználó (tulajdonos, vagyon­kezelő) nem tesz eleget a bejelen­tési kötelezettségének, a földhiva­tal bírsággal sújtja, egyben kötele­zi arm, hogy pótolja a bejelemést. Amennyiben a földhasználó a meghatározott határidőn belül ezt elmulasztotta, de utóbb a mulasz­tást önként pótolja, a határidő utolsó napjától számított- 30 napon belüli bejelentés esetén a kiszabható legmagasabb összeg egyötödét,- 30 napon túl, de 60 napon be­lül történő bejelentés esetén az egynegyedét,- 60 napon túl, de 90 napon be­lül történő bejelentés esetén a fe­lét, azt követően a teljes összeget kell bírságként kiszabni. Ha a bejelentést követően a földhivatal hiánypótlásra szólítja fel a bejelentőt, és a kötelezett a felhívásnak a megadott határidő­ben nem tesz eleget, a bírság leg­magasabb összegét fogják kiszab­ni. A módosítást beiktató 195/2000. (XI. 24.) kormányren­delet 2000. november 24-én lépett életbe. ■ Tisztelt Gazdálkodók! Amint azt az elmúlt évben figye­lemmel kísérhették, a Heves Me­gyei Hírlap hasábjain rendszeresen próbáltuk Önöket az agráriumot érintő kérdésekről tájékoztatni. Azon belül is a megye mezőgazda­ságáról, aktuális rendeletek hatály­ba lépéséről és egyéb más, fontos témákról tájékoztatást adni, hogy gazdálkodásuk eredményességé­hez ezzel is hozzájáruljunk. Bízunk benne, hogy szándé­kunk elérte célját, melyet az idén is folytatni kívánunk. A megye me­zőgazdasága árvízzel, belvízzel, aszállyal sújtott gazdasági év végé­hez ért, melynek eredményessége a fenti tényeket figyelembe véve el­fogadhatónak tekinthető. A szántó-vető ember azonban mindig bízik a jövőben, mert a kedvező időjárás hatására me­gyénkben több mint 72.000 hektá­ron került vetőmag a földbe, amely minden gazdát reménnyel tölthet el. Ehhez kívánunk erőt, egészsé­get és boldog új évet. Zoltai Béla FVM Heves Megyei Földműve­lésügyi Hivatal vezetője Karcsúsít a kamionos cég A leépítésnek nincs köze a minimálbér-emeléshez Felszámolta vidéki fuvar­vállalói irodáit januárban a Hungarocamion Rt. A költséghatékonyság, illetve a vállalat kommunikációs rendszerének fejlesztése indokolta a lépést - avat be a részletekbe Farkas István üzletfejlesztési igazgató. Tatabányán, Székesfehérváron, Zalaegerszegen, Győrött, Pé­csett, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon tartott fenn fuvar­vállalói irodákat a Hungaro­camion Rt. A napokban került sor ennek a hálózatnak a fel­számolására, mert az utóbbi időszakban végzett átvilágítá­sok során - amelyek minden egyes gazdálkodó egységre ki­terjedtek - bebizonyosodott, nem felelnek meg a költségha­tékonyság szempontjainak. 24 embert érintett az átszervezés. Rózsa B. György, a cég sajtó­felelőse lapunknak elmondta, az irodákat ugyan fizikailag is felszámolták, ám ez nem jelen­ti azt, hogy a dolgozók az utcá­ra kerülnek. Közülük jó páran valószínűleg továbbra is belső munkatársak maradnak, s töb­büknek felajánlották a külső vállalkozóként való alkalmazás lehetőségét, illetve megbízási szerződéssel történő foglalkoz­tatásukat. Ezek a személyi át­szervezések még zajlanak. Ró­zsa azonban cáfolta, hogy mindennek bármi köze lenne a minimálbérek januári emelé­séhez. Az okokról Farkas István üz­letfejlesztési igazgató elmond­ta: a fuvarvállalói irodák létre­hozásukkor közvetítő feladatot láttak el a budapesti központ és a helyi ügyfelek között. Az utóbbi időben azonban háttér­be szorult a regionális értékesí­tés igénye, s emellett a vállala­ton belül és a partnerek között korszerű kommunikációs háló­zatot alakítottak ki. A fejleszté­sekkel lehetővé vált, hogy ne kelljen a vállalat képviselői­nek közvetlenül a szolgáltatás igénylésének'a helyszínén jelen lenniük. így aztán megkérdője­leződött, hogy célszerű-e a to­vábbiakban is fenntartani a ko­moly kiadást jelentő helyi fu­varvállalói irodákat. Ezzel együtt természetesen nem szűntek meg a határ- és vámszolgálati irodák és telep­helyek, amelyek száma megkö­zelíti a harmincat. Szintén meg­maradt a Gyűjtőszállítmányo­zási Üzletág győri irodája. A Hungarocamion Rt.-ben je­lenleg 2300-an dolgoznak és 1200 kamionnal fuvaroznak. Másfél éve vásárolt a cég 500 új Volvo kamiont (egyenként mintegy 20 millió forintért), s ezzel a legnagyobb honi fuvaro­zó céggé nőtte ki magát, hiszen az utána következő vállalat 150 kamionnal működik. Az egyéb­ként 1966-ban alapított vállalat magánosítására csak 1998 már­ciusában került sor, a privatizá­ciós pályázat nyertese a HC Invest Kft. lett, amelyet a Ventura Pénzügyi Befektetési Rt. alapított két nagy intézmé­nyi befektető, a Bank America International Investment Cor­poration és a DBG OstEuropa Holding támogatásával. Az alaptőkét ekkor 2,6 milliárd fo­rinttal meg is emelték. A ma­gánosítás első évében a 22 mil­liárdos forgalom mellett 300 milliós veszteséget könyveltek el. A legfrissebb eredmények szerint azonban jelentős javu­lás állt be: a mérleg szerinti eredmény 1 milliárd 790 ezer forint volt, 24 milliárdos bevétel mellett. ________________________1CSEHHYÄMSZKY1 R ÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 10.) Borsodchem 5890R U Fotex 265 Ft Matáv 1200 Ft ű Mól 5 050 Ft 0 OTP 15 600 Ft ö Rába 2485 Ft ff Richter 15 640 Ft 8 Zalakerámia 2 345 Ft ___ Pl dl Ilid C- l~L ________ BUX : 7755,36-2,01 % eltérés az előző záróértékhez képest Pénzt hoz a turizmus Az idegenforgalomból 16 száza­lékkal több bevétel származott tavaly január-novemberben, mint az előző év azonos idősza­kában. A szállásdíjbevételek fo­lyó áron 14 százalékkal nőttek, s mintegy 78 milliárd forintot tet­tek ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai gyorstájé­koztatója szerint. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a turizmusból 3,5 milliárd euró bevétel származott ebben az időszakban. ■ AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 419,93 Cseh korona 7,58 Euró 265,33 Német márka 135,66 Osztrák schilling 19,28 Lengyel zloty 67,95 Svájci frank 174,21 Szlovák korona 6,09 USA-dollár 282,00

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom