Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-31 / 26. szám

2001. Január 31., szerda TÜKÖR Heves Megyei Hírlap - 7. oldal G A Z D A S A G I Heti tőzsdei összefoglaló Ismét csökkent a BUX: a BorsodChem vesztesége A BÉT HIVATALOS RÉSZVÉNYINDEXE A Budapesti Értéktőzsde hivata­los részvényindexe, a BUX az el­múlt héten 2,66 százalékkal csök­kent, 7929,17 ponton zárt pénte­ken. A részvénypiac forgalma 30,15 milliárd forint volt, ez 27,9 százalékkal kevesebb az előző hét forgalmánál. A hat vezető részvény 24,57 milliárd forint értékben cserélt gazdát, ez az összforgalom mint­egy 81,5 százaléka. A vezető részvények közül a Mól, vala­mint TVK papírjai erősödtek, a többi viszont veszteséggel zárta a hetet. A Mól árfolyama 0,1 szá­zalékkal 5200 forintra, a TVK-é 5.1 százalékkal 4730 forintra emelkedett. A hét vesztese a BorsodChem és a Matáv. A BorsodChem ára 8,3 százalékkal 6145 forintra esett, a Matáv 7,6 százalékot veszített ér­tékéből, 1218 forinton zárt pénte­ken. Az OTP árfolyama 4,5 száza­lékkal 15.600 forintra, a Richteré 1.2 százalékkal 16.170 forintra csökkent. A Matáv forgalma 11,86 milliárd forint, a Mólé 5,76 milli­árd, az OTP-é 2,82 milliárd, a Richteré 1,98 milliárd, a Külföldi ingatlanok, vidéki befektetők A külföldi ingatlanforgalmazással foglalkozó Mitropa U.S. Kft. az elő­zetes számítások szerint tavaly több mint készeresére növelte ár­bevételéi az egy évvel korábbi 5,7 millió dolláros, vagyis körülbelül 1,6 milliárd forinthoz képest - mondta Czibere Ilona, a cég ügy­vezető igazgatója. Hozzátette: a Mitropa a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásai sze­rint Magyarországon a legna­gyobb, külföldi ingatlaneladások­kal foglalkozó cég. Tavaly körülbe­lül 60-80 ingatlan-adásvételt bo­nyolított le, szemben az 1999. évi­vel, amikor 30-40 külföldi épületet forgalmazott. Az MNB nyilvántar­tásai szerint a magyarországi be­fektetők 1999-ben körülbelül 100 külföldi ingatlant vásároltak mint­egy négymilliárd forint értékben, ez - a Mitropa ügyvezető igazgató­jának becslése szerint - mind az értéket, mind az ingatlanok szá­mát tekintve kétszeresére nőtt 2000-ben. Ennek oka egyrészt az, hogy a budapesti tőzsdén az árfo­lyamok az utóbbi egy-két évben jelentősen ingadoztak, másrészt az, hogy egyes belföldi ingatlanok négyzetméterének ára többe ke­rül, mint a külföldi épületeké. Mindehhez hozzájárul, hogy kül­földön a hitelfeltételek jobbak, mint Magyarországon, és 30-50 százalék önrész befizetésével is le­het már ingatlant vásárolni.- A külföldi ingatlanok piaca a magyar befektetők szemében sta­bilizálódott, a kezdeti bizalmatlan­ság eloszlott - fogalmazott a Mitropa igazgatója. Czibere Ilona elmondta: az érdeklődőknek egy­re nagyobb aránya nyaralás céljá­ból, a többiek befektetési szándék­kal kívánnak távoli országban épületet vásárolni. Eldnte kizáró­lag fővárosiak érdeklődtek, azon­ban tavaly már egyre nagyobb számban jelezték vidéki befektetők is vételi szándékukat. - A külföl­di ingatlanok iránt érdeklődők leg­inkább középosztálybeliek, fix jö­vedelemmel rendelkeznek és 30-50 év közöttiek - mondta Czibere Ilona. Spanyolországban vagy Horvát­országban már 15-16 millió forin­tért 50-70 négyzetméteres, me­dencés apartmanhoz lehet hozzá­jutni. Floridában, habár nem köz­vetlenül vízpart mellett, 20 millió­ért is lehet már nyaralót kapni. Thaiföldön pedig mindössze 7-9 millió forint is elegendő lehet egy üdülő megvásárlásához. A kedve­ző külföldi jelzáloghiteleknek kö­szönhetően azonban már 6-7 mil­lió forint önrész befizetésével bár­melyik országban megszerezhető egy apartman vagy nyaraló tulaj­donjoga - tette hozzá. A Mitropa 1997-ben alakult, leginkább flori­dai épületek forgalmazásával fog­lalkozik, ám egyre nagyobb arányt képvisel tevékenységében a spa­nyolországi és a horvátországi in­gatlanok adásvétele. Az idén Por­tugáliában és Thaiföldön is kínál­nak majd üdülőket, Ausztriában pedig síparadicsomokhoz közeli házakat. ■ Pénz - Tőke - Befektetés A lakosság nem szórja a pénzt Rovatunk ezúttal egy olyan vizsgálat főbb megállapításairól számol be, amely honfitársaink költekezési szokásairól árul el részleteket. Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmada lehetőségeihez mérten költekezik, mintegy 25 százaléka tud félretenni, és csupán 8 százalékuk költ többet, mint tehetné. A GfK Piackutató Intézet által készített reprezentatív felmérés eredményei megközelítőleg hasonlóak az 1999-es adatokhoz. A megkérdezettek 79 százaléka szerint visszafogottabban kellene élnünk, 21 százalékuk úgy véli, hogy többet kellene fogyasztanunk, mert nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. A GfK Piackutató Intézet tavaly novemberi - a felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 fő megkérde­zésével készült - felmérése sze­rint a magyar lakosság kéthar­mada annyit költ, amennyit pénztárcája megenged. A lakos­ság további egynegyede keve­sebbet ad ki, mint tehetné, és in­kább takarékoskodik. A vizsgá­lat szerint egyébként mindössze nyolc százalék azok aránya, akik (legalábbis saját elmondá­suk alapján) többet költenek, mint lehetne. Mások életmódjáról azonban már nem ilyen mértéktartóak a vélemények. A válaszadók csu­pán 50 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországon az emberek annyit költenek, amennyit a pénztárcájuk megenged, viszont egyharmadnyi azok aránya, akik szerint honfitársaink többet költe­nek, mint amennyit megenged­hetnének maguknak. A kisebbsé­get azok alkotják, akik úgy véle­kednek, hogy a magyarok általá­ban kevesebb pénzt adnak ki, mint tehetnék, és inkább félre­tesznek egy bizonyos összeget. A megkérdezettek közül minden ti­zedik úgy vélekedett, hogy nem tudja megítélni mások költési szokásait. Az 1999-ben elvégzett felmérés megközelítőleg ugyanilyen ered­ménnyel zárult, mindössze annyi figyelhető meg, hogy enyhén nőtt a mértéktartók, és csökkent a ta­karékoskodók aránya. A felmérés során többek közt arra kerestek választ, hogy a meg­kérdezettek melyik alábbi állítás­sal értenek inkább egyet. A „visz- szafogottan kellene élnünk, mert nem ismerhetjük, mit hoz a jövő" állítást választotta a válaszadók mintegy 79 százaléka, és a szava­zatok csupán 21 százalékát kapta az „azoknak van igaza, akik min­dig többet és többet fogyasztanak, hiszen úgysem tudjuk, mit hoz a jövő" állítás. Arra a kérdésre, miszerint baj- e, hogy eltűntek a régi erkölcsök, a megkérdezettek 62 százaléka válaszolt igennel, 38 százalékuk szerint viszont természetes, hogy egy új korban új szokások és erkölcsök alakulnak ki. (28065) AGRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet Betétajánlat: EBKM Kamatjegy 11,08% Takarékszelvény 10,42% Látra szóló 2 MFt fölött 8,00% Várjuk Önt Éger-Piactéren, Bélapátfalván és többifiókunkban! TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2001,4. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 113-114 Mérséklődő Tartott FOB (randa kikötő Kukorica 97-93 Mérséklődő Ingadozó Fœ Mexikói-öböl Tak.-árpa 97 Mérséklődő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Mérséklődő Ex tank európai któtó Szójadara 210 Gyengülő CIF Rotterdam Gyengén nő Mérséklődő AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 422,44 Cseh korona 7,65 Euró 265,13 Német márka 135,56 Osztrák schilling 19,27 Lengyel zloty 69,97 Svájci frank 174,61 Szlovák korona 6,08 USA-dollár 289,70 Mérlegen a vadgazdálkodás Felborult a biológiai egyensúly, csökken az apróvadak száma Magyarországnak a vadgazdálkodásból szár­mazó bevétele tavaly húsz százalékkal, 12 milliárd forintra nőtt. Információink szerint az agrártárca az elkövetkező két esztendőben saját büdzséjéből évente 650 millió forinttal támogatja a vadgazdálkodási tevékenységet. Budapest A 2000-2001. évi vadászati idény a terveknek megfelelően alakult. A nagyvadas területek eredményes évet zártak, az apróvadak eseté­ben viszont negatív rekord született. A vadgaz­dálkodásból származó árbevétel tavaly 12 milli­árd forint volt, ennek 60 százaléka bérkilövés­ből, 20 százaléka vadhús, 10 százaléka élővad értékesítéséből, a többi szolgáltatásból. A ha­zánkba látogató külföldi vadászok száma sze­rény mértékben emelkedik, ezért a vadászati turizmus biztató lehet a vidékfejlesztés szem­pontjából is. A hazai nagyvadállományon belül a legérté­kesebb a szarvas. A terítékre került szarvasbi­kák trófeáinak 30-32 százaléka nemzetközi vi­szonylatban is érmes minősítést kap. A földmű­velésügyi tárca múlt év tavaszi felmérése sze­rint a szarvasállomány 70 ezer volt, s 70 ezerre becsülték a vaddisznók létszámát is. Őzből 300 ezret, dámszarvasból 20 ezret, gímszarvasból 75 ezret, muflonból 10 ezret regisztráltak. Kedvezőtlenebb a helyzet az apróvadak te­rén, amelyek száma évek óta csökken. A vadá­szok szerint a tavalyi drasztikus visszaesés oka - az elmúlt egy-két év kedvezőtlen időjárása mellett - döntően a biológiai egyensúly felbom­lása volt. A hasznos apróvadakkal, illetve a vé­delem alatt álló fajokkal szemben jelentősen megszaporodott a ragadozók állománya. Az elkövetkező két esztendőben évente 650 millió forint áll rendelkezésre az agrárbüdzsé­ben a vadgazdálkodási tevékenység finanszíro­zására, amire pályázni lehet. A földművelés- ügyi tárca az idén a fácánállomány élőhelyének fejlesztését tervezi, a tenyésztéshez jelentősebb állami támogatást kíván nyújtani. __________________________________________________________(ÚJVÁRI) Cél a pénzek jobb felhasználása Az Állami Számvevőszék - miután megállapította, hogy a PHARE-támogatásokból 10 milliárd forint végleg elveszett hazánk számára - azt javasolta a kormánynak, hogy mielőbb léptesse életbe az uniós források felhasználásá­nak monitoringrendszerét. Budapest Az 1995-99 közötti időszak PHA- RE-pénzeinek (527,6 millió euró, azaz 137 milliárd forint.) felhasz­nálása kapcsán az Állami Számve­vőszék (ASZ) a programok négy­ötödét átvizsgálva megállapította, hogy 38 millió euróra nem kötte­tett szerződés, így 10 milliárd fo­rintnyi támogatás végleg elveszett Magyarország számára. Eszerint a megvizsgált uniós forrásoknak csupán a 70 százalékát használtuk fel. Kifogásolta a Számvevőszék azt is, hogy nem teljes körűek a társfinanszírozás pénzügyi adatai. (Azokról a forrásokról van szó, amelyeket a költségvetésnek kell hozzáadnia a PHARE-támogatá- sokhoz.) Előfordultak fontos alá­írások nélküli szerződések, illetve azok módosítását igénylő kifizeté­sek a Környezetvédelmi Miniszté­riumnál és a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítványnál. Szeptemberre készülhet el az a monitoringrendszer, amely ellen­őrzi a PHARE-, az Ispa- és a Sa- pard-program keretében hazánk­nak szánt uniós támogatások fel- használását - tudtuk meg a PHA- RE-programot koordináló tárca nélküli miniszter hivatalának se­gélykoordinációs titkárságán. En­nek a rendszernek egyik lényeges eleme, hogy a költségvetés pénze­it is górcső alá veszi, azaz figye­lemmel követi a társfinanszírozás útját, módját. Ehhez egy olyan szoftver kidolgozására van szük­ség, ami nehéz feladat elé állítja a szakembereket. Egyrészt azért, mert ilyen adatfeldolgozó rendszer még nincs a magyar piacon - mondta el Kunos József, a szoftver­fej lesztésre kiírt pályázat egyik győztes cége, az Excellence Rt. el­nök-vezérigazgatója. Másrészt kü­lön szakembereket kell majd ké­pezni a program működtetéséhez is. A cég körülbelül 60 fős csapat felkészítéséről gondoskodik. A szoftver egyelőre a tervezés stádiu­mában van, a fejlesztés költsége 1,2 millió euró, a hardver pedig 700 ezer euróra rúg. icsernyánszkyi Lassuló növekedés Gazdaságkutatók idei előrejelzése Bubapest Az idén nem csak a gazda­sági növekedés lassul le, hanem várhatóan romlik a kereskedelmi egyensúly is. Az infláció viszont újra ér­zékelhetően csökken majd - ezt tartalmazza a GKI Gazdaságkutató Rt. és az ABN-AMRO Bank együttes előrejelzése. A jelentés szerint az Európai Unió gazdasági növekedésének üteme 2000 második negyed­évében érte el a csúcspontját, az idei esztendőre lassulást várnak a gazdaságkutatók. Emiatt 2001-ben várhatóan je­lentősen csökken a magyar ki­vitel eddigi, nemzetközileg is kiemelkedő bővülési üteme. Ezt a hatást némiképpen ellen­súlyozza a belföldi kereslet ta­valyinál gyorsabb emelkedése. Az államháztartás hiánya vi­szont valószínűleg jelentősen emelkedik, ha figyelembe vesszük a formailag tavalyi év­re elkönyvelt, de ténylegesen az idén elkölthető költségveté­si pénzek kifizetését. A külkereskedelmi hiány a múlt év utolsó hónapjaiban megugrott, a fizetési mérleg azonban - a magas idegenfor­galmi aktívumnak köszönhető­en - továbbra is kedvező volt. Idén viszont a külkereskedelmi és a fizetési mérleg hiányának együttes romlására számítanak a kutatók. Az infláció enyhe mérséklő­dését segítette elő az olajár sta­bilizálódása, a dollár gyengülé­se és a forint leértékelési üte­mének csökkentése. Az egyes kormányzati árkorlátozó lépé­sek azonban csak halasztani képesek az áremelkedés bekö­vetkezését, ugyanis növeli az inflációt a magas olajár, az élel­miszerárak növekedése és a belföldi kereslet dinamikus emelkedése - olvasható a gaz­daságkutatók legfrissebb jelen­tésében. - UG ­A GKI Gazdaságkutató Rt. - ABN-AMRO Bank prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2001. évi folyamatairól 1999 tény 2000 becslés 2001 előrejelzés 1. A GDP éves volumenindexe (%) 104,5 105,5 105 2. A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróbán, %) 114,5 128 113 3. A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróbán, %) 114,7 130 114 4. A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró) 2,8 4,3 4,9 5. A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euró) 2 2,2 2,7 6. Az államháztartás hiánya (milliárd forint) 425,2 449’ 570 7. A háztartások nettó megtakarításainak növekménye (milliárd forint) 637,7 675' 650 8. Fogyasztói árindex 110 109,8’ 108,5 9. A regisztrált munkanélküliségi ráta' (éves átlagban, %) 7,0 6,5 6,2 A tényadatok forrása: KSH, GM, MNB A százalékos adatok az előző év azonos időszakához viszonyítják a táblázatban szereplő folyamatokat. a) Tény. b) Helyi önkormányzatok nélkül. c) A KSH munkaerő-felmérése szerint. BorsodChemé 1,69 milliárd, a TVK-é pedig 456 millió forint volt. Az elmúlt héten a legnagyobb árfolyam-növekedést a Synergon és a Graboplast érte el A Synergon pénteki 1035 forintos árfolyama 13,7 százalékos növe­kedés az előző heti záróárhoz ké­pest. A Graboplast-részvények 2155 forintot értek a hét utolsó napján, ami 13,4 százalékos ár­folyam-emelkedés. A Humet- papírok mintegy 7,7 százalékkal drágultak, s végül 140 forinton zárták a hetet. Az előző heti nagy vesztesek, az áramszolgáltató társaságok árfolyamai ezen a héten vegyesen alakultak. Az Elmű csaknem 2 százalékot, a Titász 0,6 százalé­kot visszanyert értékéből, az előbbi 13.100, az utóbbi 7690 fo­rintot ért a hét utolsó napján. Az Édász papírjainak árfolyama sta­bil maradt, míg a többi három társaság, a Démász, az Émász és a Dédász tovább gyengült. A Dédász több mint 6 százalékos veszteséggel, 6200 forinton zárta a hetet. ___________________________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom