Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-29 / 24. szám

2001. Január 29., hétfő M E G Y E I KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Dr. Titkos- Titkos - mohája a tudakozó kedves kisasszonya, amikor egy kistelepülés egyetlen orvosának telefonszáma felől érdeklődöm. Már akkor meglepődtem, mi­kor a doktort elérhető számot nem találtam a telefonkönyvben, ám ez a titkosítás még így is meg­döbbentett. Az orvosi esküben benne van az állandó készenlét, a segítségre szorulók önzetlen szol­gálata. A betegnek megnyugvást jelenthet, ha elérhető testének, lel­kének gyógyítója. Aki ezt nem vállalja, az ne menjen orvosnak. Persze meglehet, hogy a nem­rég nyugdíjba vonult doktor febl- dást kapott az eskü alól. Ám ez is titokban történt. (tömi TÁRLATNYITÓ. A hatvani Ady Endre Könyvtár aulájában ma es­te 6 órakor nyílik meg a gyöngyö­si Godáné Nagy Katalin festészeti tárlata. Az alkotót és képeit Mátyássy Gábor, az ismert hatva­ni művésztanár mutatja be a pub­likumnak. Ugyancsak a könyv­tárban keddenként 17.30-tól Ko­runk kérdései, valamint Régészet és biblia címmel előadás-sorozat indul. A holnap terítékre kerülő első kérdésre - Teremtés vagy evo­lúció? - Stramszki István próbál meg válaszolni. VÉRADÁS. Kedden 9-től 14 órá­ig a siroki általános iskolában a vöröskeresztes szervezet, vala­mint az egri vértranszfúziós állo­más munkatársai várják a dono­rokat. Endre, hol van a pénz? (Folytatás az 1. oldalról’.) A felvetésekre Simon Endre pol­gármester igyekezett megvála­szolni, többek között azt is hang­súlyozva, hogy az utóbbi két év­ben hitelfelvétel nélkül gazdál­kodtak. Ha nem ragaszkodnak ehhez, akkor talán most nem tar­tanának itt... A helybéliek több al­kalommal zúgolódva fogadták mondatait, s egyre azt követel­ték: számoljon el a pénzekkel. Óhajuk csak részben teljesült, a fórum végeztével azt hangoztat­ták, hogy nem kaptak választ a legfőbb kérdésre, a pénz hollétére. A falugyűlés után lapunk ér­deklődésére a polgármester el­mondta: elképzelhető, hogy ki­sebb szabálytalanságok történ­tek, ám minden forintot a falu ja­vára használtak fel. Az önkormányzat az Állami Számve­vőszéktől, a megyei közigazgatási hiva­taltól, a területfej­lesztési tanácstól és az ügyészségtől egy­aránt vizsgálatot kért maga ellen. Az ÁSZ-tól és az ügyészségtől még nem kaptak választ, hogy meg­kezdik-e a vizsgálódást, a másik két szervezet viszont úgy nyilat­kozott: nem az ő kompetenciájuk a történtek felderítése.- Úgy tűnik, a lakosok mellett a képviselők bizalma is megin­gott, mivel részükről is kritika ér­te önt. A laikus ebből azt szűrhet­te le: a testület tagjai sok tekintet­ben nem vállalják a kollektív fele­lősséget, sokkal inkább az ön sze­mélyes felelősségére, döntéseinek vitathatóságám mutattak rá.- A települést öt alkalommal öntötte el az árvíz, ez a szomorú tény önmagában is sok mindent megmagyaráz a hangulatot illető­en - jelentette ki Simon Endre. - Néhány konkrétum: számon kérte rajtam képviselőtársam a hangos- híradó-rendszer javításának, bőví­tésének másfél millió forintos költ­ségét, holott az ügyben testületi határozat született. Kritika volt a patakmeder tisztításának 4,5 milli­ós többletköltsége, amelyet állító­Kételkednek az emberek A magáningatlanokban keletkezett károkra 50 millió forint érkezett, ebből öt új családi ház épült, illetve épül, és öt használt ingatlant vásároltak. Az önkor­mányzati vagyonban esett kár helyreállítására csak­nem 21 millió forintot kapott a település, ebből elké­szült a polgármesteri hivatal felújítása, illetve épül az orvosi rendelő. A falu lakói szerint a mintegy 70 millió forint egy részét nem a település javára fordították. lag tiltás ellenére fizettem ki. Ez egyszerűen nem igaz, a pénzt ápri­lisban utaltuk át, akkor semmiféle tiltó döntést nem hozott a testület. Hónapokkal később határoztak úgy, hogy nem kellett volna kifi­zetni. Nézze, nehéz időszakát él­te és éli az árvizek kapcsán a tele­pülés, ám mindvégig dolgozott a faluban jegyző, akinek a törvény betartása és betartatása volt a fel­adata. Minden szerződést látott, a döntéseket ismerte. Hogy en­nek ellenére - hangsúlyozom, ki­sebb - szabálytalanságok esetleg megtörténhettek, azt én nem mi­nősítem. Az tény: nemrégiben megváltunk a jegyzőtől. Azt vi­szont szeretném hangsúlyozni: a várhatóan meginduló vizsgálatok kapcsán nyugodt vagyok afelől, hogy személyes felelősséget nem fognak megállapítani, merthogy nem lesz miért.- Többen sérelmezték, hogy bi­zonyos építési, illetve helyreállítá­si munkákra pályáztatás nélkül kötöttek szerződést a kivitelezővel.- Egyrészt: ezek a munkák nem tartoztak a közbeszerzési eljárás alá. Másrészt, a jegyző „törvényességi fel­ügyelete” mellett szü­lettek a megállapodá­sok. Egyébként min­den pénzzel elszámol­tunk, illetve a terület- fejlesztési tanácsnál még van ilyen kötelezettségünk, áprilisi határidővel. Ennek is időben ele­get teszünk. ______________________IMRÉI CSI LLAGÁSZAT. Ma délután 5 órától a gyöngyösi Mátra Művelő­dési Központban Csillagászattör­ténet, a modem csillagászat ele­mei címmel hangzik el előadást, melyet beszélgetés követ. A BŰNMEGELŐZÉSRŐL. Hat­van bűnügyi helyzetéről, az idős­korúakat érintő bűncselekmé­nyekről, valamint a bűnmegelő­zés lehetőségeiről tart előadást Patkóné Rőczey Krisztina, a váro­si kapitányság osztályvezetője és Tótpál Ágnes sajtóreferens csü­törtökön délután 5 órakor az Ady Endre Könyvtár aulájában. TÁNCTANFOLYAM. A gyöngyö- si Mátra Művelődési Központban társastánc-tanfolyam indul általá­nos és középiskolások valamint felnőttek részére. A tanfolyamok­ra február 5-ig lehet jelentkezni. IPARMŰVÉSZEK. Diplomás iparművészek kiállítása nyílt a hatvani Grassalkovich Művelődé­si Központ Hatvány Ferenc ter­mében. A tárlat február 24-ig te­kinthető meg. TRAFFIPAX VEZÉNYLÉS 14.00-22.00: 3. számú főút; Gyöngyössolymos - Máfrafüred belterület. Válságba került a közoktatás A magyar közoktatás 1988 és 1998 között dinamikus fejlődési szakaszát élte, az összes nehézség, vita, időnkénti tévút ellenére is. Azt kell mondanom: ez a folyamat megállt, sőt: a polgári kormány ideje alatt visszafor­dult, s ma súlyos válságról beszélhetünk. Gyöngyös Mindezt Hóm Gábor, a Szabad Demokraták Szö­vetsége országgyűlési képviselője jelentette ki a liberális klub legutóbbi összejövetelén. Mint a politikus hozzátette: a „hátraarc” egyebek kö­zött a nemzeti alaptanterv felszámolásának, a 8+4 osztályos képzési rendszer visszaállításá­nak, a hatéves alapozó szakasz újbóli megrövidí­tésének az eredménye. Úgy vélte: a kerettanter- vek a késő kádári diktatúra oktatáspolitikáját je­lenítik meg, amelyben a politikai hatalom ideo­lógiai alapon, központosítottan irányít. Mert - mint mondta - a szakmai szervezetek egyetértési jogát fokozatosan felszámolták, megszűntek a normatív fejlesztési támogatások. Különösen fá­jó pontként említette az informatikaoktatás hát­térbe szomlását, a sulinet-program megállítását.- Mindenki az információs társadalomról be­szél, eközben az iskolákban 2002-től heti egy órá­ban lesz kötelező informatikát oktatni, hetedik osztálytól. Ez - tanárként nyugodtan kijelenthe­tem - arra sem elég, hogy a gyerekek megtanul­ják bekapcsolni a gépet. Hosszan sorolhatnám: Litvániában az iskolák 70 százaléka kapcsolódik az Internetre, nálunk ez az arány tíz százalék. Angliában az informatikai miniszter aláírása nél­kül egyetlen törvénytervezet nem kerülhet a Par­lament elé, nálunk a területnek kormánybiztosa van, aki viszont véletlenül sem beszél az oktatás­ról. Szintén elszomorító, hogy a pedagógus-to­vábbképzésekre fordítandó keretet radikálisan csökkentették. Azzal a furcsa hivatkozással, hogy az iskolák nem tudták elkölteni a pénzt. Ez meg­lehetősen visszás indok akkor, amikor a honi pe­dagógusok több mint fele felhasználói szinten sem ért a számítástechnikához, nem beszél ide­gen nyelvet, sőt, igen magas azok aránya, akik utoljára egyetemi éveik alatt szereztek új ismere­teket - jelentette ki a szakember. A közoktatás finanszírozását kétkulacsos, ha­zugjátéknak nevezte, mondván: a sikerpropa­gandával ellentétben a tények azt mutatják, hogy az utóbbi esztendőkben folyamatosan csök­kent a pedagógusbérek reálértéke, s ez a folya­mat - a kétéves költségvetés számainak ismere­tében - várhatóan folytatódik. A béremelések a várható - és nem a tervezett - inflációnál alacso­nyabbak, s a szeptemberre beígért 20 százalé­kos emelés olyan óraszámnöveléssel párosul, amely szintén a kereset értékének csökkenését hozza majd.- A sokadik igen súlyos probléma, hogy a szakma apatikus és szomorú állapotban van. Ha a következő ciklusban - tételezzük fel - az SZDSZ kormányzati pozícióba kerül, sok min­dent lehetne folytatni, és sajnos sok mindent nem lehetne visszaállítani. Az utóbbi két eszten­dő történéseire a szakma olyan közönnyel vála­szol, amelyből nagyon nehéz lesz kitömi. _________________________________________________________________ISUHAI TOMPA Z. MIHÁLY Negyvenesek A főorvos panaszkodik, hogy a mai fiatalok nagy része nem jó beteg. Nem igénylik a sze­mélyes kapcsolatot az orvossal, nem várják, hogy a doktor elbeszélgessen velük. Azt ké­rik csak, hogy a lehető legmodernebb szerkezetekkel pásztázzák végig a testüket, ha bajt találnak, akkor napok alatt orvosolják. Nincs idejük hosszabb vizsgálódásra, kórházi pihengetésre. A huszonévesek korosztályában a menők legalább napi tíz-tizen- két órát dolgoznak, nyelveket beszélnek és szakmájukban kitű­nőek. A nagy cégek előszeretettel alkalmazzák őket. Megéri a multiknak, mert ezeknek a fiataloknak még nincs családjuk, nem találnak kifogásokat, ha hajnalig az üzemben kell marad­niuk és nem kémek pluszfizetést vagy szabadnapot egy kis többletmunkáért. Nekik az egész napos munka még egy jó buli, amely ráadásul a hatalom gyakorlásával is jár. Jönnek hát a huszonévesek és akaratlanul is nyomják a negyveneseket, az ötveneseket. Persze, az ilyesmi akár egészsé­ges konkurencia is lehetne, ösztönzés a keményebb munkára, csak hát a mai negyvenesek (az ötvenesek meg pláne) nem ké­szültek fel az efféle megmérettetésre. Amikor ők kezdték, még vi­szonylag csendes volt a magyar gazdaság, aki becsülettel teljesí­tette munkahelyi feladatait, az a nyugdíjkorhatárig dolgozhatott egyazon gyárban. Közben szépen araszolgathatott a ranglétrán és ötvenévesen nem fenyegette az a veszély, hogy egyik napról a másikra az utcán találja magát. Most viszont tagadhatatlan a generációk kemény konfrontá­ciója, amit a cégek igyekeznek is kihasználni. A huszonéves ki­sebb bérért is hajlandó egész nap hajtani (bár a legtöbb helyen szépen megfizetik), s nem csinál nagy ügyet abból, ha átszerve­zés gyanánt el kell küldeni a fél gyárat. A huszonévesek már a kemény versengés szellemében nevelkedtek. Ez az, ami a negy­veneseknek, ötveneseknek nem adatott meg, ám nem az ő hibá­juk, hogy annak idején erre nem készítették fel őket. Persze, azt is mondhatnánk, hogy még nincs minden veszve. A középkorosztály is rákapcsolhat még és - bár iszonyatosan nehéz - elkezdhet felzárkózni a mai huszonévesek szintjére. Informati­ka, nyelvek, szakmai továbbképzés. Jó néhány negyvenes és ötve­nes vállalná még a továbblépést ezeken a területeken. Ám önerő­ből erre képtelenek, ezért felkarolást várnak. A fiatal kormánytól. Pályázat a gyógyközpontra Felújítanák az omladozó Bárány-uszodát Befektetői szándéknyilatko­zat birtokában pályázatot írt ki egy gyógyászati egységet, legkevesebb 200 ágyas szál­lodát, mélygarázst és sport­uszodát magában foglaló gyógy-idegenforgalmi köz­pont tervezésére a megye- székhely önkormányzata. Eger Mint dr. Nagy Imre elmondta: a tervezett beruházás költsége az előzetes számítások szerint meg­haladja a négymilliárd forintot.- Az ajánlat annál is inkább előnyösnek tűnik - jelezte -, mert a befektetők vállalnák a mára helyenként omladozó nyi­tott Bárány-sportuszoda teljes felújítását. A polgármester rámutatott: a létesítmény mostanra a műkö­dőképesség határán üzemel,' az önkormányzatnak viszont nem áll rendelkezésére a felújításhoz szükséges félmilliárd forint. Az ajánlattétellel együtt egyéb­ként a létesítmények tervdoku­mentációjának az egyik változa­ta is elkészült, ám az önkor­mányzat úgy döntött, fiogy meg­hívásos tervpályázatot ír ki. A tenderen a képviselő-testület döntése alapján hat építési iroda vesz részt, közöttük szerepel a már meglévő terveket jegyző stúdió is. A résztvevőknek ápri­lis 10-ig kell elkészíteniük a ter­veket, amelyeket legkésőbb áp­rilis 26-ig bírál el az ebből a cél­ból létrehozott bizottság. A be­fektetői konzorcium másfél-két éven belül szeretné megvalósíta­ni a beruházást. A város Egri Uszoda Kft. elne­vezéssel teljes egészében önkor­mányzati tulajdonú gazdasági társaságot hozott létre a novem­berben felavatott Bitskey Aladár Sportuszoda üzemeltetésére. A közgyűlés a társaságba apportál- ta, a kapcsolódó infrastrukturá­lis beruházásokkal együtt bruttó 2,2 milliárd forint értékű létesít­ményt.- A társaság a vagyonbejegy- zést követően februárban kezdi meg működését - közölte dr. Nagy Imre. Feszültséget okoz a minimálbér bevezetése Megyénk településein javá­ban folynak az idei költség- vetést előkészítő egyezteté­sek. A mátrai községben a mai testületi ülésen kerül napirendre a gazdálkodási tervezet. Mátraderecske Zám Ferenc polgármestertől meg­tudtuk, hogy a 2001-es év a meg­szorítások esztendeje lesz. Mivel a helyi bevételek csak 20 százalékát teszik ki a költségvetésnek, s tar­talékok nincsenek, már bizonyos, hogy az intézmények fenntartá­sán és működtetésén kívül másra nem futja a közös kalapból. A képviselő-testület ezért is határo­zott úgy, hogy tagjai lemondanak tiszteletdíjukról. Az is biztos, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő Kincses Termálfürdő ebben az évben nem nyit ki, mivel tavaly is veszteséges volt. A legnagyobb feszültséget az intézményeken belül a 40 ezer fo­rintos minimálbér bevezetése je­lenti. Az önkormányzat előzete­sen tárgyalt az igazgatókkal, de nem sikerült megnyugtató megol­dást találni. Az alkalmazottak kö­rében nem tudnak igazságos bér­emelést végrehajtani. Míg az eddig 28 ezer forintot kereső beosztott­nak a törvény révén jelentősen nő a bére, a 40 ezret pár száz forinttal meghaladó keresetűnek nem tud­nak emelni a fizetésén, mivel az önkormányzatnak nincs pénze a kompenzációra. Azt is igazságta­lannak érzik az emberek, hogy a közmunkások bére vetekszik a harminc éve dolgozó, nyugdíj előtt álló dolgozókéval. _______■ A Megyei Művelődési Központban látható Tamus Antal és Csesznek Ágnes A magyar nyereg fejlődése című tárlata. A bőrdíszművesek nyeregmintáikon jól érzékeltetik azt a harmóniát, amely állat és ember, anyag és szellem között megfogal­mazódott. A kiállítók ezzel a történelmi kalandozással László Gyula, a honfoglalás kori magyar történelem nagy kutatójának emléke előtt is tisztelegnek.________________ _______ fotó, perl marton A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES $ HÍRLAP Újságíró: SZUROMI RITA Telefon - (36)513-623 Fax - (36)513-605 •k Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 •k Terjesztő: NYIKES ORSOLYA Telefon - (80)513-646

Next

/
Oldalképek
Tartalom