Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-19 / 16. szám

4. oldal - Heves Megyei Hírlap 2001. JanuAr 19., péntek KÖR KÉP Meghalt Sinkovits Imre Életének 73. évében, hosszan tar- marty Csongor és Tünde című tó súlyos betegség után elhunyt darabjában a Tudóst alakította a Sinkovits Imre Kossuth-díjas, ki- Magyar Színházban. A színház váló művész, a Nemzet Színésze, és a kulturális minisztérium a Egészsége már korábban meg- színművészt saját halottjának rendült, de nem hagyta el a szín- tekinti, temetéséről később intéz- padot: a halála előtti estén Vörös- kednek. ____________________■ E sélyegyenlőséget mindenkinek Budapest A kisebbségi ombudsman, az MSZP és az SZDSZ is szorgalmazza az úgyneve­zett antidiszkriminációs tör­vény megalkotását, ám a há­romféle - több ponton meg­egyező - elképzelés egyelőre nem talált egymásra. Mint megtudtuk, a jogszabály- tervezetről várhatóan hat­párti egyeztetést tartanak. Míg Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman tervezete csupán a nemzeti és etnikai csoportok vé­delméről szól, addig - derült ki egy tegnapi sajtótájékoztatón - az SZDSZ minden negyven év fe­letti magyar állampolgárra kiter­jesztené a leendő antidiszkri­minációs jogszabály hatályát. Ahogy Demszky Gábor pártelnök fogalmazott: a probléma súlyos­ságára utal, hogy például az ál­láshirdetések többségében eleve kikötik a negyven év alatti korha­tárt. A kezdeményezés az időseb­bek képzési lehetőségeinek javí­tását, a múnkáltatókra háruló másfél százalékos szakképzési hozzájárulás emelését, az összeg felhasználásának ellenőrzését, il­letve egy etikai kódex kidolgozá­sát is tartalmazza. Lamperth Mónika MSZP-s képviselő szerint a Kaltenbach- és az SZDSZ-féle elképzelések részben megegyeznek az MSZP „Magyarország mindannyiunké” címet viselő tervezetével. Igaz, a szocialisták elsősorban a nők esélyegyenlőségének javítására összpontosítják figyelmüket. Úgy vélik: tarthatatlan, hogy a gyen­gébb nem ugyanazért a teljesít­ményért még mindig kevesebb bért kap, mint a férfiak, s az sem helyénvaló, hogy a nők nem vá­laszthatnak a főállású anyaság és a munkavállalói státus között. Az MSZP ugyanebbe a törvénybe foglalná bele a szegény és a gaz­dag, illetve a kétkeresős és a vá­lás után lévő családok közötti esélykülönbségek megszünteté­sét is. Lamperth úgy véli: mivel töb­ben ugyanazt akarják, csak kicsit másként, a háromféle tervezet­nek találkoznia kellene. A szocia­listák ezért a szakértőik által ta­vaszra elkészített csomagot hat­párti egyeztetésre kívánják bo­csátani. A képviselőnő informá­ciói szerint a kormány elkövetke­ző féléves munkatervében nem szerepel ez a téma, s nagy a való­színűsége, hogy az idén egyálta­lán nem kerül sorra a törvény megalkotása. takács mariann Fajta, termőhely és márkanév Meghatározó jegyek a borpiacon A jó borok népszerűek, nemcsak a fogyasztók kedvencei, hanem sokaknak a megélhetést is jelentik - hangsúlyozta Kállay Miklós tanszékvezető professzor, a Magyar Bor Aka­démia elnöke. Azt is hozzátette: a szakma jövője szüksé­gessé teszi az új technológiák alkalmazását. Eger A felső-magyarországi régiós borvidékek szakmai napjainak tegnapi eseménysorozatán a bo­rászokat érintő aktuális témákat vitatták meg. Dr. Kállay Mik­lós előadásá­ban az említett új technológiák lehetőségeiről beszélt. Össze­foglalta a fehér- borkészítés nemzetközi ta­pasztalatait. A világ élenjáró sző­lő- és bortermelő országaiban kétféle típusú fehérborról be­szélnek. A friss gyümölcsös illa- túakról, illetve az úgynevezett ászkolt illatú fehér nedűkről. Noha a fogyasztás az elmúlt idő­ben inkább a vörösborok felé to­lódott el, a nemes fehér italok is versenyképesek. Emlékeztetett: az egyes borké­szítési technológiákat a pincék felszereltsége és technológiája, valamint a termelők szakértelme határozza meg. Dr. Kerényi Zoltán, az FVM Kecskeméti Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet osztályveze­tője a borászatban használt spe­ciális fajélesztők szerepéről be­szélt. Ezek olyan nemesített anyagok, amelyek kiváló tulaj­donságokkal rendelkeznek és elősegítik a borok fajtajellegére jellemző aromák kiemelését. Rá­mutatott, az élesztők, a szőlők, valamint a borászok szaktudása együtt hozhat eredményeket ezek alkalmazásakor. Napjainkban a fahordók rene­szánszukat élik - emelte ki elő­adásában Gál Lajos, az FVM Eg­ri Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet osztályvezetője, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsá­nak elnöke. A fahordókat már az időszámítás utáni 6-7. század­ban alkalmazták és nagyon sok típusát használják ma is a bor­termelő országokban. Beszélt az úgynevezett barikkos hordókban érlelt borok jelentőségéről, azok íz- és zamat­anyagáról, jellegzetes fajtaössze­tételéről is. Francia és né­met példák alapján olyan pincéket muta­tott be, ahol a hordók valósá­gos ékszerek­nek számíta­nak. A felsorolt témák mellett szó volt még a borászati üzemek mé­retéről, továbbá a borászati tech­nológiák és az üzemméretek kö­zötti öszszefüggésekről egri, mátraaljai és tokaj-hegyaljai vál­lalkozások példái alapján. Délután a jövedéki törvény ak­tuális kérdéseivel foglalkoztak. Fehér Károly ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának főosztályveze­tője rámutatott, hogy 2000. au­gusztus 1-jétől a bor jövedéki termék lett. Nálunk is meghatá­rozóvá vált az adóraktári rend­szer, amely az Európai Unió or­szágaiban már régen működik. Jövedéki terméket csak az emlí­tett helyeken állíthatnak elő. Idén január 1-jétől fontos köve­telmény, hogy a borokat adó- és zárjeggyel is lássák el. Kitért azokra a gondokra, amelyeket a törvény bevezetése óta tapasztal­tak. Elsősor­ban az Alföld­ön, ahol a bo­rászati adórak­tárak nem fe­lelnek meg az EU-előírások- nak. Ezután a jövedéki tör­vény végrehajtásának vámügyi, illetve termelői tapasztalatait is­mertették egri, bükkaljai és tokaj-hegyaljai szakemberek. Nagy érdeklődés kísérte dr. Herpay Balázsnak, a Magyar Borgazdaságok Szövetsége ügy­vezető igazgatójának tájékozta­tóját a magyar boroknak a világ borpiacán elfoglalt helyéről. Kije­lentette, hogy az utóbbi két évti­zedben 25 százalékkal csökkent a fogyasztás a nagy bortermelő országokban. Az Európai Unió államaiban élők viszont a legna­gyobb fogyasztók maradtak az évi 38,5 literrel. Nálunk évenként 3,5-4 millió hektoliter bort termelnek, és eb­ből egymillió hektót exportálnak. A világpiacon kiélezett a verseny a termelők között. A vásárlók a minőség mellett az ismert borfaj­tákat vásárolják, amelyeknek is­merik a termőhelyét és a márka­nevét. Ilyen a felső-magyarorszá­gi régió borvidékein a Tokaji aszú, az Egri bikavér és a Debrői hárslevelű. _______MENTUSZ KÁROLY G yógyításra szoruló egyetem Kincstári biztos tesz javaslatot az adósságok rendezésére A Semmelweis Egyetemen kincstári biztos kezdte meg munkáját, aki javaslatot tesz majd az orvosképzés felleg­várának tartott intézmény adósságállományának rende­zésére. Az oktatókórházban műtétek eddig sem maradtak el, ezután sem fognak - ígéri az egyetem rektora. Budapest Komoly anyagi gondokkal küzd a Semmelweis Egyetem, 60 na­pon túli tartozása meghaladja a 180 millió forintot. A rektor meg­nyugtató fejleménynek tartja, hogy a gazdálkodás rendezése végett két nappal ezelőtt kincstá­ri biztos kezdte meg működését. A kincstári biztos nem csődbiz­tos, így feladata az intézmény át­világítása után az, hogy javasla­tot tegyen a gazdasági gondok megoldására. Sótonyi Péter rek­tor tegnap hangsúlyozta: az egy évvel ezelőtt, Semmelweis Egye­tem néven egyesült Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Hay- nal Imre Egészségtudományi Egyetem és Magyar Testnevelési Egyetem külön-külön is tarto­zást hozott a házasságba. Az oktató, gyógyító munka elégtelen finanszírozása miatt a tartozások nem csak összeadód­tak, de növekedtek is. Az egye­temi klinikák magas szintű gyó­gyító munkát végeznek, az or­szág valamennyi szegletéből ide küldik a legsúlyosabb betegeket. Az intézmények csúcsán álló Semmelweis Egyetem ezeket a betegeket már máshová nem küldheti, gyógyításukat - bár­mennyibe is kerül - itt kell meg­oldani. Évi mintegy 15-17 ezer orvos továbbképzését is a buda­pesti intézménynek kell lebo­nyolítania - hangsúlyozta az egyetemi vezető. Sótonyi Péter szerint a valamennyi egészség- ügyi intézményt egyformán le­hetetlen helyzetbe hozó finan­szírozási rendszeren mihama­rabb változtatni kell. Például forrást kell találni az elhasználó­dott gépek, berendezések, mű­szerek cseréjére, hiszen ezt je­lenleg a működési költségből kell fedezni. h. m. CÁFOLAT. A 2002. évi választá­si együttműködési megállapo­dással kapcsolatban nincs új fej­lemény, a Fidesz nem kíván rea­gálni a minden valóságalapot nélkülöző álhírekre - hangsú­lyozta csütörtökön Farkas Attila, a Fidesz sajtófőnöke. Az egyik napilap csütörtöki száma szerint a párt megszakította a kisgaz- dálckal a választási együttműkö­désről szóló tárgyalásokat. VASUTAS MEGÁLLAPODÁS. Megegyezett tegnap az idei bér- fejlesztésről a MÁV Rt. és a szakszervezet. A megállapodás szerint 8,75 százalékos átlag­bérfejlesztést hajtanak égre ezévben; ebből 7,35 százalékot minden vasutas megkap, a töb­bit a minimálbér bevezetésé­re, teljesítmény-ösztönzésre és pályakezdők elismerésére for­dítják. ADATVÉDELEM. Az adatvé delmi biztos, Majtényi László a közérdekű bejelentésekről szó­ló törvény módosításának kez­deményezésére kérte fel az igaz­ságügy-minisztert annak érde­kében, hogy érvényesüljön a közérdekű bejelentőknek a sze­mélyes adataik védelméhez fű­ződő alkotmányos joga, azaz az eljárás során az érintett maga rendelkezzen adatai felett. ÖSSZEHANGOLT MUNKA. Megalakult a Területfejlesztési Régiók Egyeztetési Tanácsa csü­törtökön Budapesten - jelentette be Ivanics Ferenc, a Nyugat-du­nántúli Regionális Fejlesztési Ta­nács elnöke. Kifejtette: fontos fel­adat a hét magyarországi régió munkájának összehangolása. Megindult a szakmai érdek- egyeztetés például a legfejlettebb nyugat-dunántúli és a leginkább elmaradott észak-magyarországi régió között, hogy jobban meg­ismerjék egymás munkáját. KÉSLEKEDŐ JÓLÉT. A kor mány törekvései esélyt adnak ar­ra, hogy stabilizálják a magyar társadalmat, biztosítsák a sikeres csatlakozást az Európai Unióhoz. Erről Stumpf István kancellária- miniszter beszélt csütörtökön üz­letemberek előtt Budapesten. A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság a régió egyik legerősebb gazdasága, azonban a társadalom néhány rétege ezt még nem érzékeli.___________■ AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 416,02 Cseh korona 7,52 Euró 265,10 Német márka 135,54 Osztrák schilling 19,27 Lengyel zloty 68,72 Svájci frank 173,18 Szlovák korona 6,06 USA-dollár 282,68 A privatizáció folytán a magyar ce­mentgyárak teljes egészében kül­földi - német, illetve svájci - tulaj­donba kerültek. A váci gyár, a beremendi a Heidelberger Zementwerke (német) tulajdona, Hejőcsaba és Lábatlan a Holderbank tulajdona, s a mostan­ra bezárt bélapátfalvi gyár 50 szá­zalékban a Holderbank és 50 szá­zalékban a Heidelberger tulajdo­nában van. A cementgyár 1990-ig a Cement és Mészipari Művek (CEMÜ) gyár­egységeként működött, amikor is a CEMÜ megalapította a Bécem Rt.-t, amelynek tulajdoni szerkeze­te a következő volt: A külföldi tőke megoszlása a két konszern (Holderbank és Heidelberger) között a kezdetektől 50-50 százalékban volt jelen, el­lentétben a többi cementgyárral, ahol ugyanezek a csoportok a pri­vatizációban külön-külön vettek részt. 1994-ben értékesítésre került az ÁVÜ-53,31 százaléknyi hánya­dából 43,31 százalék. A részvé­Háttér Büntetés Németországban nyekre két vevő jelentkezett. Egyi­kük a Holderbankhoz tartozó Breitenburger GmbH, valamint a magyar konzultáns Kft., amelyet 1994. 04. 25-én 1 millió forint törzstőkével hoztak létre a ce­mentgyár telephelyén, feltételez­hetően a privatizációs ügyletek „hatékony” lebonyolítására. A Konzultáns Kft., amely kulcsszere­pet játszott a hazai vállalkozásokat megillető kedvezmények ( E-hitel, kárpótlási jegy) megszerzésében a privatizáció lezárását követően, miután tulajdonrészét átadta a fen­ti külföldi cégcsoportoknak 1999.01.15-én végelszámolással megszűnt. A privatizáció lezárásaként a még meglévő 10 százalék állami tulajdonrész 1994 végén dolgozói részvények formájában került érté­kesítésre. A későbbiek során ezen dolgozói részvények is a fenti cé­gek tulajdonába kerültek. A bélapátfalvi gyár privatizáció­ja kapcsán összegzésképpen meg­állapítható, hogy az állami tulaj­don magánosításának időszaká­ban a kedvezményes lehetőségek­kel és a jóhiszemű állami és dolgo­zói szándékkal maximálisan visz- szaélve, nevezett cégek minimális készpénzbefektetéssel jutottak mintegy 4,3 milliárd forint értékű állami vagyonhoz. A gyár bezárá­sának eltervezett volta a két kon­szern részéről a folyamatot végig­követve nyilvánvaló. Napvilágra került információk alapján valószí­nűsíthető, hogy nem gazdasági megfontolások indokolták az üzem bezárását, sokkal inkább a gazdasági erőfölényt érvényesíteni akaró monopol törekvések állnak a háttérben. A magyarországi pri­vatizációhoz hasonló folyamat zaj­lott le a közép-európai térség egé­szében. Miután Szlovákia, Csehor­szág, Románia, Szlovénia, Horvát­ország Lengyelország és a legutób­bi időkben Ukrajna fontos gyárai is a német és a svájci cégcsoportok ellenőrzése alá kerültek, megvaló­sult a piac teljes ellenőrzése. A mi­nél nagyobb profit realizálása ér­dekében a fent nevezett cégcso­portok Nyugat-Európában már nem egy esetben különböző kar­tell megállapodások révén próbál­ták korlátozni a piaci versenyt. Az Európai Bizottság Legfelsőbb Bíró­sága és a Német Szövetségi Ver­senyhivatal már korábban pénz- büntetést szabott ki többek között a Holderbank és a Heidelberger cégcsoportokra tisztességtelen pia­ci magatartásuk miatt. (1999-ben pl. 250 millió márka büntetést sza­bott ki a Német Szövetségi Ver­senyhivatal!) Sajnálatos, hogy akkor kerül be­zárásra egy nagy múlttal rendelke­ző, korszerűen felszerelt, jó minő­ségű termékeket előállító cement­gyár, amikor az utóbbi évek leg­kedvezőbb konjunktúrája tapasz­talható az építőiparban. Részvényesek Összes részvény (db) Túl. hányad (%) ÁVÜ 80740 53,31 Breitenburger GMBH (Holderbank érdekeltség) 25100 16,57 Heidelberger Zement AG E. Schwenk Zementwerke (Heidelberger érdekeltség) 12550 12550 8.29 8.29 BCM (Heidelberger érdekeltség) 9730 6,42 HCM (Holderbank érdekeltség) 8230 ­5,43 Egyéb 2550 1,69 Összesen 151450 100,00

Next

/
Oldalképek
Tartalom