Heves Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-09 / 288. szám
2000. December 9., szombat H í R L A P Heves Megyei Hírlap - 7. oldal M A G A Z N Nedves emberek az uszodában Fábry nagyképernyőn az egri uszodában A címből ugyan nem derül ki teljes világossággal, de jelentős médiaesemény házigazdája volt a frissen avatott egri fedett uszoda.Vidám, tréfás, vizes szilveszteri felvételre hívta az egyik nagy hazai kereskedelmi televíziós Fábry-showhaj: Ez egy valódi világszínvonalú alkotás, amiből semmi sem hiányzik. Csak dicsérni tudom. Az egriek büszkék lehetnek rá - túl minden előzetes nézeteltérésen és részletvitán és irigylem őket, hogy végre ilyen remek uszodájuk van - mondta a felvétel műsorvezetője és ceremóniamestere, Fábry Sándor. csatorna az egri és nem feltétlen egri, mindenesetre érdeklődő polgárokat. Ha nem csalnak a tudós szófejtések, akkor az, hogy humor, latinul nagyjából nedvet, nedvességet tesz, jelent, ír le. Tehát a humoros ember, akiről ugyan nem tudni, hogy kint van-e a vízből vagy sem, bátran nevezhető akár nedves embernek is. Mit tesz az: nedvesnek lenni egy megfelelő közegben (legyen ez a közeg most egy szilveszteri műsor)? Viccet, nevetést, derűt. Nos, nedvességben (több mint kétmillió liter víz bölcs redőződése a feszített felszín alatt) és nedves emberekben az elmúlt hétfőn talán nem volt hiány az egri fedett sportuszodában, a humor nedves szellemét személyükben oldottan képviselők viszont kevéssé mutatkoztak. Mégsem mondhatja a megfigyelő, hogy befürödtünk volna a Farkasházy-csapat part menti és medencei vergődésével. A felejthető, kevéssé szórakoztató hajnalba nyúló felvétel ellenére - az első felvonást aznap körcsarnokban nézhették végig - mégis sokat köszönhetnek a műsor tanácsadói tisztét betöltő Farkasházy Tivadarnak azok, akik eljöttek az előszil- veszterre. Látták a csodát. Bevezették őket, minket, engem a Makovecz-szentélybe. Ebbe a felfordított Noé bárkájára emlékeztető bordás hajótestbe, amelyben ugyan már bent van a víz, mégsem süÚyed (remélhetőleg), mint dicstelenül felrobbantott elődje, sőt minden bizonnyal ezen a remek sajkán evezünk át a következő, boldogabb évezredbe. Révedezzünk tovább kicsit. A mű olyan megragadó, hogy elfeledteti az emberrel a hosszú évek előkészületeit, a kínos pásztorórákat a tárgy körül, centiket és beütőpanelt, a bizalmatlansági indítványt, a nép- szavazási kezdeményezést, a huzavonákat és hercehurcát, mindent. Elfelejti az ember az építmény esetleges hiányosságait, a sok, funkciótlannak tűnő üres teret és a hidegháborús jelképként kiváló, az interkontinentális rakéta betonsilójára emlékeztető vakolata mögül átütő templomtorony idézetet. Itt egy férfi álma és egy város álma találkozott. Lehet, hogy nem mindannyian ugyanazt az álmot álmodjuk, de a párna nagyjából ugyanaz. Makovecz Imre, aki duzzogó hősként nem tisztelte meg jelenlétével a megnyitót, a gyermek vízbemerítését, keresztelőjét, így is letette egri névjegyét. Elfelejti az ember Makovecz közéleti megnyilvánulásainak jó részét is, a szimpla cselédagyúzásokat, s legközelebb erre tán már oda se figyel, ha megmerült egyszer a vízben. Az jelen sorok írójának nem tiszte és nem is érzi magát hivatottnak ama, hogy bíráló avagy istenítő kitételeket kapcsoljon az organikus építészet atyamesteréhez, és jelen munkáját a pálya felívelő-le- szálló beosztásában elhelyezze. Maradjon ez az utókoma és a felkent szakértőkre. Minket fogadjon be a medence. Legyen nekünk könnyű az úszás. A szilveszteri felvételre a rideg materialista és piacgazdasági körülményekhez szoktatandó 500 forintos fürdőjegy volt a beugró. Ne legyintsenek! A szilveszteri műsor nálunk nemzeti ügy, médiaesemény, az erők látványos mozgósításának, a megfelelésnek, nagyot akarásnak és a magyar humor aranyerős reprezentációjának eszményi leképeződési helye. Is. Meg az irdatlan melléfogásoké. Ami máskor elmegy, az szilveszterkor sima bukás. Szóval, a szilvesztert nem lehet ellébecolni, félvállról venni. Véme megy. Tudja ezt mindenki. Tudja ezt a köz és köz nélküli tévé és rádió mind. Egy ország jár elborult arccal, másnaposán a balul sikerült rádiókabaré, tréfás Kovács Ági kosztümben a dobogón, az úszó meteorológus, tévés és olimpikon csapattól övezve. vetélkedőműsor, esztrád-összeállí- tás után. S hogy mit láthatott a sokórás felvétel alatt az egri uszoda közönsége? Békaembereket. Akik ugyan nem ürgebőrbe kötött titkos Növényi Norbert emeli magasba Bárdosi Sándor birkózó kezét, a „legyőzött” Szőke mindent elárul. Fent Kokó példát mutat Fábrynak az egri körcsarnokban. András arca és Markos György tekintete FOTÓKi GÁL GÁBOR postákat vittek konspirativ céllal a hatalom megbuktatására, hanem kamerát, de így is végigázták a programot. Láthatott még hírességeket, sikeres sportolókat, a nemzet büszkeségeit és televíziós személyiségeket huncutul kigondolt, roppant eredeti mutatványok közben. Óránként átlag öt percre. Úszók úsztak szmokingban, és váratlan módon kajak-kenusok lapátoltak. Látni való volt többek közt a híradós fekete lány, Erős Antónia karcsú háta és küzdelme a hajóval, Aigner Szilárd zivataroktól mentes, egyenletes karcsapása, Boros Lajos víz alatti visszatartott lélegzete, a nagyestélyiben is roppant csinos Kovács Ági olimpiai bajnok tempózása (persze,' kérges szívünkben még mindig az elragadó Egerszegi az első, nem váltogatjuk minden röpke fölindulásra rajongásunk tárgyát), valamint a szintén híradós és nőigéző Szellő István is. A díszletként használt fémes fényű nagy léggömbök közül egy lila csillag (ötágú?) elszabadult, és több emelet magasságban megakadt a tető bordaívei között. A lufinak sikerült a hangulat fölé emelkednie. Ez volt az este tán legizgalmasabb és váratlansága miatt talán legötletesebb pillanata. Utánunk a vízözön. ikji A hatvani vasutasok kemény le- gények. A szemtanúk szerint X A1944 szeptemberének tragikus napján, a bombázás közepette sem a saját életüket mentették, hanem a nyílt pályán veszteglő vagonokból igyekeztek biztonságos helyre menekíteni az embereket. Közülük tizenheten kísérték akkor a földöntúli életbe a civil áldozatokat. A hatvani vasutasok akkor sem hátráltak meg, amikor 1950-ben a papjaikért kellett kiállni. Élőfalat alkotva próbálták megakadályozni, hogy a karhatalom elhurcolja az újhatvani plébánia lakóit. Sokan megrettentek akkor a kegyetlenül fellépő ávósoktól, de a hatvani vasutasokat nem olyan fából faragták, hogy meghátráljanak. Emelt fővel vállalták a későbbi megtorlást, a hortobágyi kitelepítést, a recski munka- tábort. Vasutasnak lenni Hatvanban elszántságot, kitartást, férfiasságot jelentett. Azt mondják, ma sincs ez másképpen. Igaz, a férfiasságot, mint jelzőt, illik most átfogalmazni, hiszen a hatvani csomópont főnöke egy hölgy. Ám ma már ezen senki sem csodálkozik. Vajdáné Tóth Tünde a hatvani állomáson „nőtt fel”, itt lett forgalmi naplózóból mindenért felelő főnök. Míg haladt felfelé a ranglétrán, jó néhány beosztásban ő volt az első nő. így hát volt ideje megedződni, mire a csomóponti főnökségig vitte. Most azt mondja, hogy jól érzi magát, beosztottjai - nagy többségben edzett vasutasok - elfogadták. A vasút csak azokat tűri meg, akik szeretik Országos viszonylatban is újdonságnak számít a női vezető. A MÁV- nak 38 csomóponti főnöksége van, ebből csak négyet irányítanak hölgyek. Hogy nehéz-e? Vaj dáné Tóth Tünde szerint nem az, ha az ember jó munkalégkört tud kialakítani. Úgy érzi, hogy Hatvanban ez sikerült. Pedig egy évvel ezelőtti kinevezése óta két sztrájkot is átélt. A vasútbénulás nagyobb belső és külső ellentétek nélkül Jement”, s ez az állomásfőAz állomásfőnök, aki egykor egészen lent kezdte nők szerint annak is köszönhető, hogy a hatvani vasutasok összetar- tók, megértik egymás problémáit. Parkolj és utazz! Az irodában ülünk le beszélgetni, két számítógép és több telefon társaságában. A kommunikáció eszközeit társalgásunk alatt is használja időnként az állomásfőnök. Az élet a vasúton nem áll meg. Az elővárosi vonatokról beszélünk, az új szerelvényekről, amelyek kényelemben is az európai színvonalat nyújtják. Parkolj és utazz! Ez lenne a jelszó, melynek betartásához kellenek az új szerelvények. Hatvan már Budapest elővárosának számít, megéri egy óra alatt bevonatozni a főváros központi részébe. Nem kell sztrádadíjat fizetni, és attól sem kell rettegni, hogy ellopják az ember autóját. A vonaton útközben olvasni is lehet, tanulni, vagy akár dolgozni is. Megfontolandó hát, hogy az ember vezessen vagy vonatozzon. Mindezt Vajdáné Tóth Tünde mondja az állomás tőszomszédságába elképzelt őrzött parkoló tervéről is szólva. Ha elkészül, akkor biztonságban hagyhatja autóját az utas a hatvani állomáson. Hogy mikor válik a parkoló terve konkrétummá, azt még nem tudni. Egyelőre nincs rá pénz. A csomóponthoz tartozó egyik állomáson, Isaszegen Nádas Sándor állomásfőnök már megvalósította. Naponta 40-50 autót őriznek meg ott, amíg a tulajdonos beutazik a fővárosba. Vajdáné Tóth Tünde azt mondja, hogy a vasút egyre népszerűbb lesz. Nemrég a jegyvizsgálóknak meghirdetett felvételire háromszoros volt a túljelentkezés. A*korábbi évek pangása után immár egyre többen látják jó helynek a vasutat. Ezt bizonyítja az is, hogy a távozók és máshol próbálkozók közül sokan visszatérnek a MÁV-hoz. A vasúmái csak kölcsönös vonzalom esetén lehet megmaradni, hiszen a vasút is csak azokat tűri meg, akik szeretik. Ha már az állomáson vagyunk, benézünk a nagy irányítóterembe, ahol a falon az állomás vágányai láthatók. Lámpák jelzik a vonatok áthaladását, kedves játéknak tűnik itt a munka, ám Temoczky Ákos szolgálattevő ezen csak mosolyog, hiszen nagyon is megfontolt itt minden mozdulat, a vasúmái nem lehet hibázni. Néhány szót váltunk a bájos Kákái Melindával, aki naplózóként ott ül, ahol annak idején az állomásfőnök asszony is kezdte, majd az ablakon keresztül megnézzük Veréb Tamásnét, akinek a hangját szinte minden Hatvanban megfordult utas ismeri, de az arcát csak kevesen látják: ő mondja be az érkező és induló vonatokat. A hatvani állomás. A legfiatalabb vonatindítók egyike FOTÓ: T.Z.M. A mozdonyjavítók Szinte mindenki azt hiszi, hogy a hatvani vasúti csomópont az egy, pedig kettő, hiszen ide tartozik a gépészeti főnökség is. Teljesen külön rész ez, az állomással szemben, a sínpárok túloldalán. A hatvani gépészethez 45 mozdony tartozik, 80 személykocsi és 345 alkalmazott. Bartha László itt a főnök. A rongálásokról kérdezem, a megcsonkított, összefirkált vagonokról.- Hatvanban nagyobb becsülete van a vasútnak, mint máshol Minden bizonnyal ennek tulajdonítható, hogy itt nem csúfítják el az éjszaka leple alatt a festékszómsok mázolmá- nyaikkal a vasúti kocsikat - mondja a gépészeti főnök, majd nyomban le is kopogja: nem árt az óvatosság, mert a vandálok mindenütt ott vannak, a vasút meg kiszolgáltatott, nem telik a vagonok éjszakai őrzésére. A kedves utasok között amúgy is akad jó néhány gyűjtögető is. Ők szívesen visznek haza szuvenírként tűzoltókészüléket, lábtörlőt, meg úgy általában minden mozdíthatót a vagonokból. A pótlásra a hatvani csomópont is több milliót költ évente. Ä hatvani gépészeti főnökség ellátási területe Pest, Nógrád megye mellett a Jászságba is belenyúlik. Bartha László a legnagyobb érdemnek azt tartja, hogy semmi rendkívüliről nem tud beszámolni. A vonatok mennek, időben érkeznek. Mindemögött a hatvani vasutasok munkája is ott van. De nincs ebben semmi rendkívüli - mondja. Hatvanba 1867-ben futott be az első vonat, azóta a vasutasok itt vannak. És ez így is lesz, amíg a vonatok járnak. TOMPA Z. MIHÁLY
