Heves Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-21 / 298. szám

HKDK GAZDASÁG - KAMARA • 2000. DECEMBER 21 GAZDASÁG ÉS POLITIKA Az adónemeket érintő törvényi változások Személyi jövedelemadó A 2001-2002. évre vonatkozó válto­zások zömmel a fizetendő adó csökkenését eredményezik. Nő a családi kedvezmény, ami­nek eredményeként az 1 eltartottról gondoskodók évi 400.000 forint, a 2 eltartottról gondoskodók évi 642.857 forint, míg a 3 eltartottról gondoskodók évi 1.350.000 forint jö­vedelem után nem fizetnek adót. Háromnál több eltartott esetén eltar­tottanként további 300.000 forint után nem kell adót fizetni. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy 1 eltartott esetén a kedvezmény havonta 3000 forint, 2 eltartottnál eltartottanként 4000 forint, 3 eltartottnál eltartottan­ként 10.000 forint. A 4. és további el­tartott esetén eltartottanként ugyan­csak 10.000 forint a kedvezmény. Az egy eltartottra jutó kedvez­mény megállapításánál azokat a gyermekeket is tekintetbe kell venni, akikre tekintettel családi pótlékot már nem folyósítanak ugyan, de a családi pótlék összegének a megálla­pításánál figyelembe veszik. Jelentős kedvezményt nyújt a módosítás az egyéni vállalkozóknak a kisvállalkozói kedvezmény beve­zetésével. Ez leegyszerűsítve annyit Általános forgalmi adó Az áfa rendszere stabilnak mond­ható, nagyobb változások nem szükségesek. A módosítások ezért inkább pontosítások, illetve a mű­ködés során felszínre került kisebb anomáliákat korrigálják, így fő irá­nyában az adózók számára kedve­ző rendelkezéseket tartalmaznak. A Phare-, SAPARD-, ISPA-pro- gram keretében bonyolított beruhá­zások esetében megszűnik az ad­minisztrációs többletterhet jelentő utólagos visszatérítés, az ilyen program keretében értékesítő vál­lalkozó eleve áfa felszámítása nél­kül 0 kulcsot érvényesíthet a prog­ram kedvezményezettje felé. Az Európai Unió ajánlásaival összhangban adózás alá vonják jö­vőre az ingyenes szolgáltatásokat, nem lesz azonban adóköteles, ha az ingyenes szolgáltatásra törvény, il­letve kormányrendelet alapján kerül sor. Jellemzően a költségvetési szfé­rát érintő módosítás, hogy kikerül­nek az adóztatandó körből az elkü­lönített állami pénzalapokból, feje­zeti kezelési előirányzatokból pályá­zat útján folyósított pénzösszegek. Szintén e kört érintő kedvező vál­tozás, hogy - 1995-ig visszamenőleg Az új adótábla 2001-ben: 0 - 480.000 Ft között 20% 480.001 -1.050.000 Ft között 30% 1.050.001 Ft fölött 40% 2002-től az alsó sávhatár 25%-kal, míg a középső %-kal nő. A 2002-es adótábla: 0 - 600.000 Ft között 20% 600.001 -1.200.000 Ft között 30% 1.200.001 Ft fölött 40% jelent, hogy az 50 főnél kevesebb al­kalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a bevételét csökkentheti a vállalkozói bevételének és a vállalko­zás érdekében felmerült költségnek a különbözetével, de legfeljebb 10 millió forinttal akkor, ha ezt az ösz- szeget beruházásra fordítja. 2001-től az adósávok emelked­tek, az adókulcsok változatlanok maradtak. Az alsó sávhatár 20%-kal, a középső pedig 5%-kal növekedett.- a költségvetési szerveknek lehető­ségük van arra, hogy a nonprofit alaptevékenységükhöz, illetve az adóköteles vállalkozási tevékenysé­gükhöz egyaránt kapcsolódó, tétele­sen el nem különíthető beszerzéseik áfa-ját arányosítsák, így ennek az áfa-nak az adóköteles tevékenysé­gükre eső részét levonják. A személytaxisok esetében a tör­vény jövőre figyelembe veszi, hogy a gépkocsi munkaeszköz, ezért a jp mi am v/»s v»». '///». -///». ma tus* ma am am mi am mi am tm. ma. ma ma sasa. ma am mi mi mt ma ms ma ma a» í Negyvenezer forint a minimálbér 2001-től 197/2000. (XI. 27.) számú kormányrendelet a kötelező legkisebb munkabér megállapításáról I I A Munka Törvénykönyvéről jj szóló 1992. évi XXII. törvény (a j továbbiakban: Mt.) 17. §-ának j (2) bekezdésében, továbbá 144. I §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kor­mány a következőket rendeli el: I 1. § A rendelet hatálya kiter- ! jed minden munkáltatóra és J munkavállalóra. 2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ré­szére megállapított személyi * alapbér kötelező legkisebb ösz- szege a teljes munkaidő teljesíté- I se és havibér alkalmazása esetén I 40.000 forint, hetibér alkalmazá- J sa esetén 9200 forint, napibér al- | kalmazása esetén 1840 forint, i órabér alkalmazása esetén 230 i forint. (2) Teljesítménybérezés ese- J tén a teljes munkaidőben foglal- í koztatott munkavállaló havi I munkabérének (tiszta teljesít­ői ménybér, illetve garantált bér és j teljesítménytől függő mozgóbér i együttes) kötelező legkisebb 1 összege a teljesítménykövetel­mények százszázalékos és a tel- j jes munkaidő teljesítése esetén : 40.000 forint. j (3) Az (1) bekezdésben emlí­tett órabértételt, ha a teljes mun- i kaidő napi 8 óránál a) rövidebb [Mt. 117. § (2) be- j kezdés a) pont], arányosan nö­velt mértékben; %>. sm. smt mss ma.mama. ma. ms ms ms mi mt mm ma. ma. b) hosszabb [Mt. 117. § (2) be- I kezdés b) pont], arányosan f csökkentett mértékben kell fi- J gyelembe venni. (4) Ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb (rész- * munkaidő), az (1) és (2) bekez­désben említett havi, heti és napi i bértételt a munkaidő eltérő mér- l tékével arányosan csökkentve, az órabértételt pedig az (1) be­kezdésben szereplő összeggel, illetve annak a (3) bekezdés sze­rint arányosan változó összegé­vel kell figyelembe venni. 3. § (1) Ez a rendelet 2001. ja­nuár 1-jén lép hatályba, rendel- 1 kezéseit első ízben a 2001. január j hónapra, járó munkabérek meg- i állapításánál kell alkalmazni. (2) E rendelet alkalmazásában a) munkáltatón a költségveté- i si szervet, b) munkavállalón a közalkal- | mazottat és a közszolgálati jogvi­szonyban állót, c) személyi alapbéren közal­kalmazott esetében illetményt, közszolgálati jogviszonyban álló esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell. (3) A rendelet hatálybalépésé­vel egyidejűleg hatályát veszti a kötelező legldsebb munkabér (minimálbér) megállapításáról szóló 215/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet. A munkavállalót terhelő fizetési kötelezettségek - 2001 Megnevezés Alapja Mértéke A befizetés határideje Nem magánnyugdíjpénztár-tag munkavállaló nyugdíjjáruléka a járulékalapot képező jövedelem 8 százalék az elszámolt hónapot követő hónap 12-e Magánnyugdíjpénztár-tag munkavállaló nyugdíjjáruléka a járulékalapot képező jövedelem 2 százalék az elszámolt hónapot követő hónap 12-e Magánnyugdíjpénztári tagdíj (csak a tagoknak) a járulékalapot képező jövedelem 6 százalék az elszámolt hónapot követő hónap 12-e Egészségbiztosítási járulék a járulékalapot képező jövedelem 3 százalék az elszámolt hónapot követő hónap 12-e Munkavállalói járulék a kifizetett bruttó munkabér 1,5 százalék az elszámolt hónapot követő hónap 20-a Megjegyzések: • Az összeállítás kizárólag a főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók munkabérének közterheire vonatkozik. Nem tartalmazza tehát a munkabéren felüli egyéb juttatások után teljesítendő befizetéseket. • A munkabért terhelő közterheket-függetlenül attól, hogy a munkáltatót vagy a munkavállalót terhelik - a munkál­tató állapítja meg, vonja le és fizeti be. személygépkocsi beszerzéséhez kapcsolódó általános levonási tila­lom alól bizonyos feltételek meglé­te esetén - ha a taxis előző évi bevé­tele a 4 millió forintot elérte, kizáró­lag személytaxis tevékenységet vé­gez, továbbá amennyiben magán­célú használatú is a jármű, megfi­zeti a cégautó adót - mentesülnek. Társasági adó és osztalékadó A módosítás következtében jelen­tősen javulnak a nyereséges Ids- és középvállalkozások működési fel­tételei. E vállalkozások fejlesztési forrá­saik bővítése érdekében adóked­vezményt vehetnek igénybe a 2000. december 31-ét követően megkötött szerződések alapján be­ruházási hitelre fizetett kamatok után. (Az adókedvezmény adó­évenként a fizetett kamat 40 száza­léka, de nem lehet több 5 millió fo­rintnál.) A kizárólag magánszemélyekből álló mikro- és kisvállalkozások meghatározott beruházásaik ese­tén annak értékét adóalap kedvez­ményként érvényesíthetik, de ez nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, illetve legfeljebb a 10 millió forintot. Ehhez további kedvező adóelőleg fizetési szabá­lyok is kapcsolódnak, s ezáltal a rendelkezés hatása a 2001. évi ered­mény megállapítása előtt, már 2001. évben érzékelhető lesz. Az új számviteli törvény jelentő­sen megváltoztatta a számviteli el­számolás rendjét. E törvény és az adótörvény közötti összhang megte­remtése érdekében számos adóalap korrekciós tételt módosítani kellett. Ezek nagyobb része az adókötele­zettségre tartalmi módosítást nem eredményez, vagy kedvező válto­zást jelent a vállalkozások részére. A költségelszámolás adóalapnál történő érvényesítését is érinti a módosítás. Alapvetően a munka- vállalók, és a személyesen közre­működő tagoknak nyújtott juttatá­sok kedvezményezettek. Jelentős a változás a reprezentációs költség el­számolása tekintetében, a társasági adóban korlát nélkül elismert költ­ség, ugyanakkor a személyi jövede­lemadóban adóköteles természet­beni juttatássá vált. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításai A módosítás nem koncepcionális jelentőségű, csupán az adóztatás hatékonyságát, az adózókat terhelő adókötelezettségek egyszerűsítését és a változó anyagi jogszabályokkal (pl. új számviteli törvény) való összhang megteremtését szolgálja. Az új számviteli törvény alap­ján a gazdasági társaságok egy ré­szének lehetősége van 2001-től a naptári évtől eltérő üzleti évre való áttérésre. Az áttérést az üzleti év fordulónapjának megjelölésével az adóhatóságnak előzetesen be kell jelenteni. A számviteli szabá­lyok szerinti üzleti évhez igazodik a számviteli eredménytől függő adónemek, tekintetében e társasá­gok adóéve és adókötelezettségei­nek időpontja. Ennek megfelelően az adóköte­lezettségek (pl. adóbevallás, adó­előleg, adófizetés) teljesítésének időpontját az üzleti évhez igazod­va a naptári év időpontjának meg­felelő gyakorisággal és időpontok­kal állapítja meg a törvény, új 9. melléklete. A munkáltatói adókorrekció úgy módosul, hogy ha a munkáltató el­számolja a dolgozójával a munkál­tatói adó-megállapításban feltárt hi­bát, és a dolgozó adókülönbözetét levonja, illetve visszaadja, akkor ez nem minősül önellenőrzésnek, bár a munkáltató a levonni elmulasz­tott adó után önellenőrzési pótlékot köteles fizetni. A levonni elmulasz­tott adót a dolgozó nettó jövedel­méből, annak legfeljebb 15%-os mértékig és legfeljebb 6 hónapon át kell a munkáltatónak levonni. Ha a munkavállaló munkahelyet változ­tat, vagy a 6 hónapos levonási idő­szak a többletlevonásra nem ele­gendő, akkor a munkáltató jelzése alapján az adóhatóság határozattal írja elő a munkavállalónak a fizeté­si kötelezettséget. Az adóbevallások szabályszerű­ségének biztosítása érdekében adó- tanácsadó és adószakértő ellenje­gyezheti az adóbevallást. Ha az adóbevallást ellenjegyzi adótanács- adó vagy adószakértő, akkor az adóhatóság a hibás bevallás miatti mulasztási bírságot az ellenjegyző terhére állapítja meg. A túlfizetés kezelésére vonatko­zó szabályok úgy módosultak, hogy felszámolási eljárás esetén a felszámolás alatt álló cég valamely adónemen fennálló túlfizetését az adóhatóság hivatalból számítja be az általa nyilvántartott más adó­nemben fennálló adótartozásába. Ennek megfelelően az adóhatóság csak az ezt követően fennmaradó nettó követelést jelenti be, hitelezői követelésként a felszámolónak. A pontos tájékoztatás érdeké­ben az adózók adószámlájáról, il­letve annak egyenlegéről a jövő­ben a túlfizetés esetén is értesíti az adóhatóság az adózót. A külföldi vállalkozók fióktelep­nek nem minősülő telephelyei nem tartoznak az új számviteli tör­vény hatálya alá, de bizonylatolási nyilvántartási és könyvvezetési kötelezettségeiket rendezni kel­lett. E szabályozást valósítja meg a módosítás és e gazdálkodó szerve­zetek kötelezettségeit a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóéval azonosan állapítja meg. Az önellenőrzés szabályai úgy módosulnak, hogy a munkáltató ál­tal megállapított jövedelemadót a magánszemélynek kell önellenőr­zéssel helyesbítenie, ha adókedvez­ményét a munkáltató a munkavál­laló hibájából nem vette figyelem­be, illetve ha a munkáltató a mun­kavállaló téves vagy jogosulatlan nyilatkozata alapján állapította meg a munkavállaló adóját. Az egész­ségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan csak akkor lehet önellenőrizni, ha a 100 Ft-ot meghaladja az összege. Az illetékességi szabályokban két módosítás történt: a Honvédel­mi Minisztérium kizárólagos tulaj­donában lévő társaságok, a HM irá­nyítása és felügyelete alá tartozó szervezetek és alkalmazottaik ese­tében kizárólagos illetékességgel az APEH Észak-budapesti Igazgatósá­ga jár el. Az illetékességet érintő másik változás az, hogy ha az ellen­őrzést megkezdő adóhatóság illeté­kessége az illetékességi ok megvál­tozása miatt szűnik meg, illetve csak az ellenőrzés alatt, vagy azt követően szerez róla az adóhatóság tudomást, akkor a megkezdett el­lenőrzés befejezésére és az esetle­ges adóigazgatási eljárás lefolytatá­sára - beleértve a határozathozatalt is - az ellenőrzést megkezdő adó­hatóság az illetékes. Az ismételt ellenőrzés szabályai kiegészülnek azzal, hogy az új té­nyek, körülmények alapján végzett ellenőrzés nem csak az új körülmé­nyekkel érintett adórészt, hanem a teljes időszak adóját felülvizsgál­hatja. További módosulás az is, hogy ha a társadalombiztosítási szerv, illetve a magán-nyugdíjpénz­tár megkeresésére soron kívül foly­tatja le az adóhatóság az ellenőr­zést és az ismételt ellenőrzés ered­ménye ellátási jogosultságot te­remt, akkor az ellenőrzés nem mi­nősül ismételt ellenőrzésnek. A fizetési morál javítása érdeké­ben az adólevonási kötelezettség részben vagy egészben való elmu­lasztása, illetve meg nem fizetése esetén a mulasztási bírság mértéke a levonni, illetve megfizetni elmu­lasztott adó 20%-áról az 50%-ára emelkedett. Az adóhatóság működését és eljárását egyszerűsíti az adóható­sági iratok kézbesítésével kapcso­latos szabály módosulása, mert amíg 2000. december 31-ig az ira­tok átvételének megtagadása ese­tén csak a határozatokat lehetett törvény alapján kézbesítettnek te­kinteni, addig 2001. január 1-től minden adóhatósági iratra kiterjed ez a szabály. Az üzlet lezárás és a tevékeny­ség gyakorlás felfüggesztésének szabályai alapján a jelenlegi módo­sítás a gazdasági élet feltételeinek megfelelő pontosítást jelent. Ez a pontosítás növeli ennek a szankció­nak a visszatartó erejét, mert a csak munkanapok, nyitvatartási napok tartoznak a lezárás időtartamába. Az egyéni vállalkozók speciális gazdálkodási helyzetéhez igazodva módosult az adómérséklésnek a késedelmi pótlékra és a bírság tar­tozás elengedésére vonatkozó sza­bálya. A módosítás az egyéni vállal­kozó és közeli hozzátartozóinak megélhetésének veszélyeztetésén, vagyis a jelenlegi mérséklési ok mellett az egyéni vállalkozó gazdál­kodásának ellehetetlenítését is mér­séklési oknak minősíti. Az adóhatóság végrehajtási eljá­rásában a végrehajtási kifogás in­tézményével nem csak a végrehaj­tást kérő, vagy a fizetésre kötele­zett, hanem az is élhet 2001. január 1-jétől akinek jogát vagy jogos érde­két a végrehajtás sérti. Az adóbevallási, bejelentési és egyéb nyomtatványok aláírására a jelenleg hatályos szabályozás sze­rint csak az adózó jogosult. Ezen a szabályon változtat a módosítás, mely szerint az adózó meghatalma­zottja, képviselője is aláírhatja az adózó helyett ezeket a beadványo­kat. Az aláírásra jogosult meghatal­mazott azonban csak az lehet, aki az adóigazgatási eljárásban képvi­selő lehetne. A munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségek - 2001 Megnevezés Alapja Mértéke A befizetés határideje Nyugdíj bizto­sítási járulék járulékalapot képező jövedelem 20 százalék az elszámolt hónapot követő hónap 12-e Egészség bizto­sítási járulék járulékalapot képező jövedelem 11 százalék az elszámolt hónapot követő hónap 12-e Egészségügyi hozzájárulás­4200 forint/hó (140 Ft/nap) az elszámolt hónapot követő hónap 12-e Munkaadói járulék bruttó munkabér, és egyéb juttatás, továbbá a cégautó adó huszonöt százaléka 3 százalék az elszámolt hónapot követő hónap 20-a Jövedelem­adó-előleg összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelem az adott havi rendszeres jövedelem tizenkétszerese után megállapított várható számított adó 1/ 12-ed részel az elszámolt hónapot követő hónap 12-e Rehabilitációs hozzájárulás kötelező foglalkoz­tatási szint (1) a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a 27.800 forintos hozzájárulás szorzata. Az l-lll. negyedévben, a tárgyne­gyedévet követő hónap 20-áig előlegként az éves fizetési kötele­zettség huszonöt százalékát (2) Szakképzési hozzájárulás A bruttó bérköltség 1,5 százalék (kizárólag agrártevékenységet folytató munkáltatónál 1,3 százalék) az első félévet követő hónap 20-ig előleget kell fizetni (3) 1) a foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, és a megváltozott munkaképességűek száma nem éri el a létszám 5 százalékát 2) a tárgyévet követő év február 15-éig kell megfizetni az előleg és az éves hozzájárulás különbözeiét 3) az előleg és a tárgyévi tényösszeg közötti különbözeiét a tárgyévet követő év február 15-éig kell befizetni Megjegyzések: • Az összeállítás kizárólag a főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók munkabérének közterheire vonatkozik. Nem tartalmazza tehát a munkabéren felüli egyéb juttatások után teljesítendő befizetéseket • A munkabért terhelő közterheket-függetlenül attól, hogy a munkáltatót vagy a munkavállalót terhelik - a munkáltató állapítja meg, vonja le és fizeti be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom