Heves Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-20 / 297. szám

I m 2000. December 20., szerda HATVAN ÉS LŐRINCI KÖRZETE Heves Megyei Hírlap - 5. oldal Szeleburdi tábornokok, rózsaszín eminenciák Az önkormányzati választási ciklus félidején túl elmondható, hogy a hatvani városvezetés igen nehéz időszakot tudhat maga mögött. Természeti katasztrófák, szerencsétlen kimene­telű döntések, személyi kérdések nyomán jelentkező válságok és politikai villongások jel­lemezték a mögöttük álló két esztendőt, amely azért hozott eredményeket is. Ha nem is annyira látványosakat, mint amilyeneket a negativ előjelű történések. Dolgozatunkban megkíséreljük elemezni a Zagyva parti település várospolitikáját és ennek hátterét, termé­szetesen a teljesség igénye nélkül. A voksolás Az 1998-as helyhatósági választá­sok során első ránézésre a papír­forma igazolódott. A 17 tagú tes­tületben többségbe kerültek a Magyar Szocialista Párt képviselői és támogatottjai, sőt a polgármes­ter is az MSZP jelöltje, Farkas Kálmánné lett. Népes mezőnyből állt össze a végleges kép, hiszen - talán országos viszonylatban is egyedülálló módon - csak a vá­rosvezetői székre tizenketten pá­lyáztak, a többi mandátumra as­pirálóról nem is szólva. A vokso­lás talán legnagyobb meglepetése az volt, hogy az egyéni képviselői helyeket illetően a tíz választókör­zetből négyben egy alig pár héttel korábban alakult társadalmi szer­vezet, az Összefogás Hatvanért Egyesület (ÖHE) favoritjai lettek a befutók, polgármesterjelöltjük, dr. Király Csaba pedig alig valami­vel lemaradva végzett Farkas Kálmánné mögött. Mindez azon­ban akkor még nem befolyásolta különösebben az erőviszonyokat. Nem is befolyásolhatta, hiszen a se nem szocialista, se nem ÖHE- s képviselők tarka - vagy tarkának tűnő - serege bizonytalanná tette még a beavatottnak számító elem­zőket is. Olyan „régi” nevek, mint Wagner Dénes (MDF), Rodek An­tal (Magyar Kereszténydemokrata Szövetség) vagy dr. Bajusz Imre (SZDSZ) - akik már az első sza­bad választások óta tagjai a grémi­umnak - csak saját pártlistájukról kerültek be a magisztrátusba, mi­vel egyéni körzetükben legyőzték őket. Főleg Wagner esetében szá­mított ez meglepetésnek, hiszen az MDF-es városatya a korábbi két ciklusban a „kijáró” képviselők közé tartozott; igaz ez akkor is, ha ellenfele, dr. Déri Károly (ÖHE) háziorvosként széles körű ismert­ségnek örvend, s „vidéken” egyébként is hathatós kortes-érv az ember neve előtt álló két betű. Rajtuk kívül teret kaptak a grémi­umban korábbról ismert függetle­nek (Zavarkóné Hargitai Katalin, Balogh István) éppúgy, mint az igen fiatal Molnár József Ferenc (Fidesz) vagy a lokálpatrióta Berényi Károly. A testület megala­kulásakor legfeljebb találgatni le­hetett a későbbi „leosztást”. Hogy mennyire fölöslegesen, az már az alpolgármester megválasztásakor kiderült, hiszen az előzetes egyez­tetések ellenére is csak hajszállal sikerült Vajda Pált (MSZP) a város második emberének a székébe emelni. De sikerült. És ha döcögve is, beindult a várospoliüka gépezete, amit egészen a következő időközi választásokig vitt a „lendület”. A „hőzöngők” A képviselő-testület legszínesebb csoportosulásának kétségtelenül az OHE négytagú frakciója számí­tott, főleg, ami a megnyilvánulá­sokat illeti. Nem volt olyan, má­sok által benyújtott indítvány, elő­terjesztés, ötlet vagy javaslat, amelyről ne lett volna meg a saját véleményük, amelynek igyekez­tek is minden elképzelhető mó­don hangot adni. A „show”-ról egyik szellemi vezetőjük, dr. Eperjesi Tamás gondoskodott: a politizálást az SZDSZ-ben kezdő ifjú ügyvéd gyakran keveredett éles szópárbajba, a testületi ülése­ken olykor az asztal mellől felpat­tanva demonstrálta egyet nem ér­tését. Az „öhések” szinte egyetlen lehetőséget sem hagytak ki, hogy kifejthessék zömmel kritikus ész­revételeiket. Eleinte ezt a stílust - gyakran szeleburdiságnak minő­sítve ugyan - a többiek elnéző mosollyal tolerálták, gondolván, hogy négy ember úgysem lehet komoly ellenzéke a túlnyomó többségnek. Az egyesület politi­kai „faltörő kosai” ebben az idő­szakban - és a későbbiekben is - dr. Eperjesi és a korábban ugyan­csak szabaddemokrata Friedrich Tünde voltak, míg a frakciójuk két másik tagja, dr. Déry és dr. Tí­már Tamás igyekeztek az önkor­mányzatiság szakmai - igaz, java­részt az egészségügyet érintő - ré­szével törődni. Az ÖHE nemcsak a képviselő- testületben, de az egyesületi hát­teret tekintve is hatalmas intellek­tuális bázissal rendelkezik. Erre kimondva-kimondatlanul büsz­kék, noha a testületben nem min­denki nézi jó szemmel, ha olykor megnyilvánulásaikból kidombo­rodik egyfajta értelmiségi felsőbb­rendűség. Ők maguk némi öniró­niával gyakran meg is jegyzik: az a baj, hogy mindegyikük tábor­nok, noha szükség lenne közlegé­nyekre is. Néhány hónappal a „rendes” választások után Újhatvan egy ré­szében és Kerekharaszton időközi voksolást tartottak, amelynek tét­je az egyetlen üresen maradt kép­viselői szék volt Az ÖHE ezúttal is egy tábornokát - mégpedig a leg­magasabb rangút, magát az egye­sület elnökét -, dr. Király Csabát küldte a csatába, míg a szocialis­ták egy szintén köztiszteletnek örvendő, ám viszonylag ismeret­len jelölttel próbálkoztak. Az ÖHE kampányát profizmus, len­dületesség és jelentős anyagi rá­fordítás jellemezte, míg az MSZP mintha nem vette volna komo­lyan - vagy nem mérte fel kellő­képpen - az esemény jelentősé­gét. Egy szó, mint száz: Király Csabát elsöprő fölénnyel válasz­tották önkormányzati képviselő­vé, ami azt jelentette, hogy az egyesület frakciója létszámban majdnem utolérte az MSZP képvi­selőcsoportját. Ez - papíron - erőegyensúlyt feltételezett. A „szocik” A Magyar Szocialista Párt hatvani reprezentánsai az elmúlt években komoly szerepet játszottak a vá­ros vezetésében. Bár képviselőik közül a legtöbb nem egyéni politi­kai kvalitásaival hívta fel magára a figyelmet, apró-cseprő esetektől eltekintve fegyelmezetteknek bi­zonyultak, megteremtve ezzel a párt erejét és befolyását. Igaz volt ez akkor is, amikor a települést még jobboldali polgármester - Szinyei András - irányította, Far­kas Kálmánné vezetése idején pe­dig még inkább. Azzal, hogy a so­kak által a legrátermettebb város- politikusnak ítélt képviselőtársu­kat, Vajda Pált sikerült alpolgár­mesterré választatniuk, úgy tűnt, hogy Vajda racionalitása és nyu­godtsága kellőképpen kiegészíti az idealistább, hevesebb Farkasné vezetési technikáját. Nem kétsé­ges, hogy az elképzelés helyénva­lónak bizonyult: a gazdasági kér­désekben a mai napig az alpolgár­mester szava a mérvadó, a tárgya­ló felek őt keresik, s a pénzügyi és a városüzemeltetési irodához - a hivatal két kulcsfontosságú szer­kezeti egységéhez - is szoros szakmai kapcsolatok fűzik. A többiek? Maliszlovicsné Hor­váth Éva számára kényelmes a mostani helyzet. Alig néhány tu­catnyi szavazattal már másodszor a testület tagja, ami azt is biztosít­ja számára, hogy igazgatóként a számottevő érdektelenség ellené­re is bizton navigálja a Grassalkovich Művelődési Köz­pontot. Az üléseken ritkán szól, emlékezetes megnyilvánulásai nincsenek. Afféle szorgos, de szürke bürokrata-típus. Balogh István is egyéni körzet befutójaként lett képviselő - szin­tén másodszor. Független jelölt volt, szocialista támogatással. Matiszlovicsnéhoz hasonlóan nem tartozik a testület meghatá­rozó személyiségei közé. Érdekesebbnek tűnik Alföldy Zoltán szerepe. Bár választókör­zetében látványos kudarcot szen­vedett, listáról a magisztrátusba került, s ott az egyik legfontosabb pozíciót - a pénzügyi bizottság el­nöki tisztét - birtokolja. Megkese­redett ember benyomását kelti, de nem „légsúlyú” tényező sem a vá­rosvezetésben, sem a pártjában. Utóbbiban állítólag „királycsiná­ló”: a hírek szerint fontos szerepet játszott abban, hogy dr. Valentinyi Pál helyett néhány hó­napja Csuvikovszki Lajos a szocia­listák városi elnöke. Alföldyt - ki tudja, miért - az ÖHE a kezdetek­től az elsőszámú ellenségének te­kinti, és elképzelhetően ez fordít­va is igaz. Csuvikovszki pártelnök létére tartózkodik a látványos szereplés­től. Sem az MSZP, sem a város po­litikáját nem jeleníti meg olyan reprezentatív módon, ahogy az tisztségeiből adódóan feltételez­hető volna. A választások köze­ledtével alighanem nagyobb hangsúlyt kap majd a véleménye. A többiek Berényi Károly a Fidesz polgár­mesterjelöltje volt, de a kapcsolat még a választások előtt megsza­kadt. Mindez nem befolyásolta Berényi ambícióit: lokálpatrióta színekben megnyerte egyéni kör­zetét, s azóta állandóan intézke­dik, interpellál és tárgyal. Több­ször hangoztatta, hogy ő lesz Hat­van következő polgármestere; ak­tivitása és sokszor a populáris ele­meket sem nélkülöző retorikája révén sikerült híveket toboroznia, de legalább annyian vannak, akik nem szeretik, mint amennyien méltányolják a tevékenységét. Wagner nemcsak azt dolgozta fel nehezen, hogy egyéni körzeté­ben legyőzték, de azt is kudarc­ként élte meg, hogy a hosszú ide­je dédelgetett álmának tekinthető nagybani piac ügye kisiklani lát­szik. Sokszor úgy tűnik, mintha testületi ténykedését a sértődött­ség motiválná. Dr. Bajusz Imre a nagy túlélő. A város politikai életében a rend­szerváltást megelőző időktől je­len van, de ez idáig egyetlen egyé­ni választást sem sikerült meg­nyernie. Ennek ellenére már a harmadik időszakban önkor­mányzati képviselő, továbbá tagja és alelnöke a megyei közgyűlés­nek is. Rodek Antal a kompenzációs listáról egyenesen a saját, a koráb­bi négy évben megmelegedett székébe, a városfejlesztési bizott­ság élére került. Kulcspozíció. Molnár József Ferenc egyelőre a helyét keresi. A szocialistákat zsigerből elutasítja, ugyanakkor nagymértékben nekik (is) kö­szönheti, hogy tanácsnokként fi­zetéssel is felérő tiszteletdíjban részesül. Mindez-csöppet sem el­hanyagolható egy egzisztenciális kényszerpályán mozgó fiatalem­ber számára. Ez is magyarázza Molnár olykor ellentmondásos­nak tűnő szerepvállalását. A paktum Dr. Király megjelenésével az ÖHE tudatosabb politizálásba Jcezdett. Koncepciózusabbá vált, mérsé­keltebb irányba fordult. Ennek eredményeként az egyesület frak­ciója megállapodást kötött a szo­cialistákkal. A paktum lényege, hogy a fontosabb döntések előtt egyeztetnek, álláspontjaikat meg­próbálják közelíteni egymáshoz, dr. Király Csabát pedig alpolgár­mesterré választják. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a megállapo­dás senki ellen nem irányul. Az együttműködés azonban már a bizottsági rendszer megre­formálására irányuló „öhés” el­képzelések tárgyalásakor megre­kedt. Az ÖHE szerette volna, ha csökkentik a bizottságok és a ta­nácsnokok számát, a többség vi­szont - a szocialisták mellett má­sok is - ezt nem látta indokoltnak. Mivel az elutasítók mindegyike vagy bizottsági elnök, vagy pedig tanácsnok is egyben, ekkor ter­jedt el a városban a „megélhetési politika” kifejezés. Ugyanakkor az ÖHE taktikai hibát vétett, hi­szen sikerült azokat is magára ha­ragítania, akik eddig közömbösen viseltettek irántuk. Nagyjából már ekkor látni lehetett, hogy a pak­tum hamvába holt kezdeménye­zés. Viszont ismét történt valami, ami felborítani látszott az amúgy is törékeny status quo-t: a függet­len Zavarkóné Hargitai Katalin bejelentette: a jövőben az Össze­fogás Hatvanért Egyesület frakci­ójában politizál.- Ez azt jelenti, hogy úgy szava­zol, ahogy ők? - tette fel a kérdést első döbbenetében Farkas Kálmánné polgármester asszony. És valóban, sokaknak nehéz volt elhinni, hogy az eddig a minden­kori hatalom kedvencének számí­tó Zavarkóné most a „renitensek” közé ült. Hiszen iskolaigazgató­ként nem panaszkodhatott: intéz­ménye az expo megrendezésétől a konyha bevétel-erősítő vállalko­zásáig számos kiváltságot élve­zett. Sokak szerint a városszerte népszerű képviselőnő jobban tet­te volna, ha megőrzi szuverenitá­sát, míg mások úgy vélekedtek: nem árt, ha még markánsabbá vá­lik a képviselő-testületen belüli uralkodó irányzat alternatívája. Ha a számszerűséget tekintjük, az utóbbi igazolódott. Az ÖHE frakciója lett immár a városveze­tés legnépesebb csoportja. Hat sza­vazatuk azonban még mindig ke­vésnek bizonyult a másik oldal ál­tal megjelenített és állandósult ki- lenccel szemben. _______tahi qttó (K ét hét múlva a következőkkel folytatjuk: Megélhetési politika? Ki hogyan szavaz?; Krízisek: az árvíz, a jegyzőváltás, helycsere a kórház élén; A polgármester asz- szony a helyi közéletben.) TANÁCSKOZÁS. Hatvanban holnap, csütörtökön délelőtt 9 órakor kezdődik a képviselő-testü­let idei utolsó tanácskozása. A helyszín a városháza nagyterme. ÓVODA. A hatvani Brunszvik Teréz Óvodában ma délután há­romnegyed 4-kor zárul Robotkay Rita kiállítása, majd karácsonyi hangverseny örven­dezteti meg a jelenlévőket. KIÁLLÍTÁS. A hatvani Moldvay- galériában 2001. január 31-ig te­kinthető meg A magyar keresz­ténység 1000 éve című egyházmű­vészeti kiállítás. ÜNNEPSÉG. December 21-én, csütörtökön karácsonyi ünnepsé­get tartanak a lőrinci gyermekott­honban. Az esemény 15 órakor kezdődik. KÖZGYŰLÉS. A hatvani Ady Endre Könyvtárban ma 18 órakor kezdődik a Ratkó József Egyesület évadzáró közgyűlése. Ugyanitt holnap 15 órától bábműsorml sze­reznek örömet a kicsinyeknek. REFORMÁTUSOK. Családi kará­csonyra és show-koncertre várják az érdeklődőket 22-én, pénteken 18 órára a hatvani református templomba Közreműködik az Új Generáció Csoport és a református fiatalok zenekara. Hatvan környéki szállodába AZONNALI BELÉPÉSSEL SZAKÁCSOT ÉS KONYHAI KISEGÍTŐT KERESÜNK. ___________ .ciyMHÍ Jele ntkezni: MUNKANAPOKON 9-15 ÓRÁIG A28/438-437-ES I TELEFONSZÁMON J Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag boldog új esztendőt kivártunk minden kedves ügyfelünknek és a Heves Megyei Hírlap olvasóinak! Az OFFI RT. Észak-magyarországi Területi Központjának munkatársai, Eger, D060 üt 13. Telefax: 36/410-543 ÜNNEPI NYITVA TARTÁSUNK DECEMBER 20. NYITVA 8.30-tóí - 16.00 óráig DECEMBER 21. NYITVA 8.30-tóí - 16.00 tiniig DECEMBER 22. NYITVA 8.30-tóí - 13.00 tiniig DECEMBER 25. ÉS 26. ZÁRVA DECEMBER 27. NYITVA 8.30-tóí - DECEMBER 28. NYITVA 8.30-tóí - DECEMBER 29. ZÁRVA JANUÁR 02. NYITVA 8.30-tóí - 16.00 óráig (26293) KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY Hatvan Város Jegyzője tájékoztatja a lakosságot, hogy 2001. január 2-től a közlekedési igazgatással kapcsolatos ügyintézést az OKMÁNYIRODA dolgozói végzik. Az Okmányiroda címe: 3000 Hatvan, Balassi B. u. 14. A közlekedési igazgatási feladatokat az Okmányiroda a következő települések tekintetében látja el: Boldog, Csány, Ecséd, Hatvan, Heréd, Hort, Nagykökényes Porubcsánszki Zoltánná s.k. Hatvan Város Jegyzője Hatvan Város Önkormányzata az Oktatási Minisztériummal együttműködve pályázatot hirdet: „A” típusú pályázat: Felsőoktatási hallgatók számára „B” típusú pályázat: Felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára Pályázat megnevezése: Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat Beadási határidő: 2001. január 5. Pályázati űrlap igényelhető: Polgármesteri Hivatal Intézménykapcsolati Iroda Bővebb felvilágosítás: A Hatvani Polgármesteri Hivatal Intézménykapcsolati Irodájában kérhető Bacsáné Doktorcsik Gyöngyitől Tel.: 37/342-133/111-es mellék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom