Heves Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-14 / 292. szám

4. oldal - Heves Megyei Hírlap HAZAI T Ü K Ö R 2000. December 14., csütörtök A magyar-magyar csúcs A határon túliak kedvezményeiről döntenek A kormányfő és a külügyminiszter a romániai magyarok képviselőivel FOTÓ: EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE Az anyaország és a környező államokban élő magyarság közti kapcsolatok jövője szempontjából rendkívüli jelentő­ségű a tegnap összeült Magyar Állandó Értekezlet. A tanács­kozáson a remények szerint elfogadják a szomszédos orszá­gokban élő magyarokról szóló törvénytervezet alapelveit. Budapest A kormány vendégházában látott munkához szerdán az 1999 feb­ruárja óta harmadszor összeülő Magyar Állandó Értekezlet (MÁ­ÉRT). A kétnaposra tervezett és nagyrészt zárt ajtók mögött folyó értekezleten a magyarországi par­lamenti pártok és a kormány kép­viselői mellett a határon túli ma­gyar szervezetek vezetői, vala­mint a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának képviselői vesznek részt. Az egy évvel ezelőtti Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatko­zatban kérte fel a korpiányt, hogy a szomszédos országokban élő magyarok különleges magyar- országi státusát dolgozza ki. A tegnapi felszólalások is iga­zolták, hogy azóta óriási az elvá­rás a szomszédos országok ma­gyar közösségeiben a törvény- tervezettel kapcsolatban. Németh Zsolt, a Külügymi­nisztérium politikai államtitkára a mostani értekezletet megnyitó beszédében úgy fogalmazott: olyan szabályozást kell kidolgoz­ni, amely megfelel a hazai jog­szabályoknak, összhangban van az európai uniós elvekkel s a le­hető legnagyobb kedvezménye­ket biztosítja a határon túli ma­gyaroknak. A találkozón felszólaló Orbán Viktor elmondta, hogy a magyar kormány szándékai szerint a szomszédos országokban élők számára is kidolgoznak olyan családtámogatási rendszert, ame­lyet mindazok igénybe vehetnek, akik magyar nyelvű iskolába já­ratják gyermekeiket. A miniszter- elnök szerint alaptalan a félelem, hogy a határon túl élők a munka- vállalási lehetőség bővítése ese­tén elveszik az álláshelyeket a hazai munkanélküliek elől. Az ellenzék részéről Tabajdi Csaba (MSZP) jelezte, hogy csak akkor fogadják el a törvényterve­zetet, ha pontosan meghatároz­zák, ki lehet a kedvezményezett­je a majdani, magyar hatóság ál­tal kiállított, öt évre szóló igazol­ványoknak. A kormányfő szerint kizárólag a határon túli magyar szervezetek mondhatják meg, hogy ki a magyar, tehát ki kaphat ilyen igazolványt. h. m. Vizsgálat Torgyánék vagyonáról A parlamenti ülésteremben tegnap a munkavállalókról és az olajügyek elvarratlan szálairól esett leginkább szó, a folyosókon azonban a Torgyán házaspár ellen indított összeférhetetlenségi eljárás volt a legfőbb téma. Budapest A Munka törvénykönyvének módosításai tegnap úgy kerültek a parlament elé, hogy azzal sem a munkavállalók, sem a munka­adók nem értettek egyet mara­déktalanul. Glattfelder Béla (GM) államtitkár szerint a februári sza­vazásig további tárgyalásokra van még mód. Ajövőben a napi rendes és rendkívüli munka ideje együtte­sen legfeljebb 12 óra lenne a mos­tani 20 órával szemben. Változ­nak az átirányítás, a kiküldetés, a kirendelés szabályai is. Az ellenzékkel együtt vannak kifogásai Szabó Endrének, a SZÉF első emberének is, aki elmondta: a szakszervezetek elfogadhatat­lannak tartják például, hogy a kollégáját átmenetileg helyettesí­tő dolgozónak a jövőben a plusz­munkáért nem járna pluszpénz. A képviselők - a már megszo­kott hévvel - több órán át vitat­koztak az olajjelentésről, ám a dokumentumot nem fogadhatták el, mert nem volt, aki előterjesz- sze. A bizottság ugyansi már nem létezik, s Pallag László volt bizott­sági elnök sem vihette a plénum elé a javaslatot. Hasonló zsákutcává válhat a Torgyán házaspár ellen induló összeférhetetlenségi eljárás is, amelynek híre tegnap került nyil­vánosságra. Az előzmény: Isépy Tamás, a mentelmi bizottság el­nöke kedden nyilatkozattételre szólította fel az érintetteket, mi­után azok elutasították titkos va­gyonnyilatkozatuk nyilvánosság­ra hozatalát. Ezért a mentelmi bi­zottság tagjaiból kisorsolt három­tagú testület valószínűleg megin­dítja az összeférhetetlenségi eljá­rást Torgyán József és Cseh Mária ellen. A nyílt és titkos bevallás esetleges különbözőségének „le­leplezése” azonban csak erkölcsi következményekkel járhat, rá­adásul a bizottság - nem lévén nyomozóhatóság - bizonyítéko­kat sem tud beszerezni, takács m. Miniszterek mennek-j önnek Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerdai rádióinter­jújába« jelentette be, hogy a kétéves költségvetés jövő heti elfogadása után búcsúzik miniszteri posztjától Gógl Árpád, az egészségügyi tárca első embere. Utóda - ahogy arról hónapok óta hallani lehetett - Mikola István, az Országos Vérellátó Szolgálat jelenlegi főigazgatója lesz. Budapest A kormányfő eloszlatta a ta­lálgatásokat a következő jegy­bankelnök személyéről is. A korábban már ugyancsak ki­szivárogtatott híreknek meg­felelően Járai Zsigmond a je­lölt, az ő kinevezését kéri a köztársasági elnöktől a kor­mányfő. A pénzügyminiszteri bár­sonyszéket Járai távozása után a jelenlegi politikai államtitkár, Varga Mihály veszi át 2001. március elsejétől. Névjegy: Mikola István Született: 1947, Veszprém. Családi állapota: nős, három gyermek apja. Iskolai végzettsége: Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem, belgyógyász, infektológus szakorvos, epidemiológiai, tisztiorvosi vizsga, az Egyesült Államokban egészségügyi szerve­zéstan és kórházmenedzsment szakképesítés. Korábbi beosztásai: 1981 -90 között Ajkán kórházi osztályvezető főorvos, majd intézményi főigazgató 1990-95 között a budapesti Szent László Kórház igazgatója 1997-től a Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója Az egészségügyi tárca élén több mint két évet eltöltött Gógl Árpád maga kérte nyugdíjazá­sát, de a Nemzeti Egészségvé­delmi Intézet vezetőjeként to­vább kíván dolgozni. A minisz­terelnök tájékoztatása szerint ez az új háttérintézmény az ágazat szakmai-tudományos kérdéseivel foglalkozik, elem­zéseket készít és egészség­megőrzési feladatot is ellát. Mikola István lapunknak is nyilatkozva elmondta: abban bízik, hogy megfelelő szakem­bergárdával sikerül az egész­ségügyet felemelni jelenlegi, nehéz helyzetéből. A tervezett személycserékről azonban egyelőre nem kívánt nyilat­kozni. A leendő miniszter első si­kerét még beiktatása előtt el­könyvelhette, hiszen novem­berben megszületett a kor­mánydöntés, amely az ágazatot finanszírozó Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár irányítá­sát az Egészségügyi Minisztéri­um felügyelete alá helyezte át a pénzügyi tárcától. Ettől a lépés­től munkatársaival együtt azt várja, hogy az ágazat pénzügyi lehetőségeit és szakmai felada­tait a jövőben sokkal jobban összehangolhatják - fogalma­zott lapunknak. A 2001-2002. évi költségve­tés keretei az új miniszter szá­mára már adottak, éppen ezért az ágazat számára külső forrá­sok bevonását is tervezi. Erre példaként a gyógyturizmusban rejlő, ma még kiaknázatlan le­hetőségeket említette. N.ZS. Nincs megállapodás a bérekről Az inflációnál alacsonyabb gyógyszeráremelés lesz jövőre Érdemi megegyezés nélkül félbeszakadt a tegnapi egészségügyi érdekegyeztető tárgya­lás a Gógl Árpád egészségügyi miniszter vezette kormánydelegáció és a Cser Ágnes vezette szakszervezeti képviselőcsoport között. Megállapodás született viszont a kormány és a gyógyszergyártók között. Budapest Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók De­mokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnök­höz, hogy az intézmények finanszírozási feltét­eleinek javítása mellett az egészségügyi és szoci­ális szférában dolgozók bérhelyzetén is javítson. A múlt heti tiltakozó akciósorozat után meg­tartott tegnapi érdekegyeztetésen Cser Ágnes mindenekelőtt azt kérdezte Gógl Árpád egész­ségügyi minisztertől, hogy van-e a kormányfő­től írásos felhatalmazása az érdemi egyeztetés­re, hiszen ebben az esetben egy másik tárcát, a szociálist is ő képviseli. Amikor pedig a távozá­sát éppen ma bejelentő miniszter közölte, hogy csak szóbeli felhatalmazással rendelkezik, gya­korlatilag megszakadtak a megbeszélések, mert a szakszervezeti vezető ragaszkodott a doku­mentumhoz. Az egészségügyi miniszter javaslatára a mi­előbbi megegyezés érdekében a két delegáció jogász tagjai addig is elkezdik az egyeztetése­ket, amíg a miniszterelnök nem ad az EDDSZ számára elfogadható, írásos megbízást a tárgya­lások vezetőjének. Cser Ágnes újságírói kérdésre elmondta, hogy amennyiben nem sikerül megállapodásra jutniuk, akkor megfontolják a további demonst­ráció illetve a sztrájk lehetőségét. Kiszámíthatóság és stabilitás jellemzi a kor­mány és a gyógyszergyártók kapcsolatait az el­következő három évben - legalábbis így érté­kelte a most megkötött megállapodást Frajna Imre, a tb-alapo kát felügyelő po­litikai államtit­kár. Ennek lénye­ge az, hogy a gyártók a terve­zett infláció het­ven százaléká­ban maximálhat­ják a társadalom- biztosítás által tá­mogatott, és a fekvőbeteg-ellátásban forgalomban lévő gyógy­szerek áremelkedését. Ha a pénzromlás meg­haladja a tervezetett, akkor utólag kiigazítják az árat, de ez már csak a következő évben jele­nik meg. A hónapokon át tartó tárgyalásokon született kompromisszumos megállapodást a kormány várhatóan jövő heti ülésén hagyja jóvá. A magyarországi gyógyszergyártók és forgal­mazók többsége aláírta a tb-vel a szándéknyilat­kozatot. A recept nélküli gyógyszerek áráról annyit lehetett megtudni, hogy a gyártók önmérsékletet tanúsítanak. NÉMETH-CSERNYÁNSZKY GYÓGYSZEREK SZAMA 6000 1990 1995 1998 2000 Székelyt letartóztatták A Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatala teg­nap őrizetbe vette Székely Zoltán volt kisgaz­da országgyűlési képviselőt, miután budapes­ti lakásában házkutatást tartottak. Székely mellett másik két embert is lefogtak a veszte­getési üggyel kapcsolatban, előzetes letartóz­tatásukról az ügyészségnek 72 órán belül kell döntenie. Megvont támogatás A Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós tegnap úgy nyilatkozott, hogy a magát nemzeti színekben feltüntető kormánykoalíció vonta meg a legnagyobb magyar nemzeti jellegű szerveződés költség- vetési támogatását. Élesen bírálta a döntést, amely a szervezet kétéves költségvetésének jelentős részét az Illyés Közalapítványhoz sorolta át. Januártól mobil kutak Most már bizonyos, hogy a Magyar Autó­klub első mobilkútját Székesfehérvárott ál­lítják fel januárban. A klubtagok befizeté­HÍREK RÖVIDEN seiből eddig ötvenmillió forint gyűlt össze az országos hálózat kiépítéséhez. Azokban a térségekben fejlesztenek elsősorban, ahonnan a legtöbb befizetés érkezett - je­lentette be Hegedűs Oszkár, az Autóklub elnöke. Operabál Már tudják, hogy mi lesz a programja és a me­nüje a jövő februári budapesti Operabálnak. Mindkettőt bemutatták tegnap a Gundel étte­remben, sőt már meg is lehetett kóstolni a különleges fogásokat, amelyet a hatodik al­kalommal megrendezendő rangos esemény vendégei élvezhetnek majd. Önkormányzatok átvilágítása Az Állami Számvevőszék a jövőben négy­évente egyszer átfogó vizsgálatot végez vala­mennyi hazai önkormányzatnál. Egy-egy esz­tendőben nyolcszáz településen jelennek meg a számvevők, a többletfeladathoz pénzt és embereket kap a szervezet. A vizsgálatok célja az, hogy minden parlamenti ciklusban valós képet kapjanak a döntéshozók a hazai önkormányzatok helyzetéről. Az én cégérem Az Árgus-Szem biztonsági kft, a Matáv Baran­goló hívókártyája, a Csirke-Fogó baromfibolt vagy a Deákné vászna elnevezésű méteráru­üzlet névadói mellett további hat vállalat ka­pott jutalmat azért, mert az anyanyelvi és szakmai bírálóbizottság álláspontja szerint ötletes, mégis magyar elnevezést találtak ki cégüknek. A versenyt egy kamarai egyesület hirdette meg. A dohányreklám tilalma Philip Morris: a további szigorítás indokolatlan Az 1997-ben elfogadott reklám- törvényben szereplő, a dohány- reklámra vonatkozó szigorú korlátozások megfelelnek az Európai Unió gyakorlatának, a jogszabály további szigorítása indokolatlan - mondta Dávid Péter, az Egri Dohánygyárat működtető Philip Morris (PM) Magyarország Kft. sajtószóvi­vője. Egy ésszerű szigorítást elfo­gadna a cég, ám a teljes tiltásról szóló módosító indítvány előtt értetlenül állnak. A törvény mó­dosítását a dohányipart és a reklámszakmát bevonó konzul­tációs folyamatnak kellett volna megelőznie - tette hozzá. An­nak a véleményének is hangot adott: amennyiben a törvény a jelen módosítással lép hatály­ba, az a dohánypiac megderme- dését jelenti. Ma ugyanis egy szűkülő piacon négy hazai gyártó verseng, a verseny esz­köze pedig a felnőtt fogyasztó­val fenntartott kommunikáció. A törvénymódosítás ettől a kommunikációtól fosztja meg a gyártókat. A szóvivő hangsú­lyozta: a dohányreklámok betil­tásától nem lehet várni az ifjú­kori dohányzás visszaszorulá­sát, ugyanis az azoknak a fel­nőtteknek szólnak, akik dohá­nyoznak. Ehelyett prevenciós programokra van szükség. A PM Magyarország Kft. 633 mil­lió forintot költött reklámra az év első 8 hónapjában. A cég sem új beruházásokat, sem a jelenlegi termelő kapaci­tás csökkentését nem tervezi Magyarországon, vagyis elbo­csátásokra nem kell számítani - mondta Dávid Péter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom