Heves Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-22 / 273. szám

I 2000. November 22., szerda G A Z D A S Á G Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Heti tőzsdei összefoglaló; BUX: csekély erősödés A Budapesti Értéktőzsde hivata­los részvényindexe, a BUX az el­múlt héten 1,21 százalékkal erő­södött, pénteken 7791,11 ponton zárt. A részvénypiac forgalma 36,17 milliárd forint volt, ami 23,80 százalékkal kevesebb; mint a megelőző héten. A hat ve­zető részvény 30,43 milliárd fo­rint értékben kelt el, ami az össz­forgalom 84,11 százaléka. A vezető részvények a Mól és a BorsodChem kivételével erősöd­tek egy hét alatt. A Richter 3,3 szá­zalékkal 15.340 forintra, az OTP 2,89 százalékkal 13.890 forintra, a Matáv 2,25 százalékkal 1270 fo­rintra, míg a TVK 2,05 százalékkal 5715 forintra drágult. A Mól 0,65 százalékkal 4590 forintra, a BorsodChem 6,61 százalékkal 7200 forintra gyengült. Az elmúlt héten tette közzé háromnegyed éves gyorsjelentését több tőzsdei kibocsátó. A szakértők szerint a Matáv eredménye nagyon kevés­sel maradt el a várakozásoktól, az OTP jól teljesített, ami megmutat­kozott árfolyamuk erősödésén is, sőt a Matávot a Moody, s is felmi­nősítette. A Molt viszont a Merrill Lynch leminősítette, és egyebek között ez is hozzájárulhatott az egy hét alatt történt árgyengülés­hez. A BorsodChem részvényei körüli Gazprom-Milford nyilatko­zatháború, a vegyipari társaság tu­lajdonosi szerkezetének tisztázat­lansága kockázati tényezőt jelent, így nem meglepetés az, hogy a ki­bocsátó közgyűlése előtt a rész­vény ára jelentősen esett. A Matáv forgalma 12,78 milliárd, az OTP-é 8,94 milliárd, a Mólé 4,19 milliárd, a Richteré 2,85 milliárd, a BorsodChemé 909,31 millió, a TVK-é 758,90 millió forint volt. A hét nyertese a 35 százalékkal 1350 forintra dráguló Csopak. A társaság közgyűlésén felhatalma­zást adott a vezetésnek, hogy 250 ezer saját részvényt vásároljon, ez úgy tűnik, csütörtökön és pénte­ken be is következett, amikor egy- egy, a 100 ezer darabot is megha­ladó „megakötés” is született. A hét vesztese a Synergon, 750 fo­rintos pénteki záróára 10,18 száza­lékos gyengülés. Az elemzők sze­rint ez annak tulajdonítható, hogy a szoftvercég veszteséggel zárta az első háromnegyed évet, sőt tíz- százalékos létszámleépítésre kényszerül. A kárpótlási jegyek ára 1,24 százalékkal 571 forintra emel­kedett. AH-részvények: kedvezmény magánszemélyeknek Az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. (ÁPV) és az An­tenna Hungária Rt. (AH) novem­ber 27-től kínálja a műsorszóró és telekommunikációs társaság 5 millió részvényét megvételre a hazai és nemzetközi befektetők­nek. Körülbelül 3,5 millió régi és I, 5 millió új részvényt kínálnak a befektetőknek úgy, hogy a II, 925.020 milliárd forint jegy­zett tőkéjű AH-ban az államnak 50 százalék plusz egy szavazat­nyi tulajdoni hányada maradjon. László Géza, az AH elnök-vezér­igazgatója közölte, hogy a társa­ság legalább 9,5-10 milliárd fo­rint tőkeemelést vár. A tranzakció során a magán- személyek legalább 250 ezer da­rab, az ÁPV Rt. által felajánlott részvényt jegyezhetnek a hazai nyilvános forgalombahozatal so­rán. A csomagból 200 ezer rész­vényt kárpótlási jegy ellenében az alanyi jogon kárpótolt belföldi és külföldi magánszemélyek részé­re, míg 50 ezer értékpapírt kész- pénzfizetés ellenében belföldi ma­gánszemélyek részére kínálnak fel. A 250 ezer részvény túljegy­zése esetén a készpénzes fizetés ellenében felajánlott értékpapírok mennyisége a belföldi értékesítés­sel párhuzamosan zajló nemzet­közi eladás terhére további, leg­feljebb 95 ezer részvénnyel egé­szülhet ki. A hazai és nemzetkö­zi intézményi befektetők zárt kör­ben jegyezhetnek részvényt. A hazai nyilvános forgalomba- hozatalban a részvényeket maxi­mum áron kínálják, ezt novem­ber 24-én hozzák nyilvánosságra. A végleges nyilvános forgalom- bahozatali ár nem haladhatja meg majd a maximum árat. A végleges árat a jegyzési időszak lezárását követően, a kereslettől függően az AH-képviselőinek ajánlása alapján határozza meg az ÁPV. Ezt várhatóan december 4-én teszik közzé. Ezután a rész­vények allokációja következik, és a befektetők által befizetett összegekből történő esetleges visszafizetés. A jegyzési időszak november 27-től november 30-ig tart, ám ez november 29-én, azaz három nap után lezárható, ha addig mind a 345 ezer részvényre ér­kezik igénylés. A befektetők a CAIB Értékpapír Rt., az OTP Ér­tékpapír Rt., valamint a Bank Austria Creditanstalt Rt., az OTP Bank Rt. és a Concorde Értékpa­pír Rt. kijelölt fiókjaiban, ország­szerte csaknem 250 helyen je­gyezhetnek AH-részvényt. Interneten keresztül a www.cai- bon.com , illetve a www.cd.hu honlapon is jegyezhetők részvé­nyek. A belföldi magánszemé­lyek maximum húsz részvényt értékpapíronként 500 forint ár- kedvezménnyel is jegyezhetnek. A kedvezménnyel vásárolt papí­rok 2001. január 21-ig, míg a kár­pótlási jegyért vásároltak 2001. február 26-ig nem idegeníthetők el. Ha a kárpótlási jegy ellenében felajánlott 200 ezer részvény a befektetők keresletét nem elégíti ki, az értékpapírok elosztására a. kártyaleosztás szabályai szerint kerül sor. Pénz - Tőke - Befektetés Bankolás az Interneten: hiányzó feltételek? Az adatok azt mutatják, hogy a magyarországi bankok már fel­készültek az elektronikus szol­gáltatásokra, tehát az ezzel kap­csolatos fejlődés vitathatatlan. Bár egyre többen veszik igénybe ezeket a lehetőségeket, a pénz­intézetek kínálata ma még előbbre jár, mint az ügyfelek va­lóságos igénye. E témához tartozik az, hogy nemrégiben napvilágot látott egy felmérés (amelyet a Carnation Consulting készített el), amelynek lényege, hogy a hazai lakosság mindössze 5 szá­zaléka használja az Internetet, pedig a különböző hirdetések ma már arra biztatnak minket, hogy bankolásra is bátran hasz­náljuk a világhálót. Ha figyelem­be vesszük, hogy a pénzintéze­tek által kínált telefonos szolgál­tatások elterjedéséhez elenged­hetetlen volt a telefonos piac kedvező változása, logikusnak tűnik az is, hogy az igazi áttö­rést itt is a számítógéppel való ellátottság ugrásszerű növekedé­se hozhatja csak meg. Fontos szempont az is, hogy az Internet használata valójában mennyibe is kerül az ügyfélnek. Nem mindegy, hogy például az átutalásokat, vagy esetleg az in­formációk lekérését milyen tele­fonköltséggel hajtja végre a kun­csaft. Nem mellékes ugyanis, hogy az összeköttetés az ügyfél Internet-szolgáltatóján keresz­tül történik vagy nem. Kérdés, hogy a távolsági hívásokat a megszokott módon számolják-e fel, vagy pedig az .ettől sokkal kedvezményesebb internetes ta­rifák szerint. A technikai feltételek teljesíté­se - ez nyilván nem csekély anyagi ráfordítással is jár - ugyanakkor sokak számára je­lenthet ma még gondot, hiszen azoknak, akik kényelmesen, ott­honról szeretnék intézni bank­ügyeiket, megfelelő minőségű számítógéppel kell rendelkezni­ük. A ldnálatban nyilvánvalóan megtalálható a telefonos, sőt újabban már a mobiltelefonos ajánlat is. A gyakorlatban a pénz­intézetek a különböző lehetősé­gek kombinációjával jelentkez­nek, így tehát mindenki maga döntheti el, hogy éppen melyik megoldást veszi igénybe. Általánosságban elmondható az is, hogy a hazai bankok a korszerű elektronikus rendsze­rek elterjedése érdekében igen gyakran kedvezményeket is nyújtanak. Ezt azonban nem csupán „jótékonyságból” teszik, teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy számukra is olcsóbb ez a fajta kapcsolat, mert a sok fiók fenntartása nagyban növeli költ­ségeiket. A verseny tehát ezen a terüle­ten is folyik. Ugyanakkor - mu­tatnak rá a szakemberek - az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos díjverseny még nemigen bontakozott ki Magyar- országon, ez abból is látszik, hogy a különböző díjak (banje- gykiadó automaták használatá­nak tarifái stb.) között ma még igen csekély a különbség. FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 3300 Eger, Érsek u. 1. Telefon: (36) 510-560 3200 Gyöngyös, szent Bertalan u. 1. Telefon: (37) 505-010 Érvényes: 2000. október 13-161 BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamst, 1M Ft felett (%) (EBKM) 1 hét 5,750 (5,83) 2-3 hét 7,250 (7,35) 1-2 hó 8,250 (8,36) 3 hó 8,000 (8,11) 6 hó 7,750 (7,86) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Ft-S MFt 5-10 MFt 10 M Ft felett Lekötési Idő éve* kimet (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éve* kimet (%) EBKM 1 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 3 hó 8,250 (8,36) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 6 hó 8,250 (8,36) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 12 hó 7,750 (7,86) 7,875 (7,98) 8,000 (8,11) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XUCIassic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 EFt-ig 2,500 2,56/2,56 100 E Ft—1 M Ft 3,000 3,08/3,08 1 MFt felett 6,000 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 2,500 2,56 50 E Ft—1 M Ft 6,500 6,79 1 MFt felett 8,500 8,97 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM­3 hó 8,500 8,50 6 hó 8,500 8,50 12 hó 8,000 8,00 ' Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 2000. november 1-iétől Éves kamat (%) Folyószámlahitel 20,00 Betétőrző hitel 15,00 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamat 16,00- egyéb célú hitel kamat 18,00 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 13,80 5 éves kamatperiódus 11,20 CIB Új Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 23,00 THM: 27,88-33,66%, 3%-os kezelési költség mellett Éves kamat (%) HUF prime rate 13,25 CIB©0640242242 A BANCA COMMERCIALE ITALIANA-CSOPORT TAGJA A biztosítók félnek a földtől Tagadhatatlan, hogy az agrárágazatban tál nagy a kockázat A biztosítók közül sokan ódzkodnak bizto­sítást kötni a mezőgazdaságban. Tagadha­tatlan tény, hogy az ágazatban túl nagy a kockázat. A termelőknek még nincs elegen­dő jövedelmük, hogy teljes körű szolgálta­tást vegyenek igénybe, a jelenleginél maga­sabb állami támogatásra pedig egyelőre nem telik a költségvetésből. Az agrárbizto­sítások helyzetéről kérdeztük Márki Jánost, a Magyar Biztosító Szövetsége (MABISZ) mezőgazdasági tagozatának vezetőjét. Budapest- Jelenleg hány cég foglalkozik Magyarországon agrárbiztosítással?- Öt biztosító nyújt ilyen jellegű szolgáltatást, közülük egy éppen kivonulóban van a piacról. Ez is bizonyítja, hogy a mezőgazdasági biztosí­tás veszteséges üzlet.- Mi ennek az oka?- Nagyon kevesen kötnek mezőgazdasági biztosítást. A gazdálkodók jövedelmi hely­zete változó, van aki számára gondot jelentene a díjfizetés. Minél több kockázatra kötnek ugyanis szerző­dést, annál drágább a szolgáltatás.- Általában milyen károk ellen biztosítják magukat a termelők?- A legtöbben tűz- és jégkár ellen kötnek szerződést. A növénytermesztési ágazatban leginkább a szántóföldi növényekre, az állat- tenyésztési ágazatban pedig elsősorban a gazda­sági haszonállatok elemi kár, baleset, betegség miatti veszteségeire. A belvíz-, az árvíz- és aszálykárok szinte állandóan sújtották az ország különböző részeit. Tavaly például igen jelentős jégkár érte az országot, az idén viszont a belvíz­kár volt a legnagyobb. Visszatekintve az elmúlt évekre hol az aszály, hol a jég vagy a víz oko­zott súlyos károkat. A biztosítók nagyon sok pénzt fizetnek ki ezekre a kockázatokra. Sokéves megfigyelések alapján a káresemé­nyek a növénytermesztési termelési értéknek öt-tíz százalékát adhatják, ami 50-től 70 milliárd forintig terjedhet, és amelyből a biztosítók 4-5 milliárd forint kártérítést vállalnak. A biztosítás akkor működik kedvező áron, ha kellően széles az ügyfelek köre, mert akkor megfelelő fedezete van a kártérítéseknek.- Ezt azt jelenti, hogy ha olcsóbb, vagy ma­gasabb volna az állami támogatás mértéke, ak­kor többen kötnének szerződést?- így van. Jól példázza ezt, hogy amikor első ízben 1996-ban hozzájárult az állam a biztosí­tási díjakhoz, jóval több termelő vette igénybe a szolgáltatást. Ez nyilvánvalóan a költségve­tésnek is kedvező, hiszen a károk megtérítésé­ért nem az államhoz, hanem a biztosítókhoz fordulnak a gazdálkodók. Az idén 30 százalé­kos a támogatás mértéke, korábban már volt 35 százalék is. Az Európai Unió irányelvei sze­rint ez a dotáció akár ötvenszázalékos is lehet, ezt a mértéket azonban a rendelkezésre álló költségvetési forrás szűkös volta egyelőre nem teszi lehetővé.- Van egy másik lehetőség is, hogy csökkent­sék a gazdák a károkat. A mezőgazdasági termelők szövetkezhetnek biztosítóegyesületek alapítására...- Az első ilyen szervezet 1993-ban alakult, számuk azóta harmincra gyarapodott. Ez a for­ma azt jelentette, hogy a termelők összeálltak, néhány százezer forint alaptőkével létrehoztak egy közös kasszát, amelyhez az állam félmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott. Ebbe fizették a díjat, és ha valakit kár ért, ebből az alapból kaphatott támogatást. A termelők tehát maguk végzik a biztosítási tevékenységet - a kárfelmérést is. Az egyesület a kockázatot viszontbiztosítással védi. A biztosítási törvény szigorítása miatt 2001. január elseje után az egyesület alapításához már egymillió forint organizációs tőkére és 2,5 millió forint bizton­sági tőkére van szükség. A szakember szerint jó volna, ha mondjuk nem egy parlamenti felszólalás alapján nyilvání­tanának bizonyos térségeket katasztrófa sújtotta övezetté, hanem előre meghatározott szempont­ok alapján, kiszámítható módon történne a helyzet minősítése. Ha kiszámíthatóbb volna a rendszer működése, akkor a biztosítók kocká­zatviselése is ehhez igazodhatna, azaz nagyobb védelmet jelentene a biztosítás. ÚJVÁRI GIZELLA MEZŐGAZDASÁGI BIZTOSÍTÁSOK DÍJELŐÍRÁSA (MILLIÓ FORINT) 1995 1996 1997 1998 1999 Növénybizt. 1514 2479 3384 4435 4586 Állatbizt. 575 675 808 2290 2296 Összesen 2089 3154 4192 6725 6882 SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 46. HÉT I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 286,23 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 288,04 2. szövetkezeti átlagár: 288,92 3. egyéni vállalkozói átlagár: 277,16 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 290,40 Ebből: 1. qazdasáqi társasáq átlagár: 289,45 2. szövetkezeti átlagár: 295,43 3. egyéni vállalkozói átlagár: 284,58 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld(Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, 293 Jász-Nagykun-Szolnok): 286 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 290 4. Központ (Budapest, Pest megye): 297 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 292 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 293 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 286 IV. Orszáqos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 358,58; U: 349,51; R: 339,16 O: 321,45 , P: 306,39 V. Nemzetközi hasítottfélsertés-átlagár: 2,94 DM Forrás: HÚSCÉH Havonkénti elbírálás Budapest A Gazdasági Minisztérium (GM) kezelésében lévő Gazdaságfejlesztési Cél- előirányzat központi költ­ségvetéséből a kormány gazdaságstratégiájának megvalósítását szolgáló beruházásokra lehet pá­lyázni. A korábbi időkben a támogatás formája visszatérítendő kamat­mentes támogatás volt, ezt az idén vissza nem térítendő tá­mogatássá alakították át. En­nek mértéke a beruházás elis­merhető költségének maxi­mum 20 százalékáig, legfel­jebb 100 millió forintig terjed­het, illetve a 3 milliárd forint feletti beruházás esetén a tá­mogatás elérheti a 200 millió forintot is. < A pályázatok döntés-előké­szítő munkáját a minisztéri­um, az érdekképviseletek és a régiók képviselőiből álló bi­zottság végzi, amely havi gya­korisággal ülésezik, és tesz ja­vaslatot a pályázatokban fog­lalt beruházások támogatására. A miniszter döntése alapján az idei harmadik negyedévben 13 pályázó nyert el 865 millió forint összegű támogatást, amellyel 12,3 milliárd forint ér­tékű beruházás valósul meg és 1327 új munkahely létesül. A legtöbb pénzt, 200 millió forin­tot egy tatabányai elektronikai cég kapja. Majdnem 8 milliár­dos beruházásuk több mint ezer új munkahelyet teremt. A vállalatok vezetőinek a tá­mogatásról szóló oklevelet teg­nap Glattfelder Béla közigazga­tási államtitkár adta át a Gaz- dasági Minisztériumban. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom