Heves Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-04 / 233. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2000. Október 4., szerda Jön a „bérrabszolgaság” A fuvarozók konkrétumokat várnak Fogad a parancsnok Eger Megyei szakszervezeti vezetők és Korózs Lajos (MSZP) parlamenti képviselő szerint a„bérrabszolga­ság” kifejezéssel jellemezhető az a helyzet, amely a Munka törvény- könyve tervezett módosítása után alakulhat ki az országban. A honatya tegnap a megyeszékhe­lyen Sós József, az MSZOSZ váro­si elnökségének tagja, Tatár Csa­ba, a Vasas szakszervezet titkára és Palcsó Péter, a Berva Rt. szak- szervezeti titkára társaságában tartott sajtótájékoztatót, ahol el­hangzott: a magyar munkaválla­lókat saját parlamentjük kívánja a sárba taposni. A szakszerveze­tek követelése az, hogy a kor­mány úgy, ahogy van, vonja visz- sza a módosításra vonatkozó elő­terjesztést. Elfogadhatatlan példá­ul a „munkaerő-kölcsönzés” megkönnyítéséről szóló kitétel, amely szerint a munkaadó egy évben 110 napra bárhová elküld­heti a dolgozóját. Könnyű elkép­zelni, ez a szabály hogyan érint­heti a fiatal családokat, akiket ál­lítólag családbarát politikával véd a kormányzat. A szakszervezeti tisztségvise­lők nézete szerint a ma hatályos Munka törvénykönyvével is ne­héz boldogulni, hiszen minden lehetőség a munkaadók kezében van. Az egyedüli védelmet a kol­lektív szerződés jelenti, a módo­sítás viszont éppen a kollektív ér­dekvédelmi jogot venné el a munkavállalóktól. A dolgozók tel­jesen kiszolgáltatott helyzetbe ke­rülhetnek, pedig „az ember nem játékszer”. A jelenlegi kormány­zat a Fidesz vezetésével el akarja lehetetleníteni a szakszervezete­ket. Lassan akár még ki is tilthat­ják az érdekvédelmi szerveket a munkahelyekről. ■ Miből lehet belterület? Bizottsági ülések a megyeszékhelyen Eger A város közgyűlésének idegenfor­galmi és integrációs bizottsága egyebek mellett az iparűzési adó­ról szóló rendelet módosításáról tárgyalt a hét eleji ülésén. Deé And­rás tanácsnoktól, a grémium elnö­kétől megtudtuk: foglalkoztak a Szépasszony-völgy forgalmi rendjé­nek módosításával. A környéken élők felvetették, hogy az autóbusz­ok a Kőkút úton ne, csak a Szép­asszony-völgy úton járjanak be a völgybe, ám ez az elnök szerint aligha kivitelezhető. Szó esett arról is, hogy anyagi korlátok miatt való­színűleg vissza kell utasítani an­nak a Garda-tó partján fekvő 12 ez­res olasz településnek a jelentkezé­sét, amely Eger testvérvárosainak sorába szeretett volna lépni. Az urbanisztikai bizottság a közterület-felügyelők működésére, jogosítványaira vonatkozó helyi rendelettervezetet vitatta meg. Vízi Gyula tanácsnok, bizottsági elnök elmondása szerint kérelem érkezett a testülethez egy Egerbakta felé eső ingatlan belterületbe vonásáról is, amelynek kapcsán leszögezték: mind több a hasonló jellegű igény, így indokolt lenne a város általános rendezési tervének felülvizsgálata. Ennek keretében meg kell vizsgál­ni, hogy a jelenlegi belterületen be­lül hol alakíthatók ki lakótelkek. A kérelmeket ezek után lehetne elbí­rálni. (Az érintett igény e javaslat­tól függetlenül a közgyűlés követ­kező ülése elé kerül.) Az önkormányzat költségveté­si bizottsága - amint Habis Lász­ló tanácsnoktól, a grémium veze­tőjétől megtudtuk - egyetért az iparűzési adórendelet azon mó­dosításával, amelynek értelmé­ben az évi ötmillió forintnál keve­sebb bevétellel bíró vállalkozók adókedvezménye öt százalékkal nő. Az ipari parkba betelepülő cégek pedig fokozatosan csökke­nő kedvezményt élveznek. Az egri nyugdíjasház lakóit köszöntötte Török Zsolt, a választókörzet képviselője. A városatya az október 1-jei idősek világnapja alkalmából ajándékcsomaggal kedves­kedett az itt élőknek. fotó: gál gábor (Folytatás az 1. oldalról) Több mint másfél évtizede fuva­rozó kisiparos a gyöngyöshalászi Nyitrai István.- Dicséretes, hogy a felek megál­lapodást kötöttek, de azt hiszem, a siker nem nagy - említette keserű­en a vállalkozó. - Annyiért tanko­lok most is, mint néhány nappal ezelőtt, mert az árak nem csökken­tek. Emiatt nagy a teher rajtunk, a tarifákban nem tudjuk áthárítani a növekvő költségeinket a megren­delőkre. Tavaly például veszteség­gel dolgoztam. Ennek több oka volt. Két régebbi teherkocsit mű­ködtetek, drága a javításuk, és évente vizsgáztatni kell őket. Bár szeretném kicserélni a kocsikat, igaz, csak használt járművekre, de nem telik rá. Az is gondot okoz, hogy az elvégzett munkámért nem 30, hanem 90 és 120 nap után ka­pom meg a járandóságot. Sajnos, ez sincs szabályozva.- Közel két évtizede dolgozom a szakmában, de ilyen mély vál­ságban még nem voltak a vidéki taxisok, mint napjainkban - je­lentette ki Szentgyörgyi Imre, a Taxi Gyöngyös vezetője. Mi nem tüntetni akarunk, hanem dolgoz­ni, és az érdekel bennünket, hogy például a kormány miként dönt arról, a taxisok a gépkocsivásár­lás után visszaigényelhetik-e az áfát? Az üzemanyagár-emelés bennünket is keményen sújt. A csapatunk tíz kocsit működtet a városban, de sokszor úgy tűnik, hogy ez is sok. A korábbi utaskör megszűnt, a lakosok közül csak kevesen veszik igénybe a szolgál­tatásunkat. Sasvári Tamás, a Füzesabonyi Agrár Rt. elnökhelyettese elis­merte, jónak tartja a megállapo­dást, de a részvénytársaságnak ez nem sokat jelent. Három 20 tonnás szállító szerelvényt mű­ködtetnek, elsősorban a saját ter­ményeik szállítására. Fuvart fix áron vállalnak, amely az önkölt­séget biztosítja. Drága az üzem­anyag, és már nehezen követik az emeléseket. Ezt különösen mos­tanában, az őszi talaj-előkészítés­nél, a napraforgó- és a kukorica­betakarításnál érzékelik. Kétna­ponta ugyanis 1,5-2 millió forin­tért tankolnak. ___________________________(MENTUSZ) K evesebb a baleset közútjainkon Heves megye Az ország közútjain mindössze 5 százalékkal csökkent a balesetek száma, Hevesben az év első nyolc hónapjában az előző évihez ké­pest 9,2 százalékkal (337-ről 306- ra). Ezen belül örvendetes arány­ban mérséklődött a halálos kime­netelűek száma, 43,5 százalék­kal. Minderről Ferenczi Lajos r. al­ezredes, ügyvezető elnök szá­molt be a Heves Megyei Baleset­megelőzési Bizottság keddi ülé­sén. A helyzetet a megyén átveze­tő M3-as autópálya kedvező hatá­sával, a közlekedésrendészeti szervek célirányosabb ellenőrzé­seivel magyarázta. Leginkább az ittasan okozott balesetek növekvő száma okoz fej­törést, mert 10,7 százalékról 14,4 százalékra növekedett, vagyis minden hetedik esetnél kimutat­ható az alkohol. A legtöbb bajt a KÖZLEKEDÉSI balesetek ALAKULÁSA 1999.1-VIII. ÉS 2000.1-VIII. HÓ ; összes balesel ! i halálos gyorshajtók, az elsőbbségi jog meg­sértői, a figyelmetlen vezetők, az elsőbbségi szabályokat megsértők, a gyalogosok és a szabálytalanul kanyarodok okozzák. A balesetek előidézői között vezetnek a sze­mélygépkocsik vezetői, s emelke­dik a teherjármű-sofőrök aránya. A megelőző munka mellett a for­galom-ellenőrző rendőrök is tevé­kenyek voltak: 2501 szabálysértési feljelentést, 7,5 százalékkal több büntetőfeljelentést tettek. Kisebb súlyú közlekedési szabálysértések miatt 3000 személyt bírságoltak 13,7 millió forint értékben. A fi­gyelmeztető jelek miatt 14 száza­lékkal több alkoholszondát alkal­maztak, s a szűrőn már többen fennakadtak. Ezt a fokozott rend­őri jelenlétet ígérik a továbbiakban is, hogy elejét vegyék a súlyos sza­bálysértéseknek és tragikus követ­kezményeiknek. A testületet két évig irányító dr. Lantos Bálint dandártábornok helyébe - hivatalból - az új me­gyei főkapitány, dr. Tuza László r. ezredes lépett. A korábbi elnök tevékenységét értékes tárgyjutal­makkal köszönte meg a helyi és országos testület. __________________________________(PIUSY) Eger Módi János ezredes, a Heves Me­gyei Hadkiegészítő Parancsnok­ság parancsnoka október 5-én 9 és 12 óra között fogadóórát tart a Hatvanasezred út 3. szám alatt. A parancsnok ez időben várja a hadkötelesek és a honvédség nyugállományú tagjait, valamint hozzátartozóikat, s mindazokat, akik honvédelmi igazgatási, illet­ve szociális érdekeik védelmével összefüggő feladatok megoldásá­hoz kérnek segítséget. Ezenkívül kérdéseikkel hétfőn és szerdán 8-tól délután fél né­gyig, valamint pénteken 8-tól dé­liglehet felkeresni a parancsnok­ság ügyfélszolgálatát. Akik levelet írnak, a 3300 Eger, Hatvanasezred út 3. szám alá küldjék azt, míg a 36/313-188-as, illetve a 36/313-235-ös telefonszá­mon is adnak információkat. ■ Ungváron a bábszínház Eger Ezen a héten az Ungvári Nemzet­közi Bábfesztiválon szerepel a Har­lekin Bábszínház a Szád Károly rendezte Kukac Matyi című mese­darabbal. Az intézmény igazgató­ját arra is felkérték, hogy vegyen részt a nemzetközi zsűriben, s a belga, francia, olasz, bolgár és spa­nyol szakemberekkel közösen ér­tékeljék az előadásokat. A hivata­los programon kívül Lázár Attila bábszínművész önálló produkció­jával is bemutatkozik. A külföldi fesztiválról visszatér­ve két hétig a Miskolci Csodama­lom Bábszínházban vendégszere­pei a Harlekin, de 9-étől a meghir­detett időpontokban Egerben is lát­hatják a gyerekek a Pórul járt far­kas és a bátor szürke című mesét. Életveszélyessé vált az óvoda (Folytatás az 1. oldalról) Vagy kisebbek ugyan, de szüle­ik dolgoznak, s nem tudnak napközbeni felügyeletükről gondoskodni. Hanem addig is meg kell ol­dani a gyerekek elhelyezését. Méghozzá sürgősen, ugyanis Vecseri Sándor iskolaigazgató - aki az óvónők munkáltatója is - tegnap bezáratta az életve­szélyes óvodát. A szünet egy hétig tart. Ez idő alatt megpró­bálnak helyet keresni a kicsik­nek az iskolában. A feladat nem egyszerű. A kabinetrendszer miatt minden tanteremnek saját funkciója van, így mindegyikben tanítás folyik. Talán a technikaterem jöhetne szóba, ott elvileg el­férnének az ovisok. Viszont ebben az esetben az iskolások nem végezhetnek olyan tevé­kenységeket, amelyekhez pél­dául nélkülözhetetlenek a sa­tuk. De ez a kisebbik baj. Sokkal nagyobb az, hogy az iskolában akkor a legharsányabbak a gye­rekek, amikor vége az ötödik és a hatodik órának, s még nem jön a busz. A picikéknek vi­szont ilyenkor ágyban a he­lyük, s illenék aludniuk. Aki járt már óvodában, láthatta, milyen pinduri mosdókat és WC-kagylókat használnak a ki­csik. Most az iskolában csim­paszkodhatnak a nagyoknak készült berendezésekre. Az udvaron töltött idő sem ígér­kezik felhőt­lennek, ha együtt szalad­gálnak kinn az öt- és a tizen­négy évesek. Még csak re­mény sincs ar­ra, hogy meg­ússzák ezt a „kényszerhá­zasságot”, s a helyzet javul­jon. Egy új óvoda Utoljára játszhattak az udvaron megépítése több tízmillió forint, s jó, ha a forráshiányos önkormányzat költségvetéséből arra telik, FOTÓ: ÖTVÖS hogy működjenek a gyermekin­tézmények. NÉGYESSY ZITA A világ legizgalmasabb és legér­telmetlenebb sportversenye nem a golf, nem a tenisz, de nem is a foci. Hanem a távgya­loglás. A győztes az, akinél a sasszemű versenybírók nem ve­szik észre, hogy nem gyalogol, hanem már fut, vágtat az illető a cél felé inaszakadtából. De­hogyis gyalogol, baktassanak az ostobák és tunyák, a henye hedonista, élvhajhász leszaka­dók. Hatalmas perspektíva. Szédítő értelmetlenségével az élet nagy kérdéseivel szem­besíti a mindennapok emberét. Mert nézzünk szembe a tények­kel: ilyen mozgás nincs is. Min­den úgy van kitalálva, hogy még csak véletlenül se emlé­keztessen semmilyen ismert és anatómiailag természetes em­beri mozgásformára, pláne ma­gára a gyaloglásra. Adva van a roppant eredeti csípőmozgással kombinált erőteljes és ismerős könyökmunka. Mégis az a leg­Fél Hét Magyargyalog szebb, amikor a gyalogló le- csámpázza a maga 50 kilomé­terét, és a cél előtti utolsó kör­ben leintik: állj félre, rossz a lábmunkád, futottál. Ilyenkor csak néz emberünk bután és sötéten maga elé, s még az előt­te elsuhanó tájból sem tud egyetlen maradandó élményt sem fölidézni. A gyaloglást, úgy tűnik, az különbözteti meg a fu­tástól, hogy nem olyan hasz­nos, mert körülményesebb és több kockázatot rejt magában. Arra hivatott szakértők sze­rint egy-egy versenyen nincs olyan induló, akit szabálytalan­ság miatt valamikor a verseny során ki ne lehetne zárni. Senki sincs, aki betartaná a szabályo­kat. És ezért nagyon magyar sport, vérbeli hungaricum ez a gyaloglás-dolog. Mégpedig a '90-es évek sportja. Sok részt­vevővel és szúrós szemű kö­zönséggel. Az mindenki számára a nap­nál világosabb, hogy tisztes úton számottevő vagyonokat itt néhány év alatt szerezni az általunk ismert országban nem lehetett. Csak úgy, hogy sajátos felfogás alakult ki a já­tékszabályok értelmezéséről, túl lehetett szaladni a törvé­nyeken, előírásokon, erkölcsi normákon. Annyi vaj halmo­zódott föl a fülek mögött, hogy a jövő évezredre is elég. Az iz­galom tárgya, hogy mikor, kik és miért intik ki a versenyből a megtévedt futót, ki ellen, me­lyik cégnél, hivatalban és mi­lyen indíttatásra indul vizsgá­lat, amikor évekig szemet hunytak a gyanús lábmunka fölött. A magyar verseny lé­nyege: akár gyalogló, akár fu­tó, mindig a háttérben álló fi­guráknak van lépéselőnyük. ______________KOVÁCS JÁNOS Finisben a lerakó Dél-Heves, Jászság Kilencven százalékos készültsé­get ért el a dél-hevesi és jászsági háztartási hulladékot befogadó regionális szeméttelep - tájékoz­tatta lapunkat Kontra Gyula, he­vesi polgármester. Tegnap délelőtt népes delegá­ció tekintette meg a regionális lerakó állapotát, és ellenőrizte a két megye területfejlesztési ta­nácsai által adott összeg, a céltá­mogatás és a Környezetvédelmi Minisztériumtól elnyert pénzek felhasználását. Mint megállapí­tották, minden szabályosan zaj­lott, s eleget tettek a közbeszerzé­si pályázat feltételeinek is. Jelenleg az egyedüli elmara­dás a véderdő telepítése. Ám ez az indulást nem befolyásolhatja, így október végén a tervezettnek megfelelően megtarthatják a lé­tesítmény műszaki átadását. A malactól Visznek- Az eredményes családi gazdál­kodás példája az üzem, hiszen a feldolgozott állatok nagy része a cég saját hizlaldájából kerül majd a kés alá, s a húst, illetve a különféle húskészítményeket saját boltjukban értékesítik. Ez a teljes vertikum a gazdaságos­ság mellett biztonságot is jelent- jelentette ki a viszneki új hús­üzem avatásán Székely Berta­lan, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium me­zőgazdasági főosztályának ve­zetője. Mint hozzátette: önma­gában is szép teljesítmény a na­pi 50-70 sertés feldolgozására alkalmas üzem létrehozása, azonban egy Visznekhez hason­ló kis település életében na­gyobb jelentőséggel bír. Az új munkahelyek teremtésével épp­úgy, mint az iparűzési adó vár­a kolbászig ható növekedésével. Emellett az üzem a helyi, kistérségi ellátást szolgálja, s ez az európai unió­ban is követendő. A mintegy 100 millió forintos beruházás öt év alatt valósult meg, kizárólag a Horváth Kft. saját anyagi erejéből, minden külső támogatás nélkül. Mint a kft. ügyvezető igazgatója, Hor­váth József lapunknak elmond­ta: ha „felfut” az üzem, akkor terveik szerint mintegy 20, fő­ként helybeli embernek tudnak munkát adni. Henteseknek, a húsiparban járatos szakembe­reknek, illetve sofőröknek, kise­gítőknek. Kérdésünkre azt is elmondta: saját hizlaldájuk termelése mel­lett vásárolnak is alapanyagot nagyobb üzemektől, illetve né­hány kistermelőtől is, azonban nagyon szigorú minőségi köve- telmények alapján. _______iespéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom