Heves Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-19 / 246. szám
2000. Október 19., csütörtök A G R Á R F Ó R U-GAZOASAG Heves Megyei Hírlap - 7. oldal A Tarnamente kistérségi társulásban kilenc település található: Aldebrő, Feldebrő, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Tamaszent- mária, Tófalu és Verpelét. Város nincs, de a nagyközségek törekednek ennek elérésére. A kistérségi társulás központja a térség fizikai középpontjában elhelyezkedő Feldebrő. Potenciális inkább északon Verpelét, délen pedig Kál. Ez utóbbi, Kompolt és Kápolna között is szoros a kapcsolat. A térség népessége 1998. január 1-jén 14761 volt. Az EU vidékfejlesztési elképzelésével összhangban a legfontosabb célkitűzés, hogy javítsák a kistérség lakosságának életkörülményeit, megélhetőségi lehetőségeit. Ennek egyik lényeges feltétele, hogy megteremtsék az ott élő népesség munka- lehetőségeit, megakadályozva a he lyi lakosság elvándorlását, növelve a települések népességmegtartó ere jét, szociális összetartozását. A Tarnamente kistérség jövőképének kialakításánál - figyelembe véve az adottságokat, s összhangban a közös agrárpolitikával, elsősorban a mezőgazdasági tevékenység jőve delmezőségének, versenyképességének, hatékonyságának fokozására kell a hangsúlyt helyezni. Speciális célkitűzések Javítani kell a kistérség történelmi borvidékeinek hasznosítását, a szőlőtermesztés, illetve a -feldolgozás infrastruktúráját, a pincerendszerek kihasználtságát. A legelők fokozottabb hasznosításával, új legelők létesítésével meg kell teremteni az ex- tenzív húshasznú szarvasmarha- és juhtartás feltételeit. Növelni kell az erdőterület nagyságát, bővíteni a fa- feldolgozó kapacitást. Javítani a savanyú kémhatású talajokat, ezzel is fokozva azok termőképességét, illetve csökkenteni a környezetszennyezés mértékét. Alprogramok a jövőért 1. Alpmgram: A mezőgazdasági termelés szerkezetének átalakítása. Cél: A jövedelmező szántóföldi termelésre alkalmatlan vagy kevésbé Vidékfejlesztés a Tama mentén Program a népesség megtartásának növelésére alkalmas területek csökkentése és helyette a jövedelemtermelési, foglalkoztatottságot növelő szőlő, gyümölcs, kert művelési ágak arányának növelése, a versenyképes szántóföldi termesztés támogatása. 2. Alpmgmm: A mező-, erdő- és vadgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése. Cél: A magasabb feldolgozottsági szint biztosítása, a bruttó hozzáadott érték növelése, ezáltal kedvezőbb piaci értékesítési lehetőségek és árak elérése, a foglalkoztatás és jövedelemszerzés lehetőségeinek javítása. 3. Alpmgmm: A környezet védelmét, valamint a vidék állapotának megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módszerek bevezetése és elterjesztése. Cél: A természeti erőforrások - a talaj, a víz, a természeti táj - megóvása a környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek bevezetésével. 4. Alpmgmm: Idegenforgalom, falusi turizmus kialakítása. Cél: A helyi turizmus, üdülés, vendégfogadás specifikumainak megtalálása, azok felhasználása megélhetési forrásként. 5. Alpmgram: Természeti értékek, erőforrások, kulturális örökség védelme, falumegújítási programok. Cél: Természeti értékek megóvása, a kistérség kulturális örökségének feltárása, bemutatása, a falusi közösségek - nem kormányzati szerveződések - megőrzése, újjáélesztése, a helyi kötődés, illetve összetartozás érzetének erősítése. 6. Alpmgram: Humán erőforrás fejlesztés. Cél: A helyi munkavállalók - elsősorban vidékfejlesztési mező- és erdőgazdasági, idegenforgalmi és egyéb szakterületeken vállalkozók - szakmai ismereteinek bővítése, a feladatok ellátására való alkalmassá tétele. A kistérségen belül szervezett szaktanfolyamokon (gazdaképző, gazdasszonyképző, vendéglátó, vállalkozó stb.) való képzés, továbbá folyamatos szaktanácsadás és az információkhoz való helybeni hozzájárulás biztosítása. Intézkedési csoportok 1. Alpmgram: A mezőgazdasági termelés szerkezetének átalakítása. 1.1. Racionális, a termőhelyi adottságokhoz jobban illeszkedő termelés- szerkezet kialakítása (intenzifikálás). Cél: A kevésbé jövedelmező szántóterületek intenzívebb kultúrákkal (gyümölcsös, vetőmagtermesztés) történő hasznosítása, és a szőlőültetvények rekonstrukciója. A jövedelem- termelés és munkahelyteremtés mellett ez biztosítja a kellő mennyiségű és minőségű alapanyagot. 1.2. Mezőgazdasági vállalkozások támogatása a struktúrák működtetésére. Cél: A teljes körű infrastruktúra létesítése, ápolása. A termesztéstechnológiákhoz szükséges gépek, berendezések beszerzése, szállítóeszközök, gyümölcsosztályozók, rosták, csomagoló, szárító, kiszolgáló stb. létesítmények. 1.3. Birtokszerkezet korszerűsítése, birtokviszonyok javítása tulajdonviszonyok rendezése. Cél: Az elaprózott birtokszerkezet javítása, bérleti viszonyok rendezése, hatékony birtokméret kialakítása, a földterület fejlesztése. 1.4. Műveletlen vagy elhanyagolt területek gondozása. Mezőgazdasági úthálózat fejlesztése, karbantartása. Cél: A gazdálkodás feltételeinek sokoldalú segítése. 1.5. Alternatív mezőgazdasági termelési formák alkalmazása. Cél: A megyei program 5,5,2. „Alternatív - nem élelmiszertermelés célú - mezőgazdasági program, a megújuló energiaforrások előállításának fejlesztése” pontjával megegyezően: a foglalkoztatottság és jövedelemszerzés javítása, a mezőgazdasági termelés költségeinek csökkentése. A környezet védelmére 2. Alpmgmm: A mező-, erdő- és vadgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése. 2.1. A történelmi borvidéken minőségi bor előállítása. Cél: A piac igényeinek megfelelő fajtaszerkezet kialakítása, fajtaspecifikus szőlőtermesztési technológia mellett, magas színvonalú borászati technológia alkalmazása. 2.2. Gyümölcsök és zöldségfélék korszerű feldolgozása. Cél: A mező- gazdasági termékek színvonalas piacra juttatása. 2.3. Vetőmag feldolgozásának fejlesztése. Cél: a vetésszerkezet diverzifikációja, minőségi termelés, ennek révén az egy főre és az egy hektárra jutó árbevétel és jövedelem növelése, az ökológiai feltételek kihasználása és javítása. 2.4. Az állati termékek feldolgozásának fejlesztése. Cél: Magasabb feldolgozottsági szint révén a piaci értékesítés biztonságának növelése, foglalkoztatás és jövedelemszerzés helyzetének javítása. 2.5. Termelői és értékesítési szervezetek felállítása (integráció). Cél: A termékek feldolgozottsági fokának javítása, új feldolgozó- és kiszerelő kapacitások létrehozása, piacbővítő kereskedelmi kapcsolatok kiépítése. 3. Alpmgram. A környezet védelmét, valamint a vidék állapotának megőrzésé szolgáló mezőgazdasági termelési módszerek bevezetése és elterjesztése. 3.1. Extenzív mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazása. Cél: Alacsony hozamok mellett, alacsony ráfordítással, de gazdaságosan történő területhasznosítás úgy, hogy annak tájápoló jellege megmaradjon. 3.2. Biogazdálkodás bevezetése. Cél: A környezet védelme mellett nagy tisztaságú termékek előállítása. 3.3. Integrált gazdálkodás bevezetése. Cél: A táj védelme mellett annak minél kedvezőbb mezőgazdasági hasznosítása úgy, hogy figyelembe veszi annak ökológiai adottságait és alkalmazkodik hozzá. 4. Alpmgram: Idegenforgalom, falusi turizmus kialaktiása. 4.1. A turizmus céljára használható úthálózat kialakítása, korszerűsítése (lovas- és borturizmus útjai, kerékpár- és gyalogos úthálózat, vízi- és vadászturizmus útjai). Cél: A turizmus kialakításának, fejlesztésének megteremtése, úthálózatok korszerűsítése, a turisztikai útvonalak kijelölése. 4.2. A falusi (agro) turizmus hálózatának fejlesztése, a szükséges infrastruktúra megteremtése, a vendég- fogadás konformjának emelése. Cél: A térség idegenforgalmi vonzerejének növelése. 4.3. Turisztikai programcsomagok kifejlesztése, koordinációja. Cél: A vendnek pihenését szolgáló programok kialakítása aktív és nem aktív pihenési formákkal. 4.4. Turisztikai információs hálózat kialakítása. Cél: A falusi turizmusba bekapcsolódók kínálatának piacra vitele, bemutatása. 4.5. Esztétikus falukép kialakítása.Cél: A turisták pihenésének, a tiszta környezet kialakításának növelése. Középpontban: a falufejlesztés 5. Alpmgram: Természeti értékek, erőforrások, kulturális örökség védelme, falnmegújtiásipmgmmok. 5.1. Biotáp-hálózat létrehozása. Cél: Biztosítani a vadon élő növény- és állatfajok, veszélyeztetett életközösségek védelmét. 5.2. Környezetvédelem. Természetes vizek, vízbázisok megőrzése, védelme, szennyvízkezelés. Cél: A kistérség környezeti állapotának fenntartása, a vízbázisok ellenőrzése, megfelelő szennyvízkezelési technológia kialakítása. 5.3. Talajvédelem, hulladékkezelés. Levegőtisztaság-védelem. Cél: A termőtalajok védelme (savanyodás, szél és víz okozta erózió), kavicsbányák rekultivációja, hulladékkezelés modernizációja. 5.4. Falufejlesztés és -felújítás, a vidék kulturális örökségének védelme és megőrzése. Cél: A népművészeti értékek megőrzése, bemutatásra való alkalmasságának elérése, megőrizni és továbbfejleszteni az érdekképviseleti, kulturális és sportszerveződéseket. 5.5. Kisipar és kézműipar támogatása, felélesztése. Cél: A kisiparosok és kézművesek által készített termékek szélesebb körben történő ismertetése, eladása, turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása. 6. Alpmgram: Humán erőforrás és információs rendszerfejlesztése. 6.1. Az egészségügyi ellátás és a szociális ellátórendszer fejlesztésedéi: A lakosság egészség- ügyi és szociális ellátásának javítása. 6.2. Szakképzési programok. Cél: A szakmai ismeretek bővítése, a feladatokra való alkalmasság kialakítása, főleg a SAPARD-programok végrehajtásával kapcsolatosan. 6.3. Szaktanácsadás fejlesztése. Cél: A gazdálkodás minden területén átfogó segítségnyújtás. 6.4. Cigány kisebbségi progra- mok/képzések. Cél: A cigány kisebbség életminőségének javítását egyéni boldogulását megalapozó képzések biztosítása. 6.5. Információs központok (tele- házak) létrehozása. Cél: A települések közötti, a településen belüli, ön- kormányzatok, intézmények, vállalkozások, lakosság interaktív információcseréjét biztosító rendszer létrehozása, továbbá egy olyan iroda kialakítása, ahol lehet szervezni, társakat toborozni kezdeményezésekhez. 6.6. A SAPARD-programozással kapcsolatos képzések, tanácsadás. Cél: A témával kapcsolatos folyamatos információcsere biztosítása. Ehető élelmiszerek kellenek Sokba kerül, hogy az ennivalók biztosan fogyaszthatok legyenek Csak a jó minőségű élelmiszer a biztosan fogyasztható áru. Ezt szem előtt tartva a földművelésügyi tárca kiemelten támogatja a minőségbiztosítási rendszerek bevezetését az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban - jelentette ki egy szakmai tanácskozáson Mucsi Imre. Budapest A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) helyettes államtitkára elmondta: az agrártárca az idén - a tavalyinál 200 millióval többet - 1,2 milliárd forintot költ olyan beruházásokra, amelyek a boltokba kerülő magyar élelmiszereket biztonsággal fogyaszthatóvá teszik. Jövőre még tovább szeretnék növelni az ilyen beruházásokra fordított összeg nagyságát, mert a magyar élelmiszerek csak akkor lesznek versenyképesek az Európai Unió piacán, ha megfelelnek a legmagasabb minőségi követelményeknek - mutatott rá a tárca szakértője. Jelenleg a hazai élelmiszerek mintegy hatvan százaléka már megfelel az uniós előírásoknak, de jövőre szeretnék, ha ez az arány megközelítené a száz százalékot. Az Európai Unióban nagyon lényeges követelmény, hogy a vevők csakis teljes biztonsággal fogyasztható élelmiszereket kapjanak a boltokban. Ezért a különböző minőségbiztosítási rendszereket és tanúsításokat nekünk is oly módon kell alkalmaznunk, hogy azok egyértelműen igazolják: a magyar élelmiszerek megfelelnek a legmagasabb minőségi előírásoknak, élelmiszerbiztonsági szempontból kifogástalanok. Elsősorban a kisüzemekben kell nagyobb figyelmet fordítani a tisztasági követelményekre, minél szélesebb körben kell alkalmazni az úgynevezett HACCP-rendszert, amely a veszélyes pontok ellenőrzését írja elő a gyártási folyamat közben. Tapasztalatok szerint ez a módszer garantálja az élelmiszerek fogyaszthatóságát. A helyettes államtitkár örömmel nyugtázta, hogy a nagyüzemekben már működik ez a gyártási gyakorlat. A növekvő piaci versenyben a vevők ma már elvárják a beszállítóktól, hogy igazolják, maguk is mindent megtesznek a gyártásközi ellenőrzésért. Ugyanakkor a szakemberek azt is elismerik, hogy az élelmiszer-biztonság és a jó minőség megteremtése nem olcsó mulatság, bevezetésének költségei milliókra rúgnak. Ezért a vállalkozások számára lehetővé teszik, hogy pályázat útján beruházási, fejlesztési támogatásokhoz jussanak, feltéve, hogy a minőségbiztosítási rendszer működtetésére is kötelezik magukat. _______________________________________________________________(ÚJVÁRI) Vegye át más módszerét! Nehéz megbnkni a piacon az átvett technológiával Budapest Nem tudja, milyen vállalkozásba fogjon? Működtessen máshol már jól bevált üzletet, amely hajszálpontosan olyan, mint a többi sikeres társa, ráadásul az állam is támogatja - ajánlja a Magyar Franchise Szövetség. lathoz. így terjedtek el hazánkban például a gyorséttermek is, amelyek önálló vállalkozók tulajdonában vannak ugyan, de külsőre úgy tűnik, mintha egyetlen vállalkozást alkotnának. A fentiek alapján üzemelő fran- chise-vállalkozások aránya a hazai kereskedelemben becslések szerint 4-6 százalék, ami több mint Az egyelőre talán még idegenül hangzó franchise-rendszer azt jelenti, hogy egy kis- vagy közepes vállalkozás átveszi egy jól működő cég termékskáláját, gyártási, eladási módszereit, és megjelenésében is teljes mértékben idomul a márkajogokért pénzt kérő vállaezermilliárd forintot jelent - derült ki a Magyar Franchise Szövetség (MFSZ) alapításának 10. évfordulójára rendezett tegnapi nemzetközi konferencián. Nikodemus Antal, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a Széchenyi-terv keretében kamattámogatással és vissza nem térítendő juttatásokkal kiemelten kívánják támogatni a franchise jellegű vállalkozásokat. Jelenleg belföldön közel 30 ezer ilyen üzlet van, s ezek mintegy százezer embernek adnak munkát. - w Közel 1 millió forint értékű nyereménnyel várja olvasóit a műsormagazin! ön is a nyertesek között lehet, ha megvásárolja a fjjfffpffp műsormagazint, most kedvezményes áron 110 Ft-ért! A pályázók között 15 darab 51 cm-es, «dim televíziót és 50 darab 3000 Ft értékű Julius Meinl utalványt sorsolunk ki, közel 1 millió forint értékben! További információ a WMJ&l-ben! (19841) — TELEFONTOS TANÁCSOK“ Ha az ügyfél nem kap számlát A Matáv minden hónapban számlát készít az esedékes díjakról, és azt a befizetés határideje előtt 8 nappal elküldi az ügyfeleknek. Ha az előfizető a hónap végéig nem kap számlát, ezt be kell jelentenie az ingyenesen hívható 1212-es telefonszámon. Ezután az ügyfélszolgálat számlamásolatot küld, és a számla befizetési határidejét természetesen módosítja! Ha az előfizető elmulasztja bejelenteni, hogy nem kapott számlát, az ügyfélszolgálat nem tudja módosítani a határidőt, így a számlán feltüntetett eredeti fizetési határidő lejárta után késedelmi kamatot kell fizetni. A késedelmi kamat egyéni előfizetőknek 20 százalék, üzleti előfizetőknek a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese. Az utólagos kényelmetlenségek elkerülésére bármilyen adatváltozást (pl. lakcím) célszerű minél előbb bejelenteni a Matáv ügyfélszolgálatán. Az előfizető a számláját készpénzben vagy pénzintézeten keresztül rendezheti. Előbbinél a Matáv a számlával együtt megküldi a befizetést szolgáló csekket is, utóbbinál a fizetés történhet átutalással vagy az előfizető által adott megbízás alapján a pénzintézetnél vezetett folyószámláról.
