Heves Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-08 / 211. szám

4. oldal - Heves Megyei Hírlap HÁZ A I 2000. Szeptember 8., péntek TŰKOR Összeomlik az egészségügy? Az ellenzék szerint túl kevés lesz a járulékbevétel Budapest Az ellenzék átfogó adó- és járulékreformot sürgetett a tegnapi parlamenti vitában. A kormánypártok azt hang­súlyozták, hogy általáno­san csökkennek a járulék­terhek. A kormány jövőre és 2002-ben is 3-3 százalékos társadalombiz­tosítási járulékcsökkentést java­sol, és ezzel évente több mint 100 milliárd forinttal többet hagy meg a vállalkozóknál - hangsúlyozták a kormánypárti felszólalók az adó- és járulék- törvények módosításának álta­lános vitájában. hangzott el, hogy az alacsonyabb járulék nem feltétlenül jelenti a bevétel ugyanekkora csökkené­sét, mert a kisebb összeget való­színűleg a korábbiaknál ponto­sabban befizetik a vállalkozások. A másik nagy vitatéma az volt, hogy a kormány javaslata szerint további két évig még vissza le­hetne lépni a hagyományos nyugdíjrendszerbe, és továbbra sem emelnék föl a magánnyug­díj-pénztári tagdíjat 6 százalék­ról 8-ra. A kormánypárti képvise­lők szerint az előző ciklusban meggondolatlanul vezették be a nyugdíjreformot, és a költségve­tésnek nagy terhet jelent az, hogy a vártnál többen léptek át magánnyugdíjpénztárakba - az­ADÓBEWÉTELEK ALAKULÁSA (MILLIÁRD FT) Megnevezés 2000. évi 2000.1. fél év előirányzat nettó bevétel Munkaadói járulék 96,9 45,5 Munkavállalói járulék 43,2 20,8 Egészségügyi hozzájárulás 178,6 90,8 Tb-járulékok 1324,8 656,6 (Forrás: APEH) A csökkentéssel az ellenzék is egyetértett, ám több szocialista és szabaddemokrata képviselő úgy vélekedett, hogy a kabinet javaslata nem tartalmaz semmi­lyen utalást a járulékcsökkenés miatt kieső bevételek pótlására. Javaslataik szerint vagy a kiadá­sokat kell csökkenteni, vagy ki kell mondani, hogy nő az állami szerepvállalás a társadalombiz­tosítás területén. Az ellenzéken kívül az MDF is megfogalmazott ilyen aggályo­kat, a Fidesz részéről viszont az óta kevesebb állami nyugdíjjáru­lékot fizetnek -, ráadásul közü­lük sokan 40 évnél idősebbek. Az MSZP és az SZDSZ felszólalói szerint az új rendszer bevezeté­sekor világosan megmondták, hogy az elsősorban a fiataloknak előnyös, az Orbán-kabinet lépé­sei pedig folyamatosan azt a lát­szatot keltik, mintha a magán­nyugdíjpénztárakat egyfajta bűnbaknak tekintenék, csak mert azok a Horn-kormány mű­ködése alatt jöttek létre. Szerzetesek kirajzása Budapest Szerzetesekkel és hitokta­tókkal pótolja a katolikus egyház a kistelepüléseken hiányzó papokat. Erről állapodtak meg a Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia (MKPK) rendes őszi ülésén - nyilatkozta lapunknak Veres András püspök, a testület titkára. Az egyházközségek lelkipásztori ellátásának újjászervezése igen fontos feladat, mivel napjainkban egyre kevesebb a településeken helyben lakó pap. Megfigyelések szerint azokon a helyeken, ahol nem tartózkodik folyamatosan lelkiatya, a közösségek összetar­tó ereje könnyen megbomlik.- Sajnos a katolikus egyház nem tud minden falu számára ál­landó papi jelenlétet biztosítani, így más megoldásokhoz kell fo­lyamodnunk - mondta Veres András. - Jelenleg 250-300 pap­növendék tanul országszerte ab­ban a nyolc felsőoktatási intéz­ményben, ahol erre lehetőség van. Számuk azonban nem ele­gendő a hiány pótlására, ezért a püspöki kar az idei háromnapos ülésen megállapodott abban, hogy az egyre feszítőbb hiányt olyan személyekkel pótolja, akik bár nem felszentelt papok, mégis alkalmasak egy közösség lelki ápolására, összetartására. Elsősorban szerzetesekre szá­mítanak, mind a férfi, mind a női rendekből, illetve hitoktatók se­gítségét veszik majd igénybe. A települések katolikus vallású hí­vei így bármely napon bizalom­mal fordulhatnak a közöttük élő szerzeteshez vagy hitoktatóhoz. Természetesen a misézést, to­vábbá az egyéb, papi jelenlétet igénylő feladatokat - a kereszte­lőket és a temetéseket - ezentúl is lelkipásztor végzi, aki a szük­séges időpontokban az érintett településeken tartózkodik. Egy- egy tisztelendő így könnyebben elláthatja feladatát a körzetébe tartozó falvakban. Reményeink szerint ez a megoldás célraveze­tő lesz. - ré­Téli ruha rászorulóknak. Az augusztusban alakult Karitatív Tanács döntése alapján először a Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Kozma Im­re atya vehetett át hamis márkajelzésű, de új ruhákat, kabátokat, cipőket a Vám- és Pénzügyőrség szóvivőjétől, Sipos Jenőtől. Az adomá­nyokat szociálisan rászoruló családok között osztja szét a szolgálat. fotó, europress/kallus gyórgy Olvasásból elégtelen Sokan képtelenek megírni egy levelet A harmadik évezred küszöbén a Föld lakóinak csaknem egyhatoda, vagyis 900 millió ember írástudat­lan. Magyarországon több mint 65 ezren nem tudják leírni saját nevü­ket sem. Budapest A világban az analfabéták száma nap­ról napra nő - mondta el lapunknak az analfabétizmus világnapja alkalmából dr. Maród Andor művelődéskutató. Az írástudatlanság elsősorban a harmadik világ országait sújtja. Az elmaradott országokban az újabb generációk sem sajátítják el megfelelő számban az írás és az olvasás alapjait, az UNESCO min­den igyekezete ellenére. Az analfabétizmus Magyarországon sem ismeretlen jelenség, de talán ennél is nagyobb gondot jelent a funkcioná­lis analfabétizmus terjedése. Ez azokat érinti, akik jártak ugyan iskolába, sőt, akár el is végez­ték azt, de az ott szerzett alapismereteket nem képesek alkalmazni az életben. A megszerzett ismereteket és képességeket is gyorsan elfelejtik, mert munkájuk közben nem kell írni, olvasni, számolni. Ráadásul többnyire szabadidejükben sem használják olvasási-írási készségeiket, nem olvasnak újságot, megoldhatatlan feladat szá­mukra egy kérdőív kitöltése, egy levél meg­2001 az olvasás éve lehet A kulturális kormányzat azt tervezi, hogy a következő esztendőt az olvasás évének nyilvánítja - mondta Nagy Attila, a Magyar Olvasási Társaság elnöke. Ez egyben isko­lai programok elindítását is jelentené, ame­lyek célja éppen az lenne, hogy a pedagó­gusok a felsőbb osztályokban is kiemelten figyeljék a gyerekek szövegértésének alaku­lását. Súlyos gondot okoz az is, hogy egy- egy évben az iskolaköteles korból kilépő korosztályok 4-5 százalékának még nincs meg a nyolcosztályos végzettsége. Különö­sen magas ez az arány Északkelet-Magyar- országon, Somogybán és Baranyában. fogalmazása, vagy egy álláshirdetés értelmezé­se. Ha mégis írniuk kell valamit, szövegük za­varos, nyelvi és helyesírási hibáktól hemzseg. Hiányos alapjaik miatt lehetőségeik is korláto­zottak, így a társadalom alsóbb osztályaiban mozoghatnak csupán - mondta dr. Maróti Andor. Ha egyszer elveszítik munkájukat, nekik általában már soha nem lesz lehetősé­gük új munkahelyet találni. Senki nem ismeri el önszántából, hogy funkcionális analfabéta, így számukról hiteles adataink nincsenek. Külföldi szakemberek becslései szerint a felnőtt lakosság 10-15 szá­zaléka érintett a kérdésben, ám csak a jég­hegy csúcsa látszik. Sorozási papírok kitölté­sekor, munkanélküliek bejelentkezésénél, börtönökben vagy álláskeresésnél derülhet fény az alapvető készségek hiányára. Ezek a felnőtt emberek nagyon ritkán próbálnak helyzetükön javítani, mert szégyellik problé­májukat, vagy nem hajlandók tudomást venni róla. Jelenleg az ország területén négy börtönben folyik olyan képzés, amely igyekszik felszámolni a funkcionális analfabétizmust a fogvatartottak között. Szükség lenne ilyenre a civil életben is, csak az kérdéses, hogy lennének-e jelentkezők. _________________________________________________________(JUHÁSZ) PÁRTUNIÓ-VÁLTÁS. Magyar- országon van jövője a liberaliz­musnak - nyilatkozta a Liberá­lis Intemacionálé főtitkára, mi­után Budapesten tárgyalt a Fidesz vezető politikusaival. Jan Weijers közölte, hogy a megbeszélésen Kövér László pártelnök, Szájer József frak­cióvezető és Németh Zsolt alelnök egyértelművé tette a Fidesz szándékát, hogy hama­rosan kilép a Liberális Interna- cionáléból és csatlakozik az Európai Néppárthoz (EP). ÖSSZEFOGÁS. A Magyar Ke­reszténydemokrata Szövetség abban érdekelt, hogy egy egy­séges jobboldali uniópárt jöjjön létre, amely a Magyar Demok­rata Fórumot, a Magyar De­mokrata Néppártot és a Fideszt is magában foglalja - jelentette ki a szövetség elnöke. Surján László azt mondta, hogy ha ez nem lehetséges, akkor közös választási listák összeállítására és közös jelöltek indítására tö­rekednek. A politikus ugyanak­kor hangoztatta, hogy az unió­párt megalakulásáig a Magyar Kereszténydemokrata Szövet­ség fenntartja önállóságát. ÚJ NYOMOZÓHIVATAL. Az ügyészség szervezeti átalakítá­sa során létrehozzák a kiemelt ügyek osztályát, és felállítják a Legfőbb Ügyészség önálló nyo­mozóhivatalát is. Polt Péter leg­főbb ügyész elmondása szerint a szervezeti változtatások célja az, hogy az ügyészségek mun­kája a jelenleginél hatéko­nyabb, gyorsabb és rugalma­sabb legyen. A testületileg telje­sen önállóan működő nyomo­zóhivatal ősszel kezdi meg tevékenységét. BÉRKÖVETELÉS. A Közgyűj­teményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöksége törvényte­lennek tartja, hogy a következő két év költségvetési törvényter­vezete eddig nem került a Költ­ségvetési Intézmények Érdek­egyeztető Tanácsa (KIÉT) elé - közölte Vadász János, a KKDSZ elnöke. Az érdekképviselet nem ért egyet azzal sem, hogy a kul­túrában dolgozók kimaradjanak a pedagógusoknak és az egész­ségügyi dolgozóknak megígért kiemelt bérfejlesztésből. ÍTÉLET. Nógrádi Zsoltot, az olajügyeket vizsgáló bizottság koronatanúját lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, vala­mint közokirat-hamisítás bűn­tette miatt két év felfüggesztett börtönbüntetésre és 100 ezer forint pénzbüntetésre ítélte az első fokon eljáró Dunakeszi Városi Bíróság. Nógrádi Zsolt a szóban forgó ügy miatt 1999- ben előzetes letartóztatásban volt, miután egy pisztolyt, vala­mint 55 darab töltényt koboz­tak el tőle. ■ Gyógytomászhiány Ma van a fizioterápia világnapja FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE Üdülő-összeírás Budapest A nemzetközi elemzések szerint egymillió lakosnak legalább ezer gyógytornász­ra lenne szüksége, ehhez képest hazánkban a kívána­tos létszám alig egyötöde dolgozik. A csont és az ízület évtizedének kezdetén vüágszerte nagyszabású kampányt indítanak ma a gyógy­tornászok, mert szerintük a la­kosság mindenhol nagyon kevés ismerettel rendelkezik a mozgás- szervi megbetegedésekről. A magyarországi rendezvény- sorozat egyik házigazdája a Ma­gyar Gyógytornászok Társasága. Szakembereik tapasztalatai sze­rint - akiket nálunk gyógytor­násznak, külföldön fiziotera- peutának neveznek - munkájuk fontosságának fokozott elismeré­sét jelzi, hogy az orvosegyeteme­ken immár több helyen folyik fő­iskolai szintű képzés. A gyógytornászok hagyomá­nyos, egyszersmind legtöbb időt felemésztő tevékenysége változat­lanul a mozgásszervi betegek gondozása. Emellett azonban mind több szerepet vállalnak egyebek mellett a neurológiai, a szív- és érrendszeri, a pszichiátriai betegek rehabilitációjából, a kór­házak intenzív osztályainak mun­kájából. A házi ápolásban ugyan­csak egyre többen dolgoznak. Az ellátásban komoly gond - hangzott el a szövetség tegnapi tájékoztatóján -, hogy munkatár­saik nincsenek jelen az ország va­lamennyi térségében. A legkeve­sebben Tolnában, Nógrádban, Fejér, Komárom-Esztergom, He­ves, Szabolcs-Szatmár és Jász- Nagykun-Szolnok megyében vannak. A Magyar Gyógytornászok Tár­sasága az Egészségügyi Miniszté­rium támogatásával nemrégiben Budapesten 10 foglalkozásból álló mozgásprogramot indított csont- ritkulásban szenvedők, valamint a betegséget megelőzni szándé­kozók számára. Az életmódtan­folyam hatására a foglalkozáso­kon részt vevők bevallása szerint több mint 60 százalékuknak meg­szűnt a fájdalma, és enyhült a gerincpanasza. A gyógytornászok ezért most azt tervezik, hogy az oszteoporozis (csontritkulással foglalkozó) központok közremű­ködésével országos programmá bővítik a budapesti tanfolyam tananyagát. ____________________________________(CT. B. J.| A 2001. évi népszámlálás programjában a népesség és a lakásállomány teljes körű felmérése mellett szerepel az ország területén lévő üdülők pontos számba­vételének kötelezettsége is.- Az üdülő része az ország lakás- vagyonának; ez is indokolja ösz- szeírásukat - tudtuk meg a Köz­ponti Statisztikai Hivatalnál. - A népszámlálásokra vonatkozó ENSZ-ajánlás is tartalmazza, hogy ezeket az épületeket külön számításba kell venni. Ráadásul senki nem tudja megmondani pontosan, hogy hány üdülőépü­let van az országban, mert a leg­utóbbi összeírás negyven éve volt, és az azóta eltelt évtizedek­ben nagyon sok nyaraló épült or­szágszerte. Gyors eredmény azonban nem várható a mostani összeírás után. Czibulka Zoltán, a KSH ille­tékese lapunknak elmondta: az augusztus 31-ig rögzített adatok feldolgozása akár két-három évet is igénybe vehet. Az első, tájé­koztató jellegű eredmény min­den bizonnyal jövő év végére ké­szül el. Ezt azonban még megelő­zi az üdülő-összeírás második szakasza februárban, amikor azt mérik majd fel a kérdezőbiz­tosok, hogy történt-e bármilyen változás a nyári állapotokhoz ké­pest. Mivel feltehetőleg csak ke­vés ingatlantulajdonossal talál­koznak, leginkább az épületeken látható külső változtatásokat jegyzik fel. Az augusztus 31-ig rögzített adatok a jövő évi népszámlálás végéig az önkormányzatok keze­lésében maradnak, azokat nem hozzák nyilvánosságra. ______isi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom