Heves Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

4. oldal - Heves Megyei Hírlap HAZAI 2000. Szeptember 1., péntek TŰKOR Ünnepelt a leépülő bányászat Az elmúlt tíz esztendőben a bányaiparban 100 ezren vesztették el munkahelyüket A köztársasági elnök is Oroszlányba látogatott tegnap az 50. bányásznap központi ünnepségére, ahol a külső­ségek az ágazat legszebb napjait idéz­ték. A magyar bányászat illetve a bá­nyásztársadalom teljesítménye rend­kívül fontos az ország szempontjából - hangsúlyozta Mádl Ferenc. A köz- társasági elnök - aki, mint megje­gyezte, fiatal korában egy ideig maga is viselte a bányászegyenruhát - kije­lentette: tudja, hogy az elmúlt évti­zedben jelentősen visszafejlődött ez az iparág. Dolgozói nem okozói, ha­nem elszenvedői a szakma nemzetkö­zi méretű és elhúzódó válságának. A bányászat jövőjének meghatározása elsősorban a kormány feladata. Ugyanakkor a döntés előtt ki kell kérni minden érintett véleményét, s csak valamennyi összetevő mérlegelé­se után adni választ a „hogyan to­vább” kérdésére - hangsúlyozta Mádl Ferenc. Oroszlány - Budapest A központi ünnepségre érkezett bányá­szok tegnap is díszegyenruhát öltöttek, de az ünnepi beszédekben benne volt az elmúlt évtized leépítései miatt érzett levertség és a jövő miatti aggodalom is. Mint 1950 óta minden esztendőben, most is szeptember első hétvégéjén - il­letve az ezt megelőző valamelyik napon - állnak meg a bányászok egy rövid idő­re, hogy 1919-ben meggyilkolt társaikra emlékezzenek. 81 évvel ezelőtt szeptem­ber 6-án ugyanis az életkörülményeik romlásáért és a 12 órás munkaidő visz- szaállítása ellen tüntető bányászok közé lőttek a csendőrök Tatabányán. Heten életüket vesztették és huszonhatan sebesültek meg súlyosan. Az ünneplés gondolata akkor született meg, amikor az országnak kiemelkedően sok fűtőanyagra volt szüksége és ennek java részét még a bányászat állította elő. 1964-ben hozták felszínre Magyarorszá­gon a legtöbb szenet, azóta minden év­ben egyre kevesebbet termelnek ki a bá­nyákból, tíz évvel ezelőtt pedig nagysza­bású bányabezárási program indult, mert a hazai bányák jelentős részében gazdaságtalan lett a kitermelés. Mindezek nemcsak a tegnapi oroszlá­nyi ünnepségen kerültek szóba, hanem azokban az interjúkban is, amelyeket munkatársaink az ünnep apropóján ké­szítettek a szakmai szakszervezet elnö­kével és az ágazatot felügyelő helyettes államtitkárral. Hajdan nyolc szénbánya medencében folyt a termelés: Tatabányán, Oroszlány­ban, Veszprémben, Várpalotán, Nógrád, Borsod és Pécs térségében, valamint a Mátraalján. Jelenleg már csak Ajkán, Balinkán, Márkushegyen, Mányon,' Pécsett, Putnokon, vala­mint Gyöngyöstől Miskol- cig, az észak-magyarorszá­gi lignit mező térségében. Schalkhammer Antal szerint a mostani bá­nyásznapon sem feled­ál Schalkhammer Antal ’jjátkaspgy FOTÓ: 24 ÓRA/KISS T. JÓZSEF kezhetünk meg arról, hogy pontosan tíz évvel ezelőtt kezdődött el az a folyamat, amelynek következtében a bányaiparban csaknem 100 ezer ember vesztette el munkahelyét. Közülük a legtöbben, 55 ezren a szénbányászat területén dolgoztak. Rajtuk kívül többek között 8 ezer uránbányász, 6 ezer érc- és ásványbányász, valamint 4 ezer kő- és kavicsbányász került az utcára. Hogy közülük mégis kevesen szorul­tak a munkanélküliség kenyerére, azt a szakszervezeti vezető a kormánnyal folytatott sikeres érdekegyeztetésnek tudja be. Olyan törvények és rendeletek láttak napvilágot, amelyek lehetővé tet­ték, hogy a leépítések áldozatai korábbi nehéz munkájukhoz méltó ellátásban részesüljenek. Lehetőséget teremtettek arra, hogy 25 évi földalatti munka után teljes nyugdíjat kaphassanak az elbo­csátott bányászok. Azok, akiknek 10 évnyi föld alatti munka után 50 százalé­kot meghaladta az egészségkárosodása, ugyancsak teljes nyugdíjra váltak jogo­sulttá. A 36 százalékot meghaladó egészségkárosultak baleseti járulékban, rehabilitációban részesültek. Emellett a keresetkiegészítések és a szociális ellátá­sok széles palettáját sikerült a szakszer­vezetnek kivívnia. Az érdekképviselet persze jobban örült volna annak, ha az utólagos ellátás helyett a munkahelyek maradtak volna meg. Schalkhammer Antal kiemelte, hogy az elmúlt években az energetikai ipar privatizációs árbevételeinek 5 százaléká­ból sikerült olyan alapot létrehozni, amelyből bányászati önsegélyező pénz­tárt működtet a szakszervezet. A 8,6 mil­liárd forintos alapból a munkahelyüket elvesztőknek átképzési, újrakezdési támogatást biztosítanak. A szektorban megmaradt, mintegy 20 ezer szakszerve­zeti tag abban reménykedik, hogy a pia­ci váltások ellenére sikerül megőrizni a jelenleg még működő bányaüzemeket, illetve az ottani munkahelyeket. A szak- szervezet elnöke bízik abban, hogy a bá­nyászok társadalmi megbecsülése, önbe­csülése is megközelíti egyszer még azt a szintet, ami évtizedekkel ezelőtt az ágazatot jellemezte. Hónig Péter gazdasági minisztériumi helyettes államtitkárhoz tartoznak az energiaügyek, így a bányászat is.- Hány bányát kell bezárni az idén? - kér­deztük a helyettes államtitkártól.- A Dunántúlon ez év végéig az Oroszlá­nyi XX aknát, a Zobák és a Jókai-bányát, Észak-Magyarországon a Rudolf-, a Fe­ketevölgy- és a Putnok-bányát kell bezár­nunk, mert termelésük gazdaságilag nem indokolt. Például Putnok, Fekete­völgy és Lencsehegy 1995-99 júniusa között több mint 8 és fél milliárd forint támogatást kapott, miközben az ország széntermelésének alig több mint 6 százalékát teljesítette. Úgy gondoltuk, hogy helyesebb, ha az eddig támogatás­ra kiadott összeget inkább új munkahe­lyek megteremtésére fordítjuk.- Hány bányász vált munkanélkülivé?- Az eddig bezárt bányákban 6200 és a még működőkben, létszámleépítés kö­vetkeztében további 2100 ember. Legtöb­ben újrakezdési támogatást kaptak. Ta­valy a második fél év óta Putnok-bánya több mint két és fél milliárd forintot és Feketevölgy is egymilliárdnál többet ka­pott újrakezdési és működési támogatá­sokra. A dolgozók a bányában töltött évek arányában akár többmilliós támo­gatást is kaphattak ebből a keretből.- Miből fedezték mindezt?- Például ezért kellett 2000-ben meg­emelni a villamos energia árát fél száza­lékkal. Emellett a költségvetés erre a cél­ra összesen 3,4 milliárd forintot biztosí­tott. Legfontosabb feladatunknak ugyan­akkor új munkahelyek megteremtését tartottuk, elsősorban a magas munkanél­küliséggel küszködő Borsod-Abaúj- Zemplén megyére koncentráltunk. A munkaerő-piaci alapból és a Gazdasági Minisztérium aktív foglalkoztatási kere­téből több milliárdot fordítottunk erre a célra. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a borsodi fejlesztési pályázatokra tavaly egyetlen pályázat sem érkezett. A pályázati feltételek könnyítése után tudott csak két bányaterület bekapcso­lódni a programba.- Mit ígérnek azoknak a bányászok­nak, akik ezután válnak munkanélküli­vé?- A munkahely-teremtési támogatási rendszerek tovább működnek, sőt a kor­mány nemrég, augusztus 9-én hozott ha­tározatában további kedvezmények ki­dolgozására szólította fel az illetékes minisztereket. NÉMETH ZSUZSA-KOÓS TAMÁS PEDAGÓGUSBÉREK. A Pénzügyminisztériumot sike­rült meggyőzni, hogy a januári 8,75 százalékos béremelés mel­lett a pedagógusok keresete jövő szeptembertől további 20 százalékkal növekedjen - jelen­tette be Pokorni Zoltán egy csütörtöki budapesti tanács­kozáson. PEREN KÍVÜL? Monstkó Éva, a tiszai kormánybiztos szóvivő­je csütörtökön elmondta, hogy Gönczy János kormánybiztos a napokban Budapesten tárgyalt az Esmeralda befektetői csoportjával. Az üzletemberek arra voltak kíváncsiak, hogy Magyarország mit szólna a peren kívüli megegyezéshez. A kormánybiztos a tárgyaláson elmondta: az ajánlatokat mérle­gelik, viszont alapkövetelmény, hogy a 29,3 milliárd forintnyi kár megtérüljön. KAPCSOLATFELVÉTEL. Ko vács László szocialista pártel­nök várhatóan a jövő héten ta­lálkozik - KDNP-s kezdeménye­zésre - a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) több vezetőjé­vel, hogy a két párt közötti vi­szony jövőbeni alakulásáról tár­gyaljanak. Kovács László teg­nap megerősítette azt az értesü­lést, hogy az elmúlt hónapok­ban többször folytatott informá­lis beszélgetést a keresztényde­mokraták egyes vezetőivel. NYUGDÍJ ÉS FÖLDALAP. Az MDF az elkövetkező két évben az ideinél jóval nagyobb nyug­díjemelést tart szükségesnek, és fontosnak ítéli, hogy a Nem­zeti Földalap önálló országos hatáskörű, az Országgyűlés alá rendelt intézmény legyen. Erről Dávid Ibolya beszélt csütörtö­kön, az MDF elnöksége és or­szággyűlési képviselőcsoportja együttes ülésének szünetében Budapesten. ELISMERT JOGSÉRTÉS. Pallag László kisgazda ország- gyűlési képviselőnek, az olaj­bizottság elnökének jogi képvi­selője csütörtökön a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróságon elis­merte a jogsértés tényét abban a most kezdődött személyiségi jogi perben, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter indított a honatya ellen. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Pallag László alkotmányos köte­lezettségét teljesítette, amikor a közérdekű információkat nyil­vánosságra hozta. MEGÁLLAPODÁS. Schmitt Pál, a MOB és Hans Savonije, a The Coca-Cola Company Közép-európai Divíziójának el­nöke írta alá tegnap azt a meg­állapodást, amelynek értelmé­ben a sporthoz kötődő világcég 2005 elejéig jelentős összeggel támogatja a magyar olimpiai mozgalmat. ________________■ Ö tszáz tanár juthat géphez Ötszáz pedagógus vásárolhat számítógépet kamatmentes részletre a Soros Alapítvány és a SuliNet Klub Egyesület jóvoltából, ha informatikai továbbképzésen vesz részt. Pályázni szeptember 15-ig lehet. Budapest A távoktatásos tanfolyamra csak olyan oktatási intézménnyel hi­vatalos munkaviszonyban álló ta­nárok jelentkezhetnek, akik főis­kolai vagy egyetemi diplomával rendelkeznek. Az első ötszáz pá­lyázó indulórészlet nélküli, két évre vállalt, havi nem egészen 9 ezer forintos törlesztőrészlettel idén októberben kapja meg a szá­mítógépet. Pályázni kizárólag az erre a célra szolgáló űrlappal le­het, amelyet a SuliNet Klub Egye­sületnél ( hgergely@poli.hu , 1094 Budapest, Balázs Béla út 18., tel: 456-9152) tudnak beszerezni.- Az Írisz-Sulinet programon keresztül jelenleg több mint 1500 oktatási intézmény kapcsolódik a világhálóhoz - tájékoztatott Búzái Csaba, a program referense. - Idén további háromszázötven is­kolával bővült a résztvevők köre. A program készítői arra törek­szenek, hogy összekapcsolják a világhálót és a hagyományos ok­tatási módszereket, segítsék a ta­nítást és a tanulást. A pedagógu­sok és a diákok egymás közötti véleménycseréjére, a tapasztala­tok kicserélésére önálló inter­netes helyet hoztak létre.- Aki ellátogat az oldalainkra, szinte az összes műveltségi terü­leten talál számára érdekes, vagy használható anyagot - folytatta a referens. - A hálózat az oktatási terület minden képviselőjének se­14% 500 iskola gítséget nyújthat. Az iskolák, a fenntartók, a minisztériumok, az önkormányzatok, a pedagógiai in­tézetek olyan aktuális informáci­ókhoz juthatnak, amelyek mun­kájuk során nélkülözhetetlenek. Búzái Csaba elmondta: az írisz-SuliNet program egyik leg­főbb célja az, hogy minden tanárt és diákot megtanítson a számító­gép használatára.- Teller Ede úgy vélte, hogy aki az ezredvégen nem tudja kezelni a komputert, az olyan, mintha analfabéta lenne. Ez ellen feltétle­nül tenni kell. Szeretnénk, ha a gyerekek szülei is be tudnának kapcsolódni a szörfözésbe, sz. f. Lemondott Wachster Tamás Még mindig függőben a hadi gépek ügye Csillapodhatnak a Honvédelmi Minisztériumon belül már hosszú ideje húzódó személyi ellentétek, miután tegnap bejelentette lemondását Wachsler Tamás, a tárca közigazgatási államtitkára. A kiala­kuló békességet azonban megzavarhatja a vadász­gépek ügye. Budapest A fideszes államtitkár lehetséges távozása korábban is szóba ke­rült, ám úgy látszik, csak mostan­ra érett meg eléggé a helyzet a szakításra.- A mára igencsak lelassult hadsereg-átalakítás felgyorsítása csak úgy képzelhető el, ha egy másik, a kisgazda nézetekkel jobban azonosuló államtitkárt neveznek ki, aki azonban nem szükséges, hogy feltétlenül a párt tagja legyen - mondta el la­punknak Lányi Zsolt, az Ország­gyűlés honvédelmi bi­zottságának elnöke. A tárcán belüli hatékonyabb mun­kát és a konfliktusok csökkené­sét várják az új embertől, de a személyéről még nem született döntés. Jelentős viták várhatók azon­ban a valószínűleg kisgazda kö­tődésű vezető kinevezése után is, mert a harci gépek ügye ko­moly vívódást okoz a katonai ve­zetők számára. - Nem mindegy, hogy mire nincs pénzünk? - tet­te fel a költői kérdést lapunk munkatársának Tikos László, a Honvédelmi Miniszté­rium sajtóiroda-vezető­je, utalva vadászgép­parkunk jövőbeni kor- szerűsítésére.Nemrégi- ben azonban az ameri­kaiak harci repülőik el­adásának megkönnyí­tése érdekében a nyil­vánosság előtt egyelőre nem körvonalazott hitellehetősége­ket ajánlottak föl a minisztéri­umnak. Tikos ezredes csak any- nyit volt hajlandó elárulni, hogy ezek kedvezőnek tűnnek. A tár­ca beszerzési hivatalának veze­tője, Bese Ferenc azonban tudó­sítónknak elmondta, hogy a 20 éves F-16-osok megvásárlása körülbelül tízszer annyiba ke­rülne, mintha a már meglévő MiG-eket újítanánk föl.-wl

Next

/
Oldalképek
Tartalom