Heves Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-18 / 219. szám

I 2000. Szeptember 18., hétfő TÜKÖR Heves Megyei Hírlap - 7. oldal GAZDASAG BÁT-ÖSSZEFOGLALÓ Drágult a kukorica Megélénkült a forgalom a múlt héten a Budapesti Árutőzsdén. A gabonapi­acon összesen 6,3 milliárd forint értékű áruval keres­kedtek a brókerek, míg a határidős pénzpiacon 18,5 milliárd forint értékű kül­földi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derül ki egyebek között a BÁT hétvégi összefoglalójából. A gabonapiacon 2007 kontraktus cserélt gazdát. A takarmányku­korica ára valamennyi terminre jelentős mértékben, 1980-2400 forinttal emelkedett. Ebből a ter­mékből 1728 kontraktusra kötöt­tek üzletet. A búzát 180-1190 fo­rinttal jegyezték drágábban. A ta­karmánybúza decemberi és már­ciusi lejáratának árfolyama 1000-1300 forinttal nőtt. A takar­mányárpa decemberre és márci­usra 900, illetve 500 forinttal ma­gasabban zárt. Két új határidő nyüt: a május 35000, és az au­gusztus 30 800 forinton. A napra­forgóhoz 800-2200 forinttal ol­csóbban lehetett hozzájutni, a repce ára viszont 800-1000 fo­rinttal erősödött. A szóját októ­berre 4400, decemberre 3920 fo­rinttar drágábban jegyezték. A TAX is felfelé módosult. A határidős devizapiacon a múlt héten 68 ezer kontraktus for­gott. Változatlanul az euró volt a legkeresettebb, maga mögé sorol­va a japán jent, az amerikai dol­lárt és az angol fontot. A dollár va­lamennyi lejáratának ára a hétfői nyitóárhoz képest 1,00-2,20 fo­rinttal csökkent. Az euró négy ha­táridejének árfolyama 0,05-0,51 forinttal gyengült, és megnyílt két új határidő. Az angol font 3,50 fo­rintot vesztett értékéből. A japán jen három árfolyama 5,20-7,60 forinttal csökkent. - ug ­A felzárkózáson van a hangsúly Nyilvánosságra hozták a kormány hosszá távú gazdasági elképzeléseit A Széchenyi-terv A magyar gazdaság következő 2-3 évé­re több oldalról is olyan gazdasági stratégia körvonalazható, amely az or­szág gyors és kiegyensúlyozott fejlődé­sét, fokozatos európai felzárkózását teszi lehetővé - olvasható a kormány által a nyár folyamán elfogadott, „Az európai felzárkózás stratégiája” című 2003-ig szóló gazdasági koncepcióban. A kabinet középtávú gazdaságpoliti­kájának alapvető célja, hogy Magyar- ország a gazdasági teljesítmények, és ezáltal a polgárok jóléte, életszínvona­la tekintetében is fokozatosan köze­ledjék az Európai Unióhoz. A stratégia részeként a kormányzat három, köl­csönösen összefüggő célt határozott meg: a versenyképesség javítását, a gyors és kiegyensúlyozott gazdasági növekedés fenntartását és az Unióba való integrálódás folytatását. Budapest A kitűzött célok elérése érdekében a mak­rogazdasági politika a következő elvekre épül a tanulmány szerint: a gazdaságpoli­tika támogatást nyújt a vállalkozások fej­lődéséhez; a bérek növekedésének forrása a termelékenység javulása, illetve az ál­lamháztartás hatékonyabb működése - az állam gazdasági szerepvállalásának csök­kenése mellett. A költségvetési politika kedvezményezett területei 2001-től 2003- ig a családpolitika, a Nemzeti Fejlesztési Program meghatározó területei (a Széche­nyi-terv alapján), az agrár- és vidékfejlesz­tés, a tudásalapú társadalom emberi erő­forrásainak fejlesztése, az EU-integráció- val kapcsolatos feladatok végrehajtása, valamint az életszínvonal-emelés lesznek. Családpolitika Az elkövetkező évek feladata, hogy a ki­alakult családtámogatási rendszer meg­őrizze értékeit, és szükséges pénzügyi alapjait biztosítsa. A jövő esztendő és az azt követő év egyik fő prioritása a gyer­mekes családok támogatása. Az alanyi jogon járó gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és a gyermekvédelmi támogatás évenkénti emelését az öregsé­gi nyugdíjminimumhoz kapcsolódó tör­vényi kötöttség garantálja. A rászoruló családok számára a rendszeres gyerekvé­delmi támogatás kiterjesztése jelenthet kiegészítő támogatást. A családi támoga­tások rendszerén belül fontos elem a - gyermekek után járó személyi jövede­lemadó-kedvezmény. A kabinet állás­pontja szerint azok az állampolgárok, akik a társadalmi közteherviselésben na­gyobb szerepet vállalnak, arányosan töb­bet kell, hogy visszakapjanak a költség- vetés bevételeiből. Összességében a gyermekes családokat megillető támoga­tások 2001-ben 18 százalékkal nőnek. A családpolitika megvalósításának fontos eszköze az otthonteremtési támogatások rendszere, amely emellett a gazdaság fejlődését és a társadalmi különbségek mérséklését is szolgálja. Autópályák és gyorsforgalmi utak építése elengedhetetlen ahhoz, hogy kihasznál­hatók legyenek a magyar gazdaság tran­zit szerepéből fakadó előnyök, továbbá hogy lehetővé váljon az elmaradt térsé­gek felzárkóztatása, a gazdasági vérke­ringésbe való bekapcsolása. A lakásépítések növelése nemcsak a még ma is meglévő mennyiségi gondok megoldását irányozza elő, hanem olyan minőségi célokat is, mint a fiatalok eseté­ben az első lakás megszerzési lehetőségé­nek biztosítását. A gazdaság további fejlődését akadá­lyozó, duális szerkezet oldását elsősorban a kis- és középvállalkozások nagyvállalko­zásokkal szembeni versenyhátrányának mérséklésével indokolt csökkenteni. Eh­hez a vállalkozói kultúra és ismeretek fej­lesztésére, a tőkéhez való hozzájutás javí­tására, a működés adminisztratív feltét­eleinek könnyítésére van szükség. A turizmus fejlesztése azért is kiemel­kedő fontosságú, mert ez - az ágazat sajátosságaiból következően - elősegít­heti egyszerre több gazdaságstratégiai cél elérését is. Agrár- és vidékfejlesztés Az agrár- és vidékfejlesztés támogatása is változatlanul a kormány kiemelt céljai közé tartozik. Erre az előző évihez ké­pest a folyó áras GDP-növekedés ütemét jelentősen meghaladó támogatás bizto­sítható. A támogatási rendszer kialakítá­sánál folytatódik az egyszerűsítés, továb­bá az EU-szabályokkal való harmonizá­ció. Az agrártámogatások belső arányai a beruházási támogatások javára tolódnak el. A Nemzeti Programnak megfelelően az agrár-környezetvédelemre új célelői­rányzat kerül elkülönítésre, 2001-től létrejön a Nemzeti Földalap. A területi aránytalanságok mérsék­lése, az elmaradott régiók, megyék és kistérségek gazdasági felzárkóztatási esélyeinek javítása a 2001-2003. évek gazdaság- és költségvetés-politikájá­nak továbbra is kiemelt feladata ma­rad. A terület- és vidékfejlesztést köz­vetlenül szolgáló költségvetési elői­rányzatok jelentős növelésével, a tér­ségi programok társfinanszírozási fel­tételeinek a fejezeteknél történő terve­zésével, az EU előcsatlakozási progra­mok támogatásainak igénybevételével tovább bővül a helyi fejlesztési igé­nyek, a térségi felzárkóztatási progra­mok megvalósításának lehetősége, és emellett erősödik az EU-csatlakozásra való felkészülésben az érintett régiók szerepvállalása is. A területi arányta­lanságok jelentős csökkenését eredmé­nyezi az infrastrukturális programok megvalósítása és ennek befek­tetésösztönző hatása is. Inflációellenes politika Az éves átlagos infláció az 1999. évi 10 százalékról 2003-ig 3-5 százalékra csök­ken a kormányzat tervei szerint. A terve­zett makrofeltételek ezt gazdasági és pia­ci oldalról alátámasztják. A tartós dezin- fláció egyben feltétele is a dinamikus gazdasági növekedésnek. Az infláció csökkenésének elérését segítheti a na­gyobb kínálat és verseny áremelkedést fékező hatása, a csökkenő bérterhek, illetve az agrárrendtartással szabályozott belföldi agrárkínálat, amely az élelmi­szerárak növekedésének szabhat gátat - állapítja meg a kormányprogram. ______________________________________________________________________(8TS) ______________________________A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKflJfl SZÁMOKBAN_____________________ M egnevezés____________ ____________________1999_____________2000_______________2001_____________2002____________2003 v áltozás az előző évhez, % Bruttó hazai termék (GDP) 4,5 5-5,5 5-6 5-6 5,5-6,5 Fogyasztói árindex (évi átlag) 10,0 8-9 5-7 4-6 3-5 Folyó fizetési mérleg hiánya Md Euro 2,0 1,9-2,2 2,1-2,3 2,3-2,5 2,3-2,5 Folyó fizetési mérleg hiánya a GDP %-ában 4,3 4-4,5 4-4,5 4,0 3,4-3,8 Bruttó átlagkereset* 16,1 11,5-12 9-10 8-9 7,5-8,5 Nettó átlagkereset* 12,7 10 8-9 8-9 6,5-7,5 Egy főre jutó reáljövedelem 2-2,5 2-2,5 4-4,5 4,5-5 4,5-5 Lakosság fogyasztása 4,6 3,5-4 3,5-4 3,5-4,5 4-5 ' Teljes munkaidőben foglalkoztatottak: az 5 fő feletti szervezeteknél. A GÁLA HUNGÁRIA RT. a minőségbiztosítási tevékenysége területére, katonaviselt férfi munkatársakat keres Nógrád megye területére nyerstej ellenőr munkakörbe. Elvárások: mezőgazdasági, vagy élelmiszeripari középfokú végzettség, energikus, kezdeményező munkavégzés, határozott fellépés, valamint „B” kategóriás jogosítvány. Jelentkezni: amennyiben hirdetésünk felkeltette érdeklődősét, kérjük küldje el rövid szakmai önéletrajzát „NYERSTEj” jeligére írásban, a szakmai végzettséget igazoló okmányok, vagy Glemba |anos felvásárlási vezetőnél. 6701 Szeged. Pf.: 186. címre: Élen a feldolgozóipar Az APEH végzett a társasági adóbevallások értékelésével Befejeződött az elmúlt évi társasági adóbevallások fel­dolgozása. A szakemberek szerint az 1999. esztendő a magyar gazdaság sikerévé­nek könyvelhető el. A vállal­kozások adózás előtti ered­ménye 35,2 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. Budapest Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz összesen 304 ezer társasági adóbevallást nyújtottak be. A cégek 90 százaléka tovább­ra is 10 fő alatti létszámmal mű­ködő, úgynevezett mikrovál- lalkozás. A 10-50 fős kisvállalko­zások részaránya mindössze 8 százalék. Az 50 főnél több em­bert foglalkoztató közepes és nagyvállatok aránya alig haladja meg a 2 százalékot. Kismértékben csökkent az ipari és kereskedelmi vállalkozá­sok súlya, bár az utóbbiak száma változatlanul magas, meghaladja a 76 ezret. A bevallások feldolgo­zása során kiderült, hogy jelen­tősen nőtt, 24,9 százaiéiba emel­kedett az ingatlanügyletekkel és a gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó cégek számaránya. A társas vállalkozások folyó áron számított nettó árbevétele 1999-ben 27,7 billió forint volt, 14.5 százalékkal több, mint az előző évben. Ez a növekedési ütem elmarad az 1998. évitől, aminek legfőbb okát a mérséklő­dő inflációban látják a szakem­berek. A nettó árbevétel 97 szá­zalékát a kettős könyvvezetést végző társaságok regisztrálták. A 3.5 billió forintos többletbevétel kétharmadát a kereskedelmi és feldolgozóipari vállalkozások ér­ték el, csaknem egyenlő arány­ban. A leggyorsabb, 26,9 száza­lékos növekedés a pénzügyi ága­zatban tapasztalható. £zt követi 19,4 százalékkal a szállítási, a raktározási, a postai és a távköz­lési szféra. A feldolgozóipar - an­nak ellenére, hogy 1999-ben a növekedése az átlagostól elma­radt - még mindig a legmaga­sabb, egyharmados részt képvi­sel a nemzetgazdasági teljesít­ményből. Annak ellenére, hogy a cégek 90 százalékát teszik ki a mikrovállalkozások, az összár- bevételből mindössze 18 száza­lékban részesednek. A nemzetgazdasági árbevétel több mint harmadát azok a vál­lalkozások teremtik elő, amelyek több mint 90 százalékban külföl­di tulajdonban vannak. Az ebbe a körbe tartozó 16,6 ezer cég net­tó árbevétele - az átlagot megha­ladóan - 29 százalékkal nőtt. Az adóhivatal szakemberei szerint a zömmel külföldi tulajdonban lé­vő cégek javárá írható az is, hogy alkalmazottjaikat nem a mini­málbéren jelentik be. Az 1999. évi adóbevallások feldolgozása során bebizonyosodott, hogy az export dinamikája az előző évi 34 százalékhoz képest 20,4 szá­zalékra csökkent. Az ágazatok közül a legjobb eredményeket ezen a téren is a feldolgozóipar érte el, az export háromnegyed részét állították elő. Az élelmi­szeripar továbbra is értékesítési gondokkal küszködik, kivitele folyó áron is 11 százalékkal csök­kent. A korábbi évekhez képest jelentősen, mintegy 30 százalék­kal nőtt a gépipari export. Külö­nösen jó eredményekkel zárt a közúti járműgyártás. A teljes kivitel 70 százalékát ezer nagyvállalkozás érte el. A mikrovállalkozások exportré­szesedése mindössze 9 száza­léknyi volt. NÉMETH ZSUZSA A gazdaság főbb területei Nettó árbevétel 1999/ 1998 % 1998 1999 milliárd Ft % milliárd Ft % Mezőgazdaság 821 3,4 829 3,0 101,0 Feldolgozóipar 8 297 34,3 9408 34,0 113,4 Villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás 1395 5,8 1522 5,5 109,1 Építőipar 1211 5,0 1400 5,1 115,6 Kereskedelem, közszüks. cikkek jav. 7 855 32,5 9080 32,8 115,6 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 1637 6,8 1954 7,1 119,4 Pénzügyi tevékenység és kiég. szóig. 543 2,2 689 2,5 126,9 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1673 6,9 1920 6,9 114,8 Egyéb 726 3,1 864 3,1 119,0 Nemzetgazdaság összesen 24158 100,0 27666 100,0 114,5 Telefonéiig A Nagy O is benne van ■ . Megyei Telefonkönyv — az Ön cégét is itt keresik. 2040 Budaörs, Baross u. 89. Tel.: 06 23 504 902, Fax: 06 23 504 989 Internet: www.telefonkonyv.hu , e-mail: telefonkonyv@mtt.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom