Heves Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-15 / 217. szám

8. oldal - Heves Megyei Hírlap , 2000. Szeptember 15., péntek HHflBl A SZÁMÍTÓGÉP vilaga Adatbázis Mobil portál az autóból A Wingcast nevű új vállalat internetelérést és biztonsági szolgáltatásokat ad - például ország­úti segítséget - az autós felhasználóknak. Az er­re való szoftver maga hívja a mentőket, ha észle­li, hogy felfúvódott a légzsák, vagy útba igazítja az eltévedt sofőrt. A Ford vezérigazgatója, Jaques Nasser úgy jellemezte a közös vállalatot, hogy annak köszönhetően a gépkocsiból hamarosan mobil portál lesz. A világ második legnagyobb autógyára be akarja érni vetély- társát, a General Motorst (GM); az ugyanis OnStar néven négy éve elindított egy hasonló telematikai szolgáltatást. Az OnStart már gyárilag beépítik a GM 32 autótípusába, és 270 ezer előfize­tővel rendelkezik. A Feng Shui és az e-biznisz Egy vállalkozó szellemű brit üzletember kifeje­zetten az elektronikus kereskedelemmel foglalko­zó irodák Feng Shui-szaktanácsadására speciali­zálta magát. Az irodák „energiáinak helyes elosz­tása” és az „ősi műtárgyak” elhelyezése állítólag hatékonyan növeli a webes kereskedelem bevéte­leit, segít új piacokat nyitni, és optimálisan kihasználni az erőfor­rásokat. Mások szerint azonban az egész nem több, mint hum­bug. Bár sok cég örömmel fizet óránként száz font körüli tisztelet- díjat a konzultánsnak azért, hogy néhány aranyhalat vegyenek, hogy odébb cipeljék íróasztalaikat és néhány nagy kristályt felag­gassanak a falakra, többen viszont nem hiszik, hogy a Feng Shui hasznot hozna - már a konzultánst kivéve! -, csak a figyelmet von­ja el az igazán termékeny és fontos tevékenységektől. Volt, aki nem elégedett meg a szóbeli ellenpropagandával, s összeállított egy kifejezetten a Feng Shui praktikáit demisztifikáló weblapot: ki-ki döntse el magában, hókuszpókuszról vagy csodás varázsról van-e szó. Pillanatmilliárdos Egy eddig megmagyarázhatatlan számítógépes hibának köszönhetően néhány percig a világ leg­gazdagabb emberének érezhette magát egy nor­vég fiatalember. A Verdens Gang című oslói lap szerint a 29 esztendős Öle Andresen az inter­neten kért számlaegyenleget a Den Norske Banktól. Legnagyobb meglepetésére 1,22 milliárd dollárnak megfele­lő norvég koronáról kapott visszajelzést. Ha ez igaznak bizonyult volna, Andresen úr lekörözte volna még a jelenleg leggazdagabbnak tartott Bill Gatest is. A bank illetékesei azonban helyesbítették a szaldót, noha egyelőre nem tudják, hogyan hozhatott ki a számító- gépes rendszer ilyen horribilis összeget. Japán és az internetforradalom Japánban ötéves tervet dolgoznak ki az Egyesült Ál­lamok megelőzésére az internetes forradalom terén. A kormány bizottságot nevezett ki a terv elkészítésé­re és az átalakítások vezénylésére, ennek elnöke pe­dig nem más, mint Idei Nobnjüki, a Sony Corporation elnöke. A japán kormány szerint az ország lemaradt az elektronikus átállásban, és félő, hogy az új gazdaság elszalad Japán mellett. A bi­zottság előzetes jelentése szerint Japánban alig van nagysebességű infrastruktúra, a lassú internetkapcsolat pedig a költségeket is rend­kívül megnöveli. A testület másik gondja, hogy Japánban több mint hétszáz jogszabály akadályozza az elektronikus kereskedelem fejlő­dését. A stratégák legelső javaslata, hogy e szabályok felülvizsgálatát és a kereskedelem liberalizálását már most a parlament őszi üléssza­kának napirendjére kell tűzni. Japánban a háztartások 11 százaléka fér hozzá a világhálóhoz; az Egyesült Államokban ez az arány 37 százalék. Japánban a helyi hívási tarifák miatt igen drága a vezeté­kes telefonkapcsolatra épülő internethasználat (meglehetősen isme­rős helyzet, nekünk magyaroknak!), miközben az Egyesült Államok- ban az ilyen hívások majdnem ingyenesek. ____________________■ I Y § I fVH ll a szak lap Ax oldalt o Computerwortd szómitóstechnlko munkotorsoi készítették az ÉUROPRESS Sajtougynokseg egyv> «működe* evei tranzakciók Biztonságos Nem kell aggódniuk október 1-jétől azok­nak az internet-felhasználóknak, akik eddig azért nem vásároltak bankkártyá­val a világhálón, mert nem bíztak a tranzakció biztonságában, azaz féltek, hogy hackerek lelopják bankkártya­számukat és a kártyabirtokos kontójára vásárolnak. A félelmeket a Fotex-csoporthoz tartozó S@feNet, a Kereskedelmi és Hitelbank, valamint a Westel közös szolgáltatása oszlathatja el. A „Don’t worry!” nevű, s a világon elsőként bevezetendő ilyen jellegű szolgáltatás lényege az, hogy aki internetes vásárlása során a K&H által kibocsátott bankkártyával fizet, az a Westel SMS-rendszerén üzenetet kap a tranz­akció tényéről, illetve a kifizetendő összegről. Ez utóbbit azonban csak akkor emelik le a bankszámláról, ha azt az ügyfél - egyedi kódját használva - a válasz SMS-ben jóváhagyja. Erre 16 óra áll ugyan rendelkezésére, ám ha 1 órán belül nincs reagálás, újabb rövid értesítés kö­vetkezik, majd 15 óra elteltével még egy. Amennyiben megerősítés nélkül marad az üze­net, vagy a kártyabirtokos nem akarja kifizetni az összeget - jelesül azért, mert kártyaszámával más garázdálkodik -, az összeget a pénzintézet nem utalja át a kereskedőnek. Ha az EC/MC vagy Visa kártyákat birtokló ügyfél még ezek után is fél megadni a hagyomá­nyos boltokban is használt kártyájának számát a neten, nem kell elkeserednie, van erre az esetre is megoldás, amely kettős biztonságot nyújt. A felhasználó ugyanis kaphat egy virtuális Fotex- Visa internetkártyát, és ez másra nem használ­ható, csak internetes vásárlásra. A dombornyo­más és mágnescsík nélküli plasztiklap csak a kártyaszámot tartalmazza, így idegen kézben a „Don’t Worry!” szolgáltatás, illetve az ehhez szükséges PIN-kód nélkül fabatkát sem ér. Tehát az egykori sláger folytatását ideidézve: „Be Happy!”, azaz boldogok (és nyugodtak) is lehetünk. _____________■ M indennapi Napsterünk Az amerikai zeneipar perel, míg az alig egyéves múltra visz- szatekintő MP3-fájlok megosztásán alapuló szoftver népsze­rűsége lassan a csillagos eget súrolja. A Napster kétségkívül javában járja világ körüli hódító útját. Az amerikai egyete­mek diáksága lázasan töltögeti az MP3-fájlokat, az egyetemi rendszeradminisztrátorok pedig a hajukat tépik a hálózato­kat lassító „fölösleges” adatforgalom-növekedés miatt. A szoftver sikere nálunk Ma­gyarországon is jelentős: pár óra leforgása alatt össze lehet szed­ni egy albumra való anyagot. Nem csoda, hogy a Napster-fel- használók csak mosolyognak, mikor egy CD-boltban három­ezer forintért kínálják ugyan­azokat a számokat. Persze, a becsületes polgár elvből nem lop zenét. De ha megvizsgáljuk a rendszer, azaz a Napster működési elvét, belát­hatjuk, hogy a szoftver haszná­lata nem (teljesen) illegális. A Napster mögött nincs kalóz MP3-adatbázis, mivel a szoftver csupán „összehozza” azokat az egyéni felhasználókat, Buda­pesttől Tokióig, akik éppen a há: lón vannak és Napstert használ­nak. Amennyiben felajánljuk a saját merevlemezünkön találha­tó dalokat letöltésre, úgy mi is leszedhetünk számokat mások gépeiről. Hat gigabájtos MP3-lejátszó A Creative Technology nagy dobása a hordozható MP3-as lejátszók piacán az új Nomad Jukebox. Háttértároló kapacitá­sa eléri a hat gigabájtot, ami az összes eddigi lejátszóhoz képest több nagyságrenddel nagyobb memóriát jelent. A világ jelenlegi „legizmosabb” lejátszójának Ígérkező Nomad Jukebox több mint százötven zenei CD anyagát képes WAV vagy MP3 formátumban tárolni. Kinézetre a lejátszó egy hagyo­mányos hordozható CD-játszóra hasonlít, de belül egy to­vábbfejleszthető flash alapú szoftver (és négy AA-méretü • elem) lapul, míg a fedőlapján egy nagyméretű LCD-kijelző látható. A számítógép-tulajdonosok a Creative PlayCenter 2 szoftver­rel tudják kedvenc számaikat átalakítani, majd a Jukeboxra tölteni. A Macintosh-tulajdonosok se csüggedjenek, ők a hasonló SoundJam MP-t találhatják a csomagban. A gyártó az új terméktől a következő tizenkét hónapban száz­millió dolláros bevételt vár. A Creative előremutató gondolko­dásának jele, hogy az elkövetkező audioszabványok megjele­nése nyomán a Jukeboxot az interneten keresztül újra lehet majd programozni, amennyiben szükséges. Még az idén elkészül egy vezeték nélküli vezérlőegység, és dolgoznak egy infravörös port kifejlesztésén is. Sőt, a Napster-hívek még fi­gyelmesek is egymással, mert gyakran csak azért maradnak on­line, hogy egy vadidegen befe­jezhesse a letöltést. Ennyi jó tulajdonság mellett azonban van néhány buktató is. A Napster szoftvere elég erősza­kos jószág, gépünket végigtapo­gatja, és még a legeldugottabb al­könyvtárakban is az MP3-fájlokat keresi. Ugye, nem kell ecsetelni, hogy milyen jó csatorna lenne egy jó kis vírusnak a Napster, pil­lanatok alatt tömeges kék halált okozhatna. Banki alkalmazottak­nak szintén nem ajánlatos hasz­nálniuk, mert a letöltés közben az átlagfelhasználó gépe tárva- nyitva áll még egy kezdő tini- hacker előtt is. A folyamatosan zajló perek és hercehurcák ellenére - vagy ta­lán éppen ezek miatt - a Napster forgalma hihetetlen mértékben növekszik. Egy legutóbbi adat szerint nem kevesebb mint há­rommillió szörfölő kereste fel. A jelek szerint a felhasználókat nem igazán rettentik el a lemez­kiadók által indított perek. „A látogatók a legfrissebb számo­kat keresik, és megtalálják, a többi mellékes” - jegyezte meg egy szakértő sokatmondóan. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban a napsterezők munkál­tatói kellemetlen helyzetbe kerül­hetnek, ha a felhasználók mun­kahelyi PC-jükre töltik le a prog­ramot, és ott hallgatják a zenei anyagokat. Egyes amerikai cégek meg is tiltották dolgozóiknak, hogy installálják a Napster szoft­vert a munkahelyi gépekre, mivel az állománycserélő technológia biztonsági kockázaü forrás. ■ Telefonálás szinte ingyen Érdemes figyelemmel kísér­ni az interneten mind gyak­rabban megjelenő ingyenes számítógépes telefonálási lehetőségeket. Mindenek­előtt amerikai, izraeli és német cégek kedveskednek ilyesmivel a honlapjukra tévedőknek. Legutóbb a go2ca.ll társaság je­lent meg ajánlatával: az immár megszokott amerikai (USA, Ka­nada, tehát az 1-es országkijelölő számmal hívható) előfizetőkön túl az angliai és észak-írországi, az írországi és a németországi telefonok is ingyen hívhatók az egész világból, így hazánkból is - internetes felületen. A go2call honlapján f http://de.go2call.com ) beje­lentkező ügyfél (néhány statiszti­kai jellegű kérdésre kell csupán válaszolni a regisztráláskor) pos­tafordultával elektronikus levelet kap a go2call számítógépétől, amely közli az általa választott felhasználó-azonosítóhoz rendelt jelszót. A jelentéktelen terjedel­mű tárcsázóprogram letöltése után már hívható is az amerikai nagybácsi, a manchesteri város­háza, az Írországban élő sógor­nő, a Németországban dolgozó barát. A technikai feltételeket se feledjük: miután számítógépes kapcsolatról van szó, a közepes teljesítményű MMX vagy Pentium PC hangkártyájára kell csatlakoztatni a (mintegy ezer forintba kerülő) mikrofonos fej­hallgatót, ami a hagyományos te­lefonkagyló szerepét tölti be. Windows 9x, NT vagy 2000 ope­rációs rendszer, internetes böngészőprogram és legalább 28,8k-s modem is tartozéka az internettelefonnak. Ez utóbbiak azonban részei az otthoni kom­puternek is, elvégre nélkülük aligha tudna gazdájuk inter­netezni. A tárcsázás a komputer billentyűzetével történik. Célsze­rű a szokásosnál lassabban, tagoltabban beszélni, hogy a hívott fél folyamatosan hallja szavunkat. A hangminőség egyébként elfogadható, hellyel- közzel kiváló. A szolgáltatás napi 24 órás, a beszélgetési idő nincs korlá­tozva, ám rádiótelefon-számok nem hívhatók. Hasonló szolgál­tatása a Microsoftnak is van: magyarországi honlapjáról: www.microsoft.com/hun letölt­hető az MSN Messenger Service. A működési elve a go2call cég rendszerével megegyező, szép­séghibája, hogy egyelőre csak kanadai és egyesült államokbeli számokat kapcsol. Még egy apróság: előfordul­hat, amennyiben túl hatékony tűzfal védi a számítógépet, akkor nem biztos, hogy használható a go2call szolgáltatása. ________■ Vi lág proletárjai, licitáljatok! Az egykori Szovjetunió hetven évét, avagy Magyarország és a környező országok közel fél évszázadát nehéz lenne nyom nélkül kitörölni a történelem- könyvekből. A nyomok néme­lyike a rendszerváltás után árucikké vált, s a világ külön­böző bolhapiacain egyre többet ér. Senki többet ne kezdjen „elvtársi já­tékba” a poliüka porondján, de kü­lönféle aukciókon a Lenin-szobrok- nál és egyéb történelmi emlékeknél a „senki többet” egyre gyakrabban hangzik fel. Ezúttal Magyarország első on-line aukciós házában lesz nemzetközi árverés: www.arveres.com . Egy korábbi korszak emlékei és rekvizitu- mai „Red Collection” néven kerülnek a virtuális kalapács alá. Bővebb infó: www.redcollection.com . A több mint félezer tárgy között akad működésképtelen kétéltű harci jármű (BTR) is, de az igazi kuriózum a nagy triumvirátus: Lenin, Marx és Engels egy kínai selyemgobelinen, amely a maga műfajában minden bi­zonnyal milliókat érő műalkotás, a li­cit persze alacsonyabbról, 500 000 fo­rintról indul. A kispénzű gyűjtőknek sem lesz okuk a szomorkodásra, hi­szen lesznek tárgyak néhány ezer fo­rintos induló árral is. A licitáláson kívül az elárverezen­dő tárgyakat virtuális kiállítás kereté­ben is meg lehet tekinteni, megmu­tathatjuk gyermekeinknek, hogy ho­gyan is nézett ki az a Losonci Pált áb­rázoló május elsejei tábla, amivel an­nak idején kötelező volt felvonul­nunk, vagy - megkopott orosznyelv­tudásunkat felidézve - megtudhat­juk, hogyan is kellett krumplit pu­colni a Vörös Hadseregben a munka- folyamatokat bemutató tábla segítsé­gével. Természetesen nem hiányoz­hatnak a Vlagyimir Iljicset ábrázoló festmények, szobrok, rézkarcok, szőnyegek sem, ezeket akár virtuális képeslap formájában is továbbíthat­juk ember- és elvtársainknak. A váltott tárgyakkal zajló árverés két hónapig, stílusosan ez év novem­ber 7-ig tart, természetesen folyama­tosan cserélődő készlet mellett. A site alkotói a félreértések elkerülése vé­gett már a kezdő oldalon mindenkit tájékoztatnak, hogy ők bizony kapi­talisták, vagyis a redcollection.com oldalak létrehozása mentes minden­féle politikai és ideológiai nézettől, tevékenységüket kizárólag üzleti cé­lok vezérelik. ■ Egy Kis Ámítástechnika Egoszörfözők Sokféle információ gyűjthető be az internetről, azonban néhány embert az érdekel a legjobban, hogy mit tudhat meg saját magáról (!) a hálón. Az „egoszörföző” kifejezést egy brit nyelvész talál­ta ki, és első ízben az 1998-as kiadású Oxford English Dictionaryben olvasható. A fogalom nagyjából az internet korával azonos, hiszen az egoszörfözés, azaz a saját névnek a keresése az interneten mindig is érdekelte az embereket. A nárcizmus új típusát egyre többen gyakorolják, ezért egy Gary Stock nevű programozó kereső­motort épített az egoszörfözők számára: http://egosurf.com . Csakhogy kellemetlen pil­lanatokat is okozhat e műfaj. Legtöbbször egy másik, azonos nevű, de sajnos magunknál híre­sebb ember nevére bukkanunk... így a csalá­dalapítás előtt állók számára ajánlott, hogy olyan nevet adjanak csemetéiknek, amelyek könnyen azonosíthatók lesznek a világhálón akár 15 év múlva is. Ugyanakkor az egoszörfözés új kihívást is jelenthet, mert el lehet kezdeni azon munkálkodni, hogy egyre magasabbra küzdjük fel magunkat a listán. _________ ___■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom