Heves Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-24 / 198. szám
§§ UHU 2000. Augusztus 24., csütörtök VILÁG T Ü K Ö R Heves Megyei Hírlap - 5. oldal Haider a tagjelöltek házi feladatáról Ausztria az Európai Unió és a NATO között Európa közepén meglehetősen ellentmondásossá vált a helyzet: miközben Ausztriát tovább sújtják az Európai Unió többi tizennégy tagországának szankciói, Jörg Haider feltételekhez kötné a bővítést. Ugyanakkor újra fellángolt a vita arról is: semleges maradjon-e az ország, vagy jobban tenné, ha közelítene a NATO-hoz. Bécs Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke és változatlanul meghatározó politikusa, Karintia tartományi főnöke sajtószolgálata útján tegnap azt követelte: Csehország és Szlovénia nyilvánítsa semmisnek a Benes- dekrétumokat, illetve az úgynevezett Avnoj-törvényeket, amelyekre annak idején a csehszlovákiai és a jugoszláviai németek kitelepítését alapozták. Jörg Haider hangsúlyozta: „a korszerű demokráciákhoz nem méltó, ha rég letűntnek hitt diktatórikus időkből származó, embereket és népeket megalázó rendelkezések még mindig ezen országok alkotmányának részét képezik”. „Mind a Benes-dekrétumok, mind az Avnoj-törvények nyilvánvalóan sértik az emberi jogok és a nemzetközi jog elveit, s aki egy értékközösség tagja akar lenni, annak kötelessége előre teljesíteni az ezzel kapcsolatos házi feladatot” - utal a közlemény az Európai Unió bővítésére. Az FPÖ ugyanakkor változaüan hevességgel támadja Erhard Buseket, az EU keleti bővítésével foglalkozó osztrák kormánymegbízottat, aki egyértelműen a tagfelvételek mellett, a vétók ellen foglalt állást. Ausztria előre láthatólag még az idén javasolni fogja a NATO-nak az úgynevezett intenzív párbeszéd felvételét: ez a szövetséghez való további közeledésnek azt a szakaszát jelenti, amelyen tisztázhatók az esetleges csatlakozás összes feltételei és részletei, de ez az érdeklődő fél számára még nem jelent elkötelezettséget - közölte Martin Vukovich, a bécsi külügyminisztérium biztonságpolitikai osztályának vezetője. Benita Ferrero- Waldner külügyminiszter tavasszal még a nizzai csúcstól tette függővé a párbeszédre vonatkozó javaslatot; a külügyi tárcánál most azt mondták, hogy Ausztria már rég megtette volna ezt a lépést, ha nem jöttek volna közbe a tizen- négyek Ausztria elleni szankciói. Bécs most a szankciók feloldásában reménykedik, s hogy George Robertson NATO-fő- titkár november elejére tervezett bécsi látogatása alkalmából kérni lehetne a puhatolózó tárgyalások felvételét. Amint egy osztrák katonai-diplomáciai küldöttséggel júniusban Washingtonban közölték, a tárgyalások megkezdésének feltételei vannak. Eszerint nem csupán a csatlakozni kívánó ország kormányának, hanem a lakosságnak is támogatnia kell az elgondolást. Auszmauan azonuan az ellenzék politikája és propagandája nyomán a közvélemény szembehelyezkedik a csatlakozás ötletével. A NATO ugyanakkor azt is igényli, hogy az eddiginél alaposabban vizsgálják meg a szövetségre való alkalmasság katonai vonatkozásait, márpedig e téren A1 Gore választási pénzei Washington Janet Reno amerikai igazságügyi miniszter nem nevez ki különleges ügyészt Al Gore alelnök 1996. évi választási pénzalapgyűjtéseinek kivizsgálására. Meg nem nevezett minisztériumi ületékesekre hivatkozó újsághír szerint a miniszter Robert Conradnak, a tárca kampánypénzekkel foglalkozó részlege vezetőjének javaslatát utasította el. A kezdettől fogva botránygyanús eset hátterében az áll, hogy Al Gore 1996-ban állítólag a választási törvények megsértésével, illegális módon gyűjtött nagy összegű hozzájárulásokat kampánycélokra, javarészt nincstelen buddhista szerzetesektől. Az alelnök mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat. Az igazságügyi miniszter döntése kedvező hatással lehet Al Gore elnökválasztási hadjáratára. ___________________■ A l Gore a háborús veteránok kongresszusán Újabb orosz hajóbaleset Oroszországi Föderáció Miközben a Kurszk tengeralattjáró legénységének családtagjai reménykednek, tegnap robbanás történt egy járőröző rakétahordozó őrhajón a Kamcsatka- félszigetnél. A balesetet, amelyben egy tengerész meghalt, társa pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett, a hajó üzemanyag-tartályaiból kipárolgó benzingőz okozta. Az orosz közvéleményt mindazonáltal még mindig a Kurszk atom-tengeralattjáró ügye foglalkoztatja. Putyin elnök - eredeti terveivel ellentétben - nem kereste fel a katasztrófa színhelyét, hanem az áldozatok hozzátartozóival találkozott Szeveno- morszkban, majd visszatért Moszkvába. A hátramaradottaknak megígérte: egy tengerésztiszt tízesztendei keresetének megfelelő összeget kapnak. A gyász- szertartás a családtagok követelése nyomán elmaradt, többen ugyanis még bíznak abban, hogy lesz túlélője a katasztrófának. A hozzátartozók pert kívánnak indítani az orosz védelmi tárca, a kormány és a hadsereg fő- parancsnoka, vagyis az államfő ellen. „Nem anyagi, hanem erkölcsi kártérítést akarunk”, mert az illetékesek „nem tettek meg mindent a tengerészek kimentéséért” - nyilatkozta az „Anyák jogai” elnevezésű alapítvány képviselője. Az orosz haditengerészet óránként méri a radioaktivitást a Kurszk körzetében, de nem tapasztalták a háttérsugárzás növekedését. Norvég szakértők sem találtak arra utaló jelet, hogy radioaktív szivárgás lenne a szerencsétlenül járt tengeralattjárón. HÍREK RÖVIDEN Budapestre látogat az exkancellár Berlinben bejelentették: Németország volt szövetségi kancellárja szeptember 18-án Orbán Viktor meghívására Magyarországra utazik. Helmut Kohlt, aki beszédet mond a XX. Század Intézetben, millenniumi aranyéremmel tüntetik ki. Külképviselet Rámalláhban Ezen a héten kezdi meg működését Rámalláhban a palesztin területek első magyarországi megbízottja. Fehérvári László tegnap nyújtotta át megbízólevelét Jasszer Arafat palesztin vezetőnek. Hazánk képviseleti irodájával huszonhétre növekedett a Palesztin Nemzeti Hatóság területén működő külföldi képviseleti hivatalok száma. Irak nem engedi be az ENSZ embereit Bagdad nem engedi az ország területére a világszervezet bizottságát. A fegyverzet-ellenőrzésnek azt kellene igazolnia, hogy Iraknak nincsenek tömegpusztító fegyverei, és nem is tud ilyeneket előállítani. Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: még katonai akciók sem kényszeríthetik a kormányt arra, hogy az ország területére engedjék a testület tagjait. Pozsonyi kisebbségi viták A szlovák kormány területi reformot sürget. Megvalósítása esetén alig maradna olyan megyei rangú közigazgatási egység, ahol a magyarok lélekszáma meghaladná a húsz százalékot. Ez alatt ugyanis nem alkalmazható az egyébként sem kielégítő kisebbségi nyelvtörvény. A kulturális miniszter azt szorgalmazza, hogy a magyar nemzetiségű nők újra csak „óvá” végződéssel használhassák a nevüket. Nyelvtörvény Lettországban A rigai kormány elfogadta a lettek és az orosz kisebbség viszonyának kiéleződésével fenyegető nyelvtörvény végrehajtásának módozatait. A 2,4 milliós baltikumi állam lakosainak több mint egyharmadát kitevő orosz kisebbség hátrányosan megkülönböztetőnek és megtorlónak minősíti a jogszabályt. Északír összecsapások Észak-írországban ismét rács mögé került John Adair, az egyik leg- hírhedtebb terrorista. Belfast utcáin brit katonák járőröznek, miután az elmúlt napok összecsapásaiban ketten meghaltak, többen pedig megsérültek. A konfliktus ezúttal nem politikai jellegű: a Londonhoz hű félkatonai szervezetek egymással küzdenek a gazdasági befolyásért. Letartóztatott magyar Embercsempészet gyanújával őrizetbe vettek egy 23 éves magyar fiatalembert Ausztriában. Az osztrák határőrök ellenőrizték a férfi által vezetett gépkocsit, és 14 illegális bevándorlót fedeztek fel a furgonban. ■ Géptípushiba vagy véletlen? Nincs meggyőző bizonyíték a Boeing katasztrófájának okára Négy évvel a TWA amerikai légitársaság Boeing 747-esé- nek tragédiája után a vizsgálatot lefolytató szakértők szinte bizonyosak abban, hogy a balesetet az üzemanyag- tartályban történt robbanás okozta. De nem tudni, mi volt a robbanás oka. Washington Az 1996. július 17-én bekövetkezett katasztrófában a fedélzeten tartózkodó 230 személy életét vesztette. Az amerikai közlekedés- biztonsági hatóság tegnap nyilvánosságra hozott jelentése azonban a tragédiát közvetlenül kiváltó okra nem szolgál kellő magyarázattal, mivel nem találtak elegendőnyomot a bizonyossághoz. „Szívesen állnék elő a kezemben egy elszenesedett vezetékkel, s mondanám, hogy íme a bizonyíték” - jelentette ki Robert Swaim, az NTSB szakértője. A vizsgálóbizottság tagjai tanácskozásuk során részletesen kielemezték a gép karbantartásának adatait és azoknak a szemtanúknak a megfigyeléseit, akik látták a járat felrobbanását. Megvizsgálták mindazokat az esetleges okokat, amelyek a tankban bekövetkezett robbanáshoz vezethettek, közöttük a fékszárnyak problémáját, egy rakéta- támadás vagy egy meteoritbecsapódás lehetőségét is. A rendelkezésre álló adatok alapján a szakemberek szerint elektromos rövidzárlat látszik a legvalószínűbb oknak. A fedélzeti beszélgetést rögzítő fekete doboz magnószalagján hallható a személyzet egyik tagja, amint felhívja a figyelmet az üzemanyagtank visszajelzőjének a hibájára. Ezenkívül bajok voltak a gép világításával is. Az üzemanyagtartályban lévő kábelben alacsony a feszültség, de olyan nagyobb vezetékekkel van összekötve, hogy egy esetleges rövidzárlat nyomán szikrák keletkezhetnek a kerozintankban. A rajt előtt a repülőgépnek három órát kellett várakoznia a felszállási engedélyre, s erre az időre a tartály klímaberendezései túlhevül- hettek. „Ebben a helyzetben pedig kis statikus kisülés is robbanáshoz vezethet” - jelentette ki Joseph Kolly, az NTSB vizsgálója. A hatóságok vizsgálódásának bírálói azonban úgy vélik, hogy a kormányzat eltitkolja a baleset valódi okait. (GYULAY) A TWA-gép roncsait vizsgálják a calvertoni hangárban fotó: europress/epa musszei szerűn nuszirianaK sok mányi Kellene pótolnia. Bécs ugyanis eddig úgy vélte, hogy sok mindent megtakaríthat a csatlakozással, például a vadászrepülőgépeket, míg a NATO szerint egy gazdag országnak hozzá kell járulnia a közös biztonság és a felszerelés költségeihez. ■ Haider bírál, de Szlovéniába jár golfozni fotó: europress/epa
