Heves Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-23 / 197. szám
8. oldal - Heves Megyei HIrlap H ŐRI Z 0 N T 2000. Augusztus 23., szerda Kun Zoltán: A globális számok biztatóak Heves megye- A megyei önkormányzat és a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács számára mennyire fontos feladat a megyében zajló gazdasági folyamatok figyelemmel kísérése?- A területfejlesztési feladatok igen fontos területe az, hogy a tervező-irányító szervek lássák: hogyan alakulnak a megyében a gazdasági, társadalmi folyamatok, hogyan változnak az életköSZJA-ALAPOT KÉPEZŐ JÖVEDELEM EGY ÁLLANDÓ LAKOSRA (FT) 1998. 250000 200000 150000 100000 50000 0 Forrás: KSH 233199 148166 Pétervásárai Kistérségek kistérség összesen riilmények. Ezek ismerete alapvető ahhoz, hogy a fejlesztési terveket összeállíthassuk, ezért a tervező szerveknek nagyon behatóan elemezniük kell a gazdasági-társadalmi folyamatokat. De fontos ennek figyelemmel kísérése azért is, hogy számba vehessük a már megtett intézkedések hatásait, lássuk, hogy szükséges-e, és ha igen, hol, milyen irányban kell újabb fejlesztéspolitikai intézkedéseket, ösztönzőket tervezni.- Önök szerint mit mutatnak az utóbbi évek meghatározó fejlődési irányai?- A globális, főbb számok rendkívül biztatóak. 1995 és 1998 között a beruházások teljesítményértéke - azaz a beruházási típusú ráfordítások összege - megnégyszereződött. Az idei esztendő első negyedévében pedig az egy főre vetített beruházások teljesítményértéke Heves megyében volt az egyik legnagyobb. A 25 ezer fo- rint/fős mutatónál - ami összességében több mint 8 milliárd forintos megyei összberuházásnak felel meg az első negyedévben - Budapest mellett csak Fejér, Komárom, Győr-Sopron és Vas megye ért el magasabb szintet. Ez a beruházási dinamika eredményezte az épüőipar több mint 25 százalékos első negyedévi teljesítménynövekedését, amelynél csak a Veszprém megyei növekedési index magasabb. Ezek a beruházások döntően a vállalkozási szférában valósultak meg, de nem elhanyagolható az önkormányzati és az állami beruházások mértéke sem. Elég csak az ipari parkokra, a ZF-re, a Boschra, a Mátrai Erőműre, az M3-as autópályára, a Makovecz-uszodára, az önkormányzati szennyvízberuházásokra vagy a Gárdonyi Géza Színházra gondolni. Összességében tehát azt lehet mondani, hogy megyénkben komoly szakmai befektetők vannak jelen, és viszonylag élénknek mondható az önkormányzati fejlesztési hajlandóság is. Mindezt azzal is alá lehet táSZJA EGY ÁLLANDÓ LAKOSRA (»T) 1998. 50000 40000 váltak a külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai. Szintén pozitívan ítélhető meg, hogy '98 végére a nettó adóbefizetés megyénkben megközelítette a 40 milliárd forintot, a hozzáadott érték ez idő alatt 50 százalékkal emelkedett, és az adózott eredmény is 2,5-szeresére nőtt. Mindezen kedvező irányú változások azt eredményezték, hogy Heves a megyék közötti rangsorban immár évek óta előrébb lépdel az egy főre eső GDP tekintetében, jelenleg a 12. helyen áll.- Minek köszönhetőek ezek az eredmények?- A teljesség igénye nélkül 3 kérdéskört tudnék kiemelni. Egyrészt az M3-as autópálya Füzesabonyig történő megépítését, és az ehhez részben kapcsolódó külföldi beruházásokat, az ipari parkok fejlődését. Másrészt azt, hogy a megye munkaerőpiaca, a humán erőforrás képes vök a megújulásra, az alkalmazkodásra, és ezáltal tőkevonzó tényezővé vált. Harmadrészt pedig hozzájárult a fejlődéshez az a közel 20 milliárd forintos nagyságrendű állami támoPétervásárai Kistérségek gatás is, amely közvetlenül vagy kistérség összesen infrastrukturális hatásait tekintve Forrás: KSH ................... ' ___j közvetetten segítette a gazdaság fe jlődését.- Ezek szerint akár elégedettek is lehetünk...- Úgy gondolom, hogy a területfejlesztésben dolgozó szakemberek sohasem lehetnek elégedettek, hiszen a gazdaság és a lakosság elvárásai mindig újabb és újabb feladatok megoldására sarkallnak bennünket. Ráadásul a megye helyzetét vizsgálva jól látható: vannak rövidebb távú kihívások is, amelyekre megfelelő ösztönző válaszokat kell adnunk. Az előbb említett viszonylag pozitív eredmények - ha kicsit mélyeb30000 20000 10000 46136 23650 masztani, hogy a szennyvízcsatornázás terén több mint 20 települési önkormányzatnak van mintegy 40 milliárd forintos állami támogatási igényre előkészített pályázata.- A beruházások mellett mit lehet tudni az ipar teljesítményéről?- Ezen időszak alatt az ipari termelés mintegy 32, az ipari értékesítés pedig közel 32 százalékkal nőtt, és ezt meghaladóan bővük a megye gazdaságának exportteljesítménye is. Ezek a számok ösz- szességében elfogadható fejlődési ütemet igazolnak még akkor is, ha 2000 első negyedévében kisebb megtorpanás volt tapasztalható. Ez persze nem új keletű jelenség, hiszen megyénk gazdasági teljesítményében jelentős a szerepe a szezonalitásnak, elég csak az idegenforgalomra, vagy a mezőgazdaságra épülő élelmiszer-gazdaságra gondolni. A minap megjelent első’ féléves legfrissebb adatok ugyanakkor már biztatóak: tíz százalék körüli növekedést jeleznek. Örvendetes az is, hogy az elmük években érezhetően bővült a kis- és középváüalkozói szektor, a működő társas vállalkozások száma pedig '95 és '98 között 50 százalékkal nőtt. Jelentősen emelkedett a vegyes tulajdonú vállalkozások jegyzett tőkéje, a külföldi tulajdonarány, és elsősorban a német, amerikai és osztrák tőke hatására dinamikussá IPARI ERTEKESITES 1996-1998 ben megvizsgáljuk ezeket - lényeges ellentmondásokat is tartalmaznak.- Milyen ellentmondásokra gondol?- Arra gondolok itt, hogy bár évről évre előrébb lépünk a GDP- rangsorban, az országos átlaghoz mégsem sikerül közelítenünk: esztendők óta annak 72-75 százalékán állunk. Sőt, a relatív elmaradásunk még növekedett is: 1995- ben még 140 ezer forint/fő, '98- ban pedig már 271 ezer forint/fő volt az országos átlagtól való elmaradásunk. Ezek az adatok azt mutatják, hogy Heves megye az ország keleti részén viszonylag fejlődőképesnek számít, de a gazdasági teljesítményértékeket tekintve tovább romlott a kelet-nyugat közötti különbség. A munka- nélküliség ugyan megyénkben is mérséklődik, de ennek üteme nem éri el azt a mértéket, ahogyan a gazdaság teljesítménye javul. Noha e téren közeledünk az országos átlaghoz, de ezzel együtt - például Veszprém megyéhez viszonyítva - megyénk munkanélküliségi mutatói még romlottak is. Kedvezőtlenek azok a folyamatok is, miszerint jelentős foglalkoztatást biztosító gazdasági egységek épülnek le az elmaradott térségekben, lásd a Recski Ércbányákat vagy a bélapátfalvi cementgyárat.- A megye egyes térségei között is jelen vannak az Ön által említett ellentmondások?- Igen. Miközben a megye középső, kelet-nyugati tengelyén érezhetőek leginkább a fejlődés jelei, aközben a déli részeken ezek hatásai kevésbé kitapinthatóak. Még kevésbé érzékelhetőek ezek a megye északi térségében, ahol a munkanélküliség a megyei átlagot helyenként 50 százalékkal is meghaladja, ahol az egy főre vetített személyi jövedelemadó (szja) a megyei szja-átlagnak csak alig 50 százaléka, s ahol egy betöltetlen álláshelyre tízszer annyi a jelentkező, mint a megyeszékhely térségében. Észak-Hevesben a megye iparűzési adóbevételeinek alig a 6 százaléka képződik, az is döntően öt településen. Erre a vidékre ráadásul az aprófalvas telebeszállítói program bővítését, vagy a közlekedési kapcsolatok javítását, a területfejlesztési szakembergárda erősítését, továbbképzését. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy ezen operatív fejlesztési programok vagy éppen a megyei fejlesztési tanács támogatása nem lesz elegendő az elmaradott térségek felzárkóztatására. Ezért folyamatosan kezdeményezzük a kormányzati területfejlesztés és gazdaságirányítás, ösztönzés kapcsán azt, hogy ezen térségek állami támogatása legyen hatékonyabb úgy a tervezett fejlesztések segítése terén, mint a további adó- kedvezmények nyújtásával. 1995 piilesszerkezet is jellemző, emiatt a helyi ipar fenntartásának feltételei sem kedvezőek. Mindezen mutatók azt jelzik: a megye bizonyos térségeiben sajnos igencsak alacsony az adóerő-képesség, alacsonyak a saját fejlesztési források, amelyek eredményeként alacsony szintű az abszorpciós képesség is. Vagyis nincs olyan mértékű helyi forrás a gazdaságban és az önkormányzatoknál, hogy jelentős fejlesztési elgondolásokra pótlólagos forrásokat tudjanak szerezni a hazai és az EU-s pályázati rendszereken keresztül.- Ebben a helyzetben milyen kiutat látnak a területfejlesztési szakemberek?- Széles körű együttműködéssel számos elképzelést is kidolgoztunk, amelyek célja az, hogy a megyében tapasztalható különbségek érezhetően csökkenjenek. Egyebek mellett most kezdjük meg kistérségi és megyei szinten is az operatív fejlesztési programok kidolgozását. Ezeket nyilvános szakmai vitákon tervezzük majd véglegesíteni. E módszerrel szeretnénk a lehető legteljesebben feltárni azokat a helyi lehetőségeket, amelyek támogatásával, ösztönzésével valóban megkezdődhet, felgyorsulhat az elmaradottabb területek és települések fejlődése. Csak felsorolás szintjén említeném a kockázati tőkebefektető társaság létrehozását, a mikrohitelezés gyakorlatának fejlesztését, az ipari parkok előkészítésével a térségi foglalkoztatási központok kialakítását, a BERUHÁZÁSOK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA 1996 1997 1998 Előbb-utóbb el kell ugyanis érnünk azt a fejlettebb országokban követett gyakorlatot, miszerint a felzárkóztatás érdekében az állam a helyi terület- és gazdaságfejlesztő szereplőkkel együttműködve megkülönböztetett preferenciákat nyújtson. Kétségtelen ugyanakkor az is, hogy nem lehet, nem szabad csak az állami szerepvállalásra várni. A gazdasági tevékenységek irányítását - melyek egyes térségekben radikálisak is lehetnek - helyben kell kiérlelni és fejlesztési programokba foglalni. KÜHNE GÁBOR Történelmünk ezer éve díszkiadásban A Magyar Könyvklub siker várományos kötetei közé tartozik a millennium évében átdolgozott és augusztus 20-ára kiadott A magyarok krónikája című kiadvány. A Glatz Ferenc szerkesztette kötet 840 oldalon, mintegy 4000 szócikkben tartalmazza a magyar történelem kronológiáját, eseményrajzát, művelődéstörténeti, kultúrtörténeti vonatkozását. A gazdagon illusztrált krónika egyik nagy értéke abban rejlik, hogy egy-egy szócikk elolvasása nem több két percnél, megfogalmazása pedig nélkülözi a szakzsargont, így a nem történészek számára is kifejezetten érdekes és izgalmas megközelítésben láttatja a történelmi eseményeket, jelenségeket. A Magyar Könyvklub egyébként a már korábban napvilágot látott Krónikát becseréli az új, bővített kiadásra. A háború egy őrült állapot, s valójában az a normális, aki őrült módon viselkedik. A Könyvklub most újra megjelentette Heller: A huszonkettes csapdája című háborús regényét, hiszen egy ideje hiánynak számított a könyvpiacon. Ezt az alkotást egyébként a legjobb öt háborús regény közt jegyzik, s tartalma, megfogalmazása, érdekfeszítő mondanivalója miatt méltán került a XX. század legjobb száz kiadványa közé. Folytatódik a Leslie L Lawrence-életmű- sorozat is, a Karvaly árnyékában című kötettel, amelyben most a rovartudós Afrikába utazik, hogy nyomába eredjen a legendás óriásráknak. A keresés azonban nem olyan egyszerű. Lelőnek valakit. Mi kell még ezután? Egy pipa, amit Lawrence a fogai közé szorít, s nekilát a titok feltárásának.... Az egyiptomi kultúra gazdagságát, tudásának magas színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ókorban az egyiptomi ember már képes volt meghatározni az embrió nemét. Ezt állítja Moustafa Gadalla független egyiptológus, aki most megjelent Az ókori Egyiptom titkos története című kötetben több hamis mítoszt is szeretne eloszlatni a 35 ezer éves civilizációról. Az új, megdöbbentő megállapításokat tartalmazó kötet alapműve lesz az Egyiptomot kedvelő közönségnek. Nyolcszáz állat- és növényfaj meghatározását 900 illusztrációval mutatja be az Állat- és növényhatározó. A kötet nélkülözhetetlen útitársa a természetjáróknak, hiszen gazdag képi ábrázásával, pontos magyarázataival könnyíti a növény- és állatfajok felismerését. A zsebkönyv - lévén természet- járóknak készült - könnyen elfér egy hátizsákban, használata még túrázás közben sem okozhat nehézséget. Tíz-tizennégy éves gyermekek részére készült a Mindent tudni akarok a természetről sorozat részeként A természet ösvényein. A kiadvány abban segít, hogy környezetünk, az erdők, a patakok, a tavak, a rétek élővilága után érdeklődő gyermekek minél közelebb kerüljenek az élővilág olykor láthatatlan szereplőihez, meghatározásuk, életük megismerése könnyebb, érthetőbb, az ő világukhoz közelibb legyen. ______________________________(SPJROÁH)
