Heves Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-19 / 194. szám
8. oldal - Heves Megyei Hírlap ÜNNEPI 2000. Augusztus 19., szombat M A G A Z N A dinnye szereti a dinnyés árnyékát Morvái István, a dinnyés falu polgármestere Férfiak állnak a kupacba rakott dinnye körül. Szemmel méregetik a csíkos gyümölcsöket. Közben elismerően bólogatnak, vagy meg-megcsóválják a fejüket. Csikós nézi így a ménest, kupec a kiválasztott pejt. A férfiak viszont dinnyések. A legjobbak közül valók. Szemük a zöld héjon is átlát, nem kell nekik kopogtatni, lékelni a gyümölcsöt ahhoz, hogy megmondják, milyen a belseje. Ezek a férfiak dinnyék között nőttek fel. Apáik is dinnyések voltak, de még a szépapáik is. Csányban ötszáz éve már volt dinnye. Ezt Morvái István, a polgármester mondja. A csányi dinnyét említő első írásos dokumentumot 1574. április 12-én datálták, de a messze földön híressé vált csányi mézédest már korábban elkezdték termeszteni a faluban. Talán már több mint félezer éve. Az első nagy sikert az 1896- os budapesti millenniumi mezőgazdasági kiállítás hozta. Ott a csányi dinnyék hét aranyérmet szereztek, s ez megalapozta a település híres termékének legújabb kori sikerét. Mindezt Nagy László, a hatvani Bajza József Gimnázium Csányból elszármazott igazgatója mondja. Ő a csányi diny- nyével így foglalkozik: kutatja a történetét. Kapós termelők Az idősebb csányi dinnyetermesztők közül jó néhányan „gunyhóban” születtek. így hívták a dinnyések félig földbe süllyesztett házikóját. Ezekben a dinnyeföld szélén álló kunyhókban laktak azok, akik eljártak „dinnyézni”. A mai termesztők közül többen is gyerekként tavasztól őszig ilyen kunyhókban éltek. A kilencvenes évek elejéig, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok felbomlásáig az ország távolabbi részeiből is eljöttek Csányba dinnyésekért. A téeszek igyekeztek a legjobb embereket magukhoz édesgetni. Mindent adtak - gépeket meg trágyát is -, csak a csányiak szakértelme kellett nekik. Garanciát jelentett ez arra, hogy a termés jó lesz, kapkodnak érte majd a vevők. Aztán jött a földprivatizáció, és aki tehette, a falu határában szerzett földet. így most már a csányi dinnyések nemcsak ősztől tavaszig vannak itthon, hanem egész évben. Persze, jó néhányan távolabb is bérelnek földet. A csányi ember már aligha tudna meglenni dinnye nélkül. De nem is akar, még akkor sem, ha gyenge évet kénytelen zárni. Olyat, mint az idei. Szeszélyes piac Öt termesztővel üljük körbe az asztalt. Szklenár György, Mák Zoltán, Mák Zsolt, Szabó József és Fentor László alkotja az elmúlt évben alakult Csányi Dinnye Védegylet „kemény magját”. Az asztal közepén felszeletelt dinnye, de csak én kóstolgatom. Ok egész évben ezzel foglalkoznak. Úgy lehetnek vele, mint szakács a századjára elkészített fogással: már az illatából, a színéből is tudják az ízét. A dinnye finom. Azt mondják, az a normális. Az idei időjárás viszont nem volt normális.- Korán jött a nagy meleg meg a szárazság - sóhajtják. A dinnye nem tudott növekedni, mindössze félméteres indákat hajtott, holott ennek a többszörösét szokta. Márpedig ha nincs szár, akkor dinnye sincs. Máskor 30-40 tonna termett hektáronként, az idén jó, ha elérték az egy tonnát. Ráadásul a felvásárlási árak is nagyon alacsonyak voltak, de muszáj volt adni, mert a dinnye nem tartható.- Ha a dinnyés nem akarja elég olcsón adni a termést, akkor a kereskedők összebeszélnek, és néhány napig nem vásárolják fel a dinnyét - keser- gik. - Választhatunk: vagy odaadjuk, amennyiért viszik, vagy rajtunk marad az egész. Ráadásul a piac is szeszélyes. Volt, amikor nagyon ment a mag nélküli, ám az idén a kutyának sem kellett. Szklenár György meg is járta vele. Három hektár termése maradt a nyakán. Pedig ennek a fajtának a termesztése jóval költségesebb, a magosénak több mint kétszerese. Szerencséje a diny- nyésnek, hogy 14 hektáron hagyományos magosat is termesztett, most várhatóan nullásra sikerül kihoznia az évet. Persze, a saját és a családja munkabérét nem számítja. A csányi dinnyés sohasem számolja ki forintban, hogy hány munkaórát tölt a határban. Menni kell, és kész. Mert a dinnye szereti a dinnyés árnyékát. Ezt a csányi gyermek már hátulgombolós korában megtanulja. Ügyeskedő felvásárlók- Az a baj, hogy túltelítődött a piac, hogy mindenki dinnyé- zik, még akkor is, ha nincs tapasztalata, ha nem ért hozzá - jegyzi meg Fentor László. Vuray Gábort, az Országos Zöldség-gyümölcs Terméktanács elnökét idézi, miszerint ma az országban tízezer hektáron termesztenek dinnyét, holott hat-hét ezer hektár termése elláthatná a belföldi piacot és kielégítené az exportigényeket is. Kevesebb, de jobb minőségű dinnye kellene. Igaz, a csányi minőséggel általában nincs baj. Az viszont már baj, hogy jó néhányan csányi dinnyeként igyekeznek eladni az ízetlen portékát is. A gazdák egy konkrét esetet mesélnek. Az egyik csányi termelő nagyobb tételt szállított külföldre. Egy héttel később hívja az exportőr, hogy baj van, rossz a minőség, visszaküldi az egészet. A gazda viszont tudta, hogy jó árut küldött, kiutazott hát a megnevezett városba, ahol valóban talált több tonna dinnyét, de az nem az ő termése volt. Mint kiderült, a kereskedő abban bízott, hogy a gazda majd nem vállalja a visszaszállítás költségeit, inkább majd azt kéri, hogy a helyszínen semmisítsék meg a kritizált minőségű dinnyét, és akkor a kereskedőnek nem kell fizetnie az áruért. Jelenleg Magyarországról 127 cég exportál dinnyét. Mindenki úgy próbál ügyeskedni, ahogy tud. A csányi védegylet tagjai az idén védjeggyel láthatják el a dinnyéjüket. Az emblémákból kétféle van: aranyszínű címkét kapnak azok, akik Csányban termesztik a dinnyét, és ezüstszínűt azok, akik a védett technológiát betartva máshol nevelik a zamatos, terméket. Minden termelő számot kapott, s azt fel kell tüntetnie a címkén. Ezzel már garantálhatják a minőséget, ám az idén még nagyon ritka esetben tettek védjegyet a dinnyékre. Félnek, hogy a kereskedők visszaélnek a védjeggyel, hogy a szállítás során nem csányi termékre is átkerülhet a vignetta. Használata csak akkor lehetne megnyugtató, ha a termelő vagy képviselője az értékesítés helyszínén adná át a szállítmányt. Tehát a főbb európai elosztóhelyekre csányi képviselő kellene. És ezt meg is akarják valósítani a gazdák. A védjegy szabad utat biztosít az uniós piacokra. Zöld út Európába A védegyletnek 70 család a tagja. Titkárrá Simon Attilát, a körzet falugazdászát választották, aki a Fiatal Gazdák Európai Szövetségének alelnöke is. Meggyőződése, hogy a tájjellegű európai ételek között a csányi dinnye olyan elismertté és keresetté válhat, mint a dijoni mustár vagy az ementáli sajt. A csányi gyümölcs az Euroterrois program keretében felkerült azoknak a termékeknek a listájára, amelyeket az Európai Unió feltétel nélkül átvesz, és védjegygyei ellátott termékként forgalmaz. A csányi dinnye már keresett az európai piacokon. Gondot jelent viszont, hogy a termelők árakban nehezen veszik fel a harcot a jelentős állami támogatásban részesülő uniós gazdákkal, s így a spanyol és az olasz import igencsak lenyomja a felvásárlási árakat. Ám amint Magyarország belép az unióba, megszűnnek a határok, és az ottani gazdák sem kapnak export- támogatást, ha a magyar piacon akarnak árusítani. Az esélyek kiegyenlítődnek. Ám addig a mostani nehéz periódust a csányi dinnyéseknek át kell vészelniük. TOMPA Z. MIHÁLY # i'ÍJÍ Fentor László: Túltelítódött a piac FOTÓ: T. Z. M. Nagy László, Simon Attila és Vuray Gábor. A dinnye múltja és jövője került terítékre. Szent István, a magyar települések névadója István király, az államalapító, az egyházszervező emlékét és nevét több, sok évszázados múlttal rendelkező településünk őrzi. Több település még legendát is szőtt nevének eredete, a szent királlyal való kapcsolata köré. Királyszentistván a veszprémi vár közelében található. A lakosság azt tartja, hogy Szent István itt aratott győzelmet Koppány felett. A szent név felvétele általában a tatárjárás után terjedt el, így a XIII. században már feltételezhetően létezett a település. Szentistván a Borsod megye szélén fekvő három matyó település egyike. A falu egyetlen temploma a római katolikus barokk templom, amelyet 1763-ban szenteltek fel, védőszentje Szent István, a főoltárkép is a királyt ábrázolja. Bakonyszentkirály a cseszneki vár tövében meghúzódó kis település. Első neve Szentkirály volt, az 1700-as években Magyarszentkirályként találkozhatunk vele a történeti leírásokban, hogy megkülönböztessék a szomszédos Németszentkirálytól. Végül 1926- ban egyesítették a két települést Bakonyszentkirály néven. Szentkirályszabadja a harmadik Veszprém megyei község, amely nevében viseli az államalapító emlékét. Egy 1269-es jegyzék már Szabadé néven említi. Á király szabadjai azok a harcosok voltak, akik királyi földeket kaptak lovas szolgálatuk fejében. A hagyomány szerint e kiváltságot Szent Istvántól kapták, ezért később Úrszabadi, majd a XV. századtól a Szentkirályszabadi nevet viseli a település. Kerkaszentkirály Zala megyében, a Kerka folyó partján, csaknem a szlovén határ mentén található. Első írásos emléke 1322-ből származik. Évszázadokon keresztül a település nemesi birtok volt. A XIX század utolsó harmadában már saját iskolát és templomot épített a falu népe, amelyet Szent István tiszteletére szenteltek fel. Szentkirály a Duna-Tisza közén fekszik. Neve már 1354-ben egy adománylevélen szerepel. Sokáig Kecskeméthez tartozó puszta volt, de önálló nevét mindvégig megőrizte. 1952-ben lett önálló község, de korábbi nevét Lászlófalvára változtatták. A községben továbbélő hagyomány győzelmeként 1987-ben sikerült kiharcolniuk, hogy régi nevüket - Szentkirályt - visszakapják. Védőszentjük kultuszának ápolását tanúsítja Szent Istvánnak a falu temploma előtt álló bronzszobra. Szentistvánbaksa a Hernád folyó mellett fekszik. Egy 1318- ból származó oklevél várjobbágyi birtokként, egy későbbi már királyi birtokként említi. A baksa nevet a hagyomány a baksózó- ból eredezteti, a juhtenyésztők ugyanis a kiselejtezett és levágott állatokat kádakban sózva tartósították. A falu idők viharában elpusztult templomának védőszentje Szent István volt. Rinyaszentkirály a nevében szereplő somogyi folyócska mellett található. A XIII. században egy pápai tizedjegyzék Senthkyral néven említi. Nevét a Szent Istvánnak szentelt temploma után kapta. _______________________IKOÓSI
