Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-10 / 159. szám

?! HM 200°- Július 10., hétfő MEGY E I Heves Megyei Hírlap - 3. oldal KORK É P Hozzáértők Borókai Gábor kormányszóvivő legutóbbi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: szakmailag telje­sen indokolt, hogy - a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozásá­val - a hazai vasúthálózatot a Nemzeti Táp- és Kötszergyártó Rt., a reptereket a Magyar Mély­vízi Alagútfúró Kft., az utakat pedig a Trianon Össznemzeti Temetkezési Kht. újítsa fel. Köz- beszerzési eljárás kiírására az égvilágon semmi szükség, az drágább, lassabb és Simicska Lajos sem ért vele egyet. írmi KIÁLLÍTÁS. Az Egri Galériában ma délután öt órakor nyílik meg Kovács Zoltán festőművész kiál­lítása. Az alkotásokat Fekete Ka­talin ajánlja a közönség figyel­mébe, közreműködnek Halmos András és barátai. A tárlat hétfő­től vasárnapig 10-13, illetve 17-22 óra között tekinthető meg az Érsek út 8. szám alatti galéri­ában. FOGADÓÓRA. Július 12-én, szerdán délután négy órától az egri Városháza 2-es termében várja a választókat Bányász Ró­bert (MSZP), a városi 3-as szá­mú választókerület önkormány­zati képviselője, a pénzügyi és a gazdálkodási bizottság tagja. KAPTÁRKÖVEK. A VII. Ma gyár Őstörténet Tábor kereté­ben, az egri Angolkisasszonyok Diákotthonában ma este hat órá­tól Baráz Csaba tart diavetítéses előadást a bükki kaptárkövek­ről. Holnap ugyanebben az idő­pontban Molnár V. József a Paló­cok boldogasszonyáról beszél. ERDÉLYI ÚT. A székelyföldi, sepsiszentgyörgyi Nyugdíjas Önsegélyező Pénztár meghívá­sára a napokban Erdélybe láto­gatnak a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetsége tagjai. A szerdától vasárnapig tartó autó­buszos kirándulás során felkere­sik például Gyergyószent-mik- lóst, Eger testvérvárosát, megte­kintik a Gyilkos-tavat, a Békás­szorost, a Szent Anna-tavat, s el­utaznak Kézdivásárhelyre és Brassóba is. IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ. Júli­us 14. és 19. között a tardosi sporttábor ad otthont az „Euroweek 2000” elnevezésű nemzetközi ifjúsági találkozó­nak. A rendezvényen, amely a sport jegyében zajlik, négy nem­zet - francia, svéd, olasz, ma­gyar - képviselteti magát. A résztvevőket az egri polgármes­ter, dr. Nagy Imre is köszönti. TRAFFIPAX VEZÉNYLÉS 14.00-22.00: 3. sz főút, Gyöngyös belterület Mégis kell egy köztéri alkotás (Folytatás az 1. oldalról) Történt ugyanis, hogy a legutóbbi önkormányzati tanácskozáson dr. Czakó Gábor képviselő önálló indítványként azzal állt elő: a jö­vő esztendőben avassanak fel egy Szent István-szobrot. Az alkotás kicsinyített mását a jelenlevők megtekinthették. A javasolt szo­bor alkotója ugyanaz a művész, aki a pélyi köztéri szobrokat is al­kotta. Az ötlet immár többeknek tetszett, csupán egy dolgot kifo­gásoltak: miért nincs meg a dön­tés szabadsága? Ha ennek a köz­téri alkotásnak zöld utat adnak, akkor az azt jelenti, nincs lehető­ségük a művészeknek pályázni, s a lakosságnak dönteni.- Nagyon demokratikusan a testület úgy döntött - folytatta Kontra Gyula -, hogy ám legyen szobor, de akkor annak kiválasztá­sát a lakosságra kell bízni. Ezért született az a megállapodás, hogy alakítunk egy független bizottsá­got, amelyben helyet kap egy tes­tületi tag, egy nyugdíjas, egy vá­rosvédő, egy szakértő a művészeti közalapítványtól, s a két egyházi vezető. Ők dönük el, hogy hová, mi kerülhet. A teljesen objektív megállapodás után pályázatot írunk ki, tehát senkinek nem biz­tosítunk előjogokat. A pénzt pedig közadakozásból teremtjük elő. Az egyoldalú javaslat konszen­zussal zárult: a független bizott­ság megpályáztatja a szobor elké­szítését, a lakosság dönt a kiállí­tott alkotásokról, s nem terhelik a városi kasszát a kivitelezéssel. Ha ez az út a gyakorlatban is járható lesz, akkor talán jövő év augusz­tusára elkészül Heves millenniu­mi köztéri alkotása... _______________________(SZUROMI) A védőszent szobránál. Viszontagságos időjárás. Szent Donát ünnepe Eger Az Egri Bikavér Ünnepének ré­szeként tegnap délután a Donát- dűlőben felavatták a Szent Do- nát-szobor márványtábláját, raj­ta az Ezredforduló Egri Bikavéré­be került borokat biztosító 119 bortermelő neveivel. Ünnepi be­szédében dr. Ringelhann György, a megyeszékhely dísz­polgára kifejtette: a Donát-kul- tusz a rajnai borvidékről évszá­zadokkal ezelőtt terjedt át Ma­gyarországra. A szőlőtermelők védőszentje az időjárás viszon­tagságai ellen nyújtott védelmet. Az első Donát-szobrot a mostani helyén 1716-ban állították fel. A mai szobor a hegyközség, az ön- kormányzat és a civil szerveze­tek összefogásával tavaly került a lerombolt régi helyére. A vasárnapi ünnepségen átad­ták a borvidéki borverseny okle­veleit, valamint a millenniumi bi­kavér palackjait az egri bor hírne­véért tevékenykedőknek. FOTÓ: PERL -----------------------------------------------i. Kisebb botrány a pártfórumon Országos találkozót tartottak a szocdemek A Szépasszony-völgyben tartott országos ta­lálkozót a „történelmi” Szociáldemokrata Párt. A sajtótájékoztatón az országos elnök­ség vezetői előbb nem adtak szót a megyei elnöknek, később pedig már ő nem volt haj­landó nyilatkozni. Eger A párt országos helyzetéről és időszerű belpoli­tikai kérdésekről tartott sajtótájékoztatót szom­baton Sztankovánszki Tibor, a „történelmi” Szo­ciáldemokrata Párt ügyvezető elnöke és Akhinszky Gyula társelnök. A hagyományos or­szágos találkozó kezdetére időzített esemény kisebb botránnyal társult: a két vezető előbb nem adott szót a párt megyei szervezete elnöké­nek, Kárpáti Gyulának, később pedig már a megyei elnök nem volt hajlandó nyilatkozni, az újságírók „rábeszélése" ellenére sem. Sztankovánszki és Akhinszky szerint a 2002-es választásokra már most listát tudná­nak állítani, és a legjobb úton haladnak afelé, hogy a tavasszal megtartott XXXVIII. kongresz- szusuk szabta cél teljesüljön, vagyis minden vá­lasztókörzetben legyen jelöltjük. Ha választási szövetségre szóló ajánlatot kapnának, azt ter­mészetesen megfontolnák. Nem jöhet viszont szóba a Giczy György-féle kereszténydemokrata párt, mert lepaktáltak a Kapolyi László, Berecz János nevével fémjelez­hető MSZDP-vel, létrehozva így egy sajátos bal­oldali blokkot. Márpedig a történelmi szocde­mek nem hajlandók a jelenlegi baloldallal ösz- szefogni. Különösen nem az MSZP-vel és az MSZOSZ-szel. Nyitottak viszont a szabad szak- szervezetek, az '56-os Munkástanácsok utód- szervezetei és a történelmi pártok iránt. A tájékoztatón - elég ellentmondásos törté­net keretében - szó esett egy újabb „megfigye­lési ügyről”. Eszerint a párt áprilisi kongresszu­sán belső elhárításuk leleplezett két titkosszol­gálati embert. Az ügyben levelet írtak Demeter Ervinnek, a polgári titkosszolgálatokat felügye­lő tárca nélküli miniszternek. Demeter válasza szerint a polgári titkosszolgálatok semmilyen intézkedést nem tettek. Ebből következően - hangoztatták - a leleplezett nemzetbiztonsági­ak az MSZP megbízásából akartak adatokat gyűjteni a kongresszuson, magáncégek megbí­zottjaiként... _______________________________ _______(SWCE) __ SZUROMI RITA__ V ágyak és valóság Ünnepel az ország. Ünnepel és sémákat állít fel. Sémákat az államalapításunkról, a ko­ronázásról, első magyar királyunk szerepé­ről. Ha így haladunk, az állami ünnep végé­re sikerül elérnünk, hogy torz kép uralkodik majd bennünk az ezer esztendővel ezelőtti történésekről. Az állami ünnep nyitányaként összehívott sajtótájékoztatón megdöbbenve hallottam: az országban 52 Szent Istvánt ábrázoló szobrot avatnak. Ekkor az eset kicsit már gyanús volt. Nem élt e korban senki más, akinek szerepét méltatni lehetne? Hol van­nak a történelem meghatározó - pozitív vagy negatív - formálói? Csak István létezett? S vajon le kell-e ragadni egy személy ábrá­zolásánál, szerepének méltatásánál, hogy múltunkra emlékez­hessünk? Sajnos, igen. Ez a tendencia megmaradt, s egyre kevésbé tűn­nek fel ötletgazdag elképzelések. A minap Hevesen fogalmazó­dott meg a gondolat, hogy mégiscsak kellene egy Szent István- szobor. Na jó, ha rajta kívül az ezer évvel ezelőtti eseményeknek nem volt más formálója, akkor fogadjuk el! De azt is ilyen felté­tel nélkül kell-e elfogadni, hogy abban a korban, amikor a mű­vészek megnyert pályázatok megvalósításából élnek, akkor heccper kijelölnek egyet a sok közül: ő kapja a munkát. Valóban szükség van-e egy közadakozásból létesítendő köztéri alkotásra ott, ahol évek óta az ismert Hegedűs-gyűjtemény, a város hely- történeti anyaga méltatlan körülmények között van? Ahol nél­külözni kell az állandó kiállítótermet? Ahol az értékes tárgyi gyűjtemények nem kerülhetnek szabadtéri kiállítóhelyre? Ahol egy éve áll a fiókban egy könyv kézirata, mert a kiadására nincs pénz? Talán nem is a sematikus István-ábrázolás a legnagyobb baj. A millenniumi pályázatok adtak lehetőséget arra, hogy kulturá­lis, népi értékekkel gyarapodjanak a települések (főképp ott, ahol elfogadták a pályázatot és adtak is rá pénzt). Ahol pedig nem, ott segített a fantázia: született új köztér, készült klasszi­kus szépségű, nem történelmi eseményhez kötődő szobor, tájház és sok egyéb. A Szent István-szobor-vita a mókuskerékben pörgő döntésho­zók esete. Az elméleti síkon futó, egyes művészeket preferáló, másokat szankcionáló szándék helyett talán jobb lenne elkez­dett és szükséges városfejlesztő folyamatokat befejezni. Mint ahogy ezt korábban egy állam esetében tették... Postai szükségállapot Hosszabb nyitva tartás a 3-as hivatalban Eger Az év végég tart az egri főposta új ügyfélfogadó terének korszerűsí­tése. Mint Kotula Szabolcs, az egyes számú Széchenyi utcai posta vezetőhelyettese a Hírlap mun­katársának elmondta: a nagy át­alakítás a tervek szerint decem­berben fejeződik be, és a követke­ző esztendőben már mindenkép­pen a megújult épületben várják majd az ügyfeleket. Szeretnék, ha ez minél hamarabb bekövet­kezne, rövidebb időtartamú csú­szás azonban lehet a határidő­ben. Addig is az érintettek meg­értését és türelmét kérik a szük­ségmegoldásért - tette hozzá az illetékes. A régi átépítése miatt rendel­kezésre álló jelenlegi fogadótér ugyanis csupán harmada az ere­detinek - bár az ügyfelek kiszol­gálását ugyanannyian látják el most is -, így különösen a forgal­mas nyári napokon tumultuózus tömegjelenetekre lehet számítani a levegőtlen helyiségben, amit számos olvasónk is felpanaszolt. A szükség-fogadótérben saj­nos, nincs légkondicionáló beren­dezés, ezért intenzívebb szellőzte­téssel igyekszünk elviselhető kör­nyezetet teremteni - hangsúlyoz­za a posta vezetőhelyettese. A mintegy másfél éves korszerűsí­tési program keretében egyéb­ként már több egység, például a kézbesítőrész átépítését elvégez­ték. A szakember azt is elmondta, hogy az átalakítás miatti ügyfél- forgalom megosztása céljából az építkezés idejére egyedül a Má­tyás király úti hármas számú posta nyitva tartását hosszabbí­tották meg 18 óráig. A további két helyi postahivatal esetében maradt a korábbi nyitva tartási idő, ami a Vallon úti posta eseté­ben, amely eddig is délelőtt tíz órától este hatig állt az ügyfelek rendelkezésére, valamint a 8-16 óráig működő Almagyar utcai hivatal esetében így továbbra is változatlan. ikji Tisztelgés a tudós és az ember előtt Egerfarmos ra, aki megáldotta államiságunk jelképét. A vasárnap délelőtti ünnepség a faluközpontban lévő emlék­parkban folytatódott. A millenni­A katolikus templom nem is tu­dott minden érdeklődőt befogad­ni, ahol szentmise keretében dr. Szabó János honvédelmi miniszter adta át Poczok Sán­dor polgármes­ternek a Ma­gyar Köztársa­ság millenniu­mi lobogóját. A Heves Megyei Közgyűlés em- lékzászlaját Halász Károly alelnök ajándékozta a település­nek. Mindkét díszvendég hitet tett a falvak fejlődését, megtartó erejét növelő politika mellett. Mi­sét mondott dr. Mikolai Vince, az Egri Hittudományi Főiskola rekto­Leszármazott Amerikából Januárban kapta a telefonhívást és azóta csak erre a napra várt az Egyesült Államok­ban élő Kandó Eszter. A kommunikációból doktorált New York-i hölgy (képünkön) örömtől sugárzó tekintettel mondta: - Elő­ször járok Egerfarmoson, az ünnepség után a temetőbe megyek a családi sírhely­hez. Meg vagyok hatva a fogadtatáson és a magyaros vendégszereteten. umi nap emelkedettségéhez az Egri Helyőrségi Zenekar közremű­ködése és a tereptarka ruhás, fegyveres felderítők zászlós dísz­kísérete is hozzájárult. A Farmo­son már 1575-ben kúriát szerzett nemesi Kandó család világhírű szülöttjének avatásra váró emlék­műve előtt dr. Bognár Sándor, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola főigazgatója mondott beszédet. A zuhogó eső ellené­re kitartó ünneplők hallhatták a villany­mozdony feltaláló­jának pátosztól mentes dicséretét, amely nemcsak a tudósról, hanem annak emberi nagyságáról is szólt. Hangsúlyozta Kandó Kálmánnak azt a rendkívüli tet­tét, amely az elmélet megalkotá­sával nem fejeződött be, hanem azt a gyakorlatban is megvalósí­totta. Bürgermeister János alpol­gármester a helyi Kandó Alapít­vány nevében mondott köszöne­Az egri felderítők zászlós díszelgése fotó: pilisy elemér tét mindazoknak, akik adomá­nyaikkal járultak hozzá a méltó emlékállításhoz. Kandó Kálmán révén kívánják ugyanis hirdetni - mint megvallotta - az emberi szellem nagyságát, amely példa­értékű lehet az ifjúság számára. A közönség soraiból felhangzó taps kíséretében leplezték le a bronz mellszobrot, Bukta Imre alkotá­sát, amelyet a falu képviselői megkoszorúztak. Az egyházi szertartás kereté­ben megáldott Kandó-szobor előtt a család több jelenlévő le­származottja nevében a hagyo­mányőrzésért Kandó Klára fia, Szalay Pál kenderesi lelkész fejez­te ki háláját. ______________________(BUDAVÁRI) A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVKS’g HÍRLAP Újságíró: KOVÁCS JÁNOS Telefon - (36)513-624 Fax - (36)513-605 * Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 * Terjesztő: HANCSÁK ORSOLYA Telefon - (36)513-646

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom